Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-27 / 277. szám

6. oldal Megyei Körkép 1996. november 27., szerda A mentőkutyás hölgy Élőt is, halottat is keresnek Hektorral A szolnoki László Istvánná Joli olyasmire vállalkozott, amire csak kevesen a gyengébb nem soraiból. Tagja a Borsod megyé­ben a polgárvédelem égisze alatt Lehóczki László vezetésével megalakult speciális gyorsfelderítő és mentőcsoportnak. Kutyájával, Hektorral nemcsak élő emberek felkutatására vál­lalkozik, hanem halottak kere­sésére is. Felrobbant az autó- Hektor romkeresésből és nyomozásból vizsgázott, al­kalmas élő személy és halott keresésére is - mutatja be Joli a tevékenységüket. - Az egyik legemlékezetesebb eset a buda­pesti NATO-hadgyakorlat volt, amikor felrobbant egy autó és kigyulladt egy ház. Az volt a feladatunk, hogy a romok alól mentsünk. Külön nehézséget okozott, hogy helikopteres mentés volt, és a gép rotorja nagy szelet csapott. A munkánk olyan jól sikerült, hogy a NATO-attasé is elismerését fe­jezte ki a magyar speciális cso­portnak. Ezután Bécsbe hívtak bennünket bemutatót tartani. Ottpedig Salzburgba invitáltak a mentőkutyás világbajnok­ságra.- Hogyan telnek egy mentő- kutyás nő napjai?- Dolgozom én is, mint más, ez kitölti a napom nagy részét. Reggel a kutyám ébreszt, jelez, hogy menjünk játszani. Munka után megint kutyázás van. Hét­végén pedig készenlétben ál­lunk. A legutóbbi hétvégém elég kemény volt. Pénteken este te­lefonáltak, hogy másnap menni kell Kalocsára. Mint kiderült, szántás közben kiforgatták egy eltűnt személy ruháit. A közel­ben kellett keresni az eltűntet. Hazafelé tartottunk Kalocsáról, és Tiszavárkonyon ért bennün­ket a hír, hogy Székesfehérvá­rott leomlott egy ház, és több embert maga alá temetett. Te­hát elindultunk nem haza, Szolnokra, hanem Székesfe­hérvárra. Útközben a négyesen egy baleset helyszínére érkez­tünk. Sok sérült volt, természe­tesen megálltunk segíteni. Na­gyon megrázó élményben volt részem, mert ott, a szemem lát­tára halt meg egy ember, akin hiába próbáltak segíteni. Este 9-kor végeztünk, akkorra már Székesfehérváron is megoldó­dott az ügy.- A család hogyan fogadja ezt a szokatlan elfoglaltságot?- A lányom is, a férjem is foglalkozik mentőkutyával. A férjem maximálisan támogat, segít. A háztartási munkában pedig mindenki részt vesz. Nemcsak a családom támogat, hanem szponzorok is, akik úgy érzik, akkor tudnak leginkább segíteni embertársaikon, ha ilyen ügyet felkarolnak. Szpon­zoraim közé tartoznak Matinkó Péter (Secab), Lados Károly és Károlyné, Kiss Géza, Csanádi Attila, Várhegyi Attila, Vass Imre, Tatár Pál. Az alapokat a Magyar Né­metjuhász-kutya Klubnál sze­reztük, most pedig a Magyar Ebtenyésztők Országos Egye­sületének szolnoki szervezete segít. „Nem tudom kizárni” — Úgy tudom, hogy az ország­ban mentőkutyás nőként egye­dül vállalkozik halottak keresé­sére is.- Kiskoromtól kezdve na­gyon sok volt a halálozás csa­ládomban, és nem félek a halot­taktól. Sajnos, az élet azt mu­tatja, hogy a halottkeresésre van sokszor szükség. Mivel a kutya másképp jelzi azt, hogy élő vagy halott embert talált, meg lehet állapítani például, hogy a romok, alatt van-e még élő ember vagy sem. Mint ahogy azt is, hogy fekszik-e még valaki ott, mielőtt nekilát­nának a markológépekkel a romeltakarításnak.- Megváltoztatja az ember lelkivilágát, ha mentőkutyával dolgozik?- Nekem mindig is alapter­mészetem volt a másokon való segítés, mert a nagyapám és a kisöcsém mellett nőttem fel, és mindketten támogatásra szorul­tak. Én ezt nem az elismerésért csinálom, hanem valamiféle elégtételt jelent, hogy be tud­tam bizonyítani: alkalmas va­gyok arra, hogy a férfiak fel­adatát is fel tudtam vállalni. Amikor először részt vetem ku­tyákkal versenyen, akkor tuda­tosult bennem igazán, hogy mit is csinálunk és miért. Hogy én birtokában vagyok egy tudás­nak, amivel segíthetek máso­kon. Azóta ezt nem tudom ki­zárni az életemből. Paulina Éva Joli és kutyája egy versenyen Fogyatékosán is lehet alkotni A karcagi Egészségügyi Gyerekotthonban jelenleg 246 halmo­zottan, többségében súlyosan sérült gyermek és fiatal él. Az in­tézmény dolgozói arra törekszenek, hogy a lakók családias, otthonos légkörben tartalmas és kiegyensúlyozott életet élje­nek, és képességüknek megfelelően részt tudjanak venni bizo­nyos munkafolyamatokban. A Gyermekek Házában no­vember 25-én nyílt meg az „Ilyenek vagyunk ...” című kiállítás, melyet az otthon lakó­inak munkáiból (szőnyegek, hímzett térítők, agyagtárgyak, rajzok) állítottak össze. Mint Soltész Nagy Ibolya gyógype­dagógus, rehabilitációs cso­portvezetőtől megtudtuk, szá­mukra fontos, hogy az otthon lakóira a mindennapjaikban huzamosabb ideig tartó tevé­kenykedés, munkavégzés le­gyen a jellemző. Ezek közül kiemelkedő a „munkára nevelés”, melytől ők is hasznos embernek érzik ma­gukat. Munka jellegű tevékeny­ség a kézimunkázás, festés, raj­zolás, varrás, agyagozás. Emel­lett munkaterápiás csoportok­ban szőnyegeket, lábtörlőket szőnek, térítőkét hímeznek, já­tékokat készítenek, kerti és ud­vari munkát végeznek. A héten a karcagiak is betekinthetnek a gyerekotthon életébe, mert az ott dolgozók azt szeretnék, ha a lakosok nem csak úgy ismernék a kiállítókat, hogy ők azok a to­lókocsis gyerekek, hanem azt is láthatnák, hogy ők is képesek az alkotásra. Karácsonykor Honfoglalás a tévében Karcagi találkozó az ifjú Árpáddal Üresen áll a bánhalmai kastély, mert az állami gazdaság ottani irodái már régen kiköltöztek belőle a Hotel Rakatba. Mivel senki sem lakja az épületet, ezért az állaga is rom­lik. A szomszédságában lévő tehenészeti telep és asztalosüzem miatt nem valószínű, hogy el tudják adni az egykor szebb napokat látott kastélyt. fotó: mészáros- Minden szörnyűség - például hogy leesik a lóról, összetöri magát - eszembe jutott, amikor Sanyi közölte velem, hogy a Honfoglalás című filmben ő fogja játszani az ifjú Árpádot - mondta a minap dr. Bene Sándorné a karcagi Kunhalom Polgári Körben, ahol a Bene család volt a vendég. Koltay Gábor filmjét december 12-én mutatják be, s karácsonykor a tévében is láthatjuk a Honfoglalást. Bene Sándor a Gábor Áron Gimnázium 3. b osztályos ta­nulója legszívesebben hatéves Csili lován érkezett volna a könyvtárba is. Tizenkét éves korában kezdett el komolyan érdeklődni a lovaglás iránt, s tanyájukon egy kisebb hadi­tornapályát is kialakított szá­mára édesapja, ahol barátaival gyakorolja a harcművészetet. A filmben is az a rész tet­szett neki a legjobban, ahol a nyakában báránnyal szalad­gál, kiskecskét visz a vállán - ez nem is volt olyan egyszerű feladat, hiszen a süppedő ho­mokban kellett mindezt vég­rehajtania. Sanyinak a harci jelenetek sem okoztak gondot, ahol ha­jítócsillaggal és gerellyel bánt, illetve összetett reflex­íjat használt. A beszélgetésre hozott is magával egy ilyen íjat, melyet a jelenlévők ki is próbálhattak. Mint kiderült, bizony nem is olyan egyszerű a felajzása. Az „ifjú Árpád” néhány kulisszatitkot is el­árult. így szólt arról, miként készült a halászó jelenet, s milyen trükkel lángolt a tűz. Beszélt találkozásáról a vi­lághírű Franco Néróval, aki felnőtt „önmagát” alakítja a filmben. Sanyi sok űj dologgal is­merkedett meg a forgatás alatt, melyek tetszettek neki, s ha hívnák egy másik lovas szerepre, szintén igent mon­dana. Érettségi után sem lesz hűtlen a lovakhoz, hiszen ál­latorvosi pályára készül. Mint édesapja elárulta, fiának ke­zére áll a munka, gondozza a lovakat, s teljes értékű em­berként dolgozik a gazdasá­gukban. -de­Bérkaszálás, fuvarozás, fejés A madarasi gazda sohasem unatkozik A kunmadarast négyszáz kvadrátos Nagykertjéből tartott hazafelé kukoricával megrakodva Tóth László. Maci nevű lova békésen tűrte, míg a gazdával be­szélgettünk. A kertben megterem az álla­toknak a takarmány egy része, hiszen otthon három tehén, egy anyadisznó várja rendsze­resen haza a gazdát, aki 49 évesen sem adta nősülésre a fejét. A takarmány másik felét meg bérkaszálással teremti elő a jószágoknak. A sok eső után most lehet rámenni a földekre, így bőven van mit hazafuvaroznia másnak is. Az őszi munkák elvégzése után télen sem fog sokat pi­henni, hiszen az állatok körül mindig van mit tenni. A tejet naponta viszi a csarnokba, ahol a Karcagtej Kft. 28 forin­A kertben megterem a takarmány az állatoknak Matyi, aki sok nyelven beszél Már hogyne beszélne, amikor az abonyi piacon így szól az egyik vásárlóhoz, aki történetesen nem a Kárpát-medencében látta meg a napvilágot: - Ha agyin cit­romlé, akkor curikk lovetta! Szóval magyarul ez valami olyasmit jelent, hogy aki csak egy citromlevet vásárol, annak még visszajár pénz. Másik híres mondása: Alkudni lehet, kezét csókolom, de a szabott árnál meg kell állnunk! Nem más ő, mint Czakó Má­tyás, köznyelven Matyi, az abo­nyi és a szolnoki lengyel piacok ismert árusa.. Korábban birkózó volt, 15 évig gyúrta a szőnyegen az ellenfeleit. Most az üzleti életben talán még keményebben kell birkózni. Egyébként a me­gyeszékhelyen élnek, és a fele­ségével járják a piacokat. Matyi egykoron nem vetette meg az itókát, de beteg lett, és bizony ma már csínján kell bánni a ma­Czakó Matyi sűrűn megfor­dul a szolnoki és az abonyi piacon fotó: cs. i. ligánfokokkal. Azért a vízre sem szokott nagyon rá, elvégre sze­rinte a világon az a legerősebb ital. Mert ami hajókat tart a há­tán, nem gyenge ... D. Sz. M. Akinek van pénze, az nem olvas, hanem pezsgés vacsorákra jár Szponzorok nélkül meghal a világ- A Tűzrózsákat például tíz támogató segítségével tudtuk ki­adni. Szponzorként szerepeltek a város neves személyiségei, intézményei, vállalkozásai. Manapság másképp már nem megy. Szponzorok nélkül meghal a világ. Újfalussy Tóth Endre szolnoki költő vallja ezt, akinek tavaly Tűzrózsák címmel jelent meg a verseskötete. Idén a Vissz­hang antológiában szerepelt, és november 28-án, azaz hol­nap este a televízió kettes csa­tornájának lesz vendége, köl­tőtársaival együtt. Huszonegy évvel ezelőtt, amikor a versei kezdtek megjelenni, sokkal másabb volt a helyzet.- Akkoriban alkalmazott­ként dolgoztam, a munkásköl­tőknek, munkásíróknak járó lehetőségek ugyan nem illet­tek meg, mégis könnyebb volt a helyzetem, mert a verseskö­teteket az állam finanszírozta.- Kik azok, akik segítenek egy költőt manapság?- Ha az én támogatókereső utamat összegzem, azt kell mondjam, hogy aki támogatta a kötetem megjelenését, az mind ismerősöm, korábbi ve­zetőm, munkatársam volt. Egyetlenegy helyre mentem csak, ahol nem ismertek - ott nem is adtak semmit.- Most talán még keserűbb dolog költőnek lenni, mint ré­gebben.- Az irodalom napszámosa­inak megélhetési gondjai van­nak. Ennek ellenére az ember­ben megmaradt egy belső tűz, ' megszállottság, ami újabb művek írására ösztönzi. Az életet ez a harc teszi széppé.- Ki olvas ma verseket?- Nehéz erre válaszolni eb­ben a gondoktól terhes, anya­gias világban, amikor az em­berek jó része a létminimu­mon él. Aki korábban vásárolt könyvet, az mostanra elszegé­nyedett. Akinek van pénze, az nem olvas, hanem klubokba jár meg pezsgős vacsorákra. Ennek ellenére léteznek még irodalomszerető emberek. Eb­ben bízom én is, amikor gyűj­tögetem a második kötetemre való verseket, amelyek a tár­sadalom árnyékos oldalát, a nyugdíjasok, a kisemberek életét mutatják be. A műnek „Ég és föld között” lesz a címe, ha találok hozzá támo­gatókat ... Berényben tervezik a jövő évet A nettó finanszírozás bevezeté­sével a jászberényi önkor­mányzat kamatbevételei már idén is jelentősen csökkentek - ez a megállapítás is szerepel friss tapasztalatként abban a ja­vaslati csomagban, amelyet a ’97-es év előzetes gazdasági programjaként terjesztenek ma a képviselő-testület elé. A jövő évi költségvetés be­vételi oldalán számos nyitott té­tel akad. A Tigáz Rt. privatizá­ciója miatt a város jövőre mint­egy 70-72 millió forint névér­tékű részvényhez juthat, ugyanakkor a 82 milliós névér­tékű Émász-részvények értéke­sítésére továbbra sem sok re­mény látszik. Az önkormányzat belterületi földek utáni vagyoni igénye mintegy 130 millió fo­rint. Szerencsés esetben ebből a pénzből is láthat valamennyit jövőre Jászberény városa. tért veszi át. Ennyiért szerinte nem éri meg, de valamit csi­nálni kell, mert így lehet előbbre jutni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom