Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-18 / 192. szám

1997. augusztus 18., hétfő Körkép 5. oldal A szünetek, vizsgák, beíratások menetrendje Becsöngetés: szeptember 1. Ünnep- és rokonjárásra két ideiglenes határátkelő Vasúti kedvezmény a körmenetre Ünnepi forgalomra számítanak augusztus 20-án a közleke­dési vállalatok, valamint a határokon szolgálatot teljesítők, és ennek megfelelően készülnek fel az ünnepségekre, vagy éppen a rokonokhoz utazók szállítására, fogadására. Két hét múlva, szeptember 1-jén megszólalnak az isko­lacsengők, és hivatalosan is megkezdődik az 1997-98-as tanév. Az idén a tavalyihoz hasonlóan csaknem 1 millió általános iskolás és 350 ezer gimnazista, valamint szak­középiskolás ül be a pa­dokba. A tanévnyitó ünnepélyeket a művelődési miniszter utasí­tása szerint augusztus utolsó napjaiban tartják meg. Az idei tanév lesz az utolsó, amelyben még a régi tanterv szabja meg az oktató­nevelő munka kereteit, a Nemzeti alaptanterv, a NAT ugyanis csak jövőre lép életbe. Az iskolai év 175 taní­tási napból áll majd. Ennek megfelelően az utolsó tanítási nap 1998. június 12-re, pén­tekre esik. A középiskolák végzősei 1998. május 15-ig járnak iskolába. Szünetek, vizsgák Az első félév 1998. január 30- án ér véget. Ezt követően kerül sor mindenütt a nevelőtestületi értekezletekre, amelyeken érté­kelik az addig végzett iskolai munkát. A tanintézetek február 6-ig értesítik a diákokat, a szü­lőket a tanulmányi eredmé­nyekről, majd szülői értekezle­teket tartanak. A téli szünet az alsó és kö­zépfokú oktatási intézmények­ben egyaránt december 20-tól 1998. január 2-ig tart, a szünet előtti utolsó tanítási nap de­cember 19-e, péntek, a szünet utáni első tanítási nap 1998. ja­nuár 5-e, hétfő lesz. A tavaszi szünet 1998. április 4-től április 14-ig tart, ilyen­formán magában foglalja a húsvéti ünnepeket, amelyek a jövő évben április 12-13-ra esnek. Az 1998-99-es tanévre a tanköteleseket március 1-je és április 30-a között lehet majd beíratni, a pontos időpontot az önkormányzatok jelölik meg. Egységes lesz viszont or­szágszerte a vizsgák napja. Az írásbeli érettségi a középisko­lákban 1998. május 18-án kez­dődik, hagyományosan a ma­gyar tételek kidolgozásával. A közös írásbeli érettségi-felvé­teli vizsgák ideje: 1998. május 25-26-27. Előzetes felvételik A ’97-98-as tanév egyik újdon­sága lesz, hogy megváltozik a gimnáziumi továbbtanulásra je­lentkezők úgynevezett előzetes felvételiztetésének ideje. Ezekre csak az iskolaév máso­dik felében, február 9-20-a kö­zött kerülhet sor. A minisztériumban ezzel kapcsolatban elmondták: 1993- ig a középiskolák csak az álta­lános iskolai bizonyítvány alap­ján válogathattak a továbbtanu­lásra jelentkezők közül. A leg­divatosabb gimnáziumok azon­ban tartva attól, hogy az érdem­jegyek eltérő tudást tükröznek, különböző előzetes beszélgeté­sekre hívják a jelentkezőket. Az 1995-96-os tanévtől erre hiva­talosan is módjuk nyílt, a vizs­gákat azonban novembertől májusig a legkülönbözőbb idő­pontokra ütemezték. Ez zavarta a tanítást, feszültségben éltek a gyerekek. Ezért korlátozták most az előzetes felvételik idejét. (deregán) Megváltozik a vasúti közleke­dés menetrendje augusztus 20- án. A belföldi személyszállító vonatok szerdán a munkaszü­neti napra érvényes rend sze­rint közlekednek. Az ünnepet megelőzően és azt követően a munkanapokon szokásos idő­ben járnak a szerelvények. A MÁV az ünnepnapon mentesítő vonatot indít a Nyugati pályaudvar és Debre­cen, valamint Szeged és Deb­recen között, a Szent Jobb- körmenetre pedig 50 százalé­kos utazási kedvezményt ad. Ugyancsak 50 százalékos Országszerte több olyan épít­mény sorsa rendeződik a vé­dettséggel, amelyet a szőkébb pátria határain túl is számon tartanak. Műemlék lett például a Vas megyei Celldömölkön az evangélikus egyházközség tu­lajdonaként nyilvántartott evangélikus templom. A véde­lem elrendelésének célja az 1744-ben épült és 1894-ben Stetka Péter tervei szerint át­épített templom értékeinek megőrzése. Műemlék jellegűvé nyilvá­menettérti jeggyel lehet utazni a hortobágyi hídi vásárra augusztus 18-20., a miskol­ci ünnepi rendezvényekre 16-20., a mesterségek ünne­pére, Budapestre 20-24. és a VI. Zempléni Művészeti Na­pokra, Sárospatakra 21-30. között. Tímár Zoltán őrnagy, a Ha­tárőrség Országos Parancs­nokságának helyettes szóvi­vője nem vár nagyobb forgal­mat a határokon augusztus 20- án. Ideiglenes átkelőkkel a meglévők száma akkor gyara­podhat, ha az egymással nították a Vas megyei Kenyé­riben az egykori Cziráky-kas- télyegyüttes megmaradt épüle­teit: a kastélyt, a kazánházat, a lóistállót, a műhelyeket és a magtárat. Kőszegen, a Fő tér 1. szám alatt található épület lett műemlék. A védelem célja a régi városhíd mellé települt és a XVIII-XIX. század fo­lyamán kiépült együttes vá­rosképi és belső művészeti ér­tékeinek megőrzése. Budapesten a védelem kö­rébe vonták a XI. kerületben a Villányi út 17. szám alatti, szomszédos települések pol­gármesterei ezt kérik. 20-án a magyar-román szakaszon. Dombegyházánál lesz nyitva ilyen átkelő, reggel 8 és dél­után 16 óra között. Augusztus 21-22-23-án, a „hosszú hét­végén” a magyar-szlovén szakaszon Magyarszombatfá- nál és Nemesnépnél is átme­hetnek a két ország polgárai egymáshoz. Határátkelőinken a nyár hátralévő felében naponta át­lagosan félmilliós személy- forgalomra számít a hatóság, azaz mintegy 40 százalékkal többre, mint más hónapokban. A nyaralások befejezése és az iskolakezdések miatt nagyobb roham a hazautazásoknál nem várható. (cs. b. j.) 1927-1929 között Waldner Gyula tervei alapján neoba­rokk stílusban épült József At­tila Gimnázium épületét, amely szeptembertől a cisz­terci rend tulajdonába kerül vissza. Ugyancsak műem­lékké nyilvánították az V. ke­rületi Szabadság tér 3. számú, romantikus architektúrájú, Hild József által tervezett épü­letet, valamint a XII. kerületi Diana utca 8. szám alatti Flóra-villát, amely a múlt szá­zad végéről származik, őrzi az eredeti beépítést, s ily módon a ritkaságok közé tartozik. Ezeknek az értékeknek a fenntartásáról, karbantartásá­ról az épület tulajdonosa köte­les gondoskodni. Herényiek találkozója. Stíl­szerűen Berényi Lajos, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtit­kára nyitotta meg szombaton a Békés megyei Mezőberényben a herényiek II. országos találkozó­ját. Áz immár második alka­lommal megrendezett esemé­nyen az országból kilenc olyan település képviseltette magát, amelynek nevében szerepel a „berény” utónév. A háromnapos program keretében a művelődési házban Berényiek és a népmű­vészet címmel nyílt kiállítás, míg a piactér színpadán kulturá­lis műsorral mutatkoznak be egymásnak és a mezőberényi polgároknak a vendégtelepülé­sek delegációi. Esténként zenés kabaréval, divatbemutatóval, koncertekkel és tűzijátékkal szó­rakoztatják a szervezők a néző­ket. Határ menti piknik. A kelet­német menekülők előtti határ­nyitásra emlékeztek a Páneuró­pai Piknik nyolcadik évforduló­ján az egykori szervezők és szimpatizánsok tegnap Sopron- pusztán. Az ünnepséget a vas­függöny áttörésének helyszínén felállított kopjafánál tartották. Kápolnaszentelés. Mintegy ötezren vettek részt a Szent Ist- ván-kápolna felszentelésén szombaton, a Lakiteleki Népfő­iskolán. Az Árpád-korban szo­kásos méretű, mintegy 40 négyzetméter alapterületű, vá­lyogból készített ökumenikus szentély közadakozásból, dön­tően alapítványok jóvoltából jött létre. Világi intézmény a második világháború óta elő­ször épített kápolnát Magyaror­szágon. Megemlékezés. A Magyar Polgári Együttműködés Egye­sület a hétvégén a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermé­ben rendezett megemlékezést Szent István napja alkalmából. Nemeskürty István író beszé­dében méltatta Szent István tör­ténelmi jelentőségét és a királyi életmű máig érvényes üzenetét. Koszorúzás. A Szovjetunió­ban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szerve­zete az 1945-1948 között elkö­vetett törvénytelenségek áldoza­tairól koszorúzási ünnepséggel emlékezett meg a hétvégén Sop­ronkőhidán. A börtön épülete az időben szovjet fennhatóság alatt állt, és a politikai foglyok, a kényszermunkára ítéltek gyűjtő­helyéül szolgált. Ferences könyvtár. Szomba­ton nyitották meg a több mint 500 éves, most újrarendezett Gyöngyösi Ferences Könyvtá­rat, és a Ferencesek Gyöngyö­sön című állandó kiállítást. A rend a múlt év végén kapta vissza a Széchenyi Könyvtártól a gyöngyösi gyűjteményt. Körülbelül félmillió (!) technorajongó árasztotta el Zürichet, ahol a hét végén techno­fesztivált tartottak. A légi felvételen látszik, hogy a tö­meg mindent ellepett. feb/reutersd Biztonság a tulajdonosoknak, hadüzenet az autótolvajoknak Jogszabály készül a törzskönyvezésről Pár évet még bizonyára várni kell arra, hogy áttekinthető, naprakész és ellenőrizhető legyen a gépjárművek kereske­delme, forgalmazása és nyilvántartása. A rendteremtés azonban elodázhatatlan, mert a jelenlegi gyakorlat szinte le­hetetlenné teszi az eredményes föllépést az immár fő bűnö­zési ággá terebélyesedett autólopások ellen. A Kormányzati Ellenőrzési Iroda kezdeményezésére mintegy félszáz szakértő olyan jogszabályok és nyil­vántartási, ügyviteli rendszer kialakításán dolgozik, amely gátat vethet az autós maffiák tevékenységének. Dr. Eiselt György, a Bel­ügyminisztérium rendészeti főosztályának vezetője el­mondta: az utóbbi 10 évben 130 milliárd forint kárt okoz­tak a gépjárműtolvajok, s eb­ből az eljárások során csupán 7 milliárd térült meg. Az egyik legfontosabb te­endő az autósvilág főszereplői - a rendőrség, az önkormány­zatok, a vámhatóság, a biztosí­tók és a generálimportőrök - közötti intézményes együtt­működés megteremtése. ' Az elgondolások szerint olyan számítógépes nyilvántartási metódust és adatszolgáltatási rendszert dolgoznak ki, amelynek révén pontosan, gyorsan nyomon követhetők a gépjárművek tulajdonjogi vi­szonyai és az azokban végbe­menő változások. Tervezik az autók törzs­könyvének bevezetését is, amely a jármű előéletének minden érdemi adatát tartal­mazza majd. így már szinte az alku megkötésének pillanatá­ban ellenőrizhető lesz, hogy legális üzlet jött létre, vagy il­legális szerzeményt próbál az eladó értékesíteni. A forgalmi rendszámra olyan speciális hatósági címke kerül a jövőben, amely első ránézésre nyilvánvalóvá teszi, hogy az autó érvényes for­galmi engedéllyel rendelke­zik-e. (csernyánszki) Az értékek megőrzéséről a tulajdonos köteles gondoskodni Újabb műemlékek védelem alatt Megőrzendő értékeink sora tovább gyarapodott, újabb mű­emlékeket nyilvánított védetté a közelmúltban a környezet- védelmi és területfejlesztési, valamint a művelődési és közok­tatási miniszter, és ezt együttes rendeletben tették közhírré. Beszélgetőpartnerünk: Juhász Judit, a Magyar Rádió alelnöke Versenyben a kereskedelmi adókkal A Magyar Rádió kedden újabb regionális adókat avat fel, hogy javítsa a Petőfi és a Bartók vételi lehetőségeit. A technikai vál­toztatások mellett azonban a közszolgálati rádió jelentős szer­vezeti átalakulással is igyekszik felkészülni a médiaversenyre. Juhász Judit alelnök válaszolt lapunk kérdéseire.- Milyen lesz, mennyiben válto­zik meg a közszolgálati rádió három programja? Mire szá­míthatnak a hallgatók?- A Kossuth - nemzeti fő­adóként - aktuális és hiteles műsorfolyamot kínál, amely­ben lesznek rádiójátékok, ko­moly- és népzenei, egyházi mű­sorok is. Amiben azonban talán a leginkább versenyképesek vagyunk, az az azonnaliság, a gyors reagálás; az, hogy bárhol ott tudunk lenni, ahol valami történik. A Petőfi a szórakoztató, „ba­rátságos” adó, amely elsősor­ban a vidéken élő, idősebb nemzedékhez szól, de a reggeli és az esti adásokban - fiatalos, jó zenével és témákkal - igyek­szünk elérni az ifjú korosztá­lyok tagjait is.- Nem túl merész vállalkozás ez■' a két legtávolabb álló nem­zedékhez szólni egy adón?- Ha erre több adónk volna, természetesen elkülöníthetnénk a műsorokat; így viszont egy hullámsávon belül igyekszünk alkalmazkodni a különböző korosztályok és társadalmi ré­tegek hallgatási szokásaihoz.-A Bartók rádió?- A kultúra, a magas színvo­nalú zenei, prózai műsorok adója, kevés szöveggel.-A vidéki lakosság - a szó szoros értelmében - egyre in­kább ráhangolódik a helyi rá­diókra, hisz ott találja meg a közvetlenül őt érdeklő informá­ciót. Van-e az országos rádió­nak programja arra, hogy ne veszítse el ezt a közönséget?- A verseny arra sarkall minket, hogy a nagy hagyomá­nyokkal, jó szellemi adottsá­gokkal rendelkező körzeti stú­dióink adásidejét egész napossá tegyük. A fővárosi és a helyi adók műsorcseréjével sokkal gazdagabbá válik a kínálat. Ugyanakkor nyújtunk spe­ciális szolgáltatásokat is. A ha­zai rádiózásban például egye­dül mi sugárzunk műsort a nemzetiségek saját nyelvén. A Kossuth URH-n az országgyű­lési közvetítés szintén olyan speciális adás, amit más nem tud vállalni.- Műszaki szükségszerűség, hogy a Petőfi és a Bartók átáll a nyugati URH vagy FM sávra, de ez valószínűleg sok hallgató elvesztésével jár majd.- Vizsgáltuk, hogy hallgató­ink közül hányán rendelkeznek kétnormás készülékkel. Azt ta­pasztaltuk, hogy az arány 60-65 százalékos. Juhász Judit FOTÓ: FEB Azokat pedig, akik CCIR sá­von nem tudják majd fogni az adást, különféle akciókkal - köztük most induló játékaink­kal is - igyekszünk olcsón vagy éppen ingyen modern készü­lékhez juttatni. Összességében arra számítunk, hogy megnő a Petőfi és a Bartók hallgatott­sága, hiszen például az autórá­diók is tudják majd fogni a szte­reó minőségű adásokat, s nem lesznek fehér foltok a vételben.- A közszolgálati rádiónak nagy a felelőssége a nyelv mű­velésében, védelmében. De még a leghallgatottabb hírműsorok­ban is sok a motyogás, a hada­rás, a rossz hangsúlyozás. Mi­kor lesz a rádió a tiszta, szép beszéd igazi fellegvára?- Ehhez valamivel több idő és türelem kell, mint a szerke­zeti változtatásokhoz. Éppen az említett rádiós műhelyekben volt a legnagyobb nemzedék- váltás, ezért szervezett képzés­sel, mikrofonengedély kiadásá­val igyekszünk a fiatalokat rá­szorítani a helyes magyar be­szédre. Egyidejűleg szigorítani kívánjuk az alkalmazási feltéte­leket a végzettség, a képesség és a nyelvi alkalmasság szem­pontjából egyaránt. Csák Elemér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom