Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-14 / 11. szám
6. oldal 1997. január 14., kedd Képösszeállítás - Riport A besenyszögi Bezzeg Imre életművel felérő gyűjteménye méltó helyet talált Nagykörűben, a felújított néhai csendőrlaktanyában, a Bajcsy-Zsilinszky u. 12. szám alatti tájházban. FOTÓ: ILLYÉS Mibe kerül az idén nekünk ez a zimankó? Visszatér a kemence becsülete Ilyentájt nem olcsó dolog a fűtött szoba, a meleg. Sőt, évről évre többe kerül, mivel folyamatosan emelik a gáz meg a villany, szóval az energiahordozók árát. Ez bizony nagy terheket ró a családokra, iskolákra, kórházakra, intézményekre, településekre. Vajon szokás-e még szénnel, fával fűteni, és menynyibe kerül manapság az elviselhető meleg? A cibakházi tüzépen Pomázi Tibor a vezető.- Erezzük, hogy a többség bekötötte a gázt, de azért akad vásárlónk. A fa mázsája 780 forint, plusz további 80 a vágás. Ukrán szenet adhatok 1 ezer 200-ért, olykor harmincán is visznek belőle naponta. Általában 40-60 kilót, nem kevesen hetente többször is felkeresnek, mert egy-egy alkalommal eny- nyire futja. Mint például Csajbók Kál- mánéknak, akik feleségestül együtt munkanélküliek, és egy gyereket nevelnek.- Húszezer körüli a havi be- . vételünk, kétnaponta jövünk ide tüzelőért, pedig csak a szobát melegítjük. Most 50 kilót viszünk, ez két napra elég.- Mennyibe kerül a hideg?- Nálunk ötvenezer körüli ez a szám évente, vagy nem sok híja van. A bevételünkhöz viszonyítva rengeteg: szerencsére az anyósomék kicsit segítenek. Gáz is, szén is Tiszainokán 455-en élnek, és a faluban négy közintézményt fű- tenek: az öregek napközijében meg az óvodában gázzal, a polgármesteri hivatalban és a művelődési házban még hagyományos módon. Tavaly a település kevés híján 700 ezret áldozott a fűtésre, most még nem is gyanítják, mekkora lesz ez az összeg. Tudják viszont ezt Petyus Sándorék a Rákóczi úton, akik nyugdíjasok. Náluk gáz is akad, meg kemence is.- Pár éve építettük, a világ legolcsóbb melegítője, ráadásul befűti a konyhát meg a szomszédos helyiséget is. Napközben dél körül „etetjük”, két kéve rőzse elég neki, és másnap délig meleg az oldala. Öszvérfűtés ez, mert beköttettük a gázt is, a hőtárolós kályhát viszont kiiktattuk, annyira drága az áram. Áldjuk a kemencét, sok ezret spórolunk vele, így az évi fűtés díja 40 ezer körüli. Azt mondják, a jó kemencének először az alapját kell elkészíteni, majd egy nap alatt felhúzni az egészet. Darabban nem maradhat, mert akkor ott elválik, megreped, szóval egyszerre fel kell húzni. Azt is hallottam, hogy a szája - mármint a kemencéé - akkora legyen, hogy az asszony beleféljen, de hát ez csak afféle mendemonda. Egy biztos: sár, cserép, vasak kellenek hozzá, meg egy ügyes kezű mester, aki reggeltől estig ösz- szerakja. Mezőtúron a Fóti úti tüzépen érdeklődtünk, tüzelőből milyen a választék. Szén van 1520-ért, 1400-ért és 1080-ért, a vegyes fa 850 forint. Naponta tizenöthúsz ember fordul meg itt - mondja Harmath Mihályné, a tulajdonos.- A szén ára most januárban nem emelkedett, csak az ide- szállítás díja, a gázolaj miatt. Sajnos nagyon ritka az 5-10 mázsás tétel, hiszen nagyon kevés a pénz. Ezért a többség taligán, kerékpárral, kézikocsin visz valamennyit. Olykor még hitelbe is adtak. Érdekes: egyre több az olyan lakás, ahol bent van a gáz, de napközben a konyhai kályhában fával, szénnek fűtenek. Három-hatezer Megtudtuk, ilyentájt háromhatezer (volt) az átlaglakások havi melegdíja, de van otthon, ahol ez a szám 13 ezer. Vajon a kétszáz ágyas mezőtúri városi kórház különböző osztályain, kiszolgálóhelyiségeiben, részlegeinél mennyit költenek a téli nyárra, szóval a melegre? Tavaly a sok hónapos hideg 4,5 milliót jelentett, bár ez a szám most az áremelések miatt lehet, meghaladja az ötmilliót. Legyen bármennyi, ahol betegeket gyógyítanak, betegek pihennek, fekszenek, ott aligha lehet spórolni a benti fokokon. Mi a helyzet mondjuk egy iskolánál? Például Túrkevén, a Ványai Ambrus középiskolában, ahová jelenleg 550 diák jár, mintegy ötven településről. Ezekben a hetekben, hónapokban húsz termet, két kollégiumot, a tanműhelyeket, az éttermet, az öltözőket, no meg az óriási belterületű sportcsarnokot kell fűteni. Ez átlagosan - a hidegtől függően - 400-600 ezer forintot jelent havonta. Tény, erősebben hétfőtől péntekig fűtenek, de azért a rendszer a mínusz fokos időben hétvégére sem állhat le teljesen. Egy didergős hideg nap 200 köbméter többletgázt jelent nekik. Decemberben például 225 ezret fizettek, de csak fél hónapért, mert náluk a szünet egy héttel korábban kezdődött. Az igazgató szerint egy hosszan elhúzódó, kemény tél tönkreteheti az amúgy is nagyon feszített költségvetésüket: még akkor is, ha az elviselhető hőmérsékletű termek fűtési kiadását máshonnan veszik el. Nappal a kályhát Nagyon sok családnál láttuk, tapasztaltuk, hogy ha a gyerek nincs otthon, napközben a konyha az élet színtere. Magyarul: csak azt fűtik gázzal vagy szénnel, és este következik az a szoba, azok a szobák, ahol alszanak. Igaz, egyre általánosabb a gáz, de azt sem kell elhallgatni, hogy katasztrofálisan emelik az árát. Legalábbis a magyar, a megyei átlagkeresetekhez, járandóságokhoz viszonyítva. Ezért sok helyen - főleg ha kertes házban élnek - olykor vágott fa meg más tüzelő is akad, úgyhogy nem felesleges a jó öreg sparhelt. Gyanítom, lassan eljön az az idő, amikor megint nagy becsben lesznek a samott, öntött kályhák, sőt tapasztaltuk: ha van elég hely, valamelyik sarokba megint ke- irience kerül. Padka, kuckó nélkül, csak úgy, magában. Ezt láttuk Tiszagyendán, Tiszainokán, Tomajmonostorán, Kunhegyesen, Tiszaroffon is. Mert a benne elégett gally, csutkaszár, szánzik nem az eget, kertet melegíti, hanem a lakást. Potom összegért, hiszen ahogy hallottuk, napjainkban 400 kéve rőzse ára ötezer forint. És ennyi gally két télre, egy kemencébe elég. D. Szabó Miklós Jól lehet melegedni a sparhelt mellett
