Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

1997. január 7., kedd Megyei Körkép 3. oldal Tavalyi munkák - idei pénzből Ugyan még nem kapták meg a települések az 1997. évre az államtól a költségvetési hoz­zájárulásukat, ám már sok helyen kénytelenek előre ter­vezni. Cibakházán sincs ez másként, a tavalyról megma­radt munkákra, a folytatásra váró beruházásokra az idei költségvetésből kell elkülöní­tenie pénzt az önkormány­zatnak. Befejezésre vár a vízvezeték- és a szennyvízhálózat. Előbbi már csak egy kilométernyi cső lefek­tetését jelenti, míg az utóbbinál az a kérdés, vajon hogyan sike­rül előteremteni a beruházás ön- kormányzatra eső részét. Elsőd­leges szempontként tűzte ki az önkormányzat az 1997-es költ­ségvetés tervezéséhez az ezek­hez a munkákhoz felvett hitelek és kamatok törlesztését. Érde­kes, hogy amikor csak tervezték a szennyvíztisztítót, akkor a la­kosság idegenkedett tőle, ma pedig ahol nincsen, ott panasz­kodnak a helybéliek. Talán idén sor kerül a fogor­vosi rendelő, valamint a védő­nők szakmai eszköztárának a korszerűsítésére is. Sokan szeretnék Cihákon, ha folytatódna a szociális földprog­ram, amit az 1997-es esztendő pénzforrásaiból kell majd fe­dezni, csakúgy, mint az egyelőre még csak tervekben létező új községközpontot. -pe­Fűtünk és mégis fázunk (Folytatás az 1. oldalról) Az oroszországi és hazai föld­gáz minőségét a Mól Rt. foga­dóállomásain naponta, sőt óránként ellenőrzik. Az előírás szerint a gáz fűtőértékének el kellémi a,34 Megajoult. A tél eddigi szakaszában ez az érték megvolt, esetenként egy-két ti­zed plusz, mínusz eltéréssel. Ha a műbizonylatok ennél alacso­nyabb értéket tartalmaznának, akkor természetesen ehhez iga­zítanák a fogyasztói díjak fize­tését is, változásra azonban bízvást nem kell számítani. A Tigáz Rt. egyébként időn­ként lehetővé teszi a társadalmi ellenőrzést is, az elmúlt idő­szakban például három alka­lommal, többek között Mezőtú­ron, Kisújszálláson tartottak bemutatót a fogadóállomáso­kon az önkormányzatok, a la­kosság képviselőinek, ame­lyekre a térségi országgyűlési képviselőket is meghívták. Az ilyen bemutatókra a jövőben is sor kerül, erősítve ezzel is á gázszolgáltató cégek és a fo­gyasztók kapcsolatát, bizalmát. Hogy most a hidegérzetünk a konvektorokkal, falikályhákkal fűtött helyiségekben időnként nagyobb, a bojlerek vízmelegí­téséhez hosszabb idő kell, az főleg a számunkra szokatlan, időnkénti mínusz tíz-húsz fok körüli hidegnek tulajdonítható.-endrész­Csak ebben az évben lesz szakközépiskola Tiszafüreden Négy év múlva egy osztály érettségizik 1996 tavaszán még arról számoltunk be lapunkban, hogy a ti­szafüredi önkormányzat engedélyével és támogatásával szak­középiskolai képzés is indulhat Tiszafüreden. Ám később kide­rült, hogy a felvételi és beiskolázási időszakhoz képest az enge­dély már későn érkezett. A fentiek miatt így a szak­munkásképző iskola vezetése a legjobb szándékai ellenére sem tudta a múlt évben beindí­tani az érettségit is adó szak­mai képzést. Év elején első­sorban ennek az idei esélyeiről kérdeztük meg az iskola igaz­gatóját. Kis Pál lapunknak el­mondta, hogy az önkormány­zat engedélye továbbra is har­minc létszámos osztály indítá­sát teszi lehetővé: 15 fős gép­jármű-technikai szerelő, il­letve 15 fős ruhagyártó szak­kal. Abban az esetben, ha a je­lentkezések e két szakmában nem biztosítják a tervezett lét­számot, az iskola felkészült a fémszerkezeti szakmai kép­zésre is. Ezért 1997-ben még ez utóbbira is jelentkezhetnek a Füreden tovább tanulni vá­gyó fiatalok. Tehát még a szakmák össze­tétele bizonytalan, de az már egészen biztos, hogy 30 fővel egy szakközépiskolai osztály is elkezdi tanulmányait szep­tember 1-jétől Tiszafüreden. Egyébként az érettségit adó szakmai képzés csúszása jót is jelentett azzal, hogy az iskola még jobban felkészülhet(ett) a magasabb szintű oktatási évre: már kulcsrakész a gyakorlati képzés ruhaipari kabinetje, át­adás előtt áll a „ruhagyártók” termékeit árusító bolt, vala­mint a ruhaanyagokat korszerű gépekkel tesztelő szaklabora­tórium is. Előreláthatóan ápri­lis 30-ra épül meg a gépjármű­technikai szaktanterem, de már Füreden vannak az oktatáshoz szükséges gépek és műszerek.-percze­Abonyban, a Pevdi Divat Kft. gyáregységében fél éve nyitották meg az üzem min­taboltját. Termékeik közül keresettek a női és férfi farmer- és bársonyruházatok, fotó: csabai kemény szaktárgyi felkészülést, ha úgy tetszik, szakmai képzést kapjanak. Fő profiljuk az anya­nyelv, az angol és német, illetve a matematika is. Ezenkívül gondoltak a tan­órákon kívüli hasznos időtöl­tésre is, és az új iskolában akad matematika-, idegennyelv-, ter­mészettudományi szakkör, énekkar meg hétféle sportkör. Legújabban a szandai kultúrház is hozzájuk tartozik, és ugye az is köztudomású, hogy a néptán­cosaik is messze földön híresek. Éppen ezért az alapfokú művé­szet oktatásban intenzív néptán­cot is tanítanak. Ez csak egy töredéke, ha úgy tetszik, szelete annak a sokrétű tevékenységnek, amely ma a szandaszőlősi általános iskolát jellemzi. Ez is benne foglaltatik Kállai Mária igazgatónő peda­gógiai elismerésében. Meg az is, hogy segítették és segítik ebben a folyamatban a szülők is, neve­lők is. Ezekkel együtt teljes és kerek az a kitüntetés, amelyet - többek között - átvehetett. D. Szabó Miklós Talán egyetlen esztendő akadt az életében Kállai Máriának, ami­kor az orvoshivatás vonzotta, de az idő távlatában ez már múló szerelemnek tűnik. Milyen érdekes az ember élete: egykoron a szandaszőlősi általános iskolában tanulta a betűvetést, számo­lást, hogy azután végzett szakos tanárként visszatérjen ugyan­oda. Jobban mondva, most már a tanári asztal túlsó oldalára. Ennek hovatovább, 17 éve, és ma is ott tanít, pontosabban fogal­mazva öt éve az iskola igazga­tója. A minap ő is átvehette azt az egyik pedagógiai díjat, ame­lyet Szolnok képviselő-testülete adományoz évente hét, átlagon felül tevékenykedő óvónőnek, tanítónak, tanárnak. Röviden fogalmazva, azért a fejlődésért, eredményekért, amelyeket úgy értek el, hogy a pedagógusok, a szülők, a nevelők valahogyan egyet szerettek volna, és akar­tak. Mert ha ebből a hármasból csak egyetlenegy nem arrafelé húz, mint a másik kettő, nincsen siker, sem eredmény. Ebbe a fo­lyamatba beletartozik a minden­napok olykor aprólékosnak tűnő munkája, következetessége, amely már önmagában egyfajta szakmai színvonalat feltételez. Valami olyasmit, hogy a végző­sök jussanak bármelyik közép­iskolába, netalántán elit gimná­ziumba, megállják a helyüket. Éppen ezért az iskolában arra tö­rekednek, hogy a diákok erős, Az én díjamban egy tantes­tület és nagyon sok szülő segítsége is benne foglalta­tik — mondja Kállai Mária Közérzetünk Kérelem Alulírott azzal a kéréssel fordulok Szolnok város útjainak, par­kolóinak állapotáért felelős és ez -ügyben illetékes szervekhez és vezetőkhöz, hogy kétheti pénzbeli hozzájárulásomat legye­nek szívesek átutalni egy szemüveges, melegítős úrnak a Gólya ABC környékén. Indokaim a következők: leinformálható vagyok azon a téren is, hogy a közüzemi díjakat mindig rendesen befizetem, így te­hát a szemételhordási, város tisztaságáért, hóeltakarításáért járó díjakat is. Továbbá az adómat is mindig abszolúte hibátlanul levonják, amiből aztán tudomásom szerint visszajuttatnak a vá­rosnak, így tehát én is hiánytalanul hozzájárulok ahhoz, hogy meglegyen az utak rendben tartására fordítandó keret. Hétvégén azonban lelkifurdalásom támadt. Azzal kapcsolat­ban, hátha nem is jó helyre fizettem be én (illetve vonták le tő­lem) ezt a pénzt. Ugyebár hozzávetőlegesen karácsony óta esik a hó. De oly­kor még ónos eső is van és fagy is. Karácsony óta nem bírunk közlekedni és parkolni a városban. Ha az ember kimerészkedik a háza elől, folyton attól retteg, hogy bekanyarodik egy parko­lóba, és onnan aztán nem bír kikanyarodni. Mint ahogy jártam én is a hétvégén. Bekanyarodtam a Gólya ABC melletti parko­lóba. Tudniillik, két választásom volt: vagy az úton maradok, és akadályozom a forgalmat, vagy leparkolok. Az utóbbit válasz­tottam - vesztemre. Mert kijönni meg nem bírtam. Erőlködött az autó, bőgött a motor, és én - töredelmesen bevallom - szid­tam magamban, akit csak lehetett. Míg végül jött egy szemüve­ges úr (nem a hóeltakarítóktól!), melegítőben, vizeskannával a kezében, és felajánlotta, hogy megtolja az autót. így sikerült ki- evickélni valahogy a parkolóból. Abban a szent pillanatban, ahogy kifordultam az útra, derengeni kezdett előttem, hogy én óriási tévedésben élek. Tulajdonképpen miért fizetek én közü­zemi díjat meg adót, mikor senki azok közül nem segít, akiknek fizetek? Hát teljesen világos lett számomra abban a minutum- ban, hogy nekem tulajdonképpen ennek az úrnak kellett volna fizetnem. Mindezeket mérlegelve, tisztelt Szolnok város útjainak, par­kolóinak állapotáért felelős és ez ügyben illetékes szervek és vezetők, úgy érzem, jogos a kérelmem, miszerint az e célra be­fizetett és levont pénzeimből a karácsony óta esedékes (amióta itt nem takarítják el a havat), immár kéthetivé duzzadt részt le­gyenek szívesek átutalni annak az úrnak, aki megoldotta szorult helyzetemet. Azt hiszem, méltányosan járok el, hogy mindösz- sze kétheti összegben hajlandó vagyok kiegyezni. Megítélésem szerint így Önök is jól járnak, hogy ennyivel lezárjuk most az ügyet. Ugyanis az előrejelzések szerint újabb havazás várható. Tisztelettel: Paulina Éva Az előrelépéshez garanciák kellenek Támogatásra vár az Új Erő Nagyon ellentmondásos esztendőt zárt Tiszafüreden az Új Erő Agrárszövetkezet, amely 300 hektáron termelt búzát, napra­forgót és kukoricát, valamint egy száz anyakocás sertéstelepet működtetett, harmincöt fős taglétszámmal és tizenkét aktív dolgozóval. Az ellentmondásos esztendő előzetes zárszámadá­saként annyi már leírható, hogy a kis gazdaság 1996-os ered­ményei nem érik el az 1995-ös mutatókat. Kriston Mihály ügyvezető sze­rint ennek elsősorban a sertés- ágazat volt az okozója azzal, hogy az első félévben csak az önköltségi ár alatt tudták érté­kesíteni az állományt. Tetőzte a bajt, hogy a nyomott felvásár­lási árral szemben - ez érvé­nyes volt a növénytermesztésre is - jelentősen nőttek az ener­gia-, alkatrész-, növényvédő­szer-, táp- és a többi költségek. Ezért 1997-ben csak az lehet a célja az Új Erőnek, hogy megőrizze a tagok vagyonát. Fejlesztéseik, melyek 1996-ban csak a legszükségesebb gépek pótlásában, beszerzésében rea­lizálódtak, idén attól függnek lényegében, hogy az állami tá­mogatások mennyire segítik a termelőket. Az ügyvezető sze­rint ugyanis az eddigi tapaszta­latok azt bizonyították, hogy a termelés állami szintű támoga­tása jelentős hátrányt szenve­dett a kereskedelemmel és a feldolgozással szemben. Ezért véleménye szerint olyan állami érdekképviselet és garancia biz­tosíthatná a kisgazdaságok esélyegyenlőségét, melyek megszüntetik a piaci kereslet­kínálat azon szélsőségeit, me­lyeknek egyértelműen a tőke­erős nagyüzemek élvezik a hasznát. Summázva: ez lehet a ter­vezhetőség garanciája egy olyan gazdaság számára, ahol csupán 12 aktív dolgozó van. No és az, hogy az állami pénzek megfelelő törlesztés le­hetőségével elérhetőek legye­nek a kicsik számára is, mert fejlesztés nélkül nincs előrelé­pés. Mindenesetre az feltétlenül jó hír, hogy a rossz időjárási vi­szonyok ellenére befejeződtek azok a munkák, melyek ez év előkészítését szolgálják. -p­Vannak 150 éves iratok is Múzeum iparosemlékeknek Öt év után visszakapta székházát a Szolnok és Vidéke Ipar­testület. Sokáig ugyanis a megye és a város vitatkozott egy­mással azon, hogy az épületben mi kié. Az épületet 1991-ben igé­nyelték vissza, és tavaly si­került visszakapniuk. A régi tulajdonnak azonban csak egy része lett megint a testü­leté, az udvari rész nem. Ez is az ipartestületé volt koráb­ban, most a megyei önkor­mányzat tulajdona. Az udvari résszel a testü­letnek több terve is volt, tud­tuk meg Rusa Attila ügyve­zető igazgatótól. Először ipa­rosudvart terveztek kialakí­tani, de sajnos, egyre keve­sebb a vállalkozó. Az új ter­vek kisipari múzeumról szólnak. Ebben számtalan, az iparossággal kapcsolatos em­lék kapna helyet. Egy szol­noki szerelő, Vasziliadisz Aneszász mintegy 300 régi rádiót, lemezjátszót, magnót ajánlott fel a múzeumnak. Szert tettek első generációs számítógépekre is, amelye­ket a nagy cégek selejteztek le. így mód van arra, hogy egyúttal ügyviteli, számítás- technikai múzeumot is kiala­kítsanak. A múzeum épülete köny- nyűszerkezetes csarnok lenne, ahol arra is mód van, hogy komplett műhely helyet kapjon, tehát például beren­deznek egy hajdani fodrász­műhelyt. A céhes időkből dokumentumok is rendelke­zésre állnak, vannak olyan iratok, amelyek 150 évesek^ Tizedeli a vállalkozókat a társadalombiztosítás (Folytatás az /. oldalról) Tiszafüreden a másodállású vállalkozók közül decemberben 23-an adták vissza igazolvá­nyukat. A visszalépők zöme közvetítő kiskereskedőként és ügynökként dolgozott. A pol­gármesteri hivatal vállalkozási ügyekkel foglalkozó irodájának tájékoztatása szerint a megszű­nők száma januárban várhatóan megduplázódik. Véleményük szerint sokaknak még ismerete sincs a megváltozott adó- és tb- fizetési szabályokról. Kunmadarason az elmúlt két hétben tizenöten adták vissza vállalkozói igazolványukat. El­sősorban üzletkötő fiatalok és mezőgazdasági vállalkozó ju­hászok döntöttek a megszünte­tés mellett. Karcagon naponta nagyon sokan érdeklődnek az új tb-vál- tozásokról, s elsősorban a ki­egészítő tevékenységet folyta­tók adták vissza engedélyüket. Az utóbbi napokban már mint­egy ötvenen adták le i. Vaikat. Cibakházán mindössze hár­man, Martfűn a 350 egyéni vál­lalkozó közül pedig közel 30 adta vissza engedélyét az ön- kormányzatnak, utóbbi helyen főként a társadalombiztosítás változásaira hivatkozva. Tisza- földváron eddig mindössze ti- zenketten választották a vállal­kozás megszüntetését. Szinte valamennyi településen még számítanak további igazolvány­visszaadásokra. A megyeszékhely közel öt­ezer vállalkozója közül decem­ber közepe óta 245-en döntöt­tek a vállalkozásuk megszünte­tése mellett. Ez még nem ne­vezhető kirívó számú megszű­nésnek, ám mint megtudtuk, a korábbi időszakhoz képest na­gyon kevesen kértek új igazol­ványt. Az év többi hónapjában ugyanis az egyéni vállalkozói megszűnések és új alakulások száma kiegyenlítette egymást. Az APEH megyei igazgató­sága decemberben nem regiszt­rált nagyobb megszűnési szá­mot, mint az év korábbi hónap­jaiban. Tavaly egyébként ösz- szesen 2297-en szüntették meg egyéni vállalkozásukat, mely­ből 583 eset még 1996 január­jában történt. A decemberi 217 megszűnt egyéni vállalkozás közül 131 úgynevezett mellék­foglalkozásúként működött. A vállalkozói felháborodást kiváltó társadalombiztosítási változások közül legfontosabb az, hogy járulékfizetés szem­pontjából januártól csak a saját jogon nyugdíjas számít kiegé­szítő tevékenységűnek. A többi egyéni vállalkozó­nak - függetlenül attól, hogy van-e munkaviszonya vagy .sem - minimálisan a minden­kori minimálbér (jelenleg 14.500 forint) alapul vételével 39+10 százalék járulékot kell fizetnie. Mindehhez adódik az az újabb - adójellegű - járulék, mely egészségügyi hozzájáru­lás címén áramlik a társada­lombiztosítás büdzséjébe. En­nek összege havi 1800 forint, melyet az alkalmazásban állók­nak csak abban az esetben nem kell megfizetni, ha azt az al­kalmazója befizeti utána. Már a törvény vitája során is tiltakoztak a vállalkozói érdek- képviseletek, ám nem sok eredménnyel. A Kiskereskedők Országos Szövetsége (Kisosz) már korábban úgy nyilatkozott: Alkotmánybírósághoz fordul a kérdéses ügyben. Az Iposznál tegnap döntöttek ugyanezen lé­pés mellett. S. Cs. J.-P. M.-D. E.-E. Z. (E témában további informá­ciók a 4. oldalon olvashatók!) Világéletébenpedagógusnak készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom