Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-14 / 240. szám

1996. október 14., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Új külsőt szeretne ölteni Hetvenéves a kultúrpalota Volt benne étterem, könyvtár is Az idei szüreti ünnep felvonulással kezdődött Rákóczi falván. A felve­zető csikósok hangos ostorpattogtatással vonták magukra a figyelmet, őket követte a lovas kocsikon népviseletbe öltözött ünneplők serege. A mulatozást az esti szüreti bál zárta a sportcsarnokban. fotó: i. cs. Gyógyfürdőt, gyógykertet alakítanak ki, uszodát építenek Ez a strand európai lesz A berekfürdői strandon véget ért a szezon, és mint Péter Dáni­eltől, a strand vezetőjétől megtudtuk, panaszra nincs okuk, nyereséggel zárják az idei évet. A karcagi Déryné Művelő­dési és Ifjúsági Központ, az egykori kultúrpalota 1926- ban épült Sántha Lajos és Harsányi Lajos tervei alap­ján. Az intézmény szomba­ton ünnepelte hetvenedik születésnapját. A vendégeket Tóth Erzsébet igazgató, majd Garai Katalin, a polgármesteri hivatal címze­tes főtanácsosa köszöntötte. Mint mondta, az eltelt hét év­tized alatt az intézmény mindvégig megmaradt az ere­deti funkciójában. Működött benne étterem, könyvtár is. Tartalmi tevékenységére a mindenkori művelődéspoli­tika is rányomta a bélyegét. Az önkormányzat jelenlegi kultúrapárti vezetése is igyek­szik biztosítani azokat a felté­teleket az intézmény számára, amelyeket ez a 25 ezres város joggal elvár a kultúrpalotától. Garai Katalin bízik abban, hogy a hetvenötödik születés­Mezőtúron a Balassa út vé­gén új benzinkút épült. Építtetője a Mól Rt., kivite­lezője a békéscsabai Csaba- Ép. Vállalat volt. Az új Mól 2000-es benzinkút százhat­vanmillió forintba került. A benzinkút mindennap nyitva tart, reggel hattól este tíz óráig. Széles körű szolgáltatást nyújt a lakosság számára: au­tómosó ugyanúgy található benne, mint korszerű szerviz. napjára az épület kívülről is „ünneplőruhát ölthet”. Ezután Tóth István ország- gyűlési képviselő - aki egy­koron maga is itt dolgozott népművelőként - nyitotta meg azt a népművészeti kiál­lítást, amelyen az a harminc alkotó mutatkozott be, akik részt vettek az intézmény által 1975-87 között szervezett al­kotótáborokban. A művészet mellett a műve­lődési központ mindennapjait bemutató fotókiállítás is megnyílt szombaton. A láto­gatók megnézhetik az egykori Rákóczi Művelődési Otthon által szervezett programokról, az itt működő együttesekről készült fotókat. A rendezőknek ezek össze­gyűjtésében sokat segített Sál­iéi Lászlóné, Polner Tibor, Re- vákné Ökrös Mária, Csajbók Károly és Mándi József, akik a kultúrpalota történetének megírásához is szolgáltattak adatokat. -de­Ezeken kívül szőnyegmosó, kárpittisztító, levegőkomp­resszor, porszívó várja az ügyfeleket. A korszerű üzletben a ha­gyományos Mol-termékeken kívül más cikkeket is vásárol­hatnak, valamint étkezni is lehet e helyen. A megnyitás alkalmából két hétig ingyenesen működik az autómosó. A benzinkút dolgozói nagy forgalomra számítanak a következő idő­szakokban.-Bár kérdéses volt, hogy a vi­szontagságos időjárás miatt el­készül-e időre az új kommuná­lis egység, azt a májusi nyitásra átadtuk. Április 2-ától az ön- kormányzat átvette üzemelte­tésre a sokat vitatott Touring Hotelt is. Az előző évek átlagához ké­pest a vendégforgalmat idén is tudták biztosítani és kiszol­gálni. A szezon alatt a 250-300 ezer vendégnap megvolt a für­dőben. A kempingben hul­lámzó volt a forgalom, ennek ellenére a bevételként előirány­zott 18 milliót a kemping és a strand tudja teljesíteni. A szál­Szeivolt István, a karcagi Fe­hér Holló fogadó-étterem tu­lajdonosa havonta rendez ki­állításokat az étteremben. Pénteken a Fehér Holló-esték keretében Bacsó Péter film­rendezőt hívta meg. Ebből az alkalomból beszélgettem a neves rendezővel.- Az Ön nevéről mindenkinek a Tanú című film jut eszébe. Nem zavarja ez?- Ez jó is és rossz is. A Tanú már tőlem függetlenül, egy nemzeti mitológia részévé vált. Akár akarom, akár nem - ez a valóság. Ha kimegyek a piacra, a kofák megszólítanak, és mondatokat idéznek a filmből a parlamenttől a betegszobáig.- Hogyan lett Önből film­rendező? loda bevétele a szeptember végi adatok ismeretében 7 millió fo­rint körül realizálódik. A vendégforgalom fogadása mellett idén hozzákezdtek a fürdő rekonstrukciós tervezte­téséhez az év végén elnyert 3 millió forintból, amelyhez az önkormányzat is adott 3 millió forintot. A tervet azóta elkészí­tette a Víz és Víz Kft., most már csak a pénzt kell előterem­teni a beruházáshoz. Ehhez a megyei területfejlesztési pályá­zaton nem nyertek. Péter Dá­niel abban bízik, hogy az IKM Turisztikai Főosztálya által meghirdetendő pályázaton si­keresebbek lesznek, és meg­- Érettségi után beiratkoztam a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői sza­kára, mert nagyon szerettem a színházat. Gyerekkorom óta volt bérletem a Nemzeti Szín­házba. A magyartanárom dra­maturgként dolgozott a Ma­dáchiban, így nagyon közel ke­rültem a színházhoz. Ráadásul a családomban is volt színész.- Mégis filmrendezőként végzett. Miért váltott?- A film tanszak vezető ta­nára Radványi Géza lett, kassai földim, apám jó barátja, ő és Makk Károly beszéltek rá a vál­tásra.- Mi volt az első filmje?- A Nyáron egyszerű - 1963-ban. Keleti Mártonnal is dolgoztam együtt. Rendeztem nagyon realista filmeket, azok kezdhetik a termálfürdőhöz kapcsolódó új gyógymedence-, szauna-, szoláriumépület építé­sét. Az elmúlt napokban szer­ződést kötöttek a női napozó felújítására, amely a májusi szezonkezdésre elkészül. A felújítási terv első ütem­ben a termálfürdőhöz kapcso­lódó gyógyfürdő, gyógykert ki­alakítását, majd a jelenlegi uszoda és ikermedence átalakí­tását, végül a mostani ovál gyógymedence helyén 50 méte­res uszoda elkészítését tartal­mazza. A beruházás az anyagi fede­zet előteremtése után meg is indulhat. így néhány év múlva egy eu­rópai színvonalú strandkomp­lexum fogadhatja majd a ven­dégeket Berekfürdőn. de között is voltak jók, például a Jelenidő, a Kitörés, mely sike­res volt Oszter Sándorral. Sze­rettem a fiatalokról szóló Sze­relmes biciklistákat. Persze szólnom kell a tragikomédiáim­ról is, amelyek közül legkedve­sebb a Te rongyos élet és a két Tanú. A legnehezebb filmem a ’70- es években egy zenés musical volt. Ez a műfaj sem áll messze tőlem. Tavaly az operettben is ment egy zenés darabom. Szik­rázó lányok címmel.- Min dolgozik most?- Nemrég fejeztem be egy hatrészes tévéfilmet Helló, doki! címmel, és a héten kez­dek forgatni egy nagy játékfil­met Balekok és banditák cím­mel. Ez egy szatirikus vígjáték lesz. Daróczi Erzsébet Támogatják a jászok egyesületét Ezen a héten két rendezvényt is tart Budapesten a Jászok Egyesülete. Október 15-én a Pest megyei megyeházán dr. Makkay János régészprofesszor a jászok rég­múltjába kalauzolja el hallgató­ságát. Két nap múlva pedig a Jász Alkotók Köre (JAK) ren­dezésében a Jászságból elszár­mazott festő-, grafikus-, ipar­művészek alkotásaiból nyílik kiállítás a Nádor utcában, az OTP Bank Galériáján. A tárla­tot amelyen huszonegyen mu­tatkoznak be - Aradi Nóra mű­vészettörténész nyitja meg. Novemberben a tárlat Jászapá­tiba vándorol. November 9-én az egyesület csatlakozik a megyei népfőis­kolái társaság jászberényi ren­dezvényéhez, amikor az ötven évvel ezelőtt megnyílt II. Jász Népfőiskolára emlékeznek. November 23-án a debreceni múzeumba látogatnak el az egyesületi tagok, ahol dr. Sel- meczi László múzeumigazgató szakvezetésével megtekintik Munkácsy Mihály Krisztus-tri­lógiáját. Az egyesületi hírek közé tar­tozik, hogy a közösség idén is elnyerte az országgyűlés 200 ezer forintos működési támoga­tását. Szülinapi muzsikálás Jeles ünnepre készülnek a szolnoki Bartók Béla Zeneis­kola pedagógusai és több mint hétszáz diákja: fennállá­sának 50. évfordulóját ün­nepli az intézmény. A zeneiskola az évtizedek so­rán valóságos központtá nőtte ki magát, a zenei élet centru­mává; nemcsak tanítják, ter­jesztik is a zenét, részvételük­kel gazdagítják Szolnok kultu­rális életét. Nemzedékek is­merkedtek és ismerkednek meg falai között a komolyzenével, s a legjobbak országos, külföldi zenekarok tagjaként öregbítik az iskola hírnevét. Az ötvenedik születésnap al­kalmából nagy közös muzsiká­lásra hívja-várja mai és régebbi növendékeit a Bartók Béla Ze­neiskola: október 19-én ifjú muzsikusok százai veszik majd birtokba az olajosok tiszaligeti sportcsarnokát - zenekarok, együttesek muzsikálnak dél­előtt 11 órától. Muzsikáljunk együtt - ezzel a mottóval hang­zik majd fel több mint három­száz muzsikáló fiatal hangsze­réből és leikéből is a felemelő zene. Előtte, 17-én a Török úti székhely aulájában kiállítás nyílik az iskola 50 éves történe­téből. Az egykori növendékek szí­vesen látogatnak vissza a zene­iskolába. Az évforduló jó alka­lom arra, hogy a zenei alma ma­ter újra fogadja régi növendé­keit is. Már csak három évig kell várnunk az igazira, mármint a teljes napfogyatkozásra. Addig is, ízelítőül, szombat délután gyönyörű őszi időben az egész ország­ból látható volt a szintén ritka csillagászati jelenség, a részleges napfogyatkozás, amely során a hold 61 százalékban takarta el a napot. Teljes napfogyatkozás - mely 152 éve nem volt hazánk területén - 1999. augusztus 11-én lesz. fotó: csabai istván Két hétig ingyenes autómosás Új benzinkút a túriaknak Fehér Holló-esték Bacsó Péterrel A Tanú, a Megint tanú és a többiek Az én Európa-látomásom Dudva mindenütt, méteres gazbozótok állnak ki a fűből. A fák elszórt magvai nyomán bok- rocskák nőttek a pázsiton. Slampos, gazos minden. Ez a kép hetekkel ezelőtt fogadott a Tisza- ligetben. Ám néhány napja alapos meglepe­tés ért: a füvet szépen lenyírták, a gazok nagy részét és a burjánzó bokrokat kiirtották. Tisz­taság és rend, amerre csak ellát a szem. Törtem a fejem: mi történhetett? Miért nem volt sürgős addig hetekig, hónapokig rendet tenni? És mitől lett egyszerre ilyen fontos, hogy a Tiszaliget szépen nézzen ki? Aztán rájöttem: közben Európa-nap volt. Más országokból jövő embereket nem fo­gadhattunk ezzel a „tájképpel”. Addig - nekünk -jó volt így. Látomásom támadt. Elképzeltem, hogy micsoda rend lesz ebben az országban, ha egyszer majd az Európai Unióba való fölvé­telünkről döntenek! Azonnal fölemeljük a lakosság életszínvo­nalát ötszörösére - persze mindez csak papí­ron történne meg, úgyis a statisztika számít. Az útjainkat gyönyörűen leaszfaltozzuk, hogy ne lássák, kormányszaggató gödrökben járunk még a főúton is. Az éhező gyerekeket jóllakatjuk, a hajléktalanokra öltönyt adunk, a koldusokat üdülésre hívjuk, hogy tűnjenek el az aluljárókból. Prémiumot fizetünk azoknak, akik hajlan­dók mosolygó arccal járkálni az utcán, hadd lássák, milyen boldog is nálunk a nép! Átmá­zoljuk a falakra festett horogkereszteket, mert hogy néz ki az ilyesmi?! És megjönne az Európa-delegáció, és az elegáns urak mind megelégedéssel nyugtáz­nák a látványt, aztán hazamennének, hogy döntsenek a sorsunkról. A gyerekek pedig tovább éheznének, a haj­léktalanokról majd csak lerongyolódik az az öltöny, az olcsó aszfalttal betakart útjaink úgyis kikátyúsodnak az első télen, a lakosság életszínvonala meg egyébként is csak papí­ron volt elfogadható, és a prémium elmara­dása után a mosoly is lefagyna az arcokról. Ja, és a horogkeresztek is újra felkerülné­nek a falakra. De azt már nem látná senki, csak mi. Nekünk pedig így is jó... Paulina Éva Szemétszedésre hívta Szolnokon a Széchenyi-lakótelepen lévő zöld iskola a diákjait. A hagyománnyá vált őszi nagytakarításban diákok, szülők, nevelők közösen fogtak az iskola és környékének rendbetételéhez. Az egyik kisdiák így kiáltott fel: Mennyi szemét! Bizony, volt mit a nejlonzsákokba gyűjteni. f< >tö: i cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom