Új Néplap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-27 / 72. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1997. március 27., csütörtök Körforgalomban nem lehet száguldozni Az ilyen csomópontok közül az egyik legnagyobb a szolnoki A „Százlábú ” híd végén, a 442-es és a volt 4-es út találkozásá­nál kiépített körforgalomnak miért sikerült olyan kicsire a su­gara, hogy a nagyobb járművek nem tudják „bevenni” az ívet, és kénytelenek a kör vonalát elhagyva, a zöldterületre felhaj­tani? Ki számolt a körív nagyságával, a járművek hosszával? - kérdezi levelében szolnoki olvasónk. Megkértük dr. Bede Jánost, a megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság igazgatóját, válaszoljon a kérdésre: Nyűt nap az egészségházban „A nők egészsége, a csalá­dok egészsége” programhoz csatlakozva, nyílt napot szerveztünk az egészség­házban. A rákszűrésen túl előadás hangzott el az egészséges életmódról, volt tejtermék- és Béres-csepp­­bemutató, vásárral egybe­kötve. A jó hangulatú ren­dezvény iránt sokan érdek­lődtek. Támogatóinknak és közreműködőinknek kö­szönjük a segítséget. Kátai-Pá) Andrásné, védőnő Kunmadaras Nappali diszkó az Árkádban Immár másodszor emeljük fel szavunkat a szolnoki Kossuth tér 6-7-8. számú ház lakóinak nyu­galma érdekében - írják leve­lükben a lakóközösség tagjai. - Első alkalommal az éjszakai diszkó mérhetetlen zaja miatt szóltunk. Most azért, mert újab­ban a szombatokat teszik tönkre: reggel 6 órakor beindul a diszkó­zene teljes hangerővel, és tombol délután kettő-három-négy óráig. Akkora a zaj, hogy saját lakása­inkban egymás szavát sem értjük. Házunk lakóközössége elutasítja a szórakozásnak ezt a módját. Kéijük a tisztelt bérlőket, ha ra­gaszkodnak a diszkóhoz, bérelje­nek a városban másutt helyet, ahol nem zavarnak másokat! Mi évtizedek óta otthonunknak te­kintettük lakásainkat, s úgy is él­tünk. Nyugalmat szeretnénk! * A presszó üzemeltetőjétől meg­tudtuk, hogy a lakástulajdono­sokhoz napokban eljuttatott le­velükben a konszolidált, egy­más érdekeit is tiszteletben tartó megoldásokra töreksze­nek, de hozzátették:- Úgy gondoljuk, hogy a fo­kozódó megélhetési nehézsé­gek miatt az emberek tűrőké­pessége is csökkent, hisz az Árkád presszó mindig szórako­zóhely volt. A lakók első ható­sági bejelentése után rögtön zaj szintmérést kértünk, s az elő­írt határértéket azóta is betart­juk. Egyébként a nappali határ­érték az éjszakainál jóval ma­gasabb, és a fő probléma a köz­úti forgalom moraja, amely két­szeresen is túllépi a zajszintha­­tárt - ebben az időszakban szinte lehetetlenné téve a szó­rakozóhely mérését is. Ennek ellenére teljes kompromisz­­szumra törekszünk. Levelet ír­tunk a ház lakóinak, amelyben arról tájékoztatjuk őket, milyen intézkedéseket kívánunk tenni. Erőfeszítéseinket bizonyítja, hogy az éjszakai hangra (zajra) nem érkezett újabb panasz. Azt is meg kell azonban mondani, hogy a lakók érdekében tett lé­péseink már fennmaradásunkat fenyegetik, s fennáll a veszélye, hogy esetleg új bérlővel kezd­hetik elölről a vitát. Egy azon­ban bizonyos: a mostani fiatal­ság nem irodalmi kávéházra vágyik, és a következő bérlő sem ebből fog profitálni.- A „Százlábú” híd déli végé­nél lévő körforgalmú csomó­pont problémája az elmúlt év során is több alkalommal volt téma. Számunkra is gond, hogy egyes felelőtlen gépjárműveze­tők vezetési hiányosságaiból fakadóan vagy a szándékos rongálás nyomán a csomópont esztétikai állapota olyan, ami­lyen. Több százezer forintot fordítottunk az átadás óta a helyreállításra - különösen azért, mert nem csak a belső ív padkájára hajtanak rá a veze­tők, hanem a kört átlósan át­szelve is közlekednek egyesek. Többször szóltunk már az Új Néplap hasábjain is arról, hogy a csomópont a ma érvényben lévő szabványok szerint épült, a kör sugara a Magyarországon ma meglévő tizenkét körfor­galmú csomópont közül az egyik legnagyobb (19 méter). Az általam felelőtlennek és szakszerűtlennek minősülő pa­naszok ellen azt az érvet is fel Annak idején - amikor épült Szolnokon a Szántó körút új szakasza - a Kassai úttól leszű­kítették az utat, mondván, ha majd teljes hosszában elkészül a körút, eredeti, egyforma szé­les lesz a Várkonyi tértől egé­szen a Thököly útig. (Ezt nyi­latkozta akkor az illetékes.) A Kassai úttól most van egy „szűkítő” ív az úttesten, amit járda követ, s tavaly óta egy friss telepítésű fasor. Ez az út­test örökre így marad? Nem té­tudom hozni, hogy az elmúlt év során a közlekedésrendészettel, a közlekedési hatósággal több esetben is jártunk a helyszínen, a Szolnoki Városi Televízió ri­portot készített velem ott. Mindezen alkalmak során - amikor rendőr is volt a helyszí­nen - egyetlenegy pótkocsis te­herautó, kamion vagy csuklós autóbusz sem hajtott rá a kör belső oldalán lévő területre, mindenki elfért a 6 méter széles burkolaton. Ezt tanúsítja a vá­rosi televízió felvétele is, me­lyen jól látható, hogy a csuklós autóbusz és a kamion szabályo­san tud közlekedni. Hangsúlyozom: a csomópont szabványos, a KRESZ érvény­ben lévő szabályainak betartá­sával nem fordulhat elő, hogy valaki ráhajtson a burkolaton kívüli területre. Az tény, hogy a körforga­lomban nem lehet száguldozni, a megfelelő irányváltoztatási jelzéseket kellő időben és he­lyen kell alkalmazni. Az is vesztette el valaki a sorrendet? Járdát ugyanis lehet bontani út­szélesítés miatt, de fákat ki­vágni vétek lenne. * Megkértük Ihász Tibort, a vá­rosüzemeltetési osztály vezető­jét, válaszoljon levélírónknak:- Az érintett útszakaszon sem járdabontás, sem fakivágás nem lesz. Ennek oka, hogy a ko­rábbi - az akkori „illetékes" nyilatkozata alapjául szolgáló- elképzeléssel szemben a tény, hogy a körforgalmú cso­mópont megépítése óta egyet­len közlekedési baleset sem fordult elő, míg 1991 és 1995 között húsz baleset volt a ko­rábbi forgalmi rend körülmé­nyei között (amiből egy halálos volt, négy pedig súlyos sérülés­sel járt). Személyes tapasztala­tom - és nagyon sok, a Kertvá­rosból a városba közlekedő au­tós igazolhatja -, hogy a forga­lomban olyan hosszú várakozá­sok, torlódások nincsenek, mint amelyek a régi kereszteződés­ben rendszeresen gondot okoztak a közlekedőknek. Megtehetnénk, hogy úgyne­vezett halszálkás táblákat he­lyezünk el a kör belsejében, amellyel úgymond felhívnánk a közlekedők figyelmét arra, hogy lassítsanak, ne menjenek átlósan keresztül a kör belső te­rületén. Ez azonban újabb száz­ezer forintos nagyságrendű költséget jelentene - egészen addig, amíg ezeket a táblákat is el nem lopnák, ez esetben vi­szont többször százezer forint lenne a kár. Remélem, hogy válaszomat azok a gépkocsivezetők is ol­vassák ezúttal, akik az elmúlt évben nem találkoztak az Új Néplap témával foglalkozó cikkeivel, vagy nem látták a vá­rosi televízió riportját. Szántó körút most kiépítésre kerülő szakasza háromsávos lesz, ebből két mozgó-, egy leál­lósáv. Azt nem tudom megjósolni, hogy az úttest örökre így ma­­rad-e, de belátható időn belül további útszélesítésre nem ke­rül sor. Az útszakasz tervezését minden részletre kiterjedő for­galomszámlálás és -elemzés előzte meg, a tervezett kialakí­tás a forgalmi igényeket hosszú távra kielégíti. A parasztság tiltako­zása nem más, mint a görcsös hatalomvágytól hallássérülést szenvedettek öncélú törvénykezé­sének elutasítása. Mindannyiunk közös érdeke visszautasítani azokat a rendelkezéseket, me­lyeket az általunk választott képviselők(?) érde­keink ellen, törvényi úton akarnak ránk kény­szeríteni. Azok tiltakoznak, akiket a rendszer­­váltás elsőként fosztott meg legalapvetőbb ál­lampolgári, emberi jogaiktól: a munkához, a megélhetéshez való jogtól. Tévedés lenne bár­kinek is a mezőgazdasági termelők tiltakozását öncélúnak tekinteni. Gondoljunk egy kicsit a dolgok hátterébe: hazánk - földrajzi adottságai­nál fogva - mindig agrárország volt, a nemzeti jövedelem döntő hányadát a mezőgazdaságból származó bevételek adták. Ezt a földrajzi adott­ságot sem az ideológiai, sem a társadalmi be­rendezkedést befolyásoló elgondolások - köz­­gazdasági, pénzügyi megfontolások - nem vál­toztathatják meg. A külföldi tőke beáramlása sem termelési adottságaink, sokkal inkább befo­lyásolhatóságunk függvénye. A parasztság munkája teremtette meg évtizedeken keresztül a felhalmozható anyagi javak nagy résaét. A munkával előállított új érték „ellenértékeként” sokukat megfosztották a megélhetéstől. Az ed­dig talpon maradók számára modem, adminisztratív kínpad (törvé­nyi támogatással) a megoldás. Nincs joga, erkölcsi alapja törvénykezni, ítélkezni a parasztság (és mindannyiunk) sorsa, megélhetése felett azoknak, akik a privatizáció, a rendszerváltás, a stabilizáció mögé bújva, a többség érdekeit figyelmen kívül hagyva, csak saját zsebüket tömködik. Nem ész és vállalko­zókedv kérdése, sokkal inkább erkölcsi hiá­nyosság a szolgáltatói, kereskedelmi tevékeny­ségből eredő minimális, 30-40 százalékos meg­engedett árrés és jegybanki alapkamat, az im­produktív infrastrukturális beruházások, szem­ben a termelést bővítő támogatások megvoná­sával. A parasztság és mindannyiunk alapvető prob­lémája nem a tőkehiányban, az ország fizetőké­pességében, hanem az értékrend torzulásában keresendő. A becsületes, kitartást, lemondást igénylő munka értékvesztése a gazdasági ne­hézségek okozója. Az értékrendeket helyre kell állítani. A kormány felelőssége a hibás döntések beismerése, s a helyes döntés meghozatala. Pap Tamás, Szolnok Demonstrálunk Háromsávos lesz a Szántó körút épülő szakasza Járdabontás és fakivágás nélkül Küldjön egy képet! Az idén lesz a hatvanéves találkozónk 1962 júniusában készült a felvétel, a túrkevei ál­lami polgári iskolában 1937-ben végzett tanulók 25 éves ta­lálkozójáról. Az idén lesz hatvan éve, hogy elhagytuk az is­kola padjait. Talán lesznek a túrkevei egykori osztálytársak közül néhányan, akik megszervezik ezt a találkozót. Dr. Soós István, Szolnok Köszönjük a tűzoltóknak A szolnoki, Szapáry úti óvoda Maci csoportjából 25 kisgyermek lá­togatott el a megyeszékhely önkormányzatának hivatásos tűzoltó­ságára, hogy megismerkedjen e szép, de nagyon nehéz munkát végző emberek mindennapjaival. Sziráki Tamás főhadnagy, szol­gálatparancsnok és kollégái látványos bemutatója minden túlzás nélkül lenyűgözte a gyereket, akik napok múltán is rendre emlege­tik a lánglovagoknál szerzett élményeiket. Köszönjük a kicsik iránti türelmet és a szívélyes fogadtatást. Laczi Zoltánná óvónő Zenészből - hagyományteremtő céllal Kállai Katalin, a' megyei közgyűlés etnikai tanácsadója nyitotta meg a megyei muzsikusok régi hagyományait felelevenítő zenész­bálját. A színvonalas műsorról hét zenekar - köztük a Lukács Imre és Seres Aladár vezette együttesek - és Szokoly Lajos nótaénekes gondoskodott. A helyszín kiválasztásában a Helyőrségi Művelő­dési Ház volt segítségünkre, ahol vendégeinknek ízletes, finom va­csora is készült. A rendezők elhatározták, hogy évenként lehetősé­get teremtenek a megye zenészeinek találkozójára. Ezúton köszönjük a házigazdának, Lukács Ernőnek a színvona­las estet és valamennyi szponzorunknak az önzetlen támogatást. A rendezőség Táncosok nyitották meg a Kőtelki Általános Iskola jótékonysági bálját, ahová Iváncsik Imre, a megyei közgyű­lés elnöke, országgyűlési képviselő és Rolla János Kossuth­­díjas hangversenymester vezetésével a Liszt Ferenc Kama­razenekar is hivatalos volt. Az iskola tanulói és a tantestület köszönetét mond mindazoknak, akik munkájukkal és anyagi segítségükkel hozzájárultak az est sikeréhez. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszte­letben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyil­vánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Péntek éjjel és szombat hajnalban lesz a legfényesebb Mint amatőr csillagász, néhány in­formációt szeretnék közreadni Az „én üstökösöm” címmel múlt hét csütör­tökén megjelent olvasói levélhez kap­csolódva. Mindenekelőtt hadd legyek egy ki­csit Unneprontó: ez az üstökös sokunk üstököse. Körülbelül két éve, azaz 1995 júliusában fedezte fel, egymás­tól függetlenül, két amerikai amatőr csillagász, Hale és Bopp - ezért hív­ják Hale-Bopp-üstökösnek. Igaz, ak­kor még nagyon halvány volt, kizáró­lag távcsövön keresztül lehetett ész­revenni, és akkor is csak nagy odafi­gyeléssel és szerencsével. A két úrnak igen nagy szerencséje volt, rögtön be­jelentették azt a halvány égitestet, amelyet megpillantottak, s miután mérték az elmozdulását és a fényes­ség változását, rögtön kiderült, hogy üstökösről van sző, méghozzá nem is akármilyenről. Jóval a Jupiter bolygó pályáján túl volt még, amikor először észlelték, és már ebből is sejteni lehe­tett, hogy rendkívüli a mérete, hogy különösen fényes lesz majd két év múlva, 1997 tavaszán. A sejtések be­igazolódtak; erre jó bizonyíték az is, hogy számtalan hajnali és esti autóst „kényszerített” megállásra idén janu­ártól egészen mostanáig, és bizony nem mindenki tudta, hogy mit lát ott, fenn az égen, ami néhány napja még nem volt ott. Nos, az üstökösök piszkos hógo­lyóhoz hasonlíthatók, amelyben a hó szerepét fagyott gázok töltik be, a pi­szok pedig porszemcsék és kődarabok formájában van jelen. Ennek a szá­guldó „hógolyónak” a mérete néhány­szor 10 kilométer általában, e mos­tani, a Hale-Bopp-üstökös rendkívüli mérete is mindössze 40 kilométerre becsülhető. Az a gázburok viszont, amelyet a Nap közelébe érve fejleszt maga köré, már tekintélyes méretű: je­lenleg 1,5 millió kilométer az átmé­rője. Ezt kávának, vagy más néven az üstökös fejének, „üstökének” hívják. Ezt a gázt aztán a Napból áramló, úgynevezett napszél lefújja, és az üs­tökös mögé, mindig a Nappal átelle­nes oldalon, csávába rendezi. Azért fontos megjegyezni, hogy mindig a Nappal átellenes oldalon, mert ha már kifelé tart az üstökös a Naprendszer­ből, akkor úgy tűnik, mintha maga előtt tolná a csóvát. A mostani Hale-Bopp-üstökös azért is különle­gesen szép látvány, mert a csóvája ér­dekes legyező alakot vett fel, és ez ki­sebb kézi távcsővel is már gjönyö­­rűen megfigyelhető. Maga a csóva kö­rülbelül 100 millió kilométer hosszú, és a benne lévő gázok a Nap utraibo­­lya-sugárzása miatt világítanak, de van bőven por is a csóvában. Maguk az üstökösök messze kint a Naprend­szer határán keringenek, másfél fény­évre a Naptól, mintegy gömbhéjsze­­rűen veszik körbe a bolygórendszert. Számukat 100 milliárdra becsülik, de ott még nagyon halvány, parányi égi­testként keringenek. Csak akkor vál­nak látványos égi objektummá, ha egy közeli csillag zavaró hatására valame­lyikük elindul a Naprendszer belseje felé, és elérve körülbelül a Jupiter bolygó (az 5. a Naptól számítva) tá­volságát, a Nap melegének hatására, a fagyott gázok párologni kezdenek, és fejet képeznek a mag körül, illetve csóvát növesztenek az üstökös mö­gött. Ezután már gyorsan peregnek az események. Megkerüli a Napot az üs­tökös, egy-két hónap alatt befutja pá­lyájának ezt a látványos szakaszát, majd elszáguldva a Nap mellett, ismét eltávozik a távoli világűr sötét és hi­deg világába. Abban az esetben, ha találkozik egy nagy bolygóval, annyira módosulhat a pályája, hogy visszatérő üstökös lesz belőle. Ilyen például a Haley-üstökös, amely 76 évenként tér vissza (leg­utóbb 1986-ban volt itt), és ilyen a Hale-Bopp-üstökös is - igaz, leg­utóbb 400 éve járt a Nap közelében, legközelebb pedig (köszönhetően az újabb Jupiter-találkozásnak) 3400 év múlva jön mifelénk. Én ezért azt ja­vaslom a kedves túrkevei olvasónak és minden érdeklődőnek, hogy ragad­ják meg az alkalmat, és figyeljék meg ezt a páratlan természeti jelenséget, mert az utóbbi húsz év nem kényezte­tett el minket fényes üstökösökkel, s ki tudja, a jövőben mire számíthatunk. A Hale-Bopp-ütökös március 23- án haladt el legközelebb a Földhöz (190 millió kilométerre), és április 2- án lesz legközelebb a Naphoz. A két időpont között - március 28-án, pén­teken - éri el látszólagos legnagyobb fényességét, és ekkor az esti és a haj­nali órákban egyaránt kitűnően meg­figyelhető. Attól pedig nem kell tar­tani, hogy ez az üstökös „leesik”, eb­ből a távolságból ez nem fordulhat elő. Kívánok mindenkinek eredmé­nyes üstökösészlelést! Újlaki Csaba amatőr csillagász TIT Bemutató Csillagvizsgáló Szolnok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom