Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-14 / 11. szám
1997. január 14., kedd 7. oldal Az Új Néplap Kunmadarason A legfiatalabb ikerpár A karcagi Kátai Gábor Kórház szülészetén kerestük fel a legfiatalabb madarasi ikerpár édesanyját, Terbéné Kis Zsuzsannát. A huszonhét éves fiatalasszony hároméves Péter kisfia is nagyon várja már, hogy hazakerüljenek testvérkéi, Zsuzsanna és Julianna. Mint az édesanya elmondta, Péter mindent odaadna a testvéreinek, kivéve a kiságyát, a cumiját és a takaróját. Az itjú anyuka először nagyon ideges lett, amikor beküldték Karcagra a 16. hetes vérvétel után. Akkor még a legrosz- szabbra, valamilyen rendellenességre gondolt, arra egyáltalán nem, hogy ikreket vár. A kórházban aztán megkönnyebbült, amikor megtudta, hogy ikrei lesznek. Titkon régóta remélte, hogy két babát hordhat ki egyszerre a szíve alatt. A szülést dr. Györfi János főorvos vezette, aki elmondta, hogy nagyon közreműködő kismama volt Terbéné, így könnyen ment a szülés, hiszen öt perc különbséggel meg is születtek a lányok január 8-án. Zsuzsi 2650 grammal, 51 centivel 8 óra 25-kor, míg Juli 2700 grammal, 52 centivel, nővérkéje után érkezett. Az anyukának a két nagymama fog majd segíteni eleinte, de Zsuzsa 22 éves öccse is nagyon várja haza a család legifjabb tagjait. A két pici lány nagyon aranyos, mindketten ügyesen szopnak. Az édesanya a babás szobát választotta, így a nap huszonnégy órájában együtt lehet gyermekeivel. Az eddig eltelt napok alatt kiderült, hogy Juli lesz a határozottabb, ha nem vele foglalkoznak, sírásával ennek azonnal hangot is ad. Az ikrek az apjukra hasonlítanak a legjobban. Terbe Kálmánná éppen ottjártunkkor jött meglátogatni menyét, így vele is váltottunk néhány szót az unokákról. A nagyi egy lányt várt, de nem bánja, hogy két gyönyörű kislány nagymamája lehet egyszerre. Emelkedett a víz- és csatornadíj A nagyközségben az önkormányzat üzemelteti a víz- és csatornarendszert. A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a csatornahasználatért idén januártól a kunmadarasiaknak is többet kell fizetnie. Erről a legutóbbi képviselő-testületi ülésen született döntés. Eszerint a közüzemi vízdíj köbméterenként 85 forint + áfa, míg a csatornadíj 50 forint + áfa lett. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István Gondoskodnak az idősekről Vincze Jenó', a Kunn.ag Szövetkezet elnöke 27 éve dolgozik agrármérnökként. A nagyüzem első emberét a gazdálkodás jelenéről és jövőjéről kérdeztük. Februárban újjáépül a szárító Decemberben leégett a szövetkezet szárítója. Mint megtudtuk, a kár mintegy 20 millió forint volt, a biztosítási összeget korrekt módon megkapták. A szárítót februárban a berendezést gyártó bábolnai cég újraépíti. A mielőbbi helyreállításra azért is szükség van, mert a szövetkezet a környéken jelentős területen integrálja a napraforgó-termesztést. Tavaly 9 ezer tonna napraforgót dolgoztak fel s tárolnak a raktáraikban. A Kunmag 1500 hektáron foglalkozik növény- termesztéssel, 112 tagjukból 63 a nyugdíjas, a többi aktív dolgozó. A hagyományos kultúrák (kukorica, napraforgó, cukorrépa, búza) termesztésével foglalkoznak. Eredményeik - adottságaiknak és a lelkes szakember- gárdának köszönhetően - jónak minősíthető. A ’96-os árbevételük körülbelül 270 millió forint, nyereségük pedig mintegy 25 millió forintra rúg, melyet az elnök elfogadhatónak tart. Átalakulásuk óta közel 90 millió forintot fordítottak beruházásra. Korszerűsítették gépparkot, John Deerekkel, vetőgépekkel, öntözőberendezéssel gazdagodott az eszközállomány. A szövetkezetnek mintegy 30 millió forint a kintlévősége, melyből 9 millió forint az ÁPV Rt. tartozása, majd 16 millió forint értékű hibridkukorica-vetőmaggal is tartozik nekik a termeltető cég. Ezek a kintlévőségek a mindennapjaikat nehezebbé teszik. Az elnök bízik abban, hogy az idei év jó lesz, hiszen az őszi munkákat időben elvégezték. Közel 600 hektár búzát vetettek el, melynek állapota 80 százalékban jó. Az 1500 hektárból 1200-at tudnak öntözni, Bauer berendezéssel vagy lineárral. A korábbi években a termelésüket szinte csak a vetőmagra alapozták, de tavaly s az idén nem foglalkoznak ezzel, mert a többletráfordítások nem térülnek meg. Eddig 800 hektáron termeltek hibrid kukoricát, de mostantól ők is vásárolni fogják a vetőmagot. Eredményes évet zár a Kunmag A gondozási központ tevékenysége az idősek klubjából és a házi szociális gondozásból áll. Mint Szabó Lajosné intézményvezetőtől megtudtuk, a klubban huszonhatan vannak, akik naponta bejárnak. Itt az időseknek lehetőségük van a fürdésre, a mosásra. A klubban szórakozhatnak, beszélgethetnek, s amiben tud, segít nekik a klubvezető is. Télen kevesebben tudnak bér jönni, így akik otthon maradnak, azokat felkeresik naponta a gondozónők. A klubba járók és a gondozottak életkora 55-85 év közötti. A gondozónők a gondozotJólesik az ebéd taknál naponta elvégzik a takarítást, mosást, bevásárlást, gyógyszerfel- íratást, sőt az idős embernek a lelkét is gondozzák, hiszen van, akire napokig csak a gondozónő nyitja rá az ajtót, így sokszor a családot is helyettesítik. A sokoldalú kultúrigazgató A művelődési ház igazgatónője, Géléi József né nem esik kétségbe akkor sem, ha a bál előtt egy nappal kiderül, megbetegedett a szakács. Beáll a tűzhely mögé, s elkészíti a vacsorát a vendégeknek. így történt ez szilveszterkor, amikor családjával 260 szelet húst és 50 kiló burgonyát sütöttek meg. A vidám bálon, mely reggelig tartott, a tréfás cipőlopás mindenkinek tetszett. Persze ez nem egy boltból történt, hanem a rendezők néhány hölgy cipőjét lopták el, s elrejtették a teremben, melyeket a férjeknek kellett megkeresniük. Persze a tánc sem hiányzott, hiszen Szűcs Imre és apukája reggel hatig húzták a talpalávalót. A táncból természetesen ő is kivette a részét. A slágereket Joó Mária, míg a nótákat Kerepesi Jánosné énekelte. A tombolán egy élő malacot sorsoltak ki, melyet Juhász Jánosné nyert meg. Az igazgatónő a mindennapi életben is sokrétű munkát végez, hiszen aktív tagja a helyi képviselő-testületnek, valamint a véradó szervezet titkáraként szervezi a véradásokat is. Most alakult meg 45 fővel a vöröskeresz- tes baráti kör. A tagok jól érzik magukat az összejöveteleken, s már készülnek a február 10-ei véradásra, is. Géléi Józsefné az elnöke, a Filmszínházakért Alapítványnak, a megyei önkormányzat most nevezte ki újból. Itt is vannak feladatai, melyeket szívesen végez. Helyben a mozi irányítása, a filmek intézése is az ő feladata. A művelődési házban helyet kap minden helyi civil szervezet (nagycsalácjos, mozgássérült, vakok-gyengénlátók klubja), de több szakkör (néptánc, báb, fotó, sakk, színjátszó, hímző) is várja a lakosokat. Az őszirózsa népdalkor, a nyugdíjasklub és ifjúsági klub is népszerű a lakosok körében. Februárban indul a társastánctanfolyam a nagyoknak, a kislányoknak pedig most kezdődött meg az aerobicoktatás. Az idei év programja is elkészült már, így február 8-án a Csokonai úti óvoda bálja, márciusban zeneiskolai hangverseny, májusban gyermekszínház, nyáron rockkoncertek, szeptemberben, októberben különböző szervezetek báljai várják majd a madarasia- kat. A művelődési ház fejlesztési terve ugyan elkészült, de az ön- kormányzatnak nincs rá pénze, hogy a lapostetős épületet átalakítsa, így a mostani beázásoknál csak a tűzoltó munkát végzik el. Újabb pályázatokat készítenek majd, hátha sikerül pénzt nyerni, s akkor megvalósulhat az épület átalakítása is. Géléi Józsefné (jobbra) A község új háziorvosa Dr. Lénárt Sándor munka közben A III. számú felnőttkörzetnek december 15-től dr. Lénárt Sándor az orvosa. Dr. Lénárt Sándor ’84-ben végzett a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. 1990-ben települt át családjával. ’93-ban háziorvosi szakvizsgát tett. A kunságba a pálhalmi büntetés-végrehajtási intézetből került, ahol három és fél évet dolgozott. Madarasra azért pályázott, mert felesége a karcagi kórházban kapott állást. Két gyermekük van. A kislányuk a helyi iskolába jár, a hároméves fiukkal a nagymama van otthon. A körzetet 350 kártyával vette át, azóta közel 600-ra nőtt a kártyái száma. A körzetében fiatalok, idősek, magas vémyomású, cukorbeteg, tumoros, sőt tébécés betege is akad. Sikerélménye volt, amikor kiszűrt egy tumoros beteget, akit azóta kórházba irányított. Mint elmondta, naponta meg kell győznie a betegeit az új, hatékonyabb gyógyszerek elfogadásáról. Asszisztens- nője, Szarnák Sándomé, és a másik üres körzetből D. Nagy Ferencné sokat segít neki abban, hogy minél hamarabb elfogadják a településen. A községi könyvtár nagyon népszerű mind a gyerekek, mind a felnőttek körében. Több alkalommal tartanak itt rendhagyó irodalom- és könyvtárismereti órákat az iskolásoknak, de az óvodákból is szívesen jönnek ide csoportok, ismerkedni a könyvek birodalmával. Akikre a tanító néni is büszke Mostani elsőseit negyedik osztályig fogja tanítani, így a gyerekek fejlődését jobban nyomon tudja követni. Akkorra már a szeme villanásából tudják majd a gyerekek, hogy mit is akar. Az első cések huszonhármán - köztük 9 lány - vannak, elevenek, aranyosak, van közöttük gyenge és nagyon jó képességű is. Van, aki már szöveget, s van, aki még csak néhány betűt tud összeolvasni. Olyan kisgyerek viszont nincs az osztályban, aki reménytelen, nem tudna megtanulni olvasni. A füzetekben mindenki a képességének megfelelően, differenciáltan kap feladatot. Matematikából most jön a tízes átlépése, ami nem mindenkinek lesz könnyű. A tanterem dekorációja a gyerekek munkáiból kerül ki, mely egyfajta jutalom is, valamint igen hangulatossá, barátságossá teszi a tantermet. Zsíros Miklósné, Lenke néni harminchárom éve tarnt az iskolában. Lánya a legszebb hivatást választotta, három kisgyermek anyukája, fia pedig közúti árufuvarozó vállalkozó, most fog nősülni. Az eltelt évtizedek alatt nagyon sok tanítványa volt, jelenlegi osztályában is van olyan, akinek már a szüleit tanította. íme a rögtönzött képkiállítás Egyszerre nyújtják karjukat Kunmadarason rendszeresen sokan jönnek el a művelődési házban megtartott véradásokra. Nem ritka, hogy férjek, feleségek egyszerre nyújtják karjukat s adják vérüket, hogy segíteni tudjanak másokon. Ilyen házaspár Jánosi László és felesége is, akik rendszerese?, az első hívó szóra megjelennek. A férj az EFÉV Bt.-nél dolgozik, a feleség a Madarasi Kenyér Kft. egyik boltjában. Ottjártunkkor csak ő volt otthon. Lányaik 9 és 5 évesek. A családfő a katonaságnál adott vért először. A feleségét sem volt nehéz rábeszélnie a véradásra, hiszen mint elmondta, ikertestvére a karcagi kórházban dolgozik nővérként, s amikor bejárt hozzá, látta a betegeket, akiknek szükségük volt a vérre. Akkor fogalmazódott meg benne a segítés ezen lehetősége. Azóta rendszeresen, évente kétszer-há- romszor ad vért. Amikor tudnak., féijével együtt mennek el véradásra. Az első alkalomra még jól emlékszik, hiszen akkor egy kis bátorításra volt szüksége, azóta ez számára természetes dologgá vált. Erzsiké mindig kereskedőként szeretett volna dolgozni, s most ez a vágya is teljesült. Nagyon szeret mostani munkahelyén dolgozni. Jánosi Lászlóné és férje együtt jöttek a véradásra
