Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

1997. február 20., csütörtök Gazdasági Tükör 7. oldal Termoszkocsikban utaznak a palotási szárnyasok Kacsafarmi exportrajt A magyar-angol vegyes vállalkozásból kiszállt az angol partner, így teljes egészében magyar tulajdonban kezdte meg az idei mű­ködését a Palotási Kacsafarm Kft. Az átalakult vállalkozás nagy lendülettel kezdte meg tevékenységét. Bár kint még hideg, olykor havas a táj, a 750 ezres kapacitású, korszerű keltetőüzemben he­tente 150 ezer tojásból bújnak ki a pelyhes kis víziszárnyasok. Alkatrészeket gyártanak az Ikarusnak a túrkevei Kun-Metalokála Fémtechni­kai Gyártó és Kereskedelmi Kft.-nél. A vállalkozás termelésének mintegy 70 százalékát le­köti a több mint negyvenféle alkatrész, melyet a magyar autóbuszgyártónak beszállítanak. Mivel az Ikarus most felfutóban van., ezért jelentősen megnövekedett az alkatrészigény, s ez jóval több munkát ad a kevieknek is. fotó: mészáros Fuzionálnak a hazai Brau sörgyári érdekeltségek Martfűn megszűnnek a vezetői posztok Egységes szervezetként működnek hazánkban május 1-jétől a Brau Union magyar érdekeltségei. A szervezeti egyesítésre a termelés szervezésének optimalizálása érdekében kerül sor. A Martfűi és a Soproni Sörgyár fúziója nyomán egy tőkeerősebb Brau érdekeltségű társaság jön létre hazánkban. A hét első felében látott napvi­lágot a Cherry Valley pecse­nyekacsák első serege, s ezzel egy időben speciális, légkondi­cionált termoszkocsiban útnak indult az első ötezer pelyhes kiskacsa Horvátországba. Ezt megelőzően több ezer kacsato­jást exportáltak Ausztriába. A következő napokban újabb harmincezer napos kacsa kerül az exportpiacra. Veréb Mihály, a kacsafarm kft. ügyvezető igazgatója biz­tató évet vár a „visszamagyaro- sodástól”. Terveik szerint 2,8 millió darab Cherry Valley pe­csenyekacsát keltetnek, te­nyésztenek, amelyből hatvan­ezer lesz a szülő- és nagyszülő- pár. A folyamatos keltetéssel igyekeznek minden igényt ki­elégíteni ebből a fajtából, A kedvező felvásárlási árak megtették hatásukat, szinte minden termelő bízik a búzá­ban, ezt jelzi a hatalmas vetés- terület. Nem így a kukorica, amely a legnagyobb vesztesnek is nevezhető, hiszen a ’93-as 73 ezer helyett tavaly már csak 44 ezer hektárt foglalt el e kapás­növény. Ami az idei kilátásokat illeti, Bottyán Béla, a megyei FM-hivatal helyettes vezetője szerint a termény áresése fi­gyelmeztető jel, ilyen kis lét­számú állatállomány mellett ugyanis nehéz kiszámítani a tengeripiaci helyzetét. Ezzel szemben növekszik a napraforgó jelentősége. Jöve­delmezősége miatt 1996-ban ugyanakkor a saját tenyésztésű Mulard májkacsából közel hat­százezer darab lesz az évi kíná­lat. A víziszámyasokból az ex­portigények, valamint a szövet­kezetek, farmok szükségletei­nek kielégítésén túl egymillió pecsenye- és májkacsa kerül a magánszektorokba. Az előzetes piackutatás szerint mind kül- és belföldön élénk az érdeklődés a kiváló tulajdonságú egyedek iránt, ezért fejlesztést is végez­nek. Szolnok körzetében újabb nyolcezer négyzetméteres tele­pen kezdték meg a szülő- és nagyszülőpárok nevelését. A farm technológiai fejlesztésére már az idén kétmillió forintot fordítottak, de a tartási, te­nyésztési körülményeket fo­lyamatosan tovább javítják.-endrész­már 58 ezer hektáron foglalkoz­tak az olajos növénnyel, így e kultúra lassan elérte a vetésvál­tás szabta agronómiái határt. Költségviszonyai miatt a nö­vénytermesztés nehéziparának nevezhető cukorrépa is nö­vekvő tendenciát mutat, míg ’93-ban 8500 hektáron, addig tavaly már 12 ezer 500 hektá­ron hízott a répa. Az FM-hiva- tal szakembere szerint az idén „kedvetlenség” tapasztalható az édes növénnyel kapcsolatban, nem igazán csábító ugyanis a felvásárlási ár. Említésre méltó még, hogy a ’93-as 35 ezer hek­tárról az elmúlt évre 23 ezerre csökkent az egyéb kalászosok vetésterülete. L. Z. Erről László Attila, a Brau Union Hungária Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, a Brau csoport magyar érdekelt­ségeinek igazgatósági tagja adott tájékoztatást. Közölte: a fúzió előkészítése már a múlt évben megkezdő­dött, amikor a martfűi, illetve a soproni sörgyár - amelyekben meghatározó az osztrák Brau Union érdekeltsége - közös ér­tékesítési szervezetet hozott létre. Az egyesülés nyomán egyszerűsödik a két termelő A MOSZ tudomásul veszi a kormány azon szándékát, hogy be kívánja kapcsolni a kisterme­lőket a mezőgazdasági piaci in­formációs rendszerbe és azt is, hogy a mezőgazdasági termelők adózási kötelezettségeit és támo­gatási jogosultságát összhangban kívánja szabályozni. Az elnökség azonban nehezményezte, hogy a kormányzati szervek nem fogad­ták el az érdekképviseletnek a bor termelésével kapcsolatos korábbi javaslatát és elhamarkodott sza­bályozás született. Az év elejével bevezetett intézkedésekre való felkészülésre több időt kellett volna hagyni a gazdálkodóknak, és erre a fontos szempontra már a tervezés időszakában figyelem­mel kellett volna lenni. A feszültségek csökkentése cég irányítási szervezete: Mart­fűn megszűnnek a részvénytár­saság működtetéséhez szüksé­ges vezetői posztok. A két üzem egyesítése logisztikailag is kedvezőbb helyzetbe hozza a Brau csoportot hazánkban. A cég magyar érdekeltségénél ugyanis az összeolvadás után eldönthetik, hogy melyik üzemben milyen terméket gyár­tanak. Ennek azért van jelentő­sége, hogy a szállítási költségek minél kedvezőbben alakulhas­sanak. érdekében a testület intézkedése­ket tart szükségesnek és rende­zési javaslatot tett a kormánynak, fenntartva azt az igényét, hogy a tárgyalásokban is részt vegyen. A MOSZ véleménye szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a személyi jövedelemadó a szőlőtermelőkből teljesen indo­kolatlanul, akaratuk, szándékuk ellenére vállalkozót kíván csi­nálni. A magyar sajátosságok mérlegelése nélkül emelték át az Európai Unióban létező rend­szert. Magyarországon történel­mileg alakult ki a szőlő-, a must- és a borkészítés összekapcsolása. Ráadásul az elmúlt években, amikor a szőlőt senki sem vásá­rolta fel, a gazdák kénytelenek voltak a termés mentése érdeké­ben feldolgozással is foglalkozni. A martfűi és a soproni sör­gyár többségi tulajdonosa, a Brau Union április végéig megvásárol minden számára felajánlott martfűi részvényt. Ez a vételi ajánlat részvényen­ként 206 schijlingre szól. Amennyiben a részvénytulaj­donosok nem kívánják eladni részvényüket, úgy azokat sop­roni részvényekre váltják át. László Attila elmondta még: a Brau Union Hungária for­galma az elmúlt évi előzetes adatok szerint mintegy 16 mil­liárd forint körül alakul. A sop­roni sörgyár tavalyi árbevétele meghaladja majd a 8 milliárd forintot. A martfűi sörgyár el­adásaiból származó bevétel több lesz, mint 5 milliárd forint. A MOSZ javaslata szerint a must- és a borkészítést el kell fo­gadni őstermelésnek. A megol­dás az lehet, hogy az szja-törvény módosításával a must- és a bor- előállítás is őstermelői tevékeny­ségnek minősüljön, feltéve, hogy a termelő nem közvetlenül hozza forgalomba, hanem olyan felvá­sárló-, feldolgozószervezet felé értékesíti, amely az általános for­galmi adó és a fogyasztási adó hatálya alá tartozik. Arra a bor­termelőre tehát, aki értékesítéssel nem foglalkozik, az őstermelőre vonatkozó szabályokat kell érvé­nyesíteni. Ezekkel az intézkedésekkel je­lentősen csökkennek a termelők adminisztratív és anyagi kötele­zettségei, ezáltal oldódik a fe­szültség abban a régióban, ahol a szőlőtermelésnek hagyománya van. A javaslat figyelembe veszi azt is, hogy Magyarországon csak a legális minőségi és eredet- védelmi követelményeknek meg­felelő bor forgalmazását szabad támogatni. A miniszter távozását követelik Kiskőrösi fiaskó Az agrár- és a pénzügyi tárca képviseletében tegnap Kiskő­rösre érkezett héttagú - fő­osztályvezetői rangú - tárgya­lóküldöttségnek csak a tör­vénymódosításokkal kapcso­latos megbeszélésre volt fel­hatalmazása. A gazdák viszont a mezőgaz­dasági termelőket érintő, ez évben életbe lépett adó- és tb-törvény teljes visszavoná­sát követelték, így az egyez­tető fórum vitafórummá ala­kult. A szakértők elmondták, ők átérzik a gazdák gondjait, és mint hangsúlyozták, azért jöttek el a megbeszélésre, hogy legjobb tudásukkal se­gítsék megoldani a problé­mákat. Bejelentették: csütör­tökön az FM-ben a miniszter tárgyal a vitatott kérdésekről a kilenc agrárképviselettel. A kiskőrösiek ezt furcsáll­ták, mert véleményük szerint ezek a szervezetek nem kép­viselik a gazdák érdekeit. Követelték, hogy a szerve­zőbizottság bevonásával tár­gyaljanak a törvény vissza­vonásáról és egy új jogsza­bály megalkotásáról. A február 24-én meginduló demonstrációs hullám követ­kezményeiért kizárólag a kormány felelős - közölték a termelők -, és a tüntetésen követelni fogják az érintett miniszterek távozását is. A Polgári Bank sorsa. Az APV Rt. igazgatósága azt javasolja a pénzügymi­niszternek, hogy a Pénzin­tézeti Központ Bank Rt. ajánlatát fogadja el a Pol­gári Bank Rt. megvásárlá­sára. A bank a javaslat el­fogadásával közvetve az ÁPV Rt. tulajdonába ke­rül, hiszen a privatizációs szervezet a Pénzintézeti Központ tulajdonosa. Az ÁPv Rt. a későbbiekben "a Pénzintézeti Központot is privatizálni fogja és akkor döntenek majd a Polgári Bank újbóli értékesítésé­ről. Vállalkozók tiltakozása. Tiltakozó akciót szervez a Vállalkozók Pártja Komá- rom-Esztergom megyében február 25-26-án az élet- körülmények romlása, s a gazdaságot bénító adó- és tb-jogszabályok ellen. Kincstárjegy-aukció. Emelkedett kissé a három hónapos diszkont kincstár- jegyek hozama a szerdai aukción. Az átlagos hozam 20,87 százalék lett az egy héttel korábbi 20,76 száza­lékkal szemben; A Magyar Államkincs­tár államadósság-kezelő központja szerint az átla­gos hozam két hete 20,89 százalék volt. A jövő kombija. Új tanulmányautót állít ki a márciusi Genfi Autószalonon az Opel. A Signum névre hallgató jármű tükrözi a cég elképzeléseit a jövő felső kategóriájú kombijá­ról. A kocsi, melynek méretei hasonlóak a jelenlegi Omega Caravanhoz, egy sor új ötletet, innovatív alvázat és erőátviteli koncepciót alkalmaz. Az erőforrás az Ecotec családhoz tar­tozó új 3 literes, 175 lóerős turbódízel motor, mellyel 230 ki­lométeres sebességet is elérhet a fronthajtású autó. Módosult a vetésszerkezet megyénkben Sztámovény lett a búza Az utóbbi években számottevően módosult a vetésszerkezet a megyében: a 386 ezer hektáros szántóterület egyre nagyobb hányadát foglalja el az őszi búza. Míg 1993-ban alig 110 ezer hektáron vetettek kenyérgabonát, addig jelenleg 145 ezer hek­táron díszlik e kultúra - tudtuk meg a megyei FM-hivatalban. Indokolatlan terhek a mezőgazdáknak A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének (MOSZ) Elnöksége február 12-i ülésén egyebek mel­lett foglalkozott a mezőgazdasági őstermelés adózása miatt ki­alakult feszültségekkel. A helyzetet elemezve megállapította, hogy az intézkedések egy része indokolatlan terhelést okoz a mezőgazdasági termelőknek. A munkakönyvből kártya lesz Öt év szünet után - ha nem is a régi formájában - visszatér a munkakönyv. A Munkaügyi Minisztérium szakembere óva­tosan hozzáteszi: az erről szóló kormány-előterjesztés még két hónapot várat magára. Ez idő alatt kell a megfelelő adatfeldolgozási módot és a legalkalmasabb formát megta­lálni. Szarvas Sándort, a tárca informatikai főosztályának vezetőjét kérdeztük.- Kik szorgalmazzák a munkakönyv visszaállítását?- A munkavállalók azért tartják fontosnak, mert a mun­káltatók nem regisztrálják őket munkahelyükön. Emiatt csökken a nyugdíjalapjuk. A munkáltatók az egymás közti verseny tisztességesebbé té­tele érdekében tartanák célsze­rűnek, ha a munkavállaló ren­delkezne valamilyen igazolás­sal. Amíg a feketemunkával olcsóbban lehet ugyanazt megtermeltetni, addig nem azonosak a piaci feltételek. A kormányzat helyzetét is megkönnyítené a nyilvántartás valamilyen formája, hiszen így könnyebb lenne az állam­nak ellátnia ellenőrző funkció­ját. Ugyanakkor a munka­könyv közokiratként régen is csupán másodlagos volt.- Milyen lesz a jövő munka­könyvé?- Erről még nincs végleges döntés. Tavaly az ÉT-n szüle­tett egy írásos állásfoglalás, amelyben az érintettek kinyil­vánították azt, hogy szükség van valamilyen dokumen­tumra. Függőben maradt a formája és az előállításához szükséges költségek felkutatá­sának módja. 1996 nyarán a MŰM javaslatot tett arra, hogy a végső forma kialakítá­sáig tartó átmeneti időre ve­zessenek be egy ideiglenes munkakönyvét. Ehhez azon­ban ki kell építeni azt a köz­ponti adatbázist, ahol nyilván­tartanák a dolgozók adatait.- Szóba került a személyi­ségi jogok sérelme is. Mit tar­talmazhat, s mit nem az önök által elképzelt munkakönyv?- Szerintünk ez egy TAJ- kártyához hasonló azonosító lenne, amelyen a munkavál­laló munkahelye, születési he­lye, időpontja, lakcíme s az anyja neve szerepelhetne. Ä munkáltató adna ki a sor­számozott kártyát, amelyet a munkaviszony megszűntekor a munkavállalóknak le kellene adniuk. (szalóky) Az ügyvéd szerint a gazdálkodók vagyoni jellegű kártérítést kaptak, ami jövedelem Tűzelhalás után is kell adózni A nyárlőrinci almáskertek tulajdonosai a múlt év végén megkapták a tűzelhalás miatt felszámolt ültetvényeik után járó kártalanítás összegét. Örömük mindössze addig tartott, amíg kézhez nem vették azt az adóhivatali felszó­lítását, amely szerint a kártalanításra kapott összeg után adózniuk kell. A gazdák szerint, ha nem ke­rült volna sor az ültetvények kiirtására, akkor a gyümöl­csösükből származó éves jö­vedelmükből kevesebb adót kellett volna fizetniük, mint amennyit most az adóható­ság - négy esztendő együtte­sen elmaradt bevétele után - rajtuk követel. A földművelésügyi tárca a kártalanítás összegét az újra- telepítési költségekből va­lamint négy év elmaradt hasznából állapította meg. A szakemberek számításai sze­rint a kalkulált hasznot évekre lebontva, a termelők jövedelme nem éri el az évenkénti egymillió forintot, ebben az esetben tehát adót sem kellene fizetniük. Dr. Strasszer Tibor ügy­véd szerint a gazdálkodók az elmaradt haszon fejében va­gyoni jellegű kártérítést kap­tak - mintha csak eladták volna az évi termést ami jövedelemnek számít, s utána jövedelemadót kell fi­zetni. Néhány technikai kér­dés azonban tisztázásra szo­rul. Ilyen például, hogy a kistermelőket megilleti-e a „mintha haszon” után is adókedvezmény? Ha igen, melyiket vehetik igénybe: a tavaly érvényben voltat, amely a kistermelők számára egymillió forintos árbevéte­lig nyújtott adómentességet, vagy az idén hatályosat, amely négyszázhúszezer fo­rintos adókedvezményt biz­tosít? Érdemes a gazdáknak ala­posan utánaszámolniuk, pon­tosan mennyibe kerül szá­mukra az ültetvény újratele­pítése, s mekkora az a jöve­delem, amely az adólevonás után marad? Ugyanis nemcsak az adó­hatóság nyújthatja a markát, hanem a károsultak is, ha az adóhatóság rosszul számolt, ha a kelleténél többet vont el. U. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom