Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-21 / 246. szám
1996. október 21., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Tisztázatlan az autóklub sorsa (Folytatás az 1. oldalról) A vezető elmondta, a szervezet elnöksége levélben kereste meg az önkormányzatot, hogy rendezzék a tisztázatlan tulajdonjogi kérdéseket. Az autóklub megoldási javaslatként felajánlotta, hogy 1,5 millió forintért megvásárolja a város tulajdonában lévő területet. Tették ezt azért, hogy a telken lévő felépítmény tulajdoni helyzetét is „rendbe tegyék”, mert a korábban tanácsi támogatással (is) felépült műszaki állomáson 1999 végéig használati joggal rendelkezik az autóklub. Az önkormányzat azonban úgy szavazta le az autóklub javaslatát, hogy nem tett más ajánlatot. Ezért kétségessé vált a műszaki állomás jövője, hiszen az autóklub országos elnökségének állásfoglalása szerint csak ott hajtanak végre fejlesztéseket, ahol tulajdonosok is egyben. Tehát amíg ki nem derül, hogy lehet-e tulajdonos a szervezet, addig a klub vezetése kockázatosnak tartja, hogy olyan, többmilliós beruházásokat hajtson végre Füreden, amelyek a hatósági vizsgákhoz is kötelezőek, így, ha nem tisztázódik a jelenlegi helyzet, még az is előfordulhat, hogy a füredi autósoknak máshová kell utazniuk, ha le akarják vizsgáztatni gépjárműveiket, -pBővülő kapcsolatok (Folytatás az 1. oldalról) otthont a falusi turizmus Közép- Kelet-Európában című konferenciának. A kapcsolat azóta még intenzívebb, csoportok jönnek- mennek, és sikerült megoldani a gyerekek csereüdültetését is. Szintén régre nyúlik vissza a vajdasági Törökbecse (Növi Be- cej) és Mezőtúr kapcsolata. Az „úttörő” sportolókat ez esetben is a kultúra diplomatáinak látogatásai követték, idén augusztusban, a túri vásár időpontjában pedig a két település vezetői ellátták kézjegyükkel a testvérvárosi dokumentumot. A polgármester asz- szony tudomása szerint a vajdaságiakkal a gazdasági együttműködés is körvonalazódik, néhány túri vállalkozó üzlet reményében ugyanis már ellátogatott a nagyszámú magyar közösség lakta jugoszláv települést. A kapcsolat legújabb epizódja, hogy október 26-27-én népes törökbecsei delegáció érkezik a Hortobágy-Berettyó parti városba. A program csúcspontjaként a vendégek, köztük 28 gyerek színes kulturális műsorral kedveskedik a túriaknak. A hetvenes évekre vezethető vissza Mezőtúr és a tiiringiai Weida kapcsolata, amely - talán mondani sem kell már - a sportolók révén alakult ki, majd gyermeküdültetéssel folytatódott. Néhány éves „kihagyás” után, ez év tavaszán a német városka polgármestere ellátogatott Mezőtúrra, amelynek eredményeként megszületett egy szándéknyilatkozat testvérvárosi kapcsolat létesítéséről. Azóta konkrét időpont is napvilágot látott: jövő májusban tető alá hozható az együttműködés kibontakozását elősegítendő testvérvárosi szerződés. L. Z. Vasárnap délelőtt a református egyház törökszentmiklósi istentiszteletén a világhírű, 250 éves múltra visszatekintő Debreceni Református Kollégium kántusa adott koncertet. FOTÓ: CS. I. A Jászság önállóságának kérdését ismét át kell gondolni A Tocsik-ügyre rámehet a koalíció? Zrínyi-napok Tiszafüreden A tiszafüredi Zrínyi Ilona Általános Iskola a héten, október 21-25. között immáron harmadik alkalommal rendezi meg névadója tiszteletére a nyitott napokat. A rendezvény megnyitója ma délelőtt 11 órakor lesz a helyi művelődési házban, ahol a gyerekek a „Hazádnak rendületlenül” című műsorral mutatkoznak be a szervezésben segítő szülőknek, barátoknak, szponzoroknak. Az is hagyomány már a „suliban”, hogy ekkor avatják fel a legkisebbeket, akik ebből az alkalomból ünnepélyesen veszik át az iskola jelvényét. A délutáni népdaléneklő verseny után a hét további színvonalas programokat kínál mindenkinek. Időrendi sorrendben: kedden lesz a mese- és mondabemutató, szerda a nemzeti ünnepünk jegyében telik, a csütörtök pedig a játszóházé és a legjobb rejtvényfejtők vetélkedéséé lesz. Pénteken az iskola „átköltözik” a Városi Sportcsarnokba, ahol a sportversenyek mellett kiderül az is, hogy kik az iskola „leg”-jei (kicsi-nagy, sovány-kövér stb.). Bizonyos, hogy hatalmas lesz a hangzavar a tanár-diák összecsapásokon. Estére az iskola idén „rendbe tett” alsó épülete diszkóvá alakul át, ahol, ha jól sikerülnek a programok, minden valószínűséggel tanár-diák is táncra perdül majd. A szervezők, akik iskolagyűlés keretében értékelik majd a programokat, minden tiszafüredit szívesen látnak a Zrínyi iskolai napok rendezvényein.-PNyugdíjasok Ki mit tud?-ja hetedszer „Nem az a fontos, az ember hány éves...” Szombaton tartotta hagyományos gólyabálját a Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola a helyőrségi művelődési házban. Képünk az elsősök nyitótáncáról készült. FOTÓ: CS. I. Az önállóság kérdését ismét át kell gondolni, mert a megyében a Jászság nem tudja megfelelően érvényesítem érdekeit - hangsúlyozta dr. Magyar Levente, a megyei területfejlesztési tanács minap meghozott döntéseit kommentálva. Jászberény polgármestere mindezt pénteken este, dr. Kis Zoltán ország- gyűlési képviselővel tartott közös lakossági fórumon mondta. A polgármester szerint a törvény szándékát nem valósította meg a fejlesztési tanács, amikor a pénzek elosztásáról döntött. Ismét az érvényesült, ami sok éven át. Viszonylagos fejlettségükre hivatkozva a jászsági kezdeményezéseknek nem szavaztak zöld utat. Csak arról feledkeztek meg, hogy a törvényt nem a régiók közötti különbségek kiegyenlítésére, hanem az egyes térségek fejlesztésére hozták létre - mondotta Magyar Levente. Ezt követően a közelgő nemzeti ünnepünk méltó megünneplését kérte mindenkitől. Egy névtelen levélből értesült arról, hogy az egyik jászbefényi üzemben műszakot tartanak október 23-án. A levélben megfogalmazott kérés ellenére ennek megakadályozására nincs ugyan lehetősége, de aláhúzta: sehol a világon nincs olyan vadkapitalizmus, hogy egy nemzeti ünnepet figyelmen kívül hagyna. Dr. Kis Zoltán, a Felső- Jászság országgyűlési képviselője a közvéleményt felkavaró Tocsik-ügy kapcsán elmondta, sajnálatos, hogy pártjához, az SZDSZ-hez közel álló emberek is belekeveredtek a botrányba. A vizsgálatoknak tisztáznia kell a felelősség kérdését, és aki besárö- zódott, annak mennie kell. A képviselő szerint el kell gondolkozni, hogy ilyen formában fenntartható-e a koalíció. Ebben a november 22-én tartandó SZDSZ-küldöttgyűlés- nek kell állást foglalnia. A készülő költségvetéssel kapcsolatban a szabaddemokrata honatya kiemelte, meg kell valósítani a tényleges közteherviselést. Csak abból lehet újraosztani, amit be is fizetnek. Az, hogy a közterheket a lakosság mindössze harminc százaléka viseli, nem tartható állapot. A mezőgazdaságban bevezetendő nyilvántartási rendszer az olyan túltermelési kényszerhelyzeteket is kiküszöbölhetné, amely most a burgonyánál, tavaly a hagymánál adódott. Ennek bevezetése nem követelmény az Európai Unióban, de ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság a csatlakozást követően is talpon maradjon, szükséges. A gazdasági mutatók alapján - mondta Kis Zoltán - az elkövetkező évek már könnyebbek lehetnek, a gazdaság állapota stabilizálódni fog. Szombaton immár hetedik alkalommal adott otthont a törökszentmiklósi Városi Művelődési Központ a nyugdíjasok Ki mit tud?-ja megyei döntőjének. A kétévenként sorra kerülő rendezvényen idén három kategóriában mérték össze tudásukat a 21 településről érkező, mintegy 90 műsorszámot előadó részvevők. Sülye Károlyné, a művelődési ház igazgatójának ünnepélyes megnyitójával vette kezdetét az egész napos program a zsúfolásig megtelt pódiumteremben. Ezt követően a csoportos ének, vers és próza, valamint a hangszeres és egyéni ének kategória fellépői három különböző színhelyen, szakavatott zsűri jelenlétében adtak számot felkészültségükről. A délután 4 órától kezdődő gálaműsorba összesen huszonkét produkció jutott be. Hat a zsűri döntése nyomán, tizenhat pedig mint nívódíjas kapott lehetőséget az ésö szereplésre. Nívódíjban részesült csoportos ének kategóriában a Porteleki Pávakör, a Búzavirág Népdalkor és a Hagyományőrző Klub Mezőtúrról, a kenderesi Vadvirág Népdalkor, a jászfelsőszentgyörgyi Halasi István—Halasi József-Mizsei János trió, valamint a Műkedvelő Művészeti Csoport Zagyvarékasról. A vers- és prózamondó kategória nívódíjasai lettek: dr. Tóth Pál Terézia és Vörös Lászlóné Szolnokról, a törökszentmiklósi Szabó Andrásné, valamint Susá- nyi Andrásné és özv. Erdei Im- réné Tiszaszentimréről. Hangszeres és egyéni ének kategóriában a tiszakürti Nosztalgia Trió, a tisza- földvári Szabó Lászlóné, Tiszaszentimréről Suszter Istvánné, valamint Papp Mihály Karcagról részesült e nemes elismerésben. Sor került egyéb díjak kiosztására, a támogatók - köztük lapunk kiadója - különdíjainak odaítélésére. Az este 7 óráig tartó program minden résztvevője átvehette a Ki mit tud?-emléklapot, de ami talán a legfontosabb: a jelenlévők felejthetetlen élménnyel gazdagodhattak. Mint már számos esetben, ezúttal is bizonyítást nyert a régi sláger, miszerint „Nem az a fontos, az ember hány éves...” Földes Barnabás Jótékonysági bál a fogyatékosoknak Jótékony célú bált rendeztek az értelmi fogyatékosok javára szombaton a szolnoki Tisza Szállóban. A lapunk kiadója által is támogatott bál bevételét a fogyatékosok számára létesítendő gondozóház javára fordítják. Képünkön fogyatékos gyerekek és segítőik műsort mutatnak be a bál résztvevőinek. FOTÓ: CS. /. Csárdáskirálynő a Szigligetiben Ez az előadás nem bírja el a nagy szavakat (nincs is szüksége rá), állapítsuk csak meg egyszerűen: a Csárdáskirálynő jött, láttuk és győzött megint, mint annyiszor. Elnyűhetetlen és örökkévaló - legalábbis a muzsikája. Mit bánni a darab menetét, a grófok, hercegek, trottyos arisztokraták kehes világát, banalitásuk a darabban csak untat. A muzsika, a színes, dallamos világ, a Kálmán Imréé az, melyet élvezni igaz gyönyörűség: a Túl az Óperen- cián meg a többiek, a fülünknek oly kellemetesen csengő, ismerős dallamok. Bódító, varázsos zene és rendkívül igényes. Ezúttal - hál’ Isten - úgy is szólal meg. Ebben Sel- meczi György karmesteri érdemei elévülhetetlenek. És mert akik megszólaltatják, van hozzá hangjuk, tehetségük. Láthattunk már Csárdáskirálynőt az éneklést pusztán imitáló primadonnával, előadást hordóhasú bonvivánnal. Most egyik sem fenyeget, szól a muzsika és fessek a játszó személyek. Fiatalok, akik nem az operett hagyományos sémái szerint hozzák az érzelmeket, őszinték, természetesek. A miliő, a színpadi ugyan a századelőt idézi, amit azonban ők testesítenek meg, távol esik a szecessziós, fülledt, érzel- meskedő ízlésvilágtól. Ezt jólesik konstatálni. Kertész Marcella (Silvia) játékában, éneklésében élvezhetjük a finom, tiszta líraiságot és a tüzes forróságot is; Nyári Zoltán Edvinjében a férfias erőt, a szárnyalást, az indulatokat, melyek szó szerint is magasra csapnak dalában, elragadóan; Kárpáti Norbert Bónijá- ban a jókedvű színészt üdvözölhetjük, aki bravúros mozgással, heves gesztusokkal igyekszik feledtetni - sikerrel - grófi szerepének olcsó közhelyeit. Ha kell, még cigánykerekekre is telik kedvéből. (Olykor azonban játéka „túlhabzik”.) Szőlőskei Tímea természetes Stázija is helyén van - zeneileg. Ahogy ők játszanak, abban élet, közvetlenség érzik. Abban pedig, ahogy vendégként Esztergályos Cecília formálja meg Cecíliát, a színpadra láthatóan kiéhezett művész parádés mutatványát csodálhatjuk meg; habzsolja a játékot, kacér, magakellető, diszkrét, ravasz, színes és sokoldalú, ragyog, tündököl a színpadon. Főképp az első részben. A másik vendég, Mécs Károly viszont - úgy tűnik - mintha nem igazán érezné jól magát a mulatós Kerekes Ferkó nem túl hálás szerepében. Van azonban egy pillanata, amikor elcsendesedik, kiürül az orfeum, s ő magára marad, székére roskadva, keze lecsüng, feje lassan oldalra billen, ez mesteri, mondhatni drámai: az életerős férfiember, akit váratlanul meglegyint az elmúlás, az öregedés szellője. Abban már semmi meglepő, hogy Miska főpincér szerepében Újlaky László arat újabb sikereket, bár olykor ezt a komédiá- zást kissé bevált eszközökkel éri el. Népes szereplőgárda szolgálja az előadás közönségsikerét, a neveket csak felsorolni illetlenség lenne: dolgukat jól teszik. Két részben, az eredeti három helyett csupán két színhelyen zajlik a játék, tehát némileg rövidítve. Ez azonban korántsem megy kárára, sőt üdvözlendő az ésszerű, főleg a bárgyú szöveget érő húzás. Ami lényeges, a muzsika csorbítatlan marad. A rendezés - Bor József munkája - korrekt, és látványos nagy tablókkal, pirotechnikai ötletekkel (csillagszórók, tűzijáték) is operál a siker érdekében. Van tánc is, szegényes, ám az estélyibe öltözött hölgyek és copfos urak szépen keringőznek fehér-feketében. A díszleteket, ruhákat Vogel Eric képzelte el (az orfeumi kicsit kopottas, a hercegi palota viszont pompás), aki már nem érhette meg a bemutatót, időközben örökre eltávozott tőlünk. Hattyúdala lett a Csárdáskirálynő a kortinára festett pan- nóval - orfeumba érkező urak és hölgyek festői ábrázolata - mely művészi ihletettségre vall. Jegyezzük meg, a művész elképzeléseit Katona József festette meg. Hercegné lesz a kis sanzonettből, egymásra talál Bóni és Stázi, udvarhölggyé is kineveztetik Ciliké, éljen hát a szerelem, éljen a boldog vég! Mehet mindenki boldogan haza. kiki a maga dolgára. Azért néhány kedves dallam még sokáig ott rezeghet bennünk, tovább is: álom, álom, édes álom... Valkó Mihály
