Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

1997. január 20., hétfő Megyei Körkép 7. oldal Cigány tanulóikról sem feledkeznek meg Karcagon készülnek a NAT-ra A karcagi Arany János Álta­lános Iskolában a tanulók zöme cigány. Az iskola diák­jai rendszeresen eredménye­sen szerepelnek tanulmányi versenyeken. Ebben az iskolában, a városban elsőként hoztak létre a szülők 1990-ben alapítványt a számítás­technikai oktatás feltételeinek biztosítására. Mint Bugyik Lász- lóné igazgatónőtől megtudtuk, szűkös költségvetésüket az ön- kormányzat támogatása mellett ebben a tanévben pályázatokon elnyert 730 ezer forinttal tudják kiegészíteni. így például február­ban sítáborba mennek, a tanárok a NAT-hoz kapcsolódó képzésen voltak, valamint nyelvi kazettá­kat, angol nyelvkönyveket vásá­roltak. Az elfogadott városi okta­tási koncepció szerint ebben az iskolában továbbra is marad vá­rosi beiskolázással az ének-zene oktatás, s a NAT kezdetére kap­nak egy német, egy számítás- technika szakos állást, valamint az alsós cigány osztályokba még egy-egy pedagógust. December­ben rendeztek egy szülői fóru­mot, ahol az érintettek elmond­hatták igényeiket az iskolával szemben. Az intézmény az ottani javaslatokat beépíti pedagógiai programjába, melyet már készí­tenek. A cigány gyerekek részére olyan sajátos programot dolgoz­nak ki, mely lehetőséget ad nekik '98-tól, saját irodalmuk, hagyo­mányaik megismerésére. Moldvai Tamás szaktanártól megtudtuk, hogy jelenleg egy nyomtatójuk s kilenc IBM 286- os gépük van, melyet az alapít­vány segítségével vettek, így heti két órában tanítja a felső­ben a számítástechnikát. Mi­után azonban az ide járó gyere­kek szülei nem tudják támo­gatni az alapítványt, újabb gé­peket nem tudnak venni, ezért az iskola volt tanítványaihoz, vállalkozókhoz fordult anyagi segítségért. A bővítésre nem­csak a NAT miatt van szükség, hanem azért is, mert az élet is megköveteli a számítógépes ismereteket. Abádszalókról a Kékestetőre Sítábor a szülők segítségével Az abádszalóki Kovács Mi­hály Általános Iskola tanulói­nak egy része a Kékestetőn sí­táborban töltött egy hetet. Negyven gyerek szülője az utazási költségek fizetésével hozzájárult ahhoz, hogy ismét sikeres legyen az iskola téli akciója. A gyerekek tartalmas időtöltését jól szolgálta, hogy az iskola rendelkezésére álltak azok a sporteszközök, ame­lyek szükségesek voltak a téli sportprogramokhoz. Gyerekrajzok a szeretetről Még tavaly decemberben írt ki a martfűi önkormányzat művelődési bizottsága diá­koknak és óvodásoknak egy képzőművészeti pályázatot, anielft*e * közéi Tiáromszáz alkotás érkezett. A karácsony és a szeretet volt a témája a beküldött só- és agyagkerámiáknak, festett üvegeknek és rajzoknak. Az óvodások és az alsó ta­gozatosok csoportonként ké­szítették el alkotásaikat, ezért a zsűri külön értékelte az egyéni és a csoportos munká­kat. Az iskolások csoportos díjait a Martos Flóra Általá­nos Iskola 1. b és 2. b, a Már­tírok Úti Általános Iskola 1. b *és"^f? a osztály áj" vätaiiiint a művelődési ház kerámiaszák- köré kapta. • Az ovisok között a Kossuth és a Munkácsy I. számú óvoda közép-, illetve kiscso­portos gyerekei adták be a zsűri véleménye szerint a leg­jobb alkotásokat. A versenyen közönségdíja­kat is adtak ki. -pókász­Január 31-ig lehet megtekinteni a rajzkiállítást a művelő­dési ház galériáján Kemence a keramikusoknak Január 17-étől teljes kapaci­tással működik a Martfűi Művelődési Ház kerámia­szakkörének új kemencéje, így teljes egészében helyben készítik alkotásaikat a mű­vészpalánták.- Még decemberben kapta a szakkör karácsonyi ajándék­ként az értékes kemencét - mondta Patonai Mihályné, a művelődési központ előadója, aki a keramikusokért is felelős.- Az intézmény jó gazdálkodá­sának köszönhetően sikerült el­különítenünk kétszázezer forin­tot erre a célra. Eddig a szakkör vezetőjének, Ökrösné Tóth Évának az ott­honi kemencéjét használták. A modern szerkezet minden bi­zonnyal minőségi javulást is eredményez, bár ezzel eddig A Lehel Hűtőgépgyár Kft. üzemeltetésében működő jég­pálya megélt már a mostaninál szebb időket is fennállása óta. Bár a késő őszi, téli időszakban a hét minden napján nyitva tart, ajegyek árából (a diákjegy 100 forint, a felnőtt 140) nem tudja fenntartani magát. A legerő­sebb napokon sem siklik 350- 380 embernél több a jégpályán. Ezzel szemben az induláskor nem volt ritka a napi ezer kor­csolyázni vágyó megjelenése sem. A vezető szerint ezt az idei év szokásosnál több termé­szetes jégpályája, az egyre drá- güIS’kórCsolyaárak, a csökkenő' bérek együttesen okozzák. Csillag György hozzátette, mindezek mellett sem gondol­kodik a Hűtőgépgyár a létesít­mény felszámolásán. Minden évben folyamatosan elvégzik a legszükségesebb felújítási, kar­Amikor 1988-ban Szopkó Tünde leérettségizett Karca­gon, felvételizett rajz szakra. Imádta papíron megörökíteni az őt körülvevő világot.- Akkor így, a rajzaimmal beszéltem, most viszont más­képpen fejezem ki magam - summázta ezeket az éveket. Bekapcsolódott a keresztyén református ifjúsági csoport ot­tani munkájába, majd 1990-ben sikerült a felvételije - Debre­cenbe, a teológiára. Annak rendje és módja sze­rint el is végezte az egyetemet: 1995-től segédlelkész, majd ta­valy szeptember óta Tiszaroff lelkésze. Tiszagyendára is átjár. Szó se róla, kezdetben néhá­sem volt gond. Nem elhanya­golható, hogy a vetélkedők, versenyek győzteseinek az ap­róbb ajándékokat - például ér­bantartási munkálatokat. El­képzeléseik vannak a további működtetésről, de a konkrét terv még nem készült el. Ha a berényi műjégpálya ke­nyan szúrósan méregették: Nézd már, micsoda világ ez, amikor nő a tiszteletes. Ez a csoda is három napig tartott, bár akadt, aki még megje­gyezte: jó, jó, de papnak azért túl szép! Mit lehetne ehhez hozzá­tenni? Esetleg annyit: kérem, ez ilyen kor, a világítóan kék szemű, sudár hölgyek is elmen­nek erre a pályára. Tiszaroffon lakik, és a gyendai, roffi isko­lában tíz csoportban százötven kisebb-nagyobb diák leikével foglalkozik. Sőt, az óvodában is van há­rom csoportja. Temérdek az el­foglaltsága: vasárnap istentisz­telet, csütörtökön bibliaóra, méket - könnyebben elkészít­hetik, ráadásul akkora mennyi­ségben, amekkorában csak a szakkörösök bírják. rül szóba, előbb-utóbb felmerül a létesítmény befedésének kér­dése. A témával kapcsolatban Csillag Györgynek az intéz­ményjelen pénzügyi, gazdasági helyzetében a következő sorok jutottak eszébe (és mást nem is kívánt az üggyel kapcsolatban mondani): Álom, álom, édes álom... ilyen-olyan foglalatosság, pél­dául a presbitereknek, a gyüle­kezet asszonyainak. Arról nem is beszélve, hogy az ifjú lel­késznő ma is tanul Debrecen­ben a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen. Másodéves, és ha minden jól megy, jövő nyárra a mentálhigiénikus sza­kot is befejezi. A településen járva-kelve azért még hallottam egyet s mást. Már kitűzték az esküvő napját is, amikor örök hűséget fogad egy bizonyos tiszteletes­nek, Loment Péternek. Péter pedig neki; és ettől a naptól kezdve a tiszteletesnő tisztele- tesné is lesz. D. Sz. M. Jászapátin Amatőrök a színpadon Jászapáti amatőr művészei, csoportjai lépnek fel szerdán este a helyi művelődési házban rendezendő kultúresten. A magyar kultúra napját új kezdeményezésként, de ha­gyományteremtő szándékkal idén nagyszabású műsorral sze­retnék megünnepelni a város lakói. A jászapáti önkormányzat, il­letve a Jász Tánc Alapítvány közös szervezésében az este hat órakor kezdődő eseményen dr. Kalmár Pálné, a jászapáti gim­názium igazgatója mond kö­szöntőt. A műsorban szerepel szavalat, megzenésített vers, néptánc, népdal. A szervezők sok érdeklődőre számítanak, szeretnék, ha a te­lepülés lakói közül minél töb­ben megtekintenék a város kul­turális életének színe-javát fel­vonultató bemutatót. Vetélkedő a diákotthonban Megyei vöröskeresztes vetél­kedőt rendeznek az eltérő tantervű általános és speciális szakiskoláknak január 22-én a homoki diákotthonban. Öt település, Szolnok, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Homok speciális általános iskolája jelezte részvételi szándékát a szervező megyei vöröskeresztnél. A szak­iskolások versenyén már keve­sebb csapat indul, Karcagról, Kisújszállásról és Homokról jön egy-egy. Az ötfős társulatoknak főleg gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk, totót töltenek ki, s lesz feladat az egészséges élet­móddal és az elsősegélynyújtás­sal kapcsolatban. A győztes ván­dorserleget kap, és továbbjut a te­rületi versenyre. Önkormányzati segítség Most fénymásolóra tellett Tiszaderzsen az önkormányzat számára fontos az iskola. Ezt nem csak az jelzi, hogy hosszú évek óta nem volt pedagóguslét- szám-csökkentés, hanem az is, hogy a hivatal lehetőségeihez mérten segít az oktatási intéz­ménynek. Nyaranta Zalakarosra utaztatja az arra érdemes tanuló­kat üdülni, tanév közben pedig technikai, oktatási eszközök vá­sárlásával próbálja modernizálni a falusi iskolát, 1995-ben és 1996-ban például több mint 600 ezer forintos plusz támogatással bővült az iskola számítógép- parkja. Az elmúlt héten pedig egy új fénymásoló volt a községháza ajándéka, megközelítően 100 ezer forint értékben. Az iskola szerény költségvetését nézve ez számottevő segítség. A feladatla­pok, tananyagok sokszorosításá­val ez az ajándék jól szolgálja az oktatást Tiszaderzsen. P. M. Most már házon belül „sütik” a kerámiát Nem gondolkodnak a jászberényi műjégpálya felszámolásáról „Alom, álom, édes álom.. A jászberényi műjégpálya az ország hasonló sportlétesítményei közül a második legolcsóbb intézményként, mégis évek óta fo­lyamatosan csökkenő látogatottság mellett működik - tudtuk meg Csillag Györgytől, az intézmény megbízott vezetőjétől. A vizsgákon a hallgatók tudására kíváncsi Lehet, hogy egy Mezőtúron tanuló főiskolás ilyentájt sokat tud, de azt aligha, hogy dr. Lengyel Lajos - az intézmény volt főigazgatója - a Kisalföl­dön, Szil községben született. (Érdekes település, hiszen népdal is őrzi a nevét.) Hogy azután miképpen került az or­szág másik felébe, erről is szól ez az írás. Sopronban, a híres Berzse­nyi Gimnáziumban érettségi­zett, majd Mosonmagyaróvá­ron, az Agrártudományi Egye­temen szerezte első diplomá­ját. Utána a másodikat Gödöl­lőn, az ottani egyetemen. Va­lahogyan úgy alakult az élete, hogy szívéhez az Öntözés állt közel, ez a szakterület érde­kelte. Komolyan vonzotta ak­kor is a tudományos tevékeny­ség, ezért doktori, majd kandi­dátusi fokozatot szerzett. Az utóbbit például huszonöt éve. Akkortájt indult a megyén­ket is jelentősen érintő Tisza II öntözési, vízgazdálkodási program, így ő is meghívást kapott a Tiszavidék Mezőgaz­dasági Fejlesztési Irodához. Tulajdonképpen azóta szol­noki lakos, noha korábban Mosonmagyaróváron már egyetemi adjunktus volt. Ami­kor azonban a mezőtúri intéz­ményt főiskolává minősítették, két év múlva meghívták tan­székvezető főiskolai tanárnak és tudományos igazgatóhelyet­tesnek. Mindez 1977-ig tartott, majd tizenhárom évig az Ag- rocoop termelési rendszer igazgatója volt Szolnokon. Megint változott a munkája, hiszen 1990-től a mezőtúri fő­iskola főigazgatójaként dolgo­zott. Két cikluson át, mivel a felsőoktatási törvény ennyit tesz lehetővé. Jelentős módo­sulások, fejlesztések társultak ezekhez az évekhez, és ebben neki is adódik nem kevés ér­deme. Például az, hogy elkez­dődött a kétszakos képzés, az­után annyira népszerű lett az intézmény, hogy más megyék­ből is rengetegen szeretnének bejutni. 1996. december 31-én ismét változás, mert dr. Patay István az új főigazgató. Ő pedig - akár évek óta - továbbra is vezeti a mezőgaz­dasági tanszéket. Egyetemi docens, aki naponta átjár Szol­nokról Túrra. Az igazgatóság sok papírmunkával, tanácsko­zással is jár, és reméli, több ideje marad, illetve lesz a kuta­tásokra, szakcikkek írására, megjelentetésére, meg a sportra. Mert az utóbbit válto­zatlanul kedveli. Teniszezik, sízik, sőt a focipályától sem fordul tüstént hátra, pedig las- san-lassan már nem ötössel, hanem eggyel nagyobb szám­mal kezdődik az életkora. Hogy teljes legyen az élete, akad társadalmi megbízatása is jó néhány. Közülük egy-kettő: a megyei közgazdasági társa­ság alelnöke, a vállalkozásfej­lesztési alapítvány ügyvezető társelnöke, több országos szakbizottságnak a tagja. És ami kihagyhatatlan: egy-egy vizsgaidőszakban 250-300 hallgató ad számot előtte fel- készültségéből, tudásáról. Mindig az volt és ma is az a pedagógiai alapelve, hogy őt az érdekli, mit tud a diák, és nem az, mit nem tud. Gondo­lom, dr. Lengyel Lajosnak ja­nuár végéig, február elejéig erre sűrűn, jószerével naponta lesz alkalma. D. Szabó Miklós Engem a vizsgákon mindig az érdekel, amit a hallga­tók tudnak, és nem a hi­ányzó ismereteik - mon­dotta dr. Lengyel Lajos FOTÓ: CS. I, Nyelvi verseny két helyszínen A megye több településé­ről összesen kétszázhar­minc általános iskolás je­lentkezett a február 13-i tiszaföldvári angol és né­met nyelvi versenyre. A földvári városi nyelvi munkaközösség pedagógusai állítják össze a feladatsort. Két helyszínen folyik majd a vetélkedés, az Ószőlői Álta­lános Iskolában kilencvenhét diák ad számot német nyelvi ismereteiről. Az angol nyelvű tesztet százharminc­egy tanuló fogja kitölteni a Kossuth Lajos Általános Is­kolában. Az írásbeli feladatok ellen­őrzése, értékelése a résztve­vők nagy száma miatt körül­belül két hetet vesz igénybe. A győzteseket postán értesí­tik, s valószínűleg a díjat is így fogják megkapni, -pók­Ha kevesen is, de mindig vannak A tiszteletesnőből tiszteletesné is lesz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom