Új Néplap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-27 / 121. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. május 27., kedd Múlóban a tejhatalom? Évek óta csökken a tehénállomány, mérséklődik a fogyasztás Négy évtizede, 1957 óta minden év május utolsó keddje nem­zetközi tejnap. A fehér ital idei jeles napja alkalmából arról tá­jékozódtunk, hogyan alakul hazánkban a tejtermelés és -fo­gyasztás, milyen eredmények és gondok jellemzik az egykor hírneves magyar tejipart. A tehéntej termelésének és fogyasztásának alakulása Év Egy főre jutó fogyasztás (liter) összes fogyasztás (millió liter) 1991 199,7 2 066 1992 191,0 1972 1993 172,3 1774 1994 166,6 1709 1995 160,6 1643 1996 140,0 1500 A szarvasmarha- és tehénállomány alakulása Időszak Szarvasmarha­állomány összesen Tehén­állomány összesen Egy tehénre jutó tej (liter) (ezer) (ezer) 1991 1420 559 4663 1992 1159 497 4737 1993 999 450 4613 1994 910 415 4660 1995 928 421 4700 1996 909 414 4621 A nyolcvanas évek végén még 680 ezer tehenet tartottak nyil­ván az országban, ma alig több mint 400 ezret. Ugyanebben az időszakban drasztikusan 2,4 milliárdról 1,5 milliárd literre csökkent a tejtermelés, az egy főre jutó fogyasztás pedig 85- ről 55 literre esett vissza. Csákvári László, a Tej Ter­méktanács elnöke a tejgazdaság válságát a gabonaárak körüli anomáliákkal, a gépek, gyógy­szerárak folyamatos drágulásá­val, az állami támogatás meg­szűnésével, a fogyasztói árak emelkedésével, a belföldi fo­gyasztás beszűkülésével, s nem utolsósorban a tej presztízsének háttérbe szorulásával magya­rázza.- Az elmaradt fejlesztések pótlására legalább négy-öt esz­tendőre van szükség, addig a költségek sem csökkenthetőek számottevően - állítja. - Várha­tóan jövőre elkezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások, mire elérkezünk a tagfelvétel­hez, jól szabályozott tejpiaccal kell rendelkeznünk. A jelenlegi 1,5 milliárdról legalább 2 mil­liárd literre kell növelnünk a tejtermelést. Mindez feltételezi az állam fokozott szerepvállalását. Múl­hatatlanul szükséges például a tenyészállat-vásárlások ösztön­zése, a tejtermékek piacra jutá­sának segítése, a finanszírozási gondok enyhítése, a tőkeellá­tottság javítása. De nem ke­vésbé fontos a marketingtevé­kenység javítása és a fogyasz­tás ösztönzése is. A piacszabályozás első lépé­seként az idén a Tej Termékta­nács és az FM - intervenciós in­tézkedésekkel - csökkenteni kívánja a tejpiac ciklikusságát. A tavaszi tejhiány és az őszi tej­­többlet kiegyenlítésére 300 mil­lió forintos keret áll rendelke­zésre. Ebből 100 milliót felvásárlásra, készlete­zésre fordítanak, 200 mil­lióval pedig a termelők piacra jutását segítik. Az ENSZ gyermekvé­delmi szervezete, az UNI­CEF kezdeményezésére készült széles körű felmé­rés szerint hazánk ma már sajnos nem tartozik á „tej­hatalmak” közé. Mint az adatokból kitű­nik, Magyarországon az általános iskolások 46 százaléka egyáltalán nem iszik tejet, 64 százalékuk pedig semmilyen tejterméket nem fogyaszt. Emiatt a gyer­mekek mintegy kétharmada nem jut hozzá a szükséges kal­ciumhoz. Tegyük hozzá: minden tize­dik diák reggeli nélkül indul is­kolába, s a tanulók kétharmada vitaminszegényen táplálkozik. Ezen a helyzeten az sem változ­tat, hogy eközben a 14 év alatti korosztályban évek óta emel­kedik az édességek, a szénsavas üdítők fogyasztása. A táplálkozástudomány mű­velői körében előfordul olyan nézet, hogy a tej, a tejter­mék nehezen emészthető, s mint ilyen, nem sorolható az egészséges étkek közé.- A leg­újabb kutatá­sok azt bizo­nyítják, hogy a korszerű táplálkozás szempontjá­ból igenis roppant egészségesek a a zsír­szegény tejfélék és tejtermékek. Ezek ugyanis gazdagok a szer­vezet számára elengedhetetle­nül fontos kalciumban és D-vi­­taminban - mondja Dworschák Ernő, a Táplálkozástudományi Fórum tagja. A táplálkozástudomány je­lenlegi álláspontja szerint a fermentált (erjesztett) tejtermé­keknek, a joghurtoknak, kefi­reknek kiváltképp jelentős az egészségvédő hatásuk. Ezek ugyanis olyan baktériumokat tartalmaznak, amelyek mintegy „karbantartják” az emésztő­szerveket. A kalciumban bővelkedő bio joghurttermékek rendszeres fo­gyasztásával például az orvo­sok véleménye szerint meg­előzhetők a vastagbél és emész­tőrendszeri daganatos megbe­tegedések. Ugyanakkor a vizs­gálatok azt is igazolták, hogy a zsíros tejféleségek károsan hat­nak a szervezetre, mértéktelen fogyasztásuk érrendszeri meg­betegedésekhez, agyvérzéshez, infarktushoz is vezethet. Újvári Gizella IPARTNER - KÖZVETLEN VONAL Vásári tilalmi lista Életvédelmi és fogyasztói szempontból szükségessé vált a vásárokról szóló ren­delet korrekciója - tudtuk meg az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­riumban Etényi Attilánétói. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség bővítette a vásáron forgalomba nem hozható áruk listáját. A mérgező és veszé­lyes anyagok mellett tilos a növényvédő szerek árusítása, a szemüvegen kívül a mind gyakrabban előforduló kon­taktlencsék valamint a háló­zatról üzemeltethető elektro­mos és gázüzemű készülékek árusítása (mivel azok helyben kipróbálására nincs lehető­ség). Az eladók és a vásárren­dezők egyaránt felelősek azért, hogy a fenti áruk ne ke­rüljenek forgalomba. 1992-95 között egyébként nem volt olyan elfogadható vásári rendelet, amely a me­net közben kialakult vala­mennyi vásárformára alkal­mazható lett volna. Az akkori rendezés és a mostani módo­sítás is a gyakorlat után ment. Az Ipartner e heti témái: május 27-én a turizmus, 28-án az utazásszervező és közve­títő tevékenység bejegyzésé­nek feltételei, 29-én pedig a turisztikai fejlesztési és mar­ketingpályázati lehetőségek. A 14—16 óra között hívha­tó számok: (06-l)-269-3703, 111-9669, 131-4375 (16-17-ig üzenetrögzítő). Cs. J. A gazdaság hírei A Richter Gedeon Rt. a kül­földi és hazai intézményi be­fektetőknek meghirdetett és sikeresen lezárult részvényér­tékesítés után 200 ezer rész­vényt ajánl megvásárlásra magyar kisbefektetőknek. A részvényeket péntekig 14 160 forintért országszerte 130 he­lyen lehet jegyezni. Adózók Kartája címmel, há­rom változatban jelentette meg az APEH az adófizetők legfontosabb jogait tartal­mazó deklarációt. A 16 sza­kaszból álló szöveg felhívja az adófizetők figyelmét leg­fontosabb jogaikra s a törvé­nyi biztosítékokra is, ame­lyekkel adózási kötelezettsé­geik teljesítése során joggal élhetnek. Élénk forgalom és emelkedő árfolyamok jellemezték hét­főn a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacát. A BUX-in­­dex csaknem 120 ponttal nőtt, és 5990 pont fölött zárt. A Mól 3300 forinton nyitott, és 3400-on zárt. A Richter egy nappal a kibocsátás előtt 14 900 forinton áll. Az MNB hivatalos devizaár­folyamai (1 egységre, forint­ban): Angol font 296,53 Francia frank 31,79 Japán jen (100) 155,98 Német márka 107,27 Olasz líra (1000) 108,59 Osztrák schilling 15,25 Svájci frank 129,05 USA-dollár 180,83 ECU 208,82 Néplap GíOaU© . • m m mm óráig feladja, holnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom