Új Néplap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-24 / 300. szám

1996. december 24., kedd Sport 15. oldal „Természetes volt, hogy itt leszünk” Zahoui az első, Tyubin most az amatőrök sztáija Weah B leghíresebb A lelkes szolnoki kosárlabda-szurkolók valószínűleg csaknem ugyanúgy várják a december 28-án esedékes Nike Kelet-Nyu­gat gálát, mint a karácsonyt. A nagyszabású rendezvény kere­tében újra pályára lépnek az egykori sztárok, az öt esztendeje bajnokságot nyert csapat tagjai. Az egyik legnépszerűbb játé­kos, Andrej Tyubin már meg is érkezett, pedig ő utazott leg- messzebbről: Amerikából. A magyar nyelv csakúgy gon­dot okoz számára, mint évekkel ezelőtt. Szerencsére felesége, Tordai Tünde már meglehető­sen gyakorlott tolmács, angol­ról és oroszról egyaránt folya­matosan fordítja a férj szavait.- Az egyesület első hívó szavára igent mondtak, vagy kétséges volt, hogy részt tud­nak-e venni a gálán?- Nem kellett sokat gondol­kodnunk rajta, természetes volt, hogy itt leszünk. Persze az idő­pont is kedvező, hiszen kará­csonykor egyébként is haza szoktunk jönni Tünde szüleihez, sőt az enyémek is itt töltik az ünnepeket.- Hogyan emlékszik vissza a ’91-es évre, a bajnoki cím kö­rüli eseményekre?- Főként a rengeteg munka maradt meg bennem, nagyon KÉLLBtABS KAftA'cSONVi UMrt£P61í£T és KOS Uá e''Je'T Új l4e’f>|_AP OLVADÓI ivlAlc! AtfbftS, ésTü.\Jtt_ A világ legdrágább futballistái Á Ferencváros futballistái is megcsodálhatták Alán Shea- rert, nem beszélve az Üllői út közönségéről, mely gólt is lát­hatott UEFA-kupa-mérkőzésen a remek albioni labdarúgótól. Az angol futballválogatottnak a júniusi Eb-n is remekelt szőke, „tüsifrizurás” támadójáról talán kevesen tudják, érte fizették ki eddig a legvaskosabb pénz- mennyiséget. A World Soccer című brit labdarúgó-havilap glédába állította az évszázad legdrágább labdarúgóit. A sort Alf Common nyitotta, Shearer zárta. Az év végi „könnyedebb” hangulatú napokban érdemes végigböngészni: kiért, mikor, mennyit szurkoltak le az éppen vevő klubok. Minden idők legnagyobb összeget érő labdarúgói 15 millió font: Alán Shearer (Blackbumből igazolt a New- castlebe, 1996), 13 millió: Gi­anluigi Lentini (Torino - Milan, 1992), 12.8 millió: Ronaldo (PSV Eindhoven - FC Barce­lona, 1996), 12.5 millió: Gian- luca Vialli (Sampdoria - Juven­tus, 1992), 10 millió: Jean-Pi- erre Papin (O. Marseille - Mi­lan, 1992). Egyes időszakok legtöbbet érő futballistái 1000 font: Alf Common (Sun­derland - Middlesbrough, 1905), 10.980 font: David Jack (Bolton - Arsenal, 1929), 142 ezer font: Luis Suarez (FC Barcelona - lnternazionale, 1961), 1.2 millió: Giuseppe Sa- voldi (Bologna - Napoli, 1975), 5 millió: Diego Maradona (FC Barcelona - Napoli, 1984), 6 millió: Ruud Gullit (PSV Ein­dhoven - Milan, 1987), 8 mil­lió: Roberto Baggio (Fiorentina - Juventus, 1990). Lesz még rekordjavítás eb­ben az évszázadban? Ünnepi televíziós műsorkínálat Várakozáson felüli sportkínálattal szolgál a Magyar Televízió. A napi TeleSport-adásokon kívül az ünnepek alatt számos ér­dekes műsorral szolgálnak. Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó műsort karácsony első napján láthatják. A brit BBC televízió jóvoltából ekkor vetítik le (TV 2) egészében az 1953-as Anglia-Magyarország labdarúgó mérkőzést. December 25., szerda 15.00- 16.30: Szuperbajnok I. - A legjobb magyar sportolónők versenye. 22.10-23.40: TS-Sportvarázs, az 1953-as Ang­lia-Magyarország labdarúgó-mérkőzés December 26., csütörtök 15.20-17.20: Szuperbajnok II. - A legjobb magyar férfi sporto­lók versenye December 28., szombat 17.00- 19.00: Nike Kelet-Nyugat kosárlabdagála Szolnokon December 29., vasárnap 17.55-18.30: A világ leggyorsabb emberei I. rész December 30., hétfő 19.00- 20.30: Kosárlabda EuroStars - az európai Kelet-Nyugat mérkőzés Isztambulban December 31., kedd 15.00- 16.25: Sport ’96 - Atlantai olimpia I. rész. Január 1., szerda 15.05-16.30: Sport ’96 - Atlantai olimpia II. rész sokat dolgoztunk azért a sike­rért, amely, úgy érzem, pályafu­tásom csúcsa. Amikor befejez­tem a játékot, évekig rá sem néztem a kosárlabdára, inkább teniszeztem. Nagyon elfárad­tam, hiszen az egész szezonban megpróbáltam a lehető legjob­bat nyújtani, az előző szezon­ban pedig egyszerre két ország - Grúzia és Bulgária - bajnok­ságában szerepeltem. A zala­egerszegi győzelem egy hosszú menetelés zárása volt, utána felszabadultan ünnepelhettünk. Jól emlékszem a fantasztikus szurkolókra, akik szakadatlanul buzdítottak bennünket az egész bajnokságban, bár ezt játék közben nemigen észleltem, in­kább meccsek végén hallottam.- Azóta teljesen búcsút intett ennek a sportágnak?- Nem egészen, de már csak amatőr szinten csinálom. He­tente két-három alkalommal, mondjuk ebédszünetben leug- runk „dobálgatni” egy kicsit, de még mindig nagyszerű érzés, ha jól megy a játék. Egyébként az üzlet tölti ki az életemet.- Mennyire ismeri az Olaj - KK jelenlegi csapatát?- Tudom, hogy Alexe és Iv- kovics most a legnépszerűbb, és persze emlékszem Mérész Ta­másra és Takács Attilára. Hal­lottam (Tünde édesapjától - a szerk.), hogy vasárnap nagy győzelmet arattak a Körmend ellen. Velük mi is óriási csatá­kat vívtunk.- Hogyan telik a karácsony?- Ma este együtt vacsorá­zunk a szülőkkel, majd elme­gyünk az éjféli misére. Aztán pedig hamarosan itt van de­cember 28-a. Amikor a szurkolók újra a Tiszaligetben köszönthetik Tyubint és társait. SZS Rövidpályás világcsúcs Új rövidpályás világcsúcsot állított fel Melboume-ben a 4x100 méteres vegyes váltó­ban az ausztrál válogatott. Az Adrian Radley, Ryan Mit­chell, Geoff Huegill, Michael Klim összeállítású kvartett 3:30.91 perc alatt ért célba. A korábbi világcsúcs (3:32.57) az Egyesült Államok (Schwenk, Wunderlich, Hen- derson, Olsen) válogatottjá­hoz fűződik. A futballvilág úgy tartja: az 1982-es spanyolországi vb- döntő volt az első olyan ese­mény, mely után a játékosügy­nökök fejében megfogalmazó­dott az idea: mi lenne, ha a ki­váló afrikai futballistákra vet­nék ki a hálójukat? Tény, az algériaiak ibériai vi­tézkedését követően egyre több játékosszerző vette az útirányt Afrika felé. Ez az érdeklődés az 1990-es olaszországi világbaj­nokságot követően fölerősö­dött. Ki ne emlékeznék Kame­run akkori remek itáliai mene­telésére? Az olaszországi játé­kosimportot szervezők úgy iga­zán 1992-től bátorodtak fel. Akkor a szenegáli Mendy a Pescarával kötött frigyet. De nem ő volt ám az első, aki „csizmaországban” szerepelt. Az elefántcsontparti Francois Zahoui már az 1981/82-es baj­nokságban az Ascoli dresszét viselte. Azóta egyre jelentősebb azok száma, akik Afrikából Itá­lia felé veszik az irányt. Mind­máig az igazán „nagy hal” a li­bériái George Weah. A tavalyi „aranylabdás” az 1995/96-os idénytől kergeti a bőrgolyót az AC Milánban. Sokan esküsz­nek rá, ő az eddigi legnagysze­rűbb képességű afrikai, aki olasz földre vetődött, bár sokan emlegetik föl a ghánai Abedi Pelé Ayew nevét is. Az 1994/95-ös idényben 32 mér­kőzésen 12 gólt lőtt, majd a kö­vetkező kiírásban 17 összecsa­páson 3 találatot jegyzett. A ghánai csatár csillaga azóta már messze nem oly fényes. Igaz, már időske, 30 éves volt, ami­kor a Torino megszerezte. S abban a gárdában oly népszerű­ségre tett szert, hogy kisvár­tatva még csapatkapitánynak is megválasztották. A jelenleg is folyó idényben főként a B- és C-ligás olasz klubok alkalmaz­zák nagy előszeretettel az afri­kai futballistákat. A legutóbbi Afrika-bajnokság után viszont főként a Dél-afrikai Köztársa­ság futballistáit környékezik meg sokan. Ami a tudósításból kimaradt Ismét emelkedik a kosárláz Ennek egyetlen és természetes oka a győzelem. Mégpedig abból a fajtából, amelynek értéke megkérdőjelezhetetlen, s amelyhez hasonlóban csak ritkán lehet részük a szolnoki kosárszurkolók­nak. A bajnokot megverni mindig többet jelent, mint egy sima, halandó együttes trófeáját megszerezni. Vasárnap igazi nagy­vadat ejtett a Szolnoki Olaj KK gárdája, a KEK-ben a legjobb harminckettőbe került Marc Körmend, a tavalyi aranyérmes és kupagyőztes, bizony nem számított olyan „hajtóvadászatra”, mint amekkorát a körcsarnokban tapasztalt. Már az első játék­részben megrendítették őket a Tisza-partifiúk, a húszpontos kü­lönbség (42-22) arról tanúskodott: küszöbön a trónfosztás. A magyar válogatott múlt szerdai sikere már valamelyest nö­velte az érdeklődést a kosárlabdázás városában, az Olaj KK vasárnapi bravúrja pedig egyenesen felszította a parazsat, több ezer ember úgy skandálta az „izzik a csarnok, itt a magyar baj­nok” - strófát, ahogy a torkán kifért. Sokan mindenféle taktikák és praktikák sikeres alkalmazásának vélik a piros-feketék dia­dalát. Magam részéről azonban úgy vélem, a Rezák-Tóth-stra- tégia mellett az is döntő volt, hogy a szolnokiak jobban akarták a győzelmet. Úgy is mondhatnám, az ő szívük - mint A kis her­cegben a rókáé - díszbe öltöztetve dobogott. Már meccs előtt sugárzott a fiúk arcáról a bizonyítási vágy, a karácsonyi ünne­pek kölcsönözte utánozhatatlanul elszánt megbékélés, a győze­lem iránti mindent felülmúló vágy. Meg is tettek érte mindent egyenként és csapatba tömörülve egyaránt. Úgy a pályán, mint a kispadon. Az izzó betonkatlan­ban ők terjesztették a lángot futótűzként, felmelegítve azok lel­két is, akik bizony egy szaloncukros fabatkát sem adtak volna a hazai győzelemért. De hát mire való a szeretet ünnepe, ha nem arra, hogy családtagjainkat, közeli embertársainkat személye­sen megön’endeztessük. Aki szereti a szolnoki kosárlabdát, azok mindegyike így kell érezzen, hisz ők valamennyien (ko- sár)családtagok. Emelkedett karácsonyi hangulatunkat tovább fokozhatja az öt évvel ezelőtt magyar bajnokságot nyert együttes szombati összejövetele. A kelet-nyugat gála előtt pályára lépnek a régi Olajbányász-kedvencek, tehát újabb alkalom nyílik arra, hogy szívünket díszbe öltöztessük. így aztán észre sem vesszük, me­gint eltelt egy év. Szeretetben, békében, jó hangulatban. (ni) Halomban a fél csapat, a többiek még érkeznek „Szilveszteri tekergés” A MUan már bánia Az év utolsó napján immár X. alkalommal rendezi meg ha­gyományos kerékpáros felvo­nulását a Budapesti Természet- barát Szövetség. A „szilveszteri tekergés” célja, hogy felhívja a figyelmet a kerékpárutak szük­ségességére. A rendezők de­cember 3l-én 13 órától várják az érdeklődőket a Bem rakpart 51. szám előtt. Rajt: Bem tér, cél: Vörösmarty tér. Jubileumi karácsonyi ünnepség a Banzainál A kyokushin karate művelői zárt világot alkot­nak, kívülállók számára szinte keleti mítosz lengi körül őket. Hogy a szigorúan felépített hierarchi­kus rendszert alkotó tagok azonban érző embe­rek, jól bizonyítja, a szeretet ünnepén, kará­csonykor, mint egy nagy család, egybegyűlnek, apró ajándékokkal kedveskednek egymásnak. A Furkó Kálmán vezette szolnoki Banzai Kyokushin Karate Kai immár huszadik alka­lommal öltöztette ünnepi díszbe dojóját, a Szé­chenyi körúti edzőtermet. A jövő leendő „harco­saitól”, a hat-hét éves apróságoktól kezdve a je­len ismert, s a múlt el nem feledett sztárjaiig va­lamennyi korosztály képviseltette magát a gyertygyújtáson. És nemcsak Szolnokról érkez­tek régen látott vendégek a „szentélybe”. Az egykori alattyáni nebuló, a jelenlegi listavezető klub, a budapesti Stabilitás mestere. Kalmár Ár­pád éppen úgy kötelességének érezte a megjele­nést, mint a szervezetből januárban kilépett, s ma már önálló útját járó Európa-bajnok, szentesi Brezovai Sándor. A klub idei bajnokainak és dobogós helye­zettjeinek - Telek Gyula, Leskó Anna, Mészá­ros Henriette, Tarkó István, Fodor Andrea, Birgés Béla, Kovács András - Furkó Kálmán ötdanos mester adta át az ajándékokat. Ezzel az eseménnyel egyébként különleges év vette kezdetét a magyar kyokushin életében, hiszen a szervezet 25 esztendős jubileumához érke­zett, melyet méltó módon szeretne megünne­pelni. (géléi) Az 1991-es junior vb-n ezüst­érmes brazil futballválogatott- ban szerepelt Giovane Elber oly remekül „fűzte” a riválisok vé­dőit, hogy az olasz AC Milan gyorsan hálót vetett rá. A brazil fiú azonban soha az életben nem játszott a piros-fekete itáliai elit­csapatban, hiszen a csatárdöm- pingnek köszönhetően nyomban kölcsönadták a svájci Grasshop- persnek. Zürichben is tette a dolgát, 1994-ben Svájci-kupát nyert „szöcsketag” volt. Három pompás, Svájcban eltöltött idény után kezdődött a stuttgarti idő­szak. Az Elber-Bobic duó ma már rettegett ellenfélnek számít. Lehet, hogy a ’ 98-as brazil vb- döntős ékpáros így áll fel: Ro­naldo, Elber...? A Banzai Kyokushin Karate Kai csapata huszadik alkalommal ünnepelte együtt a kará­csonyt FOTÓ: ILLYÉS Dobozi Gyula az első díjazott A Szolnoki MÁV SE újjá­szervezett elnöksége még június 25-én határozott ar­ról, hogy létrehozza a Sportdíjat, melyet arra ér­demes sportolónak, csapat­nak, vezetőnek, szponzor­nak ítél oda. Az öt tagból (Káplár József kuratóriumi elnök. Molnár Lajosné, Vizsy Ferenc, Illés Pál, B. Nagy Pál) álló kuratórium minden év decemberében kívánja átadni a plakettet, mellyel 50.000 forint is jár. Első ízben Dobozi Gyula, a labdarúgó-szakosztály el­nöke vehette át a Sportdíjat. Dobozi úr 1994 júniusa óta áll a csapat élén, amely veze­tése alatt jutott fel az NB II- be, ahol újoncként is remekül helytáll. Ä sportvezető meg­köszönte az elismerést, ám a pénzjutalmat más, nemes célra kívánja fordítani. El­képzelése szerinte ez az ösz- szeg alapul szolgál egy az óvodai labdarúgást népsze­rűsítő programhoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom