Új Néplap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

1997. február 12., szerda 3. oldal Megyei Körkép Ifjú reménységek koncerteztek Hangverseny a megyeházán Hétfőn este - mérsékelt ér­deklődés mellett - „A jövő csillagai” címmel rendezte meg az Ars-In-Kom Művé­szeti és Kommunikációs Kft. a kamarakoncert bérletsorozat záró eseményét. A hangver­senyen a budapesti Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola művészképző tagozatának növendékei léptek fel: Koczer Péter zongorázott, Tallián Dániel fagotton, Kántor Ba­lázs gordonkán játszott. A fő­iskola ének tagozatát Fodor Beatrix és Muskát András képviselte, zongorán kísért Patonai Katalin és Cseh Dalma. A koncert gazdag és válto­zatos műsorából mindenkép­pen ki kell emelnünk Mozart fagottra és gordonkára írott duóját Tallián Dániel és Kán­tor Balázs kitűnő előadásá­ban, de maradéktalan élményt nyújtott Omar Nussio: Variá­ciók egy Pergolesi-témára című különös darabja is; az előadók: Tallián Dániel és Koczor Péter. Koczor Péter mindenek­előtt Liszt Ferne VI. rapszó­diájának előadásával tette em­lékezetessé szolnoki felléptét - Kántor Balázs pedig azon zenebarátokat hódította meg, akik a „hagyományos” hang­zással szakítani kívánó elő­adóművészek hívei (Bach Sa­rabande, Martinu Variációk egy Rossini-témára). A két ifjú énekes - Fodor Beatrix és Muskát András - egy-egy bravúr-operaáriával, majd egy duettel mutatkozott be, a hangverseny végén pe­dig Lehár Ferenc örökzöld dallamainak hangulatos tol­mácsolásával aratott emléke­zetes sikert. A műsorvezető szerepében - mint már korábban több al­kalommal is - Batta András szórakoztatta a közönséget, kellemes csevegés közben nyújtva számos érdekes in­formációt az előadókról, az elhangzott művekről és azok szerzőiről. A hangversenyen fellépő ifjú tehetségeknek valóban jó esélye van arra, hogy majdan a jövő csillagaivá váljanak - ehhez mindenekelőtt további szívós kitartásra és szorga­lomra, no meg szerencsére van szükségük. Ezt kívánja valamennyiük­nek a szolnoki koncert zene­kedvelő közönsége. Szathmáry Judit A zongoránál Koczor Péter Több helypénzt kell fizetni (Folytatás az 1■ oldalról) járható út több forinthoz jutni a saját bevételek révén. Amennyiben az előterjesz­tést a közgyűlés elfogadja, a saját bevétel várhatóan két­millió forinttal gyarapodhat. A javaslat nem tartalmaz díjemelést a lengyel piacként ismert használtcikk-piacon, mert annak forgalma az is­mert központi intézkedések miatt az elmúlt időszakban je­lentősen visszaesett. Elektronikus pénztárca Először mutatják be Magyar- országon az Europay Interna­tional „elektronikus pénztár­cáját”, a CLIP-et a tegnap megnyílt Banktech ’97 kiállí­táson. Ez a termék egy olyan speciális bankkártya, amely- lyel aprópénzt lehet bankau­tomatából felvenni. A megoldás főleg a 25 ECU alatti tranzakciók lebo­nyolításánál praktikus, pél­dául automata, parkolóóra vagy pénzérmével működő te­lefon használatakor. A CLIP a világ első többva­lutás elektronikus pénztár­cája, amelyet tavaly nyáron mutattak be Sevillában, és a gyakorlatban első ízben az idén tavasszal próbálják ki Prágában. Kilencvenmillióért Új üzemcsarnok a Mezőgép Rt.-nél A Mezőgép Rt. szolnoki gyárá­ban ezernyolcszáz négyzetméter alapterületű új üzemcsarnok mű­szaki átadása kezdődött tegnap reggel. A mintegy kilencvenmil- lióba kerülő, a Stukkó Kft. kivite­lezésében készült beruházás ma­gában foglalja az ezer folyómé­tert kitevő csatorna, tűzivíz, közmű kiépítését is. Ez az építkezés azért is figye­lemre méltó, mert a kilencvenes évek elején a cég léte forgott kockán. Mint Sziráki András ve­zérigazgatótól megtudtuk, végül sikerült olyan reorganizációs programot megvalósítani, mely­nek eredményeként három év alatt több mint kétszeresére nőtt a termelés. Értéke tavaly megha­ladta az ötmilliárd forintot - mi­közben a létszám negyvenöt szá­zalékkal csökkent. Nem elbocsá­tások, hanem annak következ­ménye ez, hogy hat kisebb üze­müket eladták. A cégnél ezeröt­száz dolgozó maradt. A Mezőgép Rt. tavaly termé­keinek 75 százalékát nyugati, egy százalékát a környező, il­letve a keleti országokba expor­tálta. Az idén a számítások sze­rint a termékek 80 százaléka ke­rül exportra. Óriási kihívás ez, hiszen a szakmai követelmé­nyek rendkívül nagyok. Csak Az új üzemcsarnok első osztályú gyártmányokat le­het külföldre szállítani. Ennek érdekében korszerűsíteni kell a gyártást. Ez késztette a cég vezetőit a két régit összekötő, új üzem­csarnok építtetésére. Ezáltal egy csamokrendszerben tömörül a gyártás, logisztikailag úgy ren­dezve, hogy a legkevesebb anyagmozgatással, a legkisebb veszteséggel történjen. Az új csarnok korszerű felületkikészí- tési technológia alkalmazását is lehetővé teszi. Erre 300 millió forintot szánnak. A kivitelezésről a műszaki átadás kezdetén azt mondta Szi­ráki András: - Az volt a véle­ményem, hogy ezt a munkát a Szolnokon lévő cégeknek kell elvégezni. Szerintem jó döntés volt. A Szobeton Kft. idejében a kivitelező rendelkezésére bocsá­totta az elemeket. A Stukkó Kft. pedig a tőle megszokott tempó­ban, jól szervezetten, jó minő­ségben, a rendkívül zord időjá­rási viszonyok között végezte munkáját. Számára ez a csarnok a jövőt illetően komoly referen­cia lehet. Politikai nyilatkozatban sürgeti az ellenzéki összefogást a KDNP Igazi vagy áldemokrácia közeleg?- Annyi sikerpropagandát tükröző nyilatkozat hangzott el már az utóbbi időben a kormánypártok részéről, amennyi már nem is lehet igaz - mondotta tegnap, a szolnoki sajtótájékoztatón Mizsei Zsuzsa KDNP-alelnök, a megyei szervezet elnöke.- Az intézkedések tétje - foly­tatta -, hogy dél-amerikai jellegű áldemokrácia lesz, vagy észak­európai típusú igazi demokráciát sikerül kialakítani. A KDNP eb- ben érdekelt - szögezte le. A formálódó ellenzéki együttmű­ködésről szólva kifejtette: megva­lósulása kikényszeríti majd min­den ellenzéki párt felső vezetésé­től, hogy alkalmazkodjanak az alulról jövő kezdeményezések­hez, félretéve ellentéteiket. A sajtótájékoztatón Battyányi József, a megyei szervezet elnök­ségi tagja a legutóbbi elnökségi ülés témáit ismertette. A megye mintegy nyolc településén lesz­nek előadások a következő hóna­pokban. Jákóhalmán a mezőgaz­daság, Szolnokon és Kunszent- mártonban a magyar gazdaság, Jászárokszálláson az oktatás helyzete kerül terítékre. Március­ban fórum keretében polgármes­terek és egyházi személyek talál­koznak. Áprilisban közbiztonsági ankétot szerveznek Jászladányon a kereszténydemokraták. Török András, a KDNP országos el­nökségi tagja azokat a politikai nyilatkozatokat ismertette, amelyeket az országos elnök­ségi ülésen fogadtak el. A KDNP többek között elutasítja a nyugdíjreform törvényterve­zetét, nem ért egyet az ősterme­lői igazolványok „kötelező” bevezetésével, á kistermelők piacokról való kitiltásával a tej­termékek, virág és a magyar fa­luban évszázadok óta hagyo­mányos savanyúságfélék árusí­tásának korlátozása révén. Szociális segély és állami járadék Szociálpolitikai fórum a megyeházán A szolnoki „Esély” Szociális Alapítvány tegnapi, megyeházi szociálpolitikai fórumán a népjóléti minisztérium szakemberei ismertették előadások keretében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló - tavaly módosított - törvény egyes fejezeteinek tartalmi változásait.- Nem csak a szociális, hanem a költségvetésről szóló törvény és számos jogszabály változott- mondta előadásában Kánig Éva, a népjóléti minisztérium főosztályvezető-helyettese. - A pénzügyi finanszírozással és a bevezetett egészségügyi hozzá­járulással együtt kell értelmezni a szociális törvényt. A gyer­meknevelési támogatás rend­szere alapvetően nem változott. Hatályon kívül helyezték ugyan, hogy a támogatás időtar­tamát a miniszter meghosszab­bíthatja, ám ezt 1999 áprilisát követően lehet alkalmazni. A gyermekétkeztetésben be­vezetett önálló közoktatási normatíva lehetővé teszi, hogy ezentúl nem kell az önkor­mányzatoknak pénzt átutalni azon tanulók után, akik más te­lepüléseken tanulnak. A legnagyobb változás a rendszeres szociális segélyre jogosultság terén várható. A tervek szerint az alacsony jöve­delmű aktív dolgozók kapják majd. A nagyon alacsony nyugdíjjal rendelkező idősek állami járadékot kapnak az el­képzelések szerint. A legtöbb gond a munkanélküliség feltér­képezésével van — hangzott el. Csak azok kaphatnak a jövőben rendszeresen szociális segélyt, akiknél kétséget kizáróan iga­zolható a munkaügyi központ­tal való együttműködés, a mun­kavégzésre irányuló szán­dék. scs Termelői támogatás kell a csatornaépítéshez Eszmecsere vízügyekről Jászberény polgármestere, dr. Magyar Levente meghívására a városba érkezett dr. Lajos Béla, a KHVM helyettes állam­titkára, hogy Jászberény veze­tőjével egyebek mellett meg­tárgyalják a város szennyvíz- kezelésének, valamint a Jász­sági-főcsatorna építésének ak­tuális kérdéseit Az eszmecserén megállapították, hogy a Jászsági-főcsatorna meg­valósítása jelentős beruházás a térség életében. A fejlesztés csak akkor lesz sikeres, ha megfelelő támogatást adnak a régió mező- gazdasági termelői is. Az ehhez kapcsolódé szervezőmunkában nagy szerepet kap a Jászsági Ön- kormányzatok Szövetsége is. A négy minisztérium által támoga­tott vállalkozás jelenleg tervezési szakaszban van. A napokban bí­rálják el a megvalósíthatósági ta­nulmány elkészítésére vállalkozó tervezők pályázatait. A találkozón megbeszélték a kistérségi szennyvízgazdálkodás feladatait is. A körvonalazódó tervek szerint a regionális szennyvízhálózatok megvalósítá­sakor jelentős szerep jut majd a jász városoknak. Az ő csatorna­rendszerükhöz csatlakoznak a ki­sebb települések. Már biztosnak látszik, hogy Jászjákóhalma, Jászdózsa, vala­mint Jásztelek szennyvízvezeté­keit Jászberény tisztítóművére fűznék fel. A megoldás azért tű­nik kedvezőnek, mert a városnak van kihasználatlan kapacitása a szennyvíztisztító telepen. Györffy Istvánra emlékeztek A karcagi néprajztudósra, Györffy Istvánra emlékeztek tegnap születésnapján a róla elnevezett iskola diákjai. A múzeumparkban Kóródi Lász- lóné idézte fel a neves tudós élet­útját, aki 1884 február 11-én szü­letett Karcagon, szegényparaszti családban. Áz ifjú Györffy sokat hallgatta a tanyasi öregek történe­teit, s talán ekkor ivódott bele a néprajz szeretete is. Már diákko­rában gyűjtőmunkát végzett az Alföldön, ahová szíve mindig visszahúzta. A megemlékezés után dr. Fazekas Sándor polgár- mester, valamint a Györffy István Általános Iskola tanárai, diákjai is elhelyezték szobránál a meg­emlékezés koszorúit. Az iskolában azután 3 órán át a mesemondó versenyen csak me­séltek és meséltek a gyerekek. A harminc diák felidézte a régi kar­cagi ízes tájszólást is a Györffy István és Szűcs Sándor által ösz- szegyűjtött mesékkel. A harma­dikosoknál első' Túróczi Ágnes (Gy. I.), a negyedikeseknél Posz­tós Petra (Kováts M.), az ötödi­keseknél Szoboszlai Renáta (Gy. I.), a hetedikeseknél Balajthy Bernadett (Gy. I.) lett. Keresztény bál Az elmúlt hét végén rendezték meg Szolnokon, a Szent Imre Kultúrotthonban az első keresz­tény farsangi bált. A szervezők között volt a Belvárosi egyház- község, a Caritas helyi szerve­zete, a Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége és a hitoktatók közössége. A nyitótáncokat a Kaiser Pelikán tánccsoport tán­cosai mutatták be, majd Haj- man Béla családi zenekara gondoskodott a talpalávalóról. A tánc mellett a vidám jelene­tek sem hiányoztak, és a hívek­kel együtt nevetett ezeken a vá­ros majd minden plébánosa. VALENTIN-NAPI MEGLEPETÉS FORINTBAN MÉRVE! ih "iDf KRISTÓF Szolnok, Magyar u. 6. A fegyveres testületeknél volt a legnagyobb létszámfelesleg A megyei munkaügyi központ szolnoki kirendeltségéhez tartozó tizenhét település elmúlt évi munkaerő-piaci helyzetét jellemzi az évi átlagos 11,2 százalékos munkanélküliségi ráta. Többek között ez is kiderült a kirendeltség tegnapi sajtótájékoztatóján. 1996-ot nem jellemezték nagy munkaerő-piaci mozgások. Az érintett településeken nagyobb arányú létszámleépítés nem volt, ám ami mégis megtörtént, az elsősorban a fegyveres testü­letek átszervezéséből adódott. A további változások pedig enre az évre áthúzódó létszámleépítést okozhatnak. A tapasztalatok je­lentős munkahelyteremtésről sem árulkodnak, inkább a ma­gánvállalkozásoknál növekedett a foglalkoztatás. Az elmúlt év végén 5651 munkanélküli szerepelt a kiren­deltség regisztrációjában, 11 százalékkal kevesebb, mint az év elején. A csökkenés oka fő­ként az, hogy igen magas volt a munkanélküli-támogatásból ki­kerülők száma. Figyelemre méltó, hogy a rendszert elha­gyók több mint egyharmada az ellátási jogosultságának meg­szűnése miatt kényszerült erre. Sokan váltak előnyugdíjasokká, közel 13 százalékukat pedig a munkaügyi szervezet helyezte el valamilyen támogatási forma segítségével. Az elhangzottak szerint a re­gisztrált munkanélküliek 64 százaléka rendelkezett valami­lyen szakképesítéssel. Ezen be­lül a szakiskolát, szakmunkás- képzőt végzettek aránya a leg­nagyobb, kevesebben jutottak el a szakközépiskoláig, techni­kumig, főiskolai vagy egyetemi diplomával pedig mindössze alig néhány százalékuk rendel­kezik. A legnehezebb helyzet­ben nyilván azok vannak, akik csak az általános iskolát végez­ték el. Ők az összes nyilvántar­tott munkanélküli csaknem egyharmadát jelentik. Száz re­gisztrált munkanélküliből öt részére azonban még ilyen bi­zonyítványt sem állíthattak ki. Tavaly több mint ötezer új álláshelyet jelentettek be a munkaadók, ennek közel fel­éhez valamilyen támogatási formát is igénybe vettek. A munkaügyi szervezet szolnoki kirendeltsége az eddigiektől el­térően idén egész évre szóló képzési kínálattal tud szolgálni a térség munka nélküli polgá­rainak. -h­A múzeumi évkönyvek IX. kötete Tisicum címmel megjelent a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok évkönyveinek IX. kötete. A Madaras László, Tálas László és Szabó László által szerkesztett kiadvány tizenhá­rom tanulmányt ad közre. Béres Mária a tátoiján első le­írásáról közöl adatokat, Iváncsik Imre a Szolnok környéki és a megyebeli gombaflóráról szóló tanulmányának második részét közli a kötetben. Polgár Zoltán és Tálas László írása a jászalsó- szentgyörgyi pénzlelet megtalá­lásának körülményeiről, illetve az eddigi feldolgozás alapján le­vonható következtetésekről szól. Benedek Gyula a Mohács előtti hiteleshelyekről ír, különös te­kintettel Jász-Nagykun-Szolnok megye jogelőd területeire. Egri Mária Gábriel József festőmű­vész munkásságát elemzi, Zsol- nay László pedig adatokat közöl Eszterházy Károly egri püspök építési irodájának működéséről. A kötet nagyobb részét a régé­szeti tanulmányok alkotják. A szerzők, Kertész Róbert, Csányi Marietta, Szabó Géza, Cseh Já­nos, Kiss Attila, Kürti Béla, Ma­daras László a régészet legkülön­félébb területeiről vették írásaik témáját. így szó van az észak-al­földi mezolit ipar újabb lelőhe­lyeiről, a kelet-magyarországi kora bronzkori leletekről, a dunai víz alatti régészetről, kora Mero- ving-kori fazekakról, egy gepida aranygyöngyről. Két tanulmány is szól a kora avar kori fülkesí­rokról, illetve az ilyen módon temetkező népességről. A múzeumi évkönyv kötetei, céljuk és rendeltetésük szerint tudományos eredmények közlé­sére szolgálnak, tehát nem a nagyközönségnek szólnak, ám a régészet, a helytörténetírás ama­tőr művelői, illetve az e kérdé­sekben járatosabb érdeklődők számára is hasznos ismereteket közölnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom