Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-27 / 121. szám

1997. május 27., kedd Megyei Körkép 3. oldal Bővülő herényi számítógéppark Az önkormányzat oktatási bi­zottsága kezdeményezése nyomán tegnap soron kívüli ülést tartott Jászberény képvi­­selő-testülete. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium ál­tal kiírt pályázat kedvező lehe­tőséget biztosít, hogy az ön­­kormányzatok nagy teljesít­ményű komputerekkel bővít­hessék számítógépparkjukat. A pályázat beadási határideje május 30., ezért vált sürgetővé a testület állásfoglalása az önkor­mányzat által biztosított saját erő kérdésében. A késő délután meghozott határozat értelmében a város középfokú oktatási in­tézményei - szakképzési alapjuk terhére - összesen hárommillió forintot, az önkormányzat pedig további 3 millió 350 ezer forin­tot különít el költségvetéséből, támogatva oktatási intézményei és a gamesz számítógép-beszer­zését. Képviselői javaslatként vetődött fel, hogy a városban működő tüdőgondozó elavult adatkezelését e pályázat révén vásárolt számítógéppel lehetne korszerűsíteni. Az ülésen nem tisztázódott, hogy a város mű­ködteti-e a tüdőgondozót vagy sem. A testület így a szükséges további 350 ezer forintot a pol­gármesteri hivatalban szabadon felhasználható számítógép be­szerzésére szavazta meg. bcs Európa dolgozni akar! (Folytatás az 1. oldalról) A hazai szervezetek együttesen határozták el, hogy idén első­ként részt vesznek a megmozdu­láson. Bár megyénkben nem lesz kiemelt rendezvény, de or­szágos szinten több gyűlést, konferenciát tartanak. A konfö­derációk közös felhívást tettek közzé, melyet eljuttattak a mun­kahelyekre is. Ennek fő monda­nivalója a hazai munkanélküli­ség enyhítése, a munkahelyek megőrzése, bővítése. Szeretnék, ha május 28-án délben éppen ezért 1-2 perces munkaszünetet tartanának a munkahelyeken, s ami még fontosabb és „érzékel­hetőbb’1: aki teheti és e nap célja­ival egyetért, az délben 12 óra­kor járműve hangjelzésével jut­tassa ezt kifejezésre. Boros Petemé, a SZÉF me­gyei ügyvivője kifejtette: Euró­pához tartozásunkat a munka­­vállalók szempontjából tudjuk kifejezni. Egyben a munkavál­lalóknak is tudniuk kell, hogy olyan rendszerre kell felkészül­niük a csatlakozással, amelynek nem ismerjük az előnyeit, de a hátrányait sem - pedig mindet­től a jövőnk függ. Csepregi Károly, a megyei munkástanácsok szövetsége el­nöke örömének adott hangot, hogy a magyar szakszervezetek össze tudnak fogni egy cél ér­dekében. Hangsúlyozta: fontos, hogy a világon is egységesen tudjanak fellépni a munkaválla­lók érdekében. B. Gy. Több hónapig tartó felújítás után megszépül Zagyvarékas 35 éves művelődési háza. A helyi önkormányzat forrásából, saját kivitelezésben kerül sor a beázott tetőszerkezet javítására, valamint a külső-belső festési, tapétázási munkákra. fotó: csabai Szekeres-Torgyán szópárbaj előtt Tények, érvek, ellenérvek? Mint arról lapunkban már többször is beszámoltunk, nagy­szabású politikai párbaj lesz május 29-én, azaz csütörtökön Szekeres Imre és Torgyán József, az MSZP és az FKGP frak­cióvezetői között a Jászapáti Művelődési Házban. Rögtönzött közvélemény-kutatásunkban a lakosság várakozásáról próbál­tunk képet alkotni.- Ez inkább egy kabarészerű show lesz - vélekedik Magócs Imre nyugdíjas -, sok értelmét nem látom. Esetleg ha több ha­sonló véleménycsere szerve­ződne, abból kisülhetne valami pozitív dolog. Szekeres Imrétől kérdezném, hogy lát-e esélyt arra, hogy az MSZP ismét ve­zető párttá váljon a következő választások után.- Nem várok semmit ettől a párbajtól, hisz csak felelőtlen ígérgetések vannak, semmi más- legyint Kiss Miklósáé nyugdí­jas. - Minden politikus csak mondja a magáét, de abból semmit sem tudnak megvalósí­tani. Egy jászberényi, gyesen lévő fiatal családanya is elmondta ugyan véleményét, de nevét nem kívánta elárulni: - Nem hiszek egy politikusnak sem, mert csalnak és hazudnak. Jö­vőre sem fogok elmenni a vá­lasztásra. Mindig ígérnek fűt­­fát, hogy minél több szavazatot összegyűjtsenek, a helyzet mégsem javul, a két gyerekem­nek nem tudok többet adni.- Dolgoztam mindkét rend­szer alatt - mondta egy közép­korú hölgy -, nekem az a lé­nyeg, hogy a kenyerem, a kere­setem meglegyen. Ezután ki hogyan párbajozik, az már a sa­ját dolga.- Véleményem szerint ilyen jellegű rendezvényeken ko­moly politikai problémákat nem lehet megtárgyalni - mondta dr. Kis Zoltán, a Felső- Jászság országgyűlési képvise­lője, sokkal inkább tekinthető mindez a közelgő kampány ré­szének. Mindenesetre remélem, hogy minél több hasznos in­formációt szerez majd ebből a lakosság. Az sem mellékes szempont, hogy a megnyilvá­nuló nagy érdeklődés növelheti a rendező jászsági város is­mertségét.- Bár a visszajelzések alap­ján az érdeklődés óriási, ma­gánvéleményem, hogy a ren­dezvény nem fogja kielégíteni a lakosság várakozását. A szabá­lyok szerint ugyanis a közönség egyperces kérdései után a poli­tikusok válaszaira már nem le­het reagálni - fejtette ki Nagy József, az FKGP jászapáti szer­vezetének szervezőtitkára. Zakar Ferenc, az MSZP jászapáti szervezetének veze­tője elmondta, a hozzá érkezett jelzések hatalmas érdeklődésről árulkodnak. Á mindkét párt ré­széről szigorúan 157-157 meg­hívotton felül még közel 1500 érdeklődőre számít, így meg kell oldani a kihangosítást. Vé­leménye szerint ha a vita a ter­veknek megfelelően valóban a tények, érvek, ellenérvek med­rében marad, akkor építő lehet a csütörtöki találkozó. bcs Cél: védeni a hazai termékeket Ismétlődő panasz, hogy a piacokat olykor elárasztják olyan termékek, amelyeknek az eredete ismeretlen. Különösen vo­natkozik ez bizonyos, a határokon feltartóztatott, külföldről hozzánk irányított tételekre, amelyekről a vámellenőrzéskor kiderül, akár 80 százalékuk is hamis. Ha ezeket az árukat nem tartják vissza, beengedik az országba és szétszórják őket, akkor már nehezebb ellenük hatékonyan fellépni. Erről is szó volt tegnap Szol­nokon, a Technika Házában azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Jogvédelmi Egyesü­let megyei szervezete és a me­gyei kereskedelmi és iparka­mara szervezett a tagjainak, vállalkozóknak. Nem másért, mert a magyar áruk védelmé­ben a közelmúltban új védjegy­­törvényt fogadott el a parla­ment, amelynek lényege az, hogy az eddiginél nagyobb le­hetőségük nyílik az előállítók­nak az áruik védelmére. Éppen ezért a kezdő és már tevékeny­kedő vállalkozók érdekeit erő­teljesebben szolgálja a korábbi paragrafusoknál. Arról nem beszélve, hogy a védjegy az érintett árut megkü­lönbözteti más cégek termékei­től. Sajnos, nem kevés olyan ügy kerül a kamara elé - etikai, ver­senyjogi -, ami abból fakad, hogy ugyan jó minőségű a ter­mék, csak éppen az áru védett­ségére, védjegyére nem fordítot­tak elég gondot. Pedig a hasonló esetek elkerülhetők, ha forga­lomba hozatal előtt a megfelelő védjegy alkalmazásáról sem fe­ledkeznek meg - hallottuk teg­nap Szolnokon. D. Sz. M. Közérzetünk A nép már szavazott Az elmúlt hét végén olyan látványosságban lehetett részünk, ami még nem volt. Olyan légi parádét láthatott Kecskeméten a közönség, amelyről egy évtizede még csak álmodni se nagyon mertünk volna. Az, hogy a NATO légierejének gépei együtt cikáztak a ma már nem létező másik tábor repülőivel, lát­ványnak sem volt utolsó, ám ez a parádé egyben azt is iga­zolta, hogy egyre halványulnak a NATO-tagállamok és a szervezethez való csatlakozásukat szorgalmazó országok kö­zötti határvonalak. Persze vannak még viták azzal kapcsolatban, hogy egyálta­lán jó-e nekünk a NATO. (Ugyanakkor persze az sem mellé­kes, hogy velünk mit nyer a szervezet.) Mindenesetre hadse­regünk keményen azon igyekszik, hogy megfeleljen a NATO követelményeinek. Úgy tűnik, hogy a másik oldal sem ül ölbe tett kézzel, mindent elkövet a jó hírnév érdekében. A politikusok sok más kérdéstől eltérően NATO-ügyben egységesek, nem vitatják a csatlakozás szükségességét, mint az egyetlen járható utat hazánk biztonságának hosszú távra szóló garanciáját. A külügyminiszter szerint sokan tévhitben élnek a csatlakozás költségeivel és a majdani taggá válás or­szágunk szuverenitására gyakorolt hatásával kapcsolatosan. A hozzáértők szerint sokkal drágább egy katonai semlegességet választó állam biztonságát szavatolni, mint a tagsággal járó követelményeket teljesíteni. Országunk gazdasági helyzetét tekintve ez bizony nem utolsó szempont, fontos érv a csatla­kozás mellett. Népszavazás fog dönteni arról, hogy Magyarország akar-e NATO-tag lenni vagy sem. A csatlakozás nem érinti az ország szuverenitását, de minthogy igen fontos kérdésről van szó, ezért kezdeményezte annak idején az MSZP a véleménynyil­vánításnak ezt a módját. Az egyelőre még a jövő titka, hogy meghívásunk esetén hogyan voksolunk majd, a leendő vá­laszra azonban már most felfedezhetünk néhány utalást. Szombaton és vasárnap százezrek voltak kíváncsiak a kecskeméti reptéren zajló eseményekre. Vajon milyenek a NATO-gépek, kik a pilóták? Azért, hogy a választ megkap­ják, még fizetni is hajlandók voltak a helyszínre elzarándokló emberek. És bizonyára nem is csalódtak: a szereplők igencsak kitettek magukért, a szenzációs égimutatványoktól pedig nem csak a laikusok szája maradt tátva. Nem kizárt, hogy ők a sza­vazáson is igent mondanak majd, és örömmel váltják meg a belépőjegyet a NATO-ba is. Horváth Győző Megint a vidék „feje fölött” akarnak dönteni A turizmus sem tűri a határokat Mint ahogy a gazdaság, úgy a turizmus sem tűri a határo­kat, hiszen a maga természetes útján szerveződik. Ez lehet a tanulsága annak a tiltakozásnak, amelyet a megyei önkor­mányzatok jelentettek be az Országos Idegenforgalmi Bi­zottság elképzelése ellen, mely szerint kilenc idegenforgalmi régióra osztja az országot. Jász-Nagykun-Szolnok me­gye is azok között szerepel, akik eljuttatták az illetékes minisztériumhoz egyet nem értésüket. Az ország kilenc részre osztása esetén ugyanis megyénk két régióhoz tar­tozna. A felső-közép-Tisza-vidéki régióhoz csatlakozna Tiszafü­red központtal megyénkből a Jászság, a Közép-Tisza-vidék és Szolnok térsége. Az Alsó- Tisza-vidék, Körös-Maros ré­gióhoz (amelynek Csongrád volna a központja) tartozna megyénkből a Tiszazug és a Nagykunság. Kétségtelen, hogy ebben a felosztásban van racionalitás is, de a megyét rendkívül kedvezőtlenül érintené. Mi­közben adminisztratív úton kettészakít olyan korábbi egységeket, mint a Tisza-tó (amelyik a tiszafüredi régió­hoz csatlakozna) és a hozzá 30 kilométerre lévő Berek­fürdő (amelynek Csongrád volna a központja). A megyék - és köztük me­gyénk is - úgy érzik, megint a vidék nélkül döntenek a vidék sorsáról. Az idegenforgalom menedzselését ugyanis a me­gyéknek kötelező feladatként írja elő a törvény, és ennek rendszerét a megyék már ki is alakították, pénzt áldoztak rá. Ha Jász-Nagykun-Szolnok megye két régióhoz tartozna, mindkettő megalakuló köz­hasznú társaságába be kellene szállni pénzzel. Ráadásul a különböző terü­letek, megyék között már lét­rejött együttműködés, amely a közös érdekek mentén szer­veződött. Megyénk vélemé­nye szerint ezek a szervező­dések vagy a területfejlesztési tanácsok alkalmasok volná­nak arra a pénzelosztó sze­repre, amelyet az idegenfor­galmi régióknak szánnak. A beavatkozás után akár másnap dolgozhat a páciens Nem iszunk eleget - „kövesek” vagyunk A vesekő - a húgyúti kő - az egyik rettegett betegség. Koráb­ban a műtét volt az egyetlen megoldása, ma már kíméletesebb eljárások is ismertek. A szolnoki MÁV-kórházban például már csak az esetek 1 százalékánál kell a műtétet alkalmazni. E fejlődésről dr. Fontos Gyulá­val, az urológiai osztály vezető­jével beszélgettünk.- Régebben a kő eltávolítá­sának egyetlen módja a nyílt műtét volt, amely nagyon meg­terhelte a beteg szervezetét. Sokszor nemcsak a követ kel­lett eltávolítani, hanem a köves vesét is. Mára lehetővé vált, hogy a testüregek felnyitása nélkül, természetes úton, vagy vékony munkacsatornák képzé­sével eljussunk a kövekhez, és eltávolítsuk. Ennél is moder­nebb eljárás, amikor egy nagy energiájú hullám segítségével - a testbe való behatolás nélkül -, a kövek apró szilánkokra, kris­tályokra esnek szét, amelyek a vizelettel távoznak. Ezt lökés­hullám-kezelésnek hívják. Ami korábban csak álom volt: ma már a lökéshullám-kezelést végző készülék is rendelke­zésre áll a szolnoki MÁV-kór­­házban is.- A betegek hány százaléka gyógyítható így?- Magyarországon körülbe­lül 360 ezren szenvednek ettől a betegségtől, évente várhatóan 30 ezer személyben jelenik meg húgyúti kő. A kövek 80-85 százaléka spontán távozik, a maradék jelent kezelési gondot. Ma elvétve végzünk csak nyílt műtétet. Kórházunkban a kő miatti beavatkozások 1 szá­zaléka csak a nyílt műtét.- A gyógyulási idő' mennyivel rövidébb így?- A nyílt műtéteknél 1-2 hét volt a kórházban fekvés ideje, utána a gyógyulás hetekbe ke­rült, esetenként hónapok teltek el, amíg valaki visszaállhatott a munkába. Az új eljárásokkal a gyógyulási idő néhány nap, a lökéshullám-kezelés pedig am­bulánsán is elvégezhető, akár másnap munkába mehet a páci­ens.- Igaz-e, hogy azért van ilyen sok köves beteg, mert nem iszunk elég folyadékot?- Alkati dolgok, bizonyos kórokozók befolyásolják a kő­képződést, de valóban az is na­gyon fontos, hogy mennyi fo­lyadékot fogyaszt az illető. Azoknál a népeknél, akik kevés folyadékkal élnek, szinte min­denki szenved kövességben. Paulina Éva Hatékonyabb szúnyogirtás a jövő évtől Május 21-e és 24-e között a Felsőrajnai Önkormányza­tok Szövetsége által működ­tetett GFS - a csípőszúnyo­gok elleni védekezés társa­sága - meghívására a Tisza­­tavi Önkormányzatok Szö­vetsége és az Ipari Kereske­delmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium delegációja hiva­talos tárgyalásokat folytatott a németországi Waldseeben. A tárgyalások során a felek át­­tekinteték azokat a lehetősége­ket, amelyek a németországi tapasztalatok alapján hatéko­nyabbá és környezetkímélőbbé tehetik a szúnyogok elleni vé­dekezést a Tisza-tónál, tágabb értelemben pedig egész Kelet- Magyarország területén. A TÖSZ, amely több mint három éve áll kapcsolatban a GFS-sel, 1995-ben kötött együttműködési megállapodást a németekkel. A magyar dele­gáció az ebben foglaltakat egyeztette kinntartózkodása so­rán. Különös aktualitását adta a tárgyalásoknak, hogy a Tisza­füreden létesítendő Biológiai Szúnyogmentesítő Állomás megvalósítása az időközben elnyert 2,5 milliós központi pá­lyázati támogatás révén elér­hető közelségbe került. A TÖSZ-nek reménye van még több térségi pénzügyi forrás el­nyerésére, így 1997-től megte­remtődhetnek azok a technikai és személyi feltételek, amelyek révén már 1998-tól hatéko­nyabbá, s legfőképpen környe­zetkímélőbbé tehetik a Tisza­­tavi szúnyogirtást. A német fél mindenesetre az 1995-ben aláírt szerződésnek megfelelően kötelezettséget vállalt arra, hogy segíti a TÖSZ-t a nemzetközi támoga­tások elnyeréséhez szükséges német és EU-pályázatok elké­szítésében. Továbbá kifejezte szándékát egy közös né­met-magyar társaság létreho­zására „A csípőszúnyog-gyérí­tés előmozdítása” elnevezéssel. A magyar delegáció tagjait - Rente Ferenc, a TÖSZ el­nöke, dr. Kufcsák Oszkár, a Miniszterelnöki Hivatal tu­dományos tanácsadója, Kere­kes László, az IKIM főtaná­csosa és Lőrincz Árpád, a Ti­­sza-tavi szúnyogirtást végző CORAX cég igazgatója -, akiknek lehetőségük nyílt megismerni a legkorszerűbb biológiai védekezés gyakorlati alkalmazását, a látogatás vé­gén fogadta dr. Paul Schädler, Rajnapfalz tartomány volt mi niszterelnöke, aki egyben a németországi csípőszúnyog­mentesítés elismert vezetője is. -percze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom