Új Néplap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-19 / 167. szám

„Aranybánya” 1991-ben George Bush, az USA elnöke 35 millió dolláros hitelgarancia-fedezetet nyitott az Oroszországba irányuló ba­romfiexport elősegítésére, a tö­rékeny orosz demokrácia tá­mogatására. Ekkor még keve­sen gondolták, hogy Oroszor­szág lesz az amerikai baromfi legnagyobb külföldi vásárlója. Az USA baromfiexportja 1996-ban 2,45 milliárd dollár értékű volt. Ebből 908 millió dollár értékben szállított ba­romfit és baromfikészítménye­ket Oroszországba, ami összes baromfiexportjának 37 száza­lékát tette ki. Az orosz eladások azért is vonzók az amerikai ex­portőrök számára, mert a dara­bolt baromfi valamennyi ré­szére van igény. (Ennél csak a kínai export kedvezőbb, ahol a csirkelábat is keresik a fogyasz­tók.) Az USA belső piacán a fehér hús kedvelt, a csirkecomb és egyéb testrészek hazai érté­kesítése nem nyereséges. Az orosz eladások 27 százaléka csirkecomb volt. Válságban Az osztrák tejgazdaság az utóbbi 30 év legnagyobb válsá­gát éli át. 1995, az EU-hoz csat­lakozás ideje óta a tejtermékek ára 49 százalékkal visszaesett. Az osztrák tejipar kevésbé koncentrált, mint az EU más országainak tejipara. Az EU egészében 1991-ben 71 tejipari vállalat dolgozta fel a tej 57 százalékát, míg 1994-ben ugyanezt a hányadot már csak 54 cég. Ausztriában egyetlen olyan cég sem volt, amelynek tejfeldolgozása meghaladta volna az évi 1 millió tonnát. A tejágazat csak úgy élheti túl a krízist, ha koncentrálódik a gyártás. (Agrár Európa) Bolgár targoncaalkatrészek □ gumiabroncsok, akkumulátorok, hidraulikaszivattyúk - felújított dízel- és elektromos targoncák □ konténerszállító Ifa, Zil tehergépkocsikhoz hidraulikaszivattyúk □ elfekvő készletek felvásárlása! Alkatrészrendelés postai utánvéttel. Kinizsi út 2. Telefax: 23/430-510 Telefon: 30/501-303,30/447-093 Szocialista vélemény a földtulajdonról A kormányzati elképzelések korrekcióját javasolják Várhatóan a nyári szünet után, szeptemberben a parlament elé kerül a földtörvény módosítását célzó törvényjavaslat, amelyet már megtárgyalt és elfogadott a kabinet. A tulajdon­lás rendezésére és a külföldiek földszerzésének megakadá­lyozására hivatott jogszabálytervezetet az ellenzék éles kriti­kával fogadta, de a koalíció berkeiben is megfogalmazódtak fenntartások a kormányzati elképzelésekkel szemben. Az MSZP agrártagozata maga is úgy véli: az előteijesztés néhány passzusa feltétlenül ki­igazításra szorul. A célok helyesek Keserű János, a tagozat el­nöke ezzel kapcsolatban la­punknak elmondta:- A törvénytervezet ten­denciáját alapjaiban jónak tart­juk, mert helyes a cél: a mező- gazdasági termeléssel foglal­kozó szövetkezetek és gazda­sági társaságok földtulajdon­szerzési tilalmának feloldása, és a külföldiekre vonatkozó ti­lalom további fenntartása. Meggyőződésünk azonban, hogy általánosságban véve a külföldiek földszerzési lehető­ségének a kizárása nem ele­gendő, mert a tervezett korlá­tozások kijátszhatók. Ki kellene kötni például, hogy csak azok a belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli más szervezetek vásá­rolhatnak termőföldet, akik és amelyek mezőgazdasági tevé­kenységet folytatnak, s tagjaik között külföldi nincs. A jogalkotóknak arra is ügyelniük kell, hogy a társa­ságok földtulajdon-szerzési ti­lalmának feloldása ne nyisson utat a földárakkal történő spe­kuláció előtt. A spekulánsok ellen Célszerű lenne tehát előírni, hogy aki a megszerzett földet tíz éven belül eladja, annak a vételár bizonyos - 50, 60, eset­leg 70 százalékát - adóként be kell fizetnie a költségvetésbe. Keserű János álláspontja szerint indokolt volna a képe­sítésre vonatkozó törvényi kö­vetelmények bizonyos szigorí­tása is. Ilyen értelmű megol­dás lehetne például az, hogy a jogszabály természetes szemé­lyek számára is előfeltételnek szabná szakképesítés meglé­tét. Száz hektár alatt közép­fokú, azon felül felsőfokú szakképesítéssel kellene ren­delkeznie a tulajdonosnak, il­letve a társaság tagjának vagy alkalmazottjának. Elővásárlási jog A társaság megszűnéséről szóló cikkelyt - amely jelen­legi változatában úgy rendel­kezik, hogy a társaság meg­szűnésekor a földet nyilvános árverésen kell értékesíteni s az államnak elővásárlási jogot kell biztosítani - szintén cél­szerű volna módosítani, pon­tosabban kibővíteni. Még­hozzá úgy, hogy az elővásár­lási jog kiteijedjen a haszon­bérlő művelőkre, valamint a helyben lakó mezőgazdasági termeléssel foglalkozó termé­szetes és jogi személyekre is. Újvári Gizella Nagyobb területen kevesebb cukorrépa Európában az 1997/98-as gazdasági évben - egy német forrás szerint - 6 millió 78 ezer hektáron termelnek cu­korrépát, az előző évinél mintegy 60 ezer hektárral nagyobb területen. A konti­nens nyugati felén növelik a növény vetésterületét, míg Kelet-Európábán 100 ezer hektárt is meghaladóan csök­kentik. j -.'j, A nagyobb terület ellenére kö­zel egymillió tonnával kisebb nyerscukortermés várható. Ke­let-Európábán majdnem válto­zatlan marad az össztermelés. A nyugat-európai viszont 955 ezer tonnával kevesebb lesz az 1996/97. évinél. Európa kere­ken 30 millió tonnás termelésé­ből 17 millió tonnát az EU or­szágai termelnek. A cukorrépa hozama Európa keleti és nyugati részén rendkí­vül különböző. A nyugat-euró­pai termésátlag (nyers cukor­ban) nyolc tonna körüli hektá­ronként. Néhány' országban (Franciaország, Ausztria, Hol­landia, Belgium) -elérii vagy megközelíti a tíz tonnát. Kelet- Európa átlaghozama 2,7 tonna körüli, hozzávetőleg egyhar- mada a nyugati hozamoknak. Oroszország egymillió hektárt felülmúló vetésterületéről még két tonnát sem nyernek hektá­ronként. A német forrás szerint Kelet- Európa néhány országában a cukoripar fejlesztéséről nem reális elképzelések láttak napvi­lágot. Oroszország kormánya például a cukorfeldolgozó ka­pacitást négymillió tonnára kí­vánja bővíteni a jelenlegi 1,7 millió tonnáról. Új cukorgyárak az utóbbi évtizedben nem épül­tek, a gyárak többsége húsz év­nél régebben létesült. A cukor­kihozatali arány alacsony, az energiaköltségek magasak, a cukorrépa-termelés évről évre csökken. Nem sokkal jobb a helyzet Ukrajnában sem, ahol a 192 cukorgyár berendezése el­avult. (Forrás: Agrár Európa) Növényvédelmi aktualitások A mezei pocok, a hörcsög egyedszáma a fertőzött területe­ken növekszik. A búzatáblákon jelentős károkozásokat tapasz­talhatunk. A tarlóhántás után a cukorrépa-, a napraforgó- és a kukoricatáblákba települnek át. A felszaporodó állomány foko­zott kártételi helyzetet teremt, el­lenük a védekezés tehát indokolt. A kertészeti kultúrákban (pap­rika, káposztaféle, burgonya és a többi) erős levéltetű-fertőzés alakult ki. A kártevő szívogatá- sával a növénykárosító vírusokat teijeszti, ennek következtében csökken a növények termőké­pessége, a termés minősége rom­lik. A kártevő ellen a fertőzéstől, a betelepedéstől függően több­ször is indokolt védekezni. A párás, csapadékos időjárás kedvez a szürkepenészes rotha­dásnak és a peronoszpórafertő- zések kialakulásának. A kombi­nált védekezéseket a fürtvédelem szempontjából nagyon fontos végrehajtani. Az alma- és a sző­lőmoly rajzása folyamatos. A szexcsapda fogáseredménye alapján a kártevő elleni védeke­zéseket el kell végezni. A cukorrépa cerkospórás le­vélfoltossága első tünetei a levé­len már megtalálhatók. A kór­okozó ellen hatásos védelem a megelőzés. A kezeléseket min­den esetben a tábla fertőzési vi­szonyainak ismeretében az első tünetek megjelenésekor azonnal el kell végezni. A levélszintben károsító ba­golylepkék és a levéltetű-fertő- zések is veszélyeztetik a cukor­répa lombállományát. Kombi­nált védekezést javasol alkal­mazni a megyei növény-egész­ségügyi és talajvédelmi állomás. Több a biztosítás Az elmúlt évhez képest várha­tóan 25-30 százalékkal nö­vekszik a mezőgazdasági nonprofit biztosítóegyesüle­tek által védett vagyon az idén: a biztosított mezőgazda- sági vagyon értéke mintegy hatmilliárd forintra nő 1997- ben. 1995 novembere, az új biz­tosítási törvény hatályba lé­pése óta még inkább lehetővé vált, hogy a mezőgazdasági termelők biztosítsák az álta­luk termelt növényi kultúrá­kat, illetve állataikat. Ennek előmozdítása érdekében az ál­lam hozzájárul a nonprofit biztosítóegyesületek alapítási költségeihez. A növényter­mesztés biztosítási díjának 30 százaléka igényelhető vissza. Új Sirokkó. Új terméket fejlesztett ki a szolnoki Produ- ker Kft. Az aratási szezonra ütemezve a napokban szerelték össze a mártélyi Tisza Mezőgazdasági Szövetkezetben a Si­rokkó 500 elnevezésű szárítóberendezést. Az óránként öt tonna teljesítményű magszárítót elsősorban a kisgazdasá­goknak szánják. A szárító magyar fejlesztésű és gyártású. Francia és brit földárak Többévi visszaesés után Fran­ciaországban 1996-ban emel­kedett (0,6 százalékkal) a ter­mőföld ára. 1994-1996 között hét százalékkal elmaradt az adásvételi átlagár az ezt meg­előző három évi 18 ezer 950 francia frank (egy frank 32 fo­rint) hektáronkénti átlagártól. 1996-ban a mezőgazdasági te­rület 1,5 százaléka (453 ezer hektár) cserélt gazdát. A kül­földiek földvásárlása és a fran­ciák által nem mezőgazdasági hasznosításra vásárolt terület együttesen 125 ezer hektár volt. A tulajdonváltozások átlagterü­lete öt hektárt tett ki. A földárak régiónként kü­lönbözőképpen változtak. Az északi gabonatermelő régiók­ban az inflációt meghaladóan emelkedett az ár, a gabona ked­vező árának köszönhetően. Az állattenyésztő régiókban azon­ban csökken a földár. A borvi­dékeken 283 ezer frank volt az ültetvények egy hektáija 1996- ban, ami 5,6 százalékkal meg­haladta az előző évi átlagárat. Az Egyesült Királyságban a föld adásvételének ez évi átlag­ára 7104 angol font (egy font 324 forint) volt hektáronként, ugyanannyi, mint az előző év­ben. A jövőben is szilárd föld­árakkal számolnak a Brüsszel­től kapott támogatásoknak kö­szönhetően. Az 1995-1996. évi kedvező földárakhoz a gabona­félék áremelkedése is hozzájá­rult. A mezőn hű társa Bogár Foglalkozása: a város gulyása Áll egy ember Kisújszállás ha­tárában a gyep szélén. Kide­rül, ő a település gulyása. Tuka Imre a gazdáktól hat­vanhárom tehenet, növendék marhát őriz: akad, akinek ti­zenhat lábasjószága van, má­soknak három-öt, a legtöbb­jüknek csak egy. Mindet ismeri névről, mert csak az avatatlan városi szem­nek egyforma az összes. Azt is tudja, melyik kié. Áz üszőket rendszerint má­jus elsején verik ki, mert erre­felé az a tapasztalat, hogy hi­degek a tavaszi napok, hetek, és nem indul meg a gyep. Éj­jelre a jószágok egy része ka­rámba kerül, egészen október 15-ig, amikor újra beballag­hatnak az otthoni istállóba. A gulyás rendszerint a nap­pal kel, hatkor már tereli a jó­szágokat. Tizenkettőtől ket­Tuka Imre és Bogár tőig itat, majd delel. Délután megint legeltetés következik. Ezután a tehenek haza-, míg a növendékek a karámba bal­lagnak, és ez így megy minden áldott nap október derekáig. Nem unatkozik a gulya őri- zője: nézi a napjárást, hallgatja a tücskök zenéjét, a madarak dalát. Sokszor akad beszélge­tőpartnere: errefelé rengeteg a gombász. Hiába van azonban ,,kéznél” a gomba, ő nem fo­gyasztja: többre tartja a hur­kát, kolbászt, sült oldalast, a szalonnát. A kenyérből kap hű társa, a hároméves Bogár is. Többet ér, mint három ember, mert ha a gazdi kéri, a legsűrűbb tö- viskesből is előkeríti a teker­gőt. Ezért aztán este ételmara­dék is dukál neki. Megér­demli, mert jó terelőpuli nél­kül a gulyás többet rohangálna a kérődzők után, mint a ma­gyar fociválogatott legfürgébb emberei egy-egy kilencven perc során. D. Sz. M. A Glialka 480 Plus sokrétű felhasználása Egy sikertörténet folytatódik Magyarország legnépsze­rűbb házikerti gyomirtó szere a Glialka, amely közel húsz éve van forgalomban. Neve ma már fogalom. Kezdetben a Glialka volt a tarackirtó. Ha a gazda már nem bírt a gyomokkal, kapá­val már nem tudta azokat ki­irtani, jött a glialkázás. Később egyre többen kezdtek rájönni, hogy nem csak a nehezen irtható éve­lők ellen hatásos, hanem a gyengébb, egyéves gyomo­kat is kiválóan elpusztítja. Ahhoz azonban, hogy piac­vezető szerepét megtartsa, meg kellett újulnia. Az Alk- agro Chemical Trading Kft. célja az volt, hogy készítmé­nyüket egyre nagyobb kon­centrációban hozza forga­lomba. így kevesehb a szállí­tási és raktározási költség, csökken a dózis, javul a szer fagyállósága (-25 Celsius- fokig fagyálló), ezáltal a fű- tetlen raktárban is raktároz­ható. Mivel az egyik legfonto­sabb tényező a biztonságos kijuttatás, ezért a Glialka 480 Plus egyliteres kiszere­léséhez univerzális ütköző­lapos gyomirtó szórófejbeté­tet adnak a kereskedők. így a permetlésugár jobban irá­nyítható, a készítmény nem kerül a kultúrnövényre. Új felhasználási terület a deszikkálás, a növény gyor­sított kiszárítása, melynek során a legalacsonyabb hek­tárköltséget a Glialka 480 Plus biztosítja. A javasolt dózis 2-3 liter hektáronként. Napraforgónál 30-35 száza­lékos nedvességtartalomnál kell a kezelést elvégezni, a betakarítás 10-15 nap múlva kezdhető. A kukoricánál 35- 40 százalékos szemnedves- ség-tartalomnál kell kijut­tatni a készítményt. A keze­lés után három héttel a szemnedvesség 15-20 száza­lékra csökken, és a betakarí­tás megkezdhető. Ha a terület évelő gyo­mokkal fertőzött, akkor az 5 liter/hektáros dózis a deszik­kálás mellett ezeket a gyo­mokat is elpusztítja. A húsz­literes kiszerelés vásárlása­kor Ban Drift Plus cseppne- hezítőt adnak, mely megaka­dályozza a Glialka 480 Plus elsodródását a légi kijuttatás során. Érdeklődjön a 06/30/ 485-512, illetve a 06/30/ 489-077-es telefonszámo­kon!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom