Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

4. oldal Gazdasági Tükör - Autós világ 1997. január 7., kedd Új elnök az APEH élén. Beiktatták hivatalába hétfőn Kékesi Lászlót, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal (APEH) január 1-jétől kinevezett új elnökét. Ké­kesi, aki APEH-elnöki funkciója előtt a Pénzügy­minisztérium adóigazgatási főosztályát vezette, polgár­barát adóhatóságot akar ki­alakítani. Munkanélküliség. Decem­ber végén 477 000 munka- nélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, ez több mint hétezres csökke­nés a novemberi adathoz képest. A munkanélküli­ségi ráta, azaz a gazdasági­lag aktív népesség és a munkanélküliek aránya a novemberi 10,6-ról 10,5 százalékra mérséklődött. Továbbra is nagyok a terü­leti eltérések. Adósság eladó. Az Antenna Hungária Rt. eladásra kí­nálja a Magyar Televízió Rt. 500 milliós és a Magyar Rádió Rt. 1 milliárd forin­tos, vele szemben meglévő tartozását, mert jelenleg nem lát más lehetőséget arra, hogy pénzéhez jusson. Az értékesítési ár a beér­kező ajánlatoktól függ, ám 10 százalék körüli enged­mény valószínűsíthető. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,70 Görög drachma (100) 65,86 Német márka 103,73 Olasz líra (1000) 105,76 Osztrák schilling 14,74 Spanyol peseta (100) 123,16 USA-dollár 162,58 A garanciaalapban kötelező a tagság A pénztárak vagyona megközelíti a 20 milliárd forintot Az 1993-ban elfogadott pénztártörvény óta 300 pénztár alakult hazánkban. A tagok száma ma már meghaladja a 400 ezret. Az összvagyon pedig közelít a 20 milliárdhoz. A tagok száma ha­vonta 20 ezer fővel, a tőke 1 milliárd forinttal nő. A gyarapo­dást és a működést összetett rendszer védi, amelynek a most készülő törvényjavaslat szerint része lenne egy garanciaalap is. Gecse Gábor a pénztárfelügye­let jogi főosztályának vezetője szerint a pénztárak egyre jelen­tősebb szereplői lesznek a tő­kepiacnak. Ez a tény indokolja, hogy működésüket pénzügyi garanciával is segítsék. A garanciaalap-tagság min­den önkéntes pénztár - a nyug­díj- és az egészségbiztosítási - számára is kötelező lesz. Az alap célja az egyéni számlák, a megkezdett szolgáltatások foly­tonosságának védelme, vala­mint - végszükség esetén és in­dokolt helyzetben - a működés feltételeinek biztosítása. Az alap tőkéje a tagdíjakból gyarapodna, melyek mértéke a pénztárak összes bevételének 3 ezreléke. Az indulást meg­könnyítendő az állam is utalna pénzt a saját kasszájából az alapéba. A tagdíj mértéke a tőke gyarapodásával a szakem­ber szerint csökkenhet is. A garancia a jogalkotók sze­rint részleges volna. Összege a banki betétbiztosításhoz hason­lóan személyenként maximum 1 millió forint lenne, ami vagy a minimálnyugdíj emelkedésé­nek megfelelő ütemben vagy a jegybanki alapkamat mértéké­vel egyezően nőne. A nyugdíj- pénztárak befizetésével együtt így az év végére 321 millióra is duzzadhatna a garanciatartalék. A pénzt, ahogy ez általában szabályos és szokásos, állam­papírokba fektetnék. A tervek szerint nonprofit szervezetként működő alap bevételének 50 százalékáig hitelt is vehetne föl, s rendkívüli befizetést is kér­hetne a tagpénztáraktól. A lik­viditási vagy fizetési gondok esetén a pénztáraknak való se­gítségnyújtás formáját egy arra kijelölt tanács lenne hivatott el­bírálni. B. B. Hol vagyunk már a jobbágyok iszonyú terheitől: a tizedtől meg a kilencedtől? A sarcot a bérekből vonják le A Kisosz szerint a társadalombiztosítási jogszabályok változá­sának eredményeként a kisvállalkozások az idén nehezebb kö­rülmények között kénytelenek gazdálkodni, ezért több tízezer vállalkozás megszűnésére számítanak. Ezek egy része várha­tóan a szociális ellátást igénylők táborát, egy másik részük a feketegazdaság szereplőinek körét fogja gyarapítani. Antaljfy Gábor, a Kisosz főtit­kára lapunknak nyilatkozva elmondta: a havonta fizetendő 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás súlyos terhet rak az egyéni vállalkozók vállára, főként ha családtagot, alkalma­zottat is foglalkoztatnak, mivel munkáltatóként ugyancsak őket terheli a fizetési kötelezettség. Egy segítő családtag és egy alkalmazott foglalkoztatása esetén például havonta 5400, évente 64 800 forint lesz az egyéni vállalkozó többletterhe. A kereskedelmi és vendéglátó­ipari vállalkozások általában egy alkalmazottat és 2-3 fő se­gítő családtagot, vagy - segí­tő családtagok nélkül - 2-4 al­kalmazottat foglalkoztatnak. Ezeknek a vállalkozóknak a jö­vőben több mint 100 ezer forint többletnyereséget kell majd ki­termelniük, s ezzel sem szemé­lyes jövedelmük, sem az alkal­mazottaik bére nem növekszik. A főtitkár szerint a munkálta­tók várhatóan a béremelésre szánt keretből lesznek kényte­lenek lecsípni a munkavállalóik után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét, s ez a kényszer érzékenyen befolyá­solhatja az alkalmazottak reál­keresetét. Antalffy szerint a tb-járulék felső korlátjának a megszünte­tése is fájdalmasan érinti az egyéni vállalkozókat, főként mert a törvényalkotók érintet­lenül hagyták azt a szabályo­zást, amely szerint a vállalko­zónak az előző évi teljes jöve­delme után kell a tb-járulékot megfizetnie. A járulék felső határának el­törlése miatt a vállalkozónak minden 1 millió forint többlet- jövedelem után 390 ezer forin­tot a közös kasszába kell fizet­niük. Újvári Gizella A privatizáció és a tőzsde A privatizáció legnyilvánosabb s így legellenőrizhetőbb módja az lehetett volna, ha a társaságok részvényeit bevezetik a tőzsdére, s ott eladják a vásárolni szándékozó befektetők­nek. A jegyzési folyamat során vigyázni lehetett volna arra, hogy egy-egy vásárlónak csak meghatározott összegű rész­vény jusson, bár az kivédhetetlen, hogy ha valaki nagyon akarja, különféle személyeknek adott kis tételű vásárlási meg­bízásokkal ne juthasson nagyobb tételű részvénycsomaghoz, vagy hogy utólag megakadályozzák a részvények felvásárlá­sát. Mindezekkel a korlátozó feltételekkel együtt is a folyamat áttetsző' maradna, az árfolyamok a nyilvánosan megjelenő ke­reslet és kínálat hatására alakulnának, visszaélésre szinte alig nyílna mód. Egy későbbi időpontban, büntetőjogi követ­kezményekkel fenyegetve előfordulhatna ugyan „bennfentes kereskedés” (azoknak a spekulációs tevékenysége, akiknek a cégről belső információjuk, azaz a közönségét meghaladó és megelőző értesüléseik vannak), ám ez minden tőzsdei papírt egyformán fenyeget. Akkor vajon miért nem ezt az utat választották az állami va­gyon többségének privatizálására? Egyáltalán lehetett volna-e nagyobb szerepet szánni e folyamatban a tőzsdének? Tény, hogy a magánosításra váró állami vagyon bizonyos része nem lett volna alkalmas arra, hogy részvényeinek tőzsdei eladásával kerüljön magánkézbe. Semmiképpen sem lehetett volna ezt az utat választani azoknak a kisebb cégeknek az esetében, amelyek részvénytársasággá alakítása, részvényeinek kibocsátása és tőzsdei bevezetése eleve költségesebb lett volna, mint a magá­nosítástól várható jövedelem. Ez a megoldás ugyanis nagyon drága, s csak meghatározott értékesítési forgalom, tőkenagy­ság, adózás utáni nyereségtömeg fölött érdemes alkalmazni. A nagyvállalatok bizonyos részének ráadásul nem is elsősor­ban pénzügyi, sokkal inkább szakmai befektetőkre, az iparága­zatukba tartozó hazai vagy külföldi nagyvállalatra volt szüksé­gük, mint tulajdonosra. Olyan partnerre, amely a vállalat irá­nyítását a korábbinál nagyságrenddel jobban képes ellátni, tő­két, modern technikát és vezetési módszereket tud átadni, s utol­jára, de nem utolsósorban új piacokat hajlandó számukra fel­tárni. Az ilyen partnerek bevonására a zárt pályázat, a verseny- tárgyalás a megfelelő módszer, amelyet valóságos és mondva­csinált üzleti titkok tesznek gyanússá. Ennek ellenére ebben a körben valóban a pályázat a célszerű, ám minden valószínűség szerint nálunk ezt a kört szélesebben húzták meg az indokoltnál. Vannak azonban vállalatok, amelyek nem tartoznak sem a „méreten aluli”, sem a szakmai befektetőkre szoruló kategó­riába, mégsem kerültek részvényeik a tőzsdére. Ezek között sok volt az olyan társaság, amely nem felelt volna meg a Budapesti Értéktőzsde befektetőket, részvénytulajdonosokat védő szigorú bevezetési követelményeinek. A mellette és az ellene szóló érveket összevetve is, nagyobb szerepet lehetett volna szánni az állami vagyon tőzsdei értékesí­tésének, ám ez az út mégis járatlan maradt. A kérdést már a régi rómaiak feltették: cui prodest? Kiknek használt ez? Ferenczy Europress Világszerte nagy érdeklődés övezi a kétüléses, nyitott sportkocsikat. A kabriolet- hullám egyik legújabb képviselője a 136, illetve 193 lóerős motorral gyártott Mercedes-Benz SLK, menynek legjellegzetesebb ismérvei: temperamentumos és könnyű, ugyanakkor gaz­daságos és biztonságos. fotó: mercedes-benz Renault - Opel-emblémával Az Adam Opel AG, a General Motors Europe és a Renault sike­resen zárta a kishaszonjármű- szektorban tervezett együttmű­ködésről szóló tárgyalásait. A közelmúltban aláírt szándéknyi- látkozatot követően, tavaly de­cember 18-án, Párizsban meg­született a keretszerződés, mely a kooperáció két területét öleli fel, és meghatározza a 2010-ig ter­jedő hosszú távú együttműködés irányát. Ez mindkét vállalat po­zícióját megerősíti az európai kishaszonjármű-piacon, és lehe­tővé teszi termékválasztékuk nö­velését. Az Opel és a Renault - ez utóbbi cég franciaországi tervező szervezetén belül - közösen fog kifejleszteni egy új 2,5-2,8 tonna megengedett össztömegű kisha- szonjármű-modellcsaládot, melynek piaci bevezetését az ez­redfordulóra tervezik. Az új jár­művet mind az Opel, mind pedig a Reanult számára az angliai Lu- tonban, a GM Europe gyárában készítik majd, ahol jelenleg az Opel/Vauxhall Frontera terepjá­rót állítják elő. A járművet az Opel, Vauxhall és Renault néven fogják a megfelelő piacokon ér­tékesíteni. A 2,8-3,5 tonna megengedett össztömegű haszonjármű-kate­góriában a Renault fog az Opel és Vauxhall számára egy olyan haszongépjárművet gyártani, amelynek fejlesztése már a végső stádiumban van. Ezt a járművet a Reanult Batilly gyá­rában készítik majd, és Opel, Vauxhall és Renault márkanéven fogják árulni. Az egyezmény első eredmé­nyei már az idén kézzelfogha­tóak lesznek, amikor is a Renault elkezdi ellátni az Opelt és Vaux- hallt a már létező, 3,1 tonna megengedett össztömegű kiste- herautó-modellsorozatával. Ez a jármű, amelyet szintén Batilly- ben gyártanak, jelenleg Renault Trafic néven szerepel a piacon. Először az Egyesült Királyság­ban fogják árulni Vauxhall Arena néven, majd az év folya­mán Opel Arena néven Német­országban is piacra dobják. Milyenek az európai autóvezetők? Az egyedül autózók gyakrabban idéznek elő veszélyes helyzeteket az autóutakon, mint ha többen utaznak együtt. Ebben nincs kü­lönbség a nők és a férfiak veze­tési stílusa között - állapították meg bajor kutatók. A felmérést ti­tokban, az autókba beépített ka­mera segítségével végezték. A kísérletben részt vevők nem tud­ták, miért kérik meg őket arra, hogy kocsival tegyenek meg az autópályán egy bizonyos sza­kaszt. A tapasztalatok elkeserítőek: a megfigyelt autók vezetői, külö­nösen. ha egyedül ültek a kocsi­ban, az autópályán szinte soha­sem tartották be a biztonságos követési távolságot. Sokkal gyak­rabban használták a fénykürtöt mások idegesítésére, mint azok, akik másokkal utaztak együtt. Az értékelés kimutatta: az erősza­kosságból származik a közleke­dési balesetek 54 százaléka. A magányos autósok zöme előzés­kor is jóval erőszakosabb, mint amikor utast is szállít. FEB Próbaút: Ford Mondeo 1.6 CLX Drámai Fordulat Ahogy ez az autók világában lenni szokott, három-öt esztendő elég, hogy egy sikeres típus felett is eljárjon az idő. A Ford nem várta meg ezt a pillanatot, s tavaly ősszel alaposan átdolgozta az egykori év autóját, a Mondeót. A középkategóriájú kocsi idő­közben igazi világautóvá is vált, hiszen többek között az USA- ban is megindult a gyártása Ford Contour, illetve Mercury Mis- tique néven. A világ másik felét pedig Henry Ford mai követői az új Mondeóval lepték meg, melyet a kisújszállási Ford Sándor Service jóvoltából nemrégiben kipróbálhattunk. százra az 1218 kiló saját tö­megű Mondeót, végsebesség­nek pedig 180-at ad meg a gyártó, hazai viszonyok között azonban bőségesen elég. Menettulajdonságok tekinte­tében a Ford az arany középutat testesíti meg, útfekvése, ka­nyarstabilitása meggyőző, ugyanakkor a rugózási kom­Az egyedi orrkiképzés összetéveszthetetlenné teszi az új Mondeót mészáros Első pillantásra úgy hat: a Ford divatdiktátorainak sikerült va­lóban egyedit alkotniuk. Az ovális hűtőmaszkot körbeölelő, az autó oldalára felfutó elülső lámpaegység összetéveszthetet­lenné teszi az új Mondeót. A hátsó lámpatestek is avantgárd megoldásokat testesítenek meg, melyek kétségtelenül vonzzák a tekintetet. Egyesek szerint azonban fennállhat annak a ve­szélye, hogy a kocsi elődje sor­sára juthat, a Sierra formája kezdetben ugyanis „sokkolta” a konzervatív ízlésvilágé vevő­ket. A kocsi „nőtt” is pár centit, a karosszéria hossza most már valamivel meghaladja a négy és fél métert. Ebbe persze nem csak jókora csomagtér (az ötaj­tósban 460 liter, a négyajtósban 470 liter) fér el, hanem tágas belső is. A háromféle karosszériavál­tozatban (négyajtós és ötajtós limuzin, valamint kombi) ké­szülő Mondeónak mi a csapott hátú, praktikus ötajtós verzió­jával ismerkedtünk meg néhány napig. A hosszú tengelytávnak kö­szönhetően a Mondeo a kategó­Markáns hátsó traktus fiájához képest nagyvonalú helykínáláttal várja az utasokat. Az első ülések jól tartják a há­tat, könnyű beállítani az opti­mális vezetési helyzetet. A há­tul utazóknak is marad ele­gendő lábtér, akár három fel­nőtt is kényelmesen elfér egy­más mellett. A műszerfal áttekinthető, in­formációban gazdag, a kapcso­lók logikus elrendezésűek, ki­vétel a világításkapcsoló, ame­lyet a műszerfal bal oldalának alján „rejtettek el”. A légzsákot is magában foglaló kormány jó fogású, magassága és dőlés­szöge egyaránt állítható. Tesztautónkban az 1.6 lite­res, 16 szelepes alapmotor do­hogott, mely 90 lóerőt képes le­adni, a nyomatékét pedig fino­man működő ötfokozatú váltó közvetíti a meghajtott első ke­rekekhez. Ez az erőforrás az autó jellegéhez képest kissé szerény menetteljesítményeket kölcsönöz, hiszen nulláról 13,4 másodperc alatt gyorsítja fel fortja is megfelel a kategória elvárásainak. A kormányzást az alapfel­szereltségként kínált szervórá- segítés teszi könnyűvé - na­gyobb sebességnél sem válik túlérzékennyé a volán. A fékek szintén jó osztályzatot érde­melnek - kár, hogy blokkolás- gátló csak extraként kapható. Az általunk kipróbált autó­ban extra felszerelés nem volt. Csupán egy apró észrevétel, hogy előretolt ülésállásnál (ki­sebb termetű vezetőknél) a ve­zetőoldali ablak nehezen teker­hető le és fel. Összességében egy könnyen kezelhető és jól áttekinthető autó az új Mondeo, melyet öröm volt vezetni. Az új Mondeo ára valamivel 3 millió forintnál kezdődik, ami ebben a kategóriában ugyan nem sok, de nem is kevés. Az ár-érték viszony tekintetében azonban ennek a Fordnak nincs mit szégyenkeznie, hiszen alapáron is sokrétű szolgáltatást nyújt. M. J.-L. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom