Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-27 / 72. szám

1997. március 27., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal A szolnoki Széchenyi István Gimnázium tegnap este rendezte meg hagyományos gálaműsorát a Városi Művelődési Központban. Felvételünkön az iskola kórusa. fotó: illyés Konvojjal zúdult Ferihegyre a gazdapanasz A Szolnok megyeiek békésen tüntettek Nemzetiszínű zászlókkal, szalagokkal fellobogózott 15 sze­mélygépkocsi indult - szolnoki, kengyeli, mezőtúri, török­szentmiklósi gazdákkal - tegnap délelőtt fél 11-kor a 4-es fő­úton is szokatlanul lassú menetben, 30-50 kilométeres sebes­séggel Budapest felé, tiltakozásul - a Metész kiskőrösi felhívá­sának megfelelően - a kormány gazdaságpolitikája ellen. Alig egy óra elteltével a béké­sen haladó konvoj Cegléd utáni első pihenőjénél riasztó hírek érkeztek rádiótelefonon:- Vigyázzatok! A tompái déli határátkelő felé haladók­nak kommandósok állják az út­ját, és aki viseli a kokárdát, használja a nemzetiszínű zász­lót, lekapcsolják.-Micsoda dolog ez? Nem magyarok vagyunk? - fakadt ki társai felé, miközben tolmá­csolta a figyelmeztetést a szan­­daszőlősi gazdakör elnöke. A pihenőben Beke Ödön me­zőtúri gazdát kérdeztük:- Az a hír járja, nincs teljes összhang a gazdakörök veze­tése és a gazdák között.-Pedig a Metész nem kíván törvényellenes akciókat. A Ma­­gosz felső vezetése saját érde­keit látja veszélyeztetve. A megyei gazdák autókon­voja a Ferihegyi repülőtérnél megfordult, és rendőri kíséret mellett, délután négyre vissza-Ferihegy előtt fotó: scsj tért Szolnokra. Semminemű at­rocitás nem történt. A Magyarországi Gazdakö­rök Országos Szövetsége (Magosz) rendkívül nagy vá­rakozással tekintett az Or­szággyűlés keddi ülése elé, miután adó- és tb-módosító indítványaik támogatására va­lamennyi parlamenti párt ígé­retet tett.-Az adóval kapcsolatos tör­vénymódosítás elfogadható szá­munkra, nagy baj viszont, hogy a legkritikusabb tb-jogszabályokat illetően nem történt elmozdulás - fejtette ki véleményét érdeklődé­sünkre dr. Török István. A Ma­gosz alelnöke szerint a kérdés az: mi a jobb az országnak, ha a pa­rasztok sorban állnak segélyért, vagy ha élni, dolgozni hagyják őket?- A tb-nél tapasztalt vissza­élésekről hallva a tagság azt kér­dezi: azért húznak le rólunk újabb bőrt, hogy egy másik csatornán ezt a pénzt elherdálják? - mondta a gazdaköri vezető. Mint megtudtuk, a Magosz mai rendkívüli elnökségi ülésen döntenek a hogyan továbbról. Mivel a gazdakörök mindvégig a tárgyalások mellett szálltak síkra, ám ezek nem hoztak eredményt, így elképzelhető, hogy francia, osztrák módszerekkel érvényesí­tik a földművelők érdekeit.-Attól félünk, ilyen méretű elégedetlenségre elég egy kis po­litikai rájátszás, és kezelhetet­lenné válhat a helyzet - hangsú­lyozta dr. Török István. L. Z. - S. Cs. J. A vállalkozói övezet csak álom lesz? Baja Ferenc környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter a megyei területfej­lesztési tanács ülése után saj­tótájékoztatót tartott az MSZP városi irodájában lévő Szegfű Klubban. Kifejezte örömét, hogy me­gyénk az elsők között vett részt egy regionális területfejlesztési tanács létrehozásában. Fontos­nak tartotta, hogy a megye ki­emelten kezeli a kunmadarasi volt szovjet katonai repülőtér és objektum ügyét. Úgy vélte, mi­előbb készüljenek el a háttérta­nulmányok, és egyben meg kell vizsgálni, hogy van-e értelme itt vállalkozói övezetet létre­hozni, hiszen ennek vannak előnyei és hátrányai is. A mi­niszter nem hiszi, hogy ezen a különleges vállalkozói övezetté nyilvánítás sokat lendítene, na­gyobb fontosságúnak érzi azt, hogy a repülőtér valóban regio­nális szerepkörűként illeszked­jen az egész térségi rendszerbe. Baja Ferenc a Tisza-tavi Re­gionális Fejlesztési Tanácsról is szólt. Mint mondta, ezt egy­előre nem tartalmazza az or­szágos területfejlesztési kon­cepció. Az egyik javaslat sze­rint ez a tanács az Északkelet­magyarországi Regionális Fej­lesztési Tanács egyik alregioná­­lis tanácsaként működhetne. A miniszter ezt tartja jobbnak, mert így nagyobb a lobbizás le­hetősége is. Ám, mint mondta, arra is nyitott, hogy ha e tekin­tetben elzárkózás van a részt­vevők részéről, akkor bevigyék az országos koncepcióba egy Tisza-tavi regionális tanács fel­állítását. B. Gy. Packázik a hivatal? Tiszaugi levél a belügyminiszterhez Hegedűs Jánosáé, Tiszaug pol­gármestere nem titkolja: dühös volt, mikor elolvasta a Belügy­minisztériumtól március 10-i keltezéssel kapott levelet Eb­ben az áll, hogy az Országgyű­lés tudomásul vette, miszerint a község Bács-Kiskun megyéhez csatlakozásának kérelmében nincs olyan rendkívüli ok, amely indokolná ennek mi­előbbi rendezését Szerinte ez csúsztatás... Csemus Ferenc, Bács-Kiskun megyei országgyűlési képvi­selő február 11-én kérdést inté­zett a parlamentben a belügy­miniszterhez: mikor csatlakoz­hat végre Tiszaug a megyéhez. A belügyminiszter nevében dr. Világosi Gábor államtitkár el­mondta: nincs olyan indok, ami­ért ez soronkívüliséget élvezne. Egyben hozzátette, hogy jelenleg a BM előtt három ilyen tárgyú előterjesztés fekszik. Mivel azonban ez kérdés, nem pedig in­terpelláció volt, a válasz elfoga­dásáról nem kellett a Tisztelt Háznak szavaznia. A Tiszaugra érkezett levélben azonban - ame­lyet dr. Fiircht Pál osztályvezető írt alá - a BM arra hivatkozik, hogy a kérdésre adott választ az Országgyűlés tudomásul vette. Nos, éppen ez az, amiért Hege­dűs Jánosné szót emelt, és már­cius 19-i keltezéssel levelet inté­zett Kuncze Gábor belügyminisz­terhez.- Leírtam, hogy Csemus kér­déséről nem kellett szavazni, te­hát ezt nem is vehették tudomá­sul, így mindez nem más, mint csúsztatás. Kértem a belügymi­nisztert, hogy kérésünket támoga­­tólag szíveskedjen a parlament elé terjeszteni, és érdeklődéssel várjuk a választ, hogy mikor dönt a parlament e kérdésben - mondta a polgármester asz­­szony. -bgy-Fizikából vetélkedtek Harmadik alkalommal ren­dezték meg tegnap a karcagi Kováts Mihály Általános Iskolában 6-8. osztályos di­ákok részére a fizika próba­versenyt. A 350 versenyző a karcagi is­kolák mellett Tiszafüredről, Törökszentmiklósról, Mező­túrról, Kisújszállásról, Túr­­kevéről és Szolnokról érke­zett. Amíg a diákok tudásuk­ról adtak számot a 22-29 fel­adatban, felkészítőik tapaszta­latcserén vettek részt a ren­dező iskolában. A verseny megrendezését anyagilag a karcagi önkor­mányzat és a Feko Kft. támo­gatta, az iskola pedagógusai pedig a lebonyolításban segí­tettek, a számítógépes értéke­lést pedig Lévai Kálmán fogja elkészíteni. Hogy kik lesznek a győzte­sei, az a tavaszi szünet utáni eredményhirdetésen fog kide­rülni. Emelkedő közüzemi díjak Jászberényben Az építésben még nem társak A Jásztelek határában tervezett jászsági regionális hulla­déklerakó megépítésének kérdésében Jászberény továbbra sem foglal egyértelműen állást - derült ki tegnap délután a város önkormányzatának soros ülésén. A két ülés közötti munkáról szóló tájékoztató keretében dr. Váss Imre képviselő számolt be a hulladéklerakóval kapcsolat­ban nemrégiben, Jászszentand­­ráson tartott tanácskozásról. Elmondta: Dél-Heves 12 tele­pülése csatlakozott a kezdemé­nyezéshez, ők is társulnak a megvalósításra. Jászberény ál­láspontja, hogy tervkészítés szinten részt vesz a Jásztelek határába tervezett létesítmény előkészületi munkáiban. Á megvalósításban való részvé­telről viszont később dönt a vá­ros képviselő-testülete. Dr. Vass Imre szerint, ha kedve­zőbb, gazdaságosabb lehetőség adódik, nem lehet kizárni, hogy Jászberény azt választja. Dr. Magyar Levente polgármester hozzászólásában rámutatott: a kérdés még nincs eldöntve, de elképzelhetőnek tart két hulla­déklerakót is a térségben. A közgyűlésen némi vita alakult ki a víz- és csatorna­­szolgáltatási, valamint a sze­métszállítási díjak változtatásá­nak kérdésében. Többen kifo­gásolták az emelés mértékét. nem látták pontosan annak in­dokoltságát. A díjemelést végül körülbelül kétharmad-egyhar­­mad arányban megszavazta a testület. A lakossági és egyéb fogyasztói vízdíj áfa nélkül egységesen 71 Ft/köbméterről, 85 forintra emelkedett. A lakos­sági csatornahasználati díj áfa nélkül ezentúl köbméterenként 63 forint, egyéb fogyasztóknál 88 forint lesz. A szemétszállí­tási díj lakásonként egy évben áfával együtt 3360 forintra emelkedett. Napirend előtt szóba került egy, a képviselő-testületnek címzett névtelen levél is, mely­nek ismeretlen, „összes jászbe­rényi” néven szereplő írója a polgármester elmondása szerint a város infrastrukturális helyze­tét taglalja. Több képviselő hangot adott azon véleményé­nek, hogy a névtelen levelek ideje hazánkban már régen le­járt, ha valakinek a város, az önkormányzat működésével kapcsolatban észrevétele van, levélben, személyesen bárkihez fordulhat, abból semmilyen hátránya nem származik. B. Cs. Olajtolvajokat lepleztek le a Sec-Tor biztonsági őrei Agyafúrtak, mégsem „Júingok” Titokban működő „olajvállalkozókat” értek tetten kedden késő este a Sec-Tor biztonsági szolgáltató cég emberei. Az olaj­szakmában utazó férfiak, bár valóban szakemberek, mégsem a olajmezőkön végeztek mélyfúrásokat. Ők egyszerűbb módját választot­ták a kincskeresésnek: szakér­telmüket is bevetve a Besenyszög és Tiszasüly közötti MOL-veze­­téket csapolták meg. A mintegy 500 kilométer hosszú vezetékszakasz biztonsá­gát felügyelő cég vezetőjétől, Fenyvesi Józseftől megtudtuk, már jó ideje megfigyelést folytat­tak az utóbbi időben elszaporo­dott olajlopások miatt. Sikeres munkájuknak köszönhetően kedden két titkos csapoló társula­tot lepleztek le, egyiket a szom­szédos megyei Polgár, a másikat Besenyszög határában. Ez utób­biak - két volt MOL-dolgozó - 350 liter gázolajjal- óhajtottak odébbállni, amikor rajtuk ütöttek. A cégvezető szerint az akció si­kere a bjffpfls^^jjpppkgti^i és a tiszasülyi helyi rendőr kö­zötti példás együttműködésnek is köszönhető. Fenyvesi József el­mondta, az elfogásban részt vevő Sec-Tor-alkalmazottakat juta­lomban részesíti. -hgy-A jászkiséri általános iskola a napokban vette fel a falu szülötte, Csete Balázs néprajztudós nevét. Az avatóünnepséget követően emlékkiállítás és iskolatörté­neti kiállítás nyílt a közel fél évezredes oktatás történe­téből, eszközeiből. fotó: csabai Nehéz örökség, ugrott az osztalék Furcsa ellentmondás jellemzi a Mezőtúri Magyar-Mongol Barát­ság Mezőgazdasági Szövetkezet gazdálkodását. 1992. évi megala­kulása óta folyamatosan nyereséges, ám osztalékot a jogelőd szö­vetkezet által felhalmozott veszteség kigazdálkodása miatt idén sem tud fizetni. Fűzfa István, a szövetkezet el­nöke az elmúlt négy évről, illetve az előttük álló feladatokról szólva elmondta, hogy a szövetkezet a megalakulásakor nehéz öröksé­get vett át. A vagyont kétszázmil­liós adósság terhelte. Gyakorlati­lag a csőd szélén állt. A csődbíró­ság által megszabott határidőre minden hitelező hozzájutott a pénzéhez. A tartozások kigazdál­kodásán kívül az eszközállomány 100 millióval nőtt. Azóta a lehető legkisebb hitelállománnyal gaz­dálkodik, ami egy alapvetően nö­vénytermesztéssel foglalkozó társaságnak igen nehéz feladat. A szövetkezet 4500 hektáron gaz­dálkodik, elsősorban búzát, ku­koricát, hibridkukoricát, cukorré­pát termel. Állattenyésztéssel oly módon foglalkozik, hogy több­ségi tulajdonosa egy kft.-nek, amely 520 fejős tehenet tart. Saját állattartó telepéről 120-150 vá­gómarhát bocsát ki. Forgácsolóüzemet is működ­tet, ez a több lábon állás terem­tette meg a lehetőséget az ered­ményes gazdálkodásra. Az 1996- os évvel az eddigi legjobb évet záija a szövetkezet. Az idei gaz­dasági évet megfelelő tartalékok­kal tudta kezdeni. A nyereség le­hetővé teszi a jogelőd szövetke­zet elhatárolt veszteségének to­vábbi csökkentését, de a számvi­teli törvény idevonatkozó előírá­sai miatt osztalékot az idén sem tud fizetni. A mai közgyűlés hivatott mindezt ismertetni a tagsággal. Módosítják a szolnoki szociális rendeletet Vezetékcsere a Széchenyin 50 millióért A mai szolnoki önkormányzati ülés néhány napirendi pont­jának tartalmát ismertette előzetesként a sajtóval Várhegyi Attila polgármester a tegnapi városházi sajtótájékoztatón. Lapunk érdeklődésére pedig megerősítette, stílszerűen szólva sínen van a vasúti skanzen ügye. A Szolnok Televízió Rt.-vel kapcsolatos előteijesztésekről elmondta, hogy a társaság üzleti tervének megvitatása egy hóna­pot csúszik, azaz április végén foglalkoznak vele. Várhatóan azonban elfogadjákfez SZ Í V és a város közötti szolgáltatási szerződést, amelynek teljesítése után a televízió éves összesítés­ben 30,3 millió forintot kap. En­nek fejében a város elvárja, hogy a közérdekű hírműsorok, önkormányzati ülések és a sportesemények kerüljenek a képernyőre. Az önkormányzati rendeletek közül módosítani fogják a szo­ciális ellátások rendjét meghatá­rozót. A rendszeres szociális se­gélyben azok a munkanélküliek részesülhetnek, akik mindenféle ellátási formából kikerültek. Egy feltétel azonban van, vál­lalniuk kell az együttműködést a Humán Szolgáltató Központtal, amely közhasznú munkát ajánl fel számukra. A lakhatási támogatásnál a jövőben - az idősekre való te­kintettel - figyelembe veszik a kábeltévé 2-es programcsomag­jának díját, míg a kertes házban élőknél a szennyvízszippantás költségeit. A testület dönteni fog a Ba­ross út-Kossuth Lajos út-Ság­­vári körút csomópontban gyalo­gos-átkelőhely létesítéséről. En­nek lényege, hogy a gyalogosok az úttesten át is közlekedhetnek, míg az aluljáróban régóta hiá­nyolt nyilvános illemhelyet ala­kítanak ki. Az önkormányzat nagy valószínűséggel hozzájá­rni ahhoz is, hogy 50 millió fo­rintos hitellel kicseréljék a Szé­chenyi városrészben a lakóépü­letekhez meleg vizet szállító ve­zetékrendszer elosztó szakaszát. Az Új Néplap kérdésére - hol tart jelenleg a Szolnokra terve­zet vasúti skanzen ügye? - Vár­hegyi Attila azt válaszolta: elké­szült és jelenleg engedélyeztetés alatt van a kivitelezési terv, amelynek alapján az ószolnoki pályaudvaron felújítják az indó­­házat és környékét. Jelen pilla­natban minden azt támasztja alá, hogy a pest-szolnoki vasútvo­nal születésének 150. évforduló­ját e helyütt ünnepük meg. Egy sikertelen privatizáció... (Folytatás az I. oldalról) Az Arhangelszk Geoló­gia Hungary vezetői visz­­szautasítják, hogy az ügylet az ő hibájukból hiúsult volna meg. Cáfolják a ró­luk keringő - innen-onnan kiszivárgott - hamis infor­mációkat is, például, hogy nem adtak volna tovább munkát a szolnoki cég dol­gozóinak. Mivel Oroszországban - a siker biztos tudatában - komoly beruházásokba fog­tak, s mert a döntés elhúzó­dása miatt ki nem termelt olaj ára is veszteségeiket gyarapítja, ha április 9-éig nem születik új döntés, az ÁPV Rt.-tői peres úton kö­vetelik majd a milliárdos nagyságrendű összeget - vonta le a végső következ­tetést az ÁGH vezérkara. Takács Mariann

Next

/
Oldalképek
Tartalom