Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-14 / 240. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. október 14., hétfő ÁSZ-vélemény. Az Állami Számvevőszék szerint az idén nem folytatódott kellő mértékben az államháztartás rendszerének továbbfejlesz­tése. A jövő évi költségve­tési törvényjavaslatban pe­dig nem találhatók a költ­ségvetés helyzetének javítá­sára utaló, a pénzügyi rend­szer továbbfejlesztésére irá­nyulójelentős lépések. Szövetkezők. Ország­szerte mintegy 800-ra te­hető a gazdaszövetkezetek tagjainak száma, de tábo­ruk napról napra gyarap­szik. A magángazdák csak ily módon válhatnak ver­senyképessé a magyar és a külföldi piacokon. Közö­sen olcsóbban juthatnak különféle árukhoz, jobban szervezhetik a betakarí­tást, az értékesítést, és szövetkezetben a bankok­kal is előnyösebb feltéte­lek mellett tárgyalhatnak. Világnap. Október 14-én ünnepük a szabványosítás világnapját. Idén e nap egyben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet fennállásának 50. évfordu­lója. A szervezet célja az országok műszaki elszige­teltségének megszünte­tése, az írásba foglalt kö­vetelményeknek mind szé­lesebb körben való elter­jesztése. Kudarc. A Kisvárosi Ön- kormányzatok Országos Érdekszövetsége a hét vé­gén tartott tanácskozásán úgy döntött, hogy eláll a tervezett vagyonkezelő részvénytársaság felállítá­sától, amely az energia- szektor privatizációja so­rán kapott részvények jö­vedelmező hasznosításá­ban 70-nél több kisvárost segíthetett volna. Lassul a drágulás. Szep­temberben az előző hónap­hoz képest 1,4 százalékkal, tavaly szepterhberhez vi­szonyítva pedig 22,2 száza­lékkal emelkedtek a fo­gyasztói árak. A KSH adatai szerint az élelmiszerek kö­zül szeptemberben legna­gyobb mértékben - 11,5 százalékkal - a tojás drá­gult, a sertéshús ára 9,8 szá­zalékkal, a baromfié pedig 8,2 százalékkal nőtt.. A zöldség- és főzelékfélék vi­szont 5,6 százalékkal ol­csóbbak voltak szeptember­ben, mint augusztusban. A ruházati cikkek ára 2,7, a tartós fogyasztási cikkeké 1,1, az üzemanyagoké 1,2 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A tankönyvek 18,4 százalékkal drágultak. Viszik a bankot. A Ma­gyar Hitel Bank adózás utáni eredménye év végére a négymilliárd forintot is el­érheti. Ezzel a pénzintézet tőkearányosán számítva az egyik legnyereségesebb magyar bank lesz. Mint is­meretes, a bank megvételére az ÁPV Rt. zártkörű tendert írt ki, amelyre október 17-ig három rangos pénzintézet adja be pályázatát, mert az utolsó pillanatban a Bank of America visszalépett. Az MIVB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 249,14 Görög drachma (100) 66,20 Német márka 103,99 Olasz líra (1000) 104,57 Osztrák Schilling 14,78 Spanyol peseta (100)123,57 USA-dollár 159,07 Új magyar vállalkozásfejlesztés? Sérelmek, visszaélések, tétovaságok, Budapest-vidék közötti értetlenségek terhelték az elmúlt három évben a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítványt. Több mint 4 milliárd forintnyi tőkéje nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Főként a vi­dék maradt mostoha helyzetben - pedig a 19 megye valameny- nyi vidéki igazgatóságán kitűnő szakemberek dolgoznak.- Átvilágítás kell, s nyomában új stratégia - mondotta lapunk­nak Molnár Mihály, az MVA új ügyvezető igazgatója. (A nyá­ron a kuratóriumot alapjaiban átalakították. Molnár Mihály eddig a Bács-Kiskun megyei központ igazgatója volt.)- Milyen pontokon kell drasztikusan váltani?- A hitelkihelyezésekkel sokszor bánt mostohán az MVA. Pénz volt, igény volt, de a kettő nem mindig találkozott. Pedig olyan széles gazdaságfej­lesztési hálózat nincs több az országban, mint az alapítvány 200 irodája.-Az MVA nem pénzintézet, tehát pénzük csak a bankokon keresztül érheti el a vállalkozót. Eléri végre?- A bankoknak is, nekünk is össze kell szednünk magunkat, hiszen az MVA által is mene­dzselt támogatási és hitelak­ciókból csak az 1 millió forintig adható mikrohitel működik jól. Nagyon nehéz ma 15 milliós hi­telhez jutni. Pedig ez is kell.- Mi működik gyengébben ?- A Phare-összegek folyósí­tása, pedig más kamatokhoz képest nagyon kedvező az utána fizetendő 26 százalék.-Hogyan lehetne feloldani a feszültséget az MVA budapesti központja és a vidék között?- Át kell adni a hálózatnak az eddig központilag szervezett programok jó részét és az ezzel járó pénzt, információt is. Min­denekelőtt 3 területen, az in­formatikai rendszerben, a szak- tanácsadásban és a szakokta­tásban van szükség súlypont- áthelyezésre. Be kell kapcso­lódnunk az Országos Fejlesz­tési Tanács központi és megyei munkájába. A cél: az erők in­tegrálása, a pénzeszközök hoz­záférhetővé tétele, a vidéki vál­lalkozások esélyeinek növe­lése. Gubcsi Lajos Verseny és versenyhivatal A minap a Gazdasági Versenyhivatal 500 ezer forintra büntetett meg hat sörkereskedó't, mert megsértették a gazdasági verseny korlátozásának tilalmát. Megállapodtak, hogy bizonyos áron alul nem adnak el sört a kiskereskedőknek. Mintegy fél évvel ezeló'tt viszont annak a heves vitának voltam tanúja, hogy árusíthat-e az egyik gyógyszertár olcsóbban a másiknál, s nem em­lékszem arra, hogy a vitában a versenyhivatal ál­lást foglalt volna. Sokszor meg arról értesülök, hogy hazai nagyvállalatok egyesülnek, az egyik megvásárolja a másikat, más cégek pedig hatal­mas hálózatokat építenek ki. Ilyenkor kíváncsi volnék arra, a létrehozott óriások vagy a bővülő' hálózatok vajon a piac mekkora hányadát ural­ják? S meghallgatták-e a versenyhivatal állás­pontját a cégvásárlás vagy -összeolvadás előtt? Megakadályozta, megbüntette-e valaha a hiva­tal a vele packázó cégóriásokat? Tévedés ne es­sék, helyeslem a kartell megbüntetését. Ám vala­hogy az az érzésem, hogy verseny tekintetében nem állunk igazán jól, s ez nemcsak és nem első­sorban a versenyhivatal vétke, hisz mindeddig derekasan ellenállt a lobbyzok nyomásának. A verseny a piacgazdaság lételeme, tartós hiá­nya vészes öregedési tünetekre vezet. Jó a fo­gyasztónak, mert vagy ugyanannyi pénzért jobbat kap, vagy ugyanolyan minőséget és mennyiséget vehet olcsóbban. Verseny híján, kevés belső ter­melő uralkodó helyzete esetén, az import kiikta­tásával nincs hajtóereje a műszaki fejlesztésnek, a gyártás és a termékek, a szolgáltatási technikák fejlesztésének. Azt tapasztalom, hogy nálunk a termelők csak elvben és általában hívei a versenynek, azaz csak akkor, ha nem nekik támad versenytársuk. Az ol­csóbban árusító, mert kisebb költségekkel dol­gozó, vagy kisebb haszonnal megelégedő pati­kusra kígyót-békát kiáltanak, az importversenyt pedig egyenesen hazaárulásnak kiáltják ki, s vé­delmet követelnek ellene. Pedig 1931 derekától a kilencvenes évekig többszörös védőfal óvta a ha­zai termelést a külső versenytől, s lám mire men­tünk vele: széles körben elavult, költséges terme­lésre, magasabb árakra. Ahhoz, hogy ne hagyjuk elsikkadni a versenyt, a közvéleménynek ismernie kellene a versenyjogsértés eseteit, s az ellenük való fellépés eszközeit. (bácskai) Nem minden csőd végzetes Válságmenedzserek és csődjogászok adnak egymásnak rande­vút a napokban Budapesten. A több mint kétszáz résztvevő célja, hogy eszmecseréjük révén tökéletesítsék hazájukban a csődeljárások menetét, és gyarapítsák saját ötlettárukat. A kongresszus kapcsán dr. Aszódi Máriát, a Magyar Csőd­jogászok Egyesületének elnö­két kérdeztük a csődeljárások hazai jellegzetességeiről.- Mit takar a csődeljárás kissé rettegett fogalma?- Ez egy átfogó meghatáro­zás. Az eljárást mindazokkal a szervezetekkel és társaságokkal szemben alkalmazzák, amelyek valamilyen fizetési kátyúba ke­rültek, és gondjukat a bíróság ellenőrzésével kell megoldani.- Átlagosan mennyi időt vesz igénybe egy-egy ilyen akció?- A hazai tapasztalatok sze­rint két-három év az eljárás tel­jes lefolytatása, de néha hét­nyolc év is kell a megoldáshoz.-Milyen hagyományai van­nak nálunk a csődeljárásnak?- Csaknem tízéves múltra tekint vissza. Szabályozásakor osztrák és német mintát vettünk alapul. Ezzel azonban nemcsak a jó ötleteket honosítottuk meg, hanem a problémákat is.- Milyen speciális magyar jelenségekkel kell szembe­nézni?-A magyar ember ügyinté­zése során minduntalan kiskapu­kat keres. Sajnos erre a mód­szerre mi is rákényszerülünk, ha nem akarunk elveszni a jogszabá­lyok káoszában. A másik nagy probléma az, hogy a különböző kapitalista jelenségekkel még nem tudunk mit kezdeni. Az em­berek tudatában ugyanis erősen él az a felfogás, hogy a „gondos­kodó állam” majd segítő kezet nyújt a bajban. Márpedig amikor 1989-ben a rendszerváltás mellett döntöttünk, lényegében az állam gyámkodása ellen tettük le a vok- sunkat. Sokan azt hitték, a kapita­lizmusnak csak a jó oldala fog hozzánk begyűrűzni. Tapasztal­hatjuk, hogy nem így lett.- Mikor nevezhető sikeres­nek egy csődeljárás?- Természetesen akkor a legeredményesebb, amikor a cég túléli a saját csődjét, ki­elégíti a hitelezői igényeket, és megmaradnak a munka­helyek. -szigeti­Eladható-e a tömegközlekedés? Egyes országokban a közlekedési társaságok állami tulaj­donban vannak, másutt pedig magánkézben. Előfordul, hogy az állammal karöltve működteti a tömegközlekedést valamely magántársaság. Eladhatók-e nálunk a közlekedési vállalatok? S ha igen, van-e, aki megveszi a mai, nem éppen fejlett járműparkot? A közlekedés helyzete egyelőre megkívánja, hogy bizonyos te­rületei állami tulajdonban ma­radjanak - mondotta dr. Kovács Ferenc, a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Szerinte az állam ellátási felelőssége ma még nem ruházható át senki másra. A magánítás áremelkedéssel járna. Ennek következtében to­vább növekedne az egyéni köz­lekedés, a zsúfoltság. A na­gyobb forgalom pedig súlyosbí­taná a környezetszennyezést. A távolsági buszjáratok pri­vatizációját az ÁPV Rt. támo­gatná, a tárca ellenzi. A menet- rendszerű buszközlekedés jogi szabályozását tekintve kon­cessziós tevékenység, működé­sét törvény szabályozza. A helyettes államtitkár nem tartaná helyesnek, ha társasá­gok egy részét, vagy tevékeny­ségük valamely típusát privati­zálnák, mert mindkét módszer súlyosbítaná az állami tulaj­donban maradók helyzetét. A Volán az úgynevezett 50 plusz 1-es tulajdoni kategóriába tartozik. Jogi szempontból tehát megoldható lenne a 49 százalék értékesítése, de az ajánlat - lé­vén szó kisebbségi tulajdoni hányadról - nem túl kecsegtető. Az ÁPV Rt. szerint föl kel­lene szabadítani a tarifákat, és ez mindjárt kedvet csinálna a beruházóknak, ám ez igen ér­zékenyen érintené a lakosságot. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni a tömegközleke­dési piac azon sajátosságát sem, hogy az ágazat szolgálta­tásai kiválóan helyettesíthetők egymással. Emiatt viszont az áraik is kénytelenek együtt mozogni. A vita jövőre véget ér. Az első fél évben kell benyújtani a javaslatot Volán társaságok privatizációs stratégiájára. (bozsó) Nehéz hitelt kapni A kedvezőtlen, esős időjárás miatt jelentős a lemaradás az őszi talaj-előkészítő munkákban és a kalászos­gabonák vetésében. Késlelteti az őszi vetést, hogy csúszik az elővetemé- nyek - a kukorica és a nap­raforgó - betakarítása. Gon­dot okoz a gazdálkodóknak, hogy a termelés finanszíro­zásához szükséges hitelek­hez körülipényesen és hosz- szadalmasan jutnak hozzá - derül ki a többi között a ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Hullámvasút a tőzsdén A BUX-index mérsékelten emelkedett, és alig 27 pontos növekedéssel 3634 pontig jutott, majd a hét közepére 3600 pont alá zuhant. Az elmúlt hétfő az OTP- részvények napja volt, a pa­pírok látványos hosszai több mint százforintos emelke­dést produkáltak a 2640 fo­rintos nyitóárhoz képest. Az erős kínálat következtében szerdán visszaesést regiszt­ráltak, de hétvégére a papí­roknak sikerült visszaka­paszkodniuk 1722 forintra. Az Inter-Európa Bank vi­szonylagos stabilitással vé­szelte át a hetet, ami azt je­lenti, hogy részvényei nem süllyedtek 38 000 forint alá. A Mól részvényei 1620 fo­rinton indítottak, és habár a hét közepén rövid időre az 1600 forintos ár alá kerültek, hamar visszaszerezték ko­rábbi értéküket és további emelkedést követően 1660 forinton zárták a hetet. Meglepő módon, a hétfőre jellemző emelkedés nem, vagy csak alig érintette a gyógyszerrészvényeket. A Richter 8300 forintos, vi­szonylag magasnak tekinthető nyitóárral indított, de a követ­kező napokban ez 8080-ig is lecsökkent. A papírok végül 8342 forinton zárták a hetet. A szokottnál nagyobb forga­lom mellett az Egis hétfőn ve­szített 10 500 forintos nyitó­árából és péntekig 9900 fo­rintra esett. A Humán emel­kedése nem volt számottevő, és a kezdeti 2900 forint után pénteken csak 2830-at ért. A 616 forinton induló kárpótlási jegyek szintén csökkentek a hét közepén, de hétvégére 636 forintra emel­kedtek. A diszkont kincstárje­gyek aukcióin minimális hozamesést tapasztaltak. Az egy hónapos dkj átlaga 22,19, a három hónaposé 22,52 szá­zalék. Marton Levente Cashline Broker j íiiíJijJipj) IiüJiÜíJiiyüi) íÉjü piiüJjJ» VÁRJUK ÖNT hétközben 73° - 1 7°° óráig Szolnokon: hirdetési szalonunkban, a Kossuth téri I. sz. irodaházban. Levélben: AS-M Kft. 5001 Szolnok, Pf. 105. Telefaxon: 56/421-766 Telefonon apró- és kiskeretes hirdetését: 56/424-924 Terjesztési ügynökségünkön: Szolnok, Magyar út 9.1: 56/375-620 földművelésügyi hivatalok által a szaktárca részére ké­szített jelentésből. A szakemberek beszá­molnak arról is, hogy a for­galmazók kínálata fémzárolt búzavetőmagból kielégítő, őszi árpából és triticaléból viszont hiány mutatkozik. Nem növekszik továbbra sem a műtrágya-felhaszná­lás a gazdaságokban. A gyér kereslet egyértelműen a termékek drágulásával ma­gyarázható. U. G. <** ■ iiiHrr iummnii iffj|r IP IPiHé veicTés Határidők cégvezetőknek Október 14.- Jövedéki elszámolás;- adatszolgáltatás a házipénztár negyedév végi záró készpénzál­lományáról. Október 15.- A vízkészletjárulék befizetése;- az átalányadó előlegének befi­zetése;- a Magyar Köztársaság terüle­tén telephellyel rendelkező kül­földi vállalkozók társaságiadó­előlegének befizetése;- a fogyasztási adó befizetése és a fogyasztói árkiegészítés igény­lése;- mezőgazdasági támogatások igénylése;- az útalap-hozzájárulás befize­tése; ,-a környezetvédelmi termékdíj befizetése. Október 20.- Az áfa befizetése;- a külföldi szervezettől belföldi kifizető által levont társasági adó előlegének befizetése;- a játékadó befizetése;- a rehabilitációs hozzájárulás befizetése;- a nemzeti kulturális járulék be­fizetése;- beszámoló a környezetvédelmi termékdíjról;- a turisztikai hozzájárulás befi­zetése;- a tenyésztési hozzájárulás be­fizetése;- a munkaadói, munkavállalói járulék befizetése. Cégügyek A 86/1996. (X. 2.) IM rendelet a cégbejegyzésről és a cégjegy­zékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendeletet módosította. A jogszabály a cégbejegyzési kére­lem céljára szolgáló formanyom­tatványon már korábban is meg­követelt adószámmá! kapcsolat­ban az alakuló cégek számára előírja, hogy az adószám meglé­tét igazoló okiratot 1996. októ­ber 17-től a cégbejegyzési kére­lemhez mellékelni kell. (Az adó­számot az adóhatóság - pecsét­jével hitelesítve - a cégbejegy­zési kérelem első oldalára vezeti rá, de ez nem minősül külön csa­tolandó okiratnak, mindebből következően az említett igazoló okirat alatt az adóbejelentkezési nyomtatvány egy másolati pél­dányát kell érteni.) További új rendelkezés, hogy ezentúl a cégbejegyzési kére­lemhez a társadalombiztosítási folyószámlaszám („tb-törzs- szám”) meglétét igazoló - leve­lezőlap formátumú értesítő - másolatát is csatolni kell. A már korábban bejegyzett cégek a tb- törzsszámükat tartalmazó érte­sítő másolatát, valamint - ha erre korábban még nem került sor - gazdasági kamarai tagságukról szóló igazolást - a cégjegyzék­ben vezetett adataik első válto­zásakor kötelesek bejelenteni. (E két adatot ezentúl a Cégköz­lönyben is közzé teszik.) Ugyancsak új rendelkezés, miszerint a végelszámolás befe­jezésekor a cég törlése iránti ké­relemhez az előírt okiratokon kívül mellékelni kell az igazolá­sokat arról is, hogy a gazdálkodó szervezetnek köztartozása nem áll fenn. A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 11/1991. (IX. 4.) rendeletet felváltó 10/1996. (X. 2.) IM rendelet ér­telmében 1997. február 1-jétől jelentősen drágul a cégek be­jegyzésének a Cégközlönyben való közzététele. Az említett időponttól a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzésének közzétételéért a korábbi 5000 helyett 10 000 forintot, míg a jogi személyiségű cégek bejegy­zésének közzétételéért egysége­sen 20 000 forintot kell fizetni. A korábbinál többe kerül a cég adataiban bekövetkezett változás közzététele is, a nem jogi sze­mély cégeknek 5000, a jogi személyiségű cégeknek 10 000 forintba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom