Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

6. oldal 1997. január 2., csütörtök Gazdasági Tükör Új benzinárak. A fogyasz­tási adó és az útalap válto­zása miatt január 1-jétől ismét emelkedik a Mól Rt. hálózatában forgalmazott üzemanyag ára. A 98-as ólmozott benzin literen­ként 146 forintba kerül. A többi benzinfajta egyaránt 13 forint 50 fillérrel drá­gult: a 91-es ólmozatlan 135,50-be, a 95-ös ólmo­zatlan 139-be, a 98-as ól­mozatlan benzin pedig 148 forintba kerül. A gázolaj 11 forint 50 fillérrel lett drágább, így litere 129 fo­rintba kerül. Nem visszaállamosítás. Nem az állam kényszerítette ki a Polgári Bank visszavé­telét, ez a lépés a betétesek érdekét is szolgálta - mondta Suchman Tamás volt privatizációs miniszter. A Polgári Bankot 1995 de­cemberében a Budapest Bank részeként vásárolta meg a General Electric Ca­pital és az Európai Fejlesz­tési és Újjáépítési Bank. Suchman Tamás meggyő­ződése, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszter a visszavásárlással egy idő­ben intézkedni fog arról: ke­ressék meg a lehetőségeit a Polgári Bank újbóli eladá­sának. Hol járnak a hajók? A zord időjárás miatt a Ma­gyar Hajózási Részvénytár­saság átmenetileg szünetel­teti a Dunán a folyami sze­mély- és teherszállítást. A Mahart hat tengerjárója szilveszterkor a nyílt vízen hajózott, öt hajó kikötőkben állt. A magyar tengerjárók a Vörös-tengeren, a Mexikói­öbölben, illetve Izrael, Me­xikó, és Kolumbia kikötői­ben tartózkodtak. Rekordbevétel. Az idén kü­lönösen magas bevétele lesz az idegenforgalomnak: ok­tóber végéig a dollárban számolt aktívum már meg­haladta az 1 milliárd dollárt, míg tavaly 10 hónap alatt alig volt több 500 milliónál. Az éves eredmény jelentő­sen javítja a folyó fizetési mérleget is. Magas bérköltségek. A bé­rek járulékos költségei egész Európát tekintve még mindig Magyarországon a legnagyobbak. Elsősorban ez játszik szerepet abban, hogy évente számos ma­gánvállalkozás szűnik meg, vagy bocsátja el dolgozói­nak egy részét - állapítja meg az osztrák Czipin and Partner termelékenységi ta­nácsadó cég legújabb elem­zése. Javuló hitelállomány. A részvénytársasági formá­ban működő pénzintézetek problémamentesnek minő­sített hitelállománya 1993 és 1995 között 1000 milli­árd forinttal bővült. Ugyanakkor a problémás hitelállomány 100 milliárd forinttal csökkent - derül ki az Állami Bankfelügye­let most kiadott 1995/1996-ra vonatkozó jelentéséből. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 278.49 Görög drachma (100) 66,77 Német márka 106,10 Olasz líra (1000) 107,81 Osztrák schilling 15,08 Spanyol peseta (100) 125,88 USA-dollár 164,98 Gabonapiac: érzékeny egyensúly Piaci zavart emlegetnek a termeló'k. ha várakozásukhoz képest alacsony árat kínálnak termékükért, de piaci zavarról beszél­nek a felvásárlók is, ha az általuk elérhető eladási árakhoz vi­szonyítva sokat kell fizetniük a termelőknek. Tavaly különösen a gabonaágazatban emlegették sokszor ezt a kifejezést. Az Agrárrendtartási Hivatal il­letékese szerint piaci zavart okoz a piaci áraknak az irányár­tól való oly mértékű eltérése, amely már veszélyezteti a ter­mékek kereslet-kínálati egyen­súlyát. Ennek megelőzése vagy elhárítása érdekében állami be­avatkozás (intervenció) kereté­ben a szóban forgó termékek mennyiségi szabályozására, ál­lami felvásárlására, feldolgozá­sára, bértárolására, értékesíté­sére kerülhet sor. Csakhogy a terméktanácsok­kal való megegyezéshez - ja­vaslat híján - jelenleg nincs ér­vényes irányár, sőt hiányzik egy megbízható árfigyelő rend­szer is, amely viszonylag tár­gyilagos képet adhatna az árak alakulásáról. Ezek nélkül a piaci zavar értelmezése megle­hetősen önkényes. A mezőgazdaság piaci sze­replőinek régi jogos kívánsága, hogy az állam a rendelkezésére álló eszközökkel tegyen meg mindent a piaci zavarok elhárí­tásáért. Különösen nagy jelen­tősége van e követelmény ér­vényesülésének a népélelme­zésben, az exportban és az ál­latállomány takarmányellátásá­ban meghatározó szerepet be­töltő gabonaszektorban. Az állam feladata azonban meglehetősen nehéz, különösen a beavatkozáshoz szükséges erőforrások szűkös volta miatt. A nehézségek ellenére is első­rangú érdeke - kormányhatáro­zatban rögzített feladata - a ga­bonapiac stabilizálása, a nagy áringadozások elkerülése. A szakember szerint ebben a helyzetben jó megoldást csak egy hasznosításra kidolgozott, kiszámítható módszer jelent­hetne. Például az Európai Unióban jelenleg érvényes ga­bonapiaci szabályozás magyar- országi adaptálása. A mechani­kus átvételről hazánk csatlako­zásáig ugyanis nem lehet szó. A csata tehát folytatódik. (újvári) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Hóval, fagy- gyal, zúzma­rával köszöii- tött ránk az új év. A hótakaró megvédi a gye­pet a kifagyástól, ám ahonnan a havat elfújja a szél, ott számí­tani kell arra, hogy a föld mé­lyen átfagy és így károsodhat­nak a fűfélék gyökerei. A téli pihenőre tért növények - fák, bokrok - gyökereinek a legnagyobb hideg sem árt, a hóból kiálló ágakon lévő virág­rügyek azonban mínusz 25-27 fokos hőmérsékletnél már sú­lyosan károsodhatnak. Különö­sek érzékenyek az őszi- és a kajszibarackfák virágrügyei. A következő napokban több helyütt előfordulhat ónos eső. amely vastag jégréteggel vonja be a túlhűlt növényeket. Mivel az összefüggő jégpáncél alatt a rügyek nem tudnak lélegezni, megfulladhatnak. Ezért, ha úgy tapasztaljuk, hogy fénylő jég­páncél alakult ki a fák ágain, akkor bottal, seprűnyéllel vere­gessük meg a fákat, törjük meg a jégbevonatot. A dermesztő hidegben igen hálásak az etetésért az éhező énekesmadarak. Ne feledkez­zünk meg azonban arról, hogy a madarak igen gyorsan hozzá­szoknak az ember gondoskodá­sához: ha elkezdtük az etetésü­ket, ne hagyjuk abba, mert éhenhalnak! Ä vízről se feled­kezzünk meg! A szokatlanul nagy hideg a kártevők között is pusztít. A gombabetegségek áttelelő spó­rái a tél első felében mélynyu­galmi állapotban vannak, vas­tag sejtfaluk védelmezi őket. A rovarok tojásai, lárvái és bábjai azonban feltétlenül károsodnak az erős fagy következtében. Hasonló a helyzet a talajban élő - cserebogár, pajor, drótféreg, lótücsök - kártevőkkel is. Ilyen hidegben fokozottan kell védekezni az őzek, a szarva­sok, a vaddisznók és a mezei nyulak ellen is. Még a bekerített kertekben is ajánlatos bekötözni a fiatal gyümölcsfák törzsét dróthálóval, náddal, napraforgó­szárral. Műanyag fóliát azonban ne használjunk, mert az alatt el­halnak a kéreg szövetei. Januártól könnyítések az átváltásban, kiváltásban, ajándékozásban Ledőlnek a devizakorlátok Ami pár éve még szinte utópiának tűnt, január elsejétől való­sággá válik: korlátozás nélkül válthatnak ki külföldi fizetőesz­közt a magyar turisták. Ezen túlmenően is több könnyítés és - elsősorban a vállalkozásoknak - előnyös változás várható a de­vizafronton - tudtuk meg a Magyar Nemzeti Bankban. Eddig sem volt csekély a legá­lis „zsebpénz”, a turisták al­kalmanként mintegy 1800 dol­lárnak megfelelő forintot vált­hattak be. Jövőre azonban már nem lesz összegkorlátozás. Csupán egy formai megkötés­sel kell számolni: 300 000 fo­rint feletti összegre nem „ká- pét”, hanem pénzhelyettesítő eszközt, például csekket adnak a bankok, pénzváltó helyek. A jegybank javaslatára eny­hítette a kormány a devizamű­veletek körében még meglévő korlátozásokat. Újdonság lesz a többi között, hogy a belföldi vállalkozásoknak, szervezetek­nek, magánszemélyeknek a külföldi befektetéseikből szár­mazó nyereséget nem kell fo- rintosítaniuk, hanem közvetle­nül betehetik belföldi deviza- számlájukra. A jóváírást persze dokumentálniuk kell. Január elsejétől nem kell da- vizahatósági engedély ahhoz sem, hogy a belföldiek nem konvertibilis valutát ajándé­kozzanak külföldieknek. Emelkednek a utasforgalom­ban kivihető vagyoni érték ösz­szeghatárai is. Eszerint az en­gedély nélkül kivihető érték 1025 ECU-nek megfelelő forint összegű lehet. (Tájékoztatásul: az ECU árfolyama jelenleg 204 forint körül mozog.) Egyszerűsödik a külföldiek megmaradt forintjainak a visz- szaváltása. Ezentúl például 20 ezer forintos értékhatárig a visszaváltás mindenféle bi­zonylat nélkül lebonyolítható. Ennél nagyobb összeg esetében pedig a személyazonosság iga­zolására nemcsak az útlevelet, hanem bármilyen más okmányt is elfogadnak a beváltóhelyek. Mint a jegybank illetékesei elmondták: a könnyítéseket el­sősorban az tette lehetővé, hogy kedvezően alakul hazánk külső pénzügyi egyensúlya. (der) Nagy Tamás az agrárkoncepciót tartja az előrelépés feltételének A krízisen még nem vagyunk túl Bár a tervezettnél több pénz jut jövőre a mezőgazdaságnak, a végösszeg elmarad az agrár-érdekképviseletek által szükséges­nek tartott 115-120 milliárd forinttól. Nagy Tamás úgy véli: korai volna a válság tüneteiről múlt időben beszélni. A MOSZ elnöke szerint az agrárgazdaság szempontjából 1997-ben a leg­sürgetőbb teendő az agrárorientációs törvény megalkotása.-Milyennek tartja a mezőgaz­daság kilátásait a következő évben, években ? - kérdeztük az ismert agrárpolitikustól.- Ez nagyrészt attól függ, hogy megszületnek-e jövőre azok a stratégiai döntések, ame­lyek alkalmassá teszik az agrá- rium szereplőit a fokozatos építkezésre - válaszolta. - A régóta szorgalmazott agrárkon­cepció ugyanis alapja lehet egy folyamatosan erősödő mező- gazdaságnak.- Nagyon lényegesnek tar­tom azt is, hogy az agrárorien­tációs törvény ne csak szakmai, hanem politikai konszenzus alapján szülessen meg. Ellen­kező esetben a politikai kur­zusváltás után ismét fellángol­hatnak a viták.-Sokféle találgatást hallani hazánk EU-csatlakozásának időpontjáról. Ön szerint mi a reális dátum ?- Ez nem a mi elhatározá­sunkon múlik. Egyrészt attól függ, hogy milyen folyamatok zajlanak az Európai Unión be­lül, másrészt attól, hogy mikor tudjuk az előírt feltételeket tel­jesíteni. Megítélésem szerint 2010 előtt nem lehetünk teljes jogú tagja az Uniónak. Ekkorra azonban ütőképessé kell válnia mezőgazdaságunknak.- A földművelésügyi tárca élén történt vezetőváltás meny­nyiben befolyásolja az agrá- rium sorsát?- A vezető személyisége sok vonatkozásban kihat arra, hogy mi történik az ágazatban. Ha kellő politikai befolyással, szakmai felkészültséggel, am­bícióval, kommunikációs kész­séggel rendelkező személy ve­zeti a minisztériumot, az már fél siker. Mi a magunk részéről optimisták vagyunk... Újvári Gizella Az adósságátváltás hatása a költségvetésre / Állami elszámolás A monetáris és a fiskális fel­adatok szétválasztását, ezek jobb számon kérhetőségét, és így a hatékonyabb mű­ködés feltételeit szolgálja a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti kapcsola­tok módosulása, az állam- adósság egy részének átala­kítása január 1-jétől. A költségvetésnek az MNB- nél levő tartozásainak deviza alapú hitelekké való átalakítá­sával az államadósság és an­nak költségei az államadós­ság-nyilvántartásban és a költségvetésben jelennek meg. Áz átváltás nem növeli az állam adósságát, csak an­nak belső szerkezetét változ­tatja meg oly módon, hogy az MNB nettó devizatartozása megközelítően nulla lesz. Az elszámolások megvál­toztatása a folyamatok tartal­mát tekintve nem módosítja az államháztartás egyenlegét. A csere ennek ellenére a GDP 0,1 százalékának megfelelő mértékben befolyásolja a költségvetési hiányát, és a GDP 0,9 százalékával javítja az MNB költségvetési befize­tését. Ennek - az MNB köz­lése szerint - .csupán az az oka, hogy a költségvetés és a jegybank nem azonos szemlé­letben számolja el a bevétele­ket és a kiadásokat. Ha én gazdag lennék... Csak a lakosság egyötöde tud tartalékolni Hat országra kiterjedő fölmé­rést készített a GFK Piacku­tató Intézet arról, hogyan él­nek, gazdálkodnak pénzükkel régiónkban az emberek. A vizsgálat szerint nálunk a felnőtt lakosság 22 százaléka tud keresetéből valamennyit félretenni. Ez az arány Cseh­országban 38, Szlovákiában 29, Lengyelországban 21, Oroszországban 12, Bulgá­riában 9 százalék. Arra a kérdésre, hogy ha bátrabban költekezhetnénk, mit vennénk, legtöbben tartós háztartási cikkekre szavaztak. Sorrendben ezután ruhanemű, élelmiszerek vásárlása, utazás és könyvek vétele következik. A „elégedettségi rátát” ille­tően a negyedik helyen állunk a térség országai között - ná­lunk csak az oroszok és a bol­gárok elégedetlenebbek hely­zetükkel. K. T. ELÉGEDETTEK VAGYUNK-E? (Az igenlő válaszok százalékaránya) magyar cseh szlovák lengyel orosz bolgár Mindent elértem, amit terveztem 3 5 4 4 2 3 Sok mindent elértem 16 23 21 16 9 15 Terveimből néhányat elértem 35 43 43 38 31 34 Csak néhány dolgot értem el 32 23 27 35 36 31 Nagyon kevés dolgot értem el 14 6 5 7 22 17 Mobil telefonok, mobil árak A januári számla már meglepetést okoz Ha egy beszélgetést sem folytatunk a Matáv vona­lain, holnaptól akkor is ma­gasabb telefon-előfizetési dí­jat fizetünk. Nőnek a mobil­tarifák is. Az előfizetési díj egyéni főál­lomás esetében 1200, egyéni ikervonalnál 650, üzleti főál­lomásnál 1312,50, üzleti ikervonal esetében pedig 875 forint lesz. A lakossági előfi­zetési díjak azonban áfát és 180 forint értékű beszélgetési díjat is tartalmaznak. A nemzetközi zónáknál végrehajtott átsorolás követ­keztében 18 ország alacso­nyabb díjkategóriába került. Olcsóbban lehet majd telefo­nálni például Japánba, Mexi­kóba, Brazíliába vagy Dél- Afrikába. A Matáv Rt. hálózatából a mobilszolgáltatók hálózatába irányuló hívások ára a Pannon esetében munkanapokon reg­gel 7 és este 6 óra között 49 forint/perc, a nap más idősza­kaiban 31,70 forint/perc lesz. A Westel 900-nál az említett időszakban 47,70 forint/perc, azon kívül 30,90 forint/perc, a Westel 450 esetében pedig 47,70 forint/perc, illetve 30,90 forint/perc lesz. Az előfizetők januári szám­lája az előfizetési díjakat 1997-es áron, a decemberi be­szélgetések árát 1996-os áron fogja tartalmazni. Bank lesz a „takarékéból Megduplázzák piaci részesedésüket A vidéken működő takarék- szövetkezetek jelentős része a közeljövőben valódi bankká válik. Néhány évvel ezelőtt a taka­rékszövetkezetek többsége csatlakozott ahhoz az integrá­ciós szerződéshez, amely 232 takarékszövetkezet és a taka­rékbank együttműködését szabályozza. A január elsején életbe lépett szabályozás sze­rint a tartalékalapok képzésé­nél a takarékszövetkezetekre is a nagybanki szabályok vo­natkoznak. Ezzel a banki mű­ködést az állam elismeri. A bankcsoport további pi­aci működését segítheti az is, hogy a Takarékbank Rt. pri­vatizációja ez év derekára be­fejeződhet. A Takarékbank magánosítására zárt pályáza­ton öt külföldi bankot kértek fel a múlt évben. Valamennyi jelölt ígéretet tett arra, hogy a privatizált bank is együttmű­ködik a takarékszövetkeze­tekkel. A takarékszövetkezeti tulajdonosok úgy nyilatkoz­tak, azt a külföldi bankot fo­gadják el többségi tulajdo­nosnak, amelyik szindikátusi szerződést is köt a kisebbségi szövetkezeti tulajdonosokkal az együttműködésről. Jelenleg a takarékszövet­kezetek bankcsoportja a ma­gyar bankszektorban a 7. he­lyen áll. Az országban 1600 szövetkezeti és 21 banki fiók szolgálja az ügyfeleket. Azt tervezik, hogy az ezredfordu­lóig megduplázzák piaci ré­szesedésüket. Karcag: Széchenyi sugárút 43. (Új Néplap-iroda) Kisújszállás: Fóling iroda, Kurucz u. 4/1. Kunhegyes: V. Terjesztési ügynökség, Kossuth u. 40. Mezőtúr: Benedek Lajosné, Kossuth út 53. Nagykörű: Kiss Lajosné, Polgármesteri Hivatal Törökszentmiklós: Tóth Ferencné, Berzsenyi út 43. Terjesztési ügynökség: Táncsics út 1. Abony: Mádi Istvánné, Hunyadi J. út 12/a. Tószeg: Papp Ferenc, Attila út 54. Tiszajenő: Kerti Imre, Arany J. út 109. Besenyszög: Fecske Péter, Pásztor út 17. Tiszasüly: Katona Józsefné, Dózsa Gy. út 29. Kőtelek: Fekete Istvánné, Kossuth út 39. Rákóczifalva: Szekeres Béláné, Petőfi út 4/c.

Next

/
Oldalképek
Tartalom