Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-18 / 192. szám

1997. augusztus 18., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Önállósodnak az önkéntes tűzoltók Abádszalók képviselő-testülete már korábban állást foglalt ab­ban a kérdésben, hogy támogatja a helyi önkéntes tűzoltóság köz­testületté történő átalakulását. Időközben a megyei tűzoltóság, a községi vezetés s nem utolsó­sorban Oláh Imre önkéntes tűzol­tóparancsnok hathatós közremű­ködésével jelentős lépéseket tett azért, hogy a település megfelel­jen a köztestületi tűzoltóságok létrehozását szabályozó előírá­soknak: beszerezték a második gépjárműfecskendőt, biztosítot­ták a még hiányzó technikai esz­közöket - például légzőkészülé­kek valamint az állomány elő­képzése mellett átadtak egy új garázst is. Ezt már ellenőrizte egy hely­színi szemlén a megyei tűzoltó­parancsnokság a területileg ille­tékes füredi szakemberek jelen­létében, s azt állapították meg, hogy Abádszalók megfelelhet a körzeti feladatoknak is. Termé­szetesen megfelelő állami támo­gatás segítségével. Ezeket az észrevételeket már továbbították az Országos Tűz­oltó Parancsnokság illetékesei felé. Amennyiben ők is jóvá­hagyják a körzeti feladatok ellá­tását megcélzó elképzeléseket, akkor talán már 1998. január 1- jétől Tiszabura, Tiszaderzs ön­kénteseivel közösen megoldható lesz az üdülőtérség még hatéko­nyabb tűzvédelme. -p­Színes tanterem A kétpói általános iskola máso­dikosai szeptembertől igényesen felújított tanteremben tanulhat­nak. Köszönhető ez Gügyéi Sándornak, aki azért, hogy gyermekének nagyobb kedve le­gyen iskolába járni, a saját elkép­zelése szerint felújította a termet. Eltűntek a fehér falak, azokat szí­nesre, hangulatosra festette. Arra is volt gondja, hogy a természet­től se szakadjanak el a gyerekek a délelőtt során. Az egyik falra sa­ját pénzen vásárolt posztert he­lyezett el. Elmondása szerint a munkához 8-9 ezer forint, húsz óra és természetesen az elhatáro­zás kellett. Spórolósabb félév Tiszaörs község idei költségveté­sében 13 milliós forráshiánnyal számolt. A téli falugyűlés idején számoltunk be arról, hogy a köz­ség 7 millió 720 ezer forinttal kí­vánja enyhíteni hátrányos helyze­tét. A Tákiszhoz benyújtott pá­lyázatuk után azonban csak 4 mil­lió 390 ezer forintot nyertek el, ami azt jelenti, hogy Őrsön 1997 második félévében is visszafo­gott gazdálkodás folyik majd. Fejlesztések így csak a községi gázvezeték megépítése után le­hetségesek, még akkor is, ha az önkormányzat pénzügyi gazdál­kodása egyébként jó volt féléves szinten, hiszen az adatok nö­vekvő (55 százalékos) bevételről és csökkenő kiadásokról (48 szá­zalék) számolnak be. -p­VII. Miniplaszt-kupa Cserkeszőlőn Sláger volt a sétarepülés Huszonnégy csapat részvéte­lével hetedik alkalommal rendezte meg a Miniplaszt Cserkeszőlő a cég nevével fémjelzett labdarúgókupát. A néhány nap múlva önállósá­gának negyvenötödik születés­napját ünneplő községben a szervezők felszabadult hangu­latot teremtettek. Nem csak a minibajnokságban szereplő csapatok számára volt az egész napos program, hanem mind­azoknak, akik a hőségben kilá­togattak a sportpályára. A sétarepülő helikopternek kevés szünet jutott. Mindig újabbak érkeztek, akik madár­távlatból kívánták megszem­lélni a vásári forgatagot. A ki­csinyeknek csaknem egész dél­előtt adtak műsort a felállított színpadon, ott, ahol a felnőt­teknek Kató néni (Ihos József) tartott előadást. A produkció­kon szinte szünet nélkül lehe­tett szórakozni, volt bohózat, rock and roll-bemutató, s ter­mészetesen nem hiányzott a programból a vetélkedő sem. A nyüzsgésben megfáradt és megéhezett vendégek a kora hajnalban nyársra húzott és csendben sütögetett ökör ízle­tes húsával hallathatták gyom­ruk korgását. Akinek ez nem volt kedvére való, annak ma­radt a marha- vagy a birkapör­költ. A focirajongóknak sem kel­lett csalódniuk. A rekkenő hő­ségben is teljes erővel küzdött a huszonnégy csapat a Minip- laszt-kupa megszerzéséért, scs A nap fénypontja, az ökörsütés Száz éve önálló település Mesterszállás (Folytatás az 1. oldalról) A megfiatalodott létesítményt Benedek Fülöp földművelés- ügyi államtitkár adta át a polgá­roknak. Avatóbeszédében alá­húzta: - Reményeim szerint a takarékszövetkezeti hálózat a mezőgazdaság céljait egyre na­gyobb arányban szolgálja majd. A közeljövőben, a megújuló agrártámogatási rendszernek köszönhetően, szerepe jelentő­sen nőhet. Tevékenységének 40 százaléka ma is a parasztság munkájához kötődik. A kultúrotthonban bemutat­ták a község történelmét fel­dolgozó könyv második részét, melyet több mesterszállási és onnan elszármazott polgár se­gítségével Barna Gábor szer­kesztett nyomda alá. A község sportpályáján ma­jális jellegű szórakozási lehető­séget biztosítottak a szervezők minden ünneplőnek. A nemzet­közi népi játékok bemutatója keretében más országok gyer­mekeinek már-már elfeledett szórakozási lehetőségeit eleve­nítették fel. A színpadon egész nap ze­raközhatott a közönség. A megéhezőknefeugyanaz a He­gedűs Károly mérte a marha- pörköltet, mint az ötvenéves ünnepségen, 1947-ben. A napot táncházzal zárták. scs Iváncsik Imre ünnepi beszédet mond az emlékműnél Torgyán alapvető reformokat sürget- Szerintem a magyar polgárok 70 százalékára tehető a keresz­tény nemzeti erőket támogatók aránya, ezért is fontos, vegye észre minden kevi polgár és vidéki lakos, hogy olyan erőre sza­vazzon, mely a valódi változtatás híve - mondotta szombati ünnepi nagygyűlésén Torgyán József. A helyi kisgazdák meghívására Túrkevére érkezett pártvezér be­szédének elején augusztus hú­szadikára hivatkozással méltatta Szent István királyunk állam- alapító tetteit. Hangsúlyozta, csakúgy, mint ezer éve, rend­szerváltásra lenne szükség.- Nem felületi, hanem alap­vető reformoknak jött el az ideje - mondotta Torgyán. - István bölcs volt, mert a nyugattól csak azokat az államszervezési mód­szereket vette át, melyeket a magyar viszonyokra adaptálni tudott. Újra válaszút előtt állunk: vagy mindent átveszünk a nyu­gattól, vagy a saját utunkat jár­juk. Bírálta mind a jelenlegi, mind az előző kormány gazdaságpoli­tikáját, mondván igazságtalan a költségvetési pénzek elosztása. Kormányzati struktúraváltozta­tást sürgetett, melynek szerinte alapeleme lenne a mezőgazda- sági csúcsminisztérium és a gazdasági minisztérium létreho­zása. A feketegazdaság elleni harcot nem rendőri eszközökkel képzeli, hanem úgy, hogy az ál­lam 100 forint bevétel után ne vonjon el 101-et. Kitért a külföldiek földvásár­lásának szabályozatlanságára. Szerinte van olyan falu, melyet zsebszerződések útján úgymond bekerítettek az idegenek. A kistermelők adózással kap­csolatos adminisztrációs gond­jait Torgyán dr. a gazdajegyzői hálózatra terhelné. Mint mondta, ez nem kivitelezhetetlen, sze­rinte ugyanis az EU-csatlako- zásra még legalább tíz évet kell vámunk, ez idő alatt pedig kiké- pezhetőek a megfelelő szakem­berek. scs Parádés nosztalgiaest Szátokon Hét végén Abádszalókra a szó legszorosabb értelmében rá­sütött a nap. Nem csak az je­lezte ezt, hogy végre valóban tízezren felül pihentek az öbölben, hanem az is, hogy pótszékes telt ház volt szom­baton este a szabadtéri szín­padon. A ma is méltán nagyon nép­szerű Csepregi Éva, vagy ahogy még többen ismerik, Csépi rendkívüli színes egyé­niségével igazolta azt a mon­dást, miszerint „Éva örök”. Ugyanis az örökzöld Neoton- slágerek és a számára nemzet­közi hírnevet is meghozó ön­álló dalai Abádszalókon is megdobogtatták rajongói szí­vét. Csepregi Éva népszerűsé­gét tovább növelte, hogy itt volt Atlantisz című, új CD-jé- nek vidéki premierje. A nosz­talgiaest még örökzöldebb színeihez feltétlenül hozzájá­rult Soltész Rezső, aki sajáto­san kellemes hangjával még egy órára a Tisza-tó partjára hozta vissza a hatvanas, het­venes évek zenei hangulatát. Varga Ferenc József humo­ristával nagyon jól sikerült az augusztus 19-ei és 20-ai abád- szalóki szezonzáró főpróbája, ami, ha marad a hét végi jó idő, biztos sikert ígér: a Pa- Dö-Dővel, az erős emberek vetélkedőjével, valamint a ha­gyományőrző nemzetközi vir­tuskodásokkal együtt. -p­Nagykunsági kulturális napok Székely művészek, tűzikovácsok Karcagon A karcagi a VI. nagykunsági kulturális napok szombati és va­sárnapi rendezvényei sok ember részére biztosítottak kikap­csolódást, önfeledt szórakozást. Szombaton a Déryné Műve­lődési Központban Tóth Er­zsébet igazgató köszöntője után Vári Ferenc, Székelyke- resztúr jegyzője szólt a meg­jelentekhez. Mint elhangzott, különleges alkalom a mos­tani, amikor a székelyek be­mutatkozhatnak a kunok fő­városában. Ez arra is jó lehe­tőség, hogy a szellemi, em­beri értékek közelebb kerül­jenek egymáshoz, s mélyüljön a testvérvárosi kapcsolat is. Kész Emőke székely népdal­csokra után Dávid Tünde kul­turális referens megnyitotta Dávid Hajnal és Kubanek László székelykeresztúri fes­tőművészek kiállítását. A program a Madarasi úton folytatódott* ahol Fülöp Lajos, a Molnár István Múzeum igazgatója felavatta Demeter Zsigmond István székelyke­resztúri szobrász, fafaragó székelykapuját. Mint elhang­zott, ez a kapu mindig nyitva áll a Karcagra érkező vendé­gek előtt, s egyúttal a székely és kun nép együvé tartozását is jelképezi. Ennek az össze­tartozásnak a jegyében vette át a kaput az önkormányzat nevében dr. Fazekas Sándor polgármester. Vasárnap a református templomban megtartott ün­nepi istentiszteleten Antal Zol­tán székelykeresztúri esperes hirdetett igét, a Múzeumpark­ban pedig dr. Sántha József, a Városvédő és -szépítő Egye­sület elnöke nyitotta meg az I. karcagi tűzikovács-találkozót. Mint elhangzott, most nem mindennapi látványosság várja a karcagiakat, hiszen szemtanúi lehetnek annak, hogyan formálódik a rideg vas a tűzben, s hogyan készül el keddre a kovácsoltvas vá­roskapu, melynek munkálatait P.erehdzy Károly, művészettör­ténész, a Magyarországi Tű- zikovács Céh művészeti,veze­tője irányítja. Az első kalapácsütést Ta- káts Zoltán céhmester és Szombathy Gábor titkár vé­gezte le. Délután a hagyomá­nyos aratófelvonulásra várták a rendezők a karcagiakat. D. E. A tűzikovácsok készítik a városkaput Évente ezerötszáz rászorulón segítenek Koncerttel gyűjtenek Jótékonysági koncertet szervez a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat szolnoki csoportja augusztus 23-án 17 órakor Szol­nokon, a temetői templomban. A bevételből élelmiszert vesz­nek a rászorultaknak. Mint Nagy Gézáné, a csoport vezetője és Báli Istvánná he­lyettes elmondta, azért folya­modnak e megoldáshoz, mert sok hajléktalan, nagycsaládos, szervezet keresi meg őket tá­mogatásért, és a legtöbb eset­ben élelmiszert kérnek. Évente ezerötszáz rászoru­lón segítenek, de 8-10 ezerre tartják azoknak a számát, akik segítséget igényelnének. A csoport rendelkezik például ruhaneművel adományokból, de élelmiszerük nincs. Ma már a nagyvállalatoktól is nehéz adományt kapni, sok elutasí­tásban van részük. Legtöbb­ször az idős emberek hoznak be a Temető út 7. szám alatti irodájukba egy-egy üveg be­főttet, egy kiló lisztet, rizst. Egyik máltai testvérük, So- mogyiné Tálas Anikó nagy­bátyja Tálas Ernő', a Stock­holmi Királyi Operaház ma­gánénekese, aki most Magyar- országon tartózkodik. így szü­letett az ötlet, hogy fölkérik a művészt jótékonysági koncert tartására. Várják tehát mind­azokat az augusztus 23-i kon­certre, akik kedvelik a komoly­zenét, és szívesen segítenek másokon. Tálas Ernőt Szudi Mária kíséri orgonán. A templomban nem kérnek belépődíjat, mindenki belátása szerinti összeget tehet a per­selybe, amellyel hozzájárul az élelmiszersegély megvásárlá­sához. P. É. Megyei díjas a jászárokszállási mezőgazdasági szövetkezet elnöke A termelők összefogására van szükség Augusztus 20-a alkalmából ismét többen vehetik át a Jász- Nagykun-Szolnok Megyéért díjat. Olyan magánszemélyek és szervezetek kapják ezt, akik/amelyek kiemelkedően sokat tet­tek a megyéért. A kitüntetettek között van Szabó Béla, a jász­árokszállási Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke is. A jászárokszállási szövetkezet elnökeként lassan tíz éve dol­gozó szakember életében min­dig meghatározó volt a mező- gazdaság. Tanyán, paraszti családban született, mezőgaz­dasági technikumot végzett, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát. Itt végezte el a vállalatgazda­sági szakmérnöki utóképzést is. ’77-ben került a szövetke­zethez, végigjárta a vezetői ranglétrát. Volt ágazatvezető, főágazat-vezető, termelési fő­mérnök, míg 1987 októberé­ben választották meg elnök­nek. A szövetkezeti, szakmai érdek-képviseleti szervezetek­ben is tevékenykedik. Közel tíz éve elnökségi tagja a Jász­kun Teszöv-nek, három éve pedig mint elnök végzi az adódó feladatokat. A Mátra Cukor Térségi Termelők Szö­vetségének elnökhelyettese, de dolgozik a megyei agrárka­mara elnökségében, mindezek mellett két éve elnöke az Ag­rárvállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak. A szövetkezetben eltöltött húsz év alatt az 1992-93-as időszak volt a legnehezebb számára. Nemcsak a szövetke­zeti átalakulási folyamat ne­Szabó Béla hézsége, átpolitizált légköre, bizonytalansága, de a kataszt­rofális időjárási körülmények miatt is. Az addig évtizedeken keresztül nyereségesen mű­ködő árokszállási gazdaságnak veszteséget kellett elköny­velni. Azóta, ’94-től ismét po­zitív eredménnyel zárják az éveket. Szabó Béla egyik fő célja, hogy a Jászárokszállás egyik legnagyobb munkaadójaként is működő szövetkezet elérje azt a termelési színvonalat, hogy amikor - a remények szerint 2002-ben - az ország csatlakozik az Európai Unió­hoz, versenyképes tudjon ma­radni. A megyei mezőgazdasági érdekképviseletben pedig azt szeretné elérni, hogy a termelők - függetlenül a működési for­mától - felismerjék, hogy csak összefogva, megfelelő volu­menben a piacra lépve lehetnek eredményesek. -banka-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom