Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-27 / 49. szám

1997. február 27., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Oktatáspolitikai koncepciót fogadott el a testület Lakbéremelés Berényben Oktatáspolitikai kérdések adták tegnap Jászberényben a kép­viselő-testület ülésének legfőbb témáját, de szó esett az önkor­mányzati lakások bérletének emeléséről is. A testület beszámolót hallgatott meg a Kossuth Lajos, illetve a Bercsényi Úti Általános Iskolá­ban folyó oktató-nevelő munká­ról. Elhangzott: az iskolák nagy erővel készítik az új közoktatási törvény kapcsán szükségessé vált helyi tanterveiket. Képviselői kérdésre Zsoldos Sándor, a Kos­suth Lajos Általános Iskola nem­rég nyugdíjba vonult igazgatója elmondta, az intézményben ez évben esedékes, a Bajcsy iskolá­val történő összevonás miatt nem felhőtlen a hangulat. Személy szerint hibás döntésnek értékeli az önkormányzat tavaly megho­zott határozatát. Javaslatot fogadott el a köz­gyűlés a városi oktatáspolitika középtávú elgondolásáról. Ennek értelmében az egyes intézmények által kidolgozott pedagógiai programokat egyeztetik és alakít­ják ki azt a tervet, melynek alap­ján a jászberényi iskolákban ösz- szehangolt munka folyhat. Dr. Magyar Levente polgármester kiemelte, az önkormányzatok a NAT törvényben előírt (’98. szeptember 1.) bevezetésében ér­dekeltek, mert, mint mondta, az oktatási rendszer nem viseli el sokáig a bizonytalanságot. A rendszer átalakítására mintegy 10 milliárdos összeget különítettek el. A pályázati pénzből finanszí­rozható az intézmények program­jainak, a pedagógusok átképzé­sének költsége. A gazdasági kényszerhelyzet az önkormányzati lakások két éve változatlan bérleti díjainak emelését tette szükségessé. A vál­tozás tényét a herényi lakásbérlők egyesülete is elfogadta. Az ön- kormányzat nem változtatta a komfort nélküli és a szükséglaká­sok bérleti összegét. A legna­gyobb, 21 százalékos emelés az összkomfortos lakásoknál történt. Április 1-jével az összeg négy­zetméterenként 80 forintra emel­kedett. Banka Csaba Készül a megye kézikönyve A Közép-európai Üzleti Szövetség Kiadványszerkesztősége az idén kézikönyvet jelentet meg Magyarország valamennyi megyé­jéről és Budapestről. Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve körülbelül 500 oldalas lesz, és a IV. negyedévben jelenik meg. A terv szerint a könyv hét részből áll: az első a megyéről szól álta­lában, a második a megyei szer­vezetek cím- és adattárát tartal­mazza, majd külön-külön a váro­sokat és a községeket mutatja be a következő két rész, ezt megyei „Ki kicsoda?”, valamint idegen- forgalmi adattár és mellékletek egészítik ki. A kötet főszerkesztője dr. Szabó László, a Damjanich Mú­zeum igazgatóhelyettese, megyei koordinátora Pálinkás Györgyné, a Ságvári Művelődési Ház igaz­gatója. A megyét régiókra osztották, s mindegyiknek van egy úgyneve­zett településkoordinátora, aki helyben összefogja egy négy-öt tagú csapat munkáját. A könyvet 3000-5000 pél­dányban szándékoznak megje­lentetni, de lehetőség van egy- egy településről önálló kötet kia­dására is, az igények szerint. A kötetben a cégek adatait pénzért közlik, és a kiadó hozzá­járulást vár az önkormányzatok­tól is, bár a ez nem föltétele an­nak, hogy a település szerepeljen a kötetben. Törvénytisztelő önkormányzatok (Folytatás az 1. oldalról) meghaladták a 13 ezret, ebből a rendeletek száma 1376, a hatá­rozatoké 11.786. Az írásban tett törvényességi észrevételek száma 165, a szóbelieké körül­belül ennek a fele. Tavaly mind­össze egy esetben kellett kere­settel fordulniuk a bírósághoz, az Alkotmánybíróságnál pedig 1996-ban nem kellett eljárást kezdeményezniük. A hivatalvezető kifogásolta, hogy sokszor késve érkeznek be az ülések jegyzőkönyvei a hiva­talhoz. Új jelenség volt, hogy az önkormányzati képviselők a kétharmados többséget igénylő rendeletek esetében többször is panasszal fordultak a hivatalhoz a polgármesterrel vagy a jegy­zővel szemben. A megyében egyébként négy betöltetlen jegyzői állás van. Nagyon sok törvényességi észrevétel érke­zett a helyi adók megállapításá­ról is. A vagyoni jellegű dönté­seket, költségvetések is átnézték 1996-ban. Mint megállapították: az önkormányzatok alapvetően a működés fenntartására össz­pontosítottak, visszafogottabb volt a gazdálkodásuk. A kisebbségi önkormányza­tok 361 határozatot hoztak, erre 24 törvényességi észrevételt tet­tek. Az ülések nehézkesek, az összehívásuk is problémás, egyre gyakoribb a határozatkép­telenség miatt elmaradt ülés. Gyakoriak a személyeskedésig elmenő viták, egymás és a tele­pülési önkormányzat támadása, a jegyzőt vagy a polgármestert illető negatív megnyilvánulások. Mindez azt is mutatja, hogy még mindig tanulják az önkormány­zati munkát a kisebbségi ön- kormányzatok - hangsúlyozta dr. Tóta Áronné. B. Gy. Főigazgatók tanácskozása Mezőtúron Új, normatív kutatási támogatás Rajzkiállitás nyílik ma délelőtt Szolnokon, a Városi Művelődési Központ földszint­jén, ahol a Mátyás Király Általános Iskola tanulóinak a megyei rajzversenyen sikeresen sze­repelt munkái láthatók. Az érdeklődők március 6-ig nézhetik meg a kiállítást, fotó: mészáros Az agrárképzés specifikussága, az agrár-főiskolai karok érdek- azonossága tette szükségessé annak idején a főigazgatói kollé­gium (AFK) létrejöttét. A Mezőtúrra összehívott legutóbbi kol­légium a művelődési tárca kutatási ügyekkel kapcsolatos pályáz­tatási, elbírálási filozófiáját igyekezett „kifürkészni”. Dr. Patay István, a GATE mező­túri főiskolai karának főigazga­tója azért is kezdeményezte a földművelési, illetve művelődési minisztérium szakoktatási, kuta­tási, szaktanácsadási főosztályve­zetőinek és a tudományos ügyek­kel foglalkozó agrár-főiskolai fő­igazgatóknak és helyetteseknek egy asztalhoz való ültetését, hogy a már beindult, eddiginél erősebb támogatási, pályázati ciklusban több eséllyel vehessenek részt. Az egyének, tanszékek szá­mára jelenlegi formában kiírt fel­sőoktatási, kutatási, fejlesztési pá­lyázati rendszer korábban nem lé­tezett. A programfinanszírozási pályázatok mellett új a normatív kutatási támogatás, amelyet az in­tézmények tudományos paramé­terei, az eddigi kutatási eredmé­nyek alapján állapít meg a mi­nisztérium. A tudományos fokozattal ren­delkezők pályázati formája, a Széchenyi ösztöndíj négyéves időtartamra nyerhető el. A fői­gazgatók - amellett, hogy a pá­lyázati rendszerrel kapcsolatban sok hasznos információt kaptak - két kérést is megfogalmaztak a művelődési minisztérium felé. Az egyik, hogy a pályázati tema­tika tegye lehetővé a jövőben a regionális problémák kezelését, míg másik kérésük a pályázati ér­tékelések nyilvánosabbá tételét célozta meg. S. Cs. J. Iposz-díjas karcagi iparos Az Ipartestületek Országos Szövetsége eddig végzett mun­kája elismeréseként Iposz-díjat adományozott id. Kurucz Istvánnak, a Karcagi Ipartestület elnökének. A díjat az Iposz kongresszusán, Szűcs György országos elnöktől vette át. Kurucz István iparoscsa­ládban született, s ő maga is az lett, így együtt érez a napi gon­dokkal küszködő iparosokkal, ke­reskedőkkel. Mint megfogal­mazta, érdekvédelmi szervezet-' ként a kamarákkal együtt akarná­nak dolgozni, de nem ilyen for­mában, mert jelen pillanatban semmiféle feltételt nem biztosított a kormány azok hatékony műkö­déséhez. A kamarai tagdíj kötelező adó­ként csapódott az iparosság nya­kába, melynek az adóból történő levonását is eltörölte a kormány, csak az adóalapból vonható le, mely szintén hátrányosan érintette ezt a réteget. Nem is beszélve a tb változásokról, amelyek következ­tében tömegesen adták vissza en­gedélyüket a karcagiak is. Kurucz István ezeket a gondokat szóvá te­szi minden fórumon, s az ipartes­tületi székház visszaszerzéséért is mindent megtesz. D. E. Turisztikai kiadványok a megyéről Első ízben jelent meg a Tisza- inform Hírek nevű megyei turisztikai információs lap a Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat gondozásában. A háromszáz példányban megje­lent kiadványt az idegenforga­lommal foglalkozókhoz juttatják el. A megyében lévő polgármes­teri hivatalok, főbb utazási iro­dák, tourinformirodák, nagyobb szállodák, kempingek kapnak a Hírekből, amelynek megjelenését kéthavonta tervezik. Régi terve valósult meg ezzel a Tiszain- formnak, hogy legyen egy kiad­vány, amely tartalmazza a megye turizmusára vonatkozó olyan in­formációkat, amely a szakmát ér­dekelheti. A kiadvány célja az is, hogy jobban megismerjék egymást az idegenforgalomban vállalkozók, tudjanak egymás próbálkozásai­ról, szolgáltatásairól. Tartal­mazza a fiizet az idegenforgalmi pályázati lehetőségeket és a jog­szabályok változását is. A kiadás költségeinek egy részét a Tiszain­form vállalja, más része a hirde­tésekből jön össze. Hamarosan megjelenik a Ti­szainform másik, színes kiadvá­nya is, amely a megye gyógy- és termálfürdőit mutatja be, három nyelven. A kiadványt rövidesen bemutatják a berlini szakmai kiál­lításon is. Megjelenésre vár a Ti­szainform idei programfüzeté is, amely az idegenforgalmi kínála­tot tartalmazza. P. E. Mezőtúriak sikere Pécsett ... kitüntető címre is rászolgál­hattak volna - ahogy Juhász Gyula Pécs című versében írta - a mezőtúri ének-zene tagozatos Kossuth Úti Általános Iskola kó­rosának tagjai és karnagyai a ba­ranyai megyeszékhelyen nyújtott teljesítményükért. A dunántúli bemutatkozásra Várnai Ferenc zeneszerző'óO.születésnapja adott lehetőséget. Az elmúlt hétvégén a pécsi Liszt Ferenc Hangverseny- teremben a mester kóroskompo­zíciói hangzottak fel négy kiváló kar előadásában. A mezőtúri le­ánykar Seres Attiláné és Csurgó Erzsébet vezetésével gyermek­kari műveket adott elő a zenesze­rető közönségnek. A harmincöt perces, kotta nélküli szerepléssel - a dunántúli kórosok mellett - egyetlen .’földi résztvevőként kivívta mind a jubiláló zene­szerző, mind pedig a közönség el­ismerését és szeretetét. Fegyverszünet van, megegyezés nincs (Folytatás az I- oldalról) A 4-es főút Szajol-Szolnok közötti szakaszán tegnap is jó néhány traktor és mezőgazda- sági gép lassította a forgalmat. A közlekedőknek minden bi­zonnyal hosszúnak tűnt a sor, azonban mégis kevesellhető a tüntetők száma. Libor Dezső szerint sokan nincsenek tisztá­ban azzal, hogy az új elvoná­sok mit is jelentek számukra. A közlekedők többsége el­fogadja a tüntetést, azonban vannak olyanok is - főként új, többmilliós autóval kocsiká- zók -, akik az ablakot lehajtva köpködéssel minősítik a gaz­dák megmozdulását. „Egyedül a nyugati kamionosok üdvö­zölnek bennünket „győzelem” jelzéssel” - jegyezte meg az egyik tüntető. Azzal egyébként nem vitat­koznak a termelők, hogy adót és tb-t kell fizetni. Ezt elfogad­ják, azonban a rendszert egy­szerűsíteni kell és mérsékelni az elvonást - fejtették ki. Le­hetőség lenne a vagyonadóra is, ezt azonban a politikusaink eddig nem szorgalmazták. A kormány számos intézke­dését az EU-csatlakozással in­dokolja. A termelők szerint vi­szont ez olyan, mintha egy öt­éves gyereket akarnának az olimpiára küldeni. Nem hagy­ják a gazdaságirányítók azt, hogy a magyar mezőgazdaság megerősödjön. A gazdák már készülnek a pénteki megbeszélésekre. Eh­hez Szolnokon is készült egy kimutatás, mely megállapítja: a növénytermesztés 20 hektár­nál kisebb területen vesztesé­ges, s valódi jövedelem csak 60 hektár alatt képződik. Ez is azonban csak abban az eset­ben, ha nagy a családi segít­ség. Míg az elmúlt öt évben a gépek ára 4,5-5-szörösére, ad­dig a felvásárlási árak mind­össze csak 50-80 százalékkal emelkedtek. ein Bemutatkozott a Fundamenta A Technika Házában tegnap sajtótájékoztatót tartott a Fundamenta Magyar-Német Lakás-takarékpénztár Rt., amelynek két részvényese a Bausparkasse Schwäbisch Hall és a Magyar Takarék­szövetkezeti Bank Rt. Dieter Heß ügyvezető igazgató ismertette a Fundamenta törté­netét, a két részvényes helyzetét, majd elmondta, hogy aki a Fun- damentával szerződést köt, meghatározza az összeget, amelyre szüksége van lakásvá­sárlásra, cserére, telekvásár­lásra, korszerűsítésre, felújí­tásra, átépítésre, közművesítésre vagy korábbi lakáshitelek visz- szafizetésére. Ennek 50 száza­lékát adja a saját megtakarítás, az állami támogatás (maximum évi 36 ezer forint) és az ezek után jóváírt 3 százalékos kamat, a másik 50 százalékot pedig hi­telként veheti fel a lakás-taka­rékpénztártól, előreláthatólag 6 százalékos kamatra. Az Új Néplap kérdésére Die­ter Heß elmondta, hogy a teljes állami támogatás igénybevétele mellett a befizetendő összeg az első évben havonta hétezer, a másodiktól tízezer forint. Kispál László megbízott regionális igazgató és dr. László István területi igaz­gató a Fundamenta felépíté­séről, szervezetéről beszélt. Végül elhangzott, hogy a kormány késésben van a megfelelő jogszabály megal­kotásával, ezért nem kezd­hette még meg a működését ténylegesen a Fundamenta. A jogszabály néhány hét múlva várhatóan megjelenik. Felvásárlási árakban csúcson a Dohányfermentáló Rt. Hektáronként 300 ezer forint nyereség Ritkaságszámba megy az, ha a növénytermesztési ágazatban kiváló jövedelmezőségről lehet beszámolni. Úgy tűnik azonban, hogy a dohánytermelés tekintetében immár nem csak az állam, hanem a termelő is részesedik az elérhető haszonból. A Do­hányfermentáló Rt. ehhez magas felvásárlási árakkal járul hozzá - tudtuk meg dr. Petri Tibor vezérigazgatótól.- Az elmúlt időszakban jelentő­sen emelkedett a dohány felvá­sárlási ára. Érvényes-e ez sző­kébb hazánkban ? - kérdeztük a Dohányfermentáló Rt. vezér- igazgatóját, mely társaság tu­lajdonában működik a szolnoki fermentáló üzem is.- Teljes mértékben követtük a felvásárlási árak változását, leg­utóbb február 20-án emeltünk. Egyébként megjegyzem, hogy egy év alatt 50 százalékot meg­haladó mértékben emelkedtek az árak, melyhez a mostani hó­napban további emelkedés tár­sult: 22 százalékkal nőtt a ter­mészetes szárítású dohány ára.- Mit jelent ez az árrobbanás?- Az országban a legmaga­sabb árat fizetjük, de ezért cse­rébe ragaszkodunk a jó minő­séghez. Példaként említve a Pallagi nagylevelű fajtát, a hek­táronkénti félmilliós árbevétel nem álom. A Hevesi szárazdo­hány esetében - az említett aránynál maradva - ez megha­ladhatja a 800 ezer forintot.- Milyen nyereség társul eh­hez az árbevételhez?- A Dohányfermentáló Rt. megfinanszírozza a termelést. Ez alatt értem azt, hogy vető­magot vagy palántát adunk, to­vábbá termelési előleget is fize­tünk. Ha valamely termelő nem tudja szárítani, akkor a zöld do­hányra is kötünk szerződést. Az általam említett Hevesi dohány esetében az öntözés elkerülhe­tetlen. Ezért ehhez a fejlesztés­hez is adunk támogatást. Ha a termelő számol, s levonja a költségeket, akkor a nyereség az árbevétel 30-40 százalékára tehető.- Ritka ez a mezőgazdaság­ban. Mi ennek az oka?- Az értékesítés terén ugrás­szerű javulás történt. Erre ala­pozva kívánjuk kiépíteni ter­melő köreinket, visszacsábítani a dohánytermelésbe azokat, akik abbahagyták, illetve újakat szeretnénk bevonni. így 1997- ben egy olyan szolnoki cent­rumú dohányágazati vertiku­mot hozunk létre, ahol a ter­melő a végtermék értékesítésé­ben is érdekelt lesz. ein

Next

/
Oldalképek
Tartalom