Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-17 / 193. szám
4. oldal 1996. augusztus 17., szombat Ünnepi Körkép Legenda és valóság Ópusztaszeren Hosszú, fárasztó autóút után érkezem a Kecskemét és Szeged között fekvő kétezer lelkes településre, Pusztaszerre. Fellobogózott parkot, „magyarkodó” feliratokat keresek, hisz ezen a szemet gyönyörködtető helyen ringott Magyarország bölcsője. De errefelé nincsenek efféle külsőségek. verjenek, megpihenjenek. A história szerint a honfoglalást a mai Pusztaszer környékén fejezték be. Ha az idegenvezető nem mondaná, nem derülne ki: a Az emlékpark külsejében is megújult fotó: feb/kallus Helyettük egy jókora elektromos kapuba botlom. Az egyenruhás biztonsági őr csak sajtóigazolványom felmutatása után enged a Nemzeti Történeti Emlékpark belsejébe, majd a lelkemre köti: a híres körépületben, a Rotundában is keressek kísérőt. A Feszty- körképet ugyanis nem lehet „akárhogy” megnézni. Tíz év munkája A Rotunda bejáratához vezető emelkedőn baktatva akaratlanul is körbetekintek az illatozó parkon. De hisz ez maga a csoda! Nagy László, az emlékparkot működtető közhasznú társaság ügyvezető igazgatója készségesen mesél arról, milyen nehézségek közepette kezdődtek, majd - a hetvenes években - hogyan folytatódtak itt az ásatások:- Volt értelme a magyar állam és Csongrád megye anyagi erőfeszítéseinek: a régészek nemcsak időszámításunk előtti eszközökre, sírokra bukkantak, hanem feltárták egy honfoglalás kori település maradványait is. Az eredmények „bűvöletében” született az ötlet: nemzeti emlékhelyet kellene itt létesíteni, ahol kiállíthatnánk az akkor még restaurálás alatt álló Feszty-körképet is.- Úgy tudom, hogy a kép java a II. világháborúban elpusztult.- A kétharmada, de nem a java. Zömmel az égboltot ábrázoló részek semmisültek meg. A tíz évig tartó konzerválás, majd a lengyel szakemberekkel elvégeztetett helyreállítás azonban olyan jól sikerült, hogy noha 2,7 millió dollárt mutatott a végszámla, megérte az árát. Javasolja, győződjek ma-. gam is igazáról. Kísérőt is kerít.- Sok látogatónk arra számít, hogy egy szögre akasztott, nagyméretű képet mutatunk majd - mosolyodik el Ági, az idegenvezetőm, amikor a körképhez vezető csarnok bejáratánál várakozunk. Nincs soron kívüli belépés, előzetes bejelentkezés után félóránként százhúsz kíváncsiskodót engednek csak be a terembe. - Látná a kifelé jövők arcát! Még az is megnyugszik tőle, aki idegesen, napi gondoktól gyötörve érkezett. Az áhítat terme Nyílik a vasrács. Fegyveres őr vezet bennünket a körépület emeletére. Ott aztán a háttérbe húzódik, hisz csak zavarná az áhítatot. Mert a körkép nyújtotta élvezetre alig akad szó. A múlt század végén készült, 120 méter kerületű, 15 méter magas alkotás különleges hatása abban rejlik, hogy a szemlélő a képbeli események színhelyén, a voloczi völgyben érzi magát. Itt léptek az új haza területére eleink, hogy aztán tábort festett kép egy mesterséges kördobogóban folytatódik, így az arra „varázsolt” gyep, az oda dobott fejsze, az ott csobogó patak mind-mind a kép részének tűnik, holott attól tisztes távolság választja el. A vágtató lovak dübörgését, a vonuló szekerek zaját, a sebesült szláv harcosok nyögését, a rabul ejtett nők sikolyát különleges hangeffektusok teszik „élővé”. Mint ahogy a világítás is az eredetihez teljesen hasonló fényviszonyokat adja vissza. A terem hőmérsékletét és pára- tartalmát számítógép szabályozza.-A világ harmadik legjobban sikerült körképének tartják a miénket, de az égbolt megfestésében senki sem tudta túlszárnyalni Fesztyt - büszkélkedik az igazgató. Ötféle kiállítás Rövid sétára indulunk az 55 hektáros parkban. A Rotundában ötféle kiállítás fogadja a hazai és külföldi vendégeket, közöttük a' királyok panoptikuma, de hamarosan megnyílik a Promenád 1869 című viselettörténeti bemutató is. Ági jóvoltából megnézhettem, mi készül a kis- és nagyvárosi utcarészlet díszletei között. Az életnagyságú, korhű ruhákba öltöztetett bábuk itt szinte életre kelnek. Mintha tényleg megszólalna a katonazenekar, elsuhanna mögöttem biciklijén a kisinas, kinyitná boltját az esemyőkészítő. Az utcai kandeláberek fényerősségének szabályozásával az éjszakák és nappalok váltakozását is „leutánozzák” majd. Állítólag ehhez hasonló kiállítást sehol sem találunk Európában. De Ópusztaszer egyéb meglepetéseket is tartogat. A Ro- tundától kicsit távolabb, a horgásztó partján elterülő skanA körkép látogatók ezreit vonzza zent, benne a kismesterek bemutatóit, a világmagyarok házát, az erdő templomának csodás épületegyüttesét.- Van itt minden, ami egy egész napos, örömteli családi kiránduláshoz kell - mondom az igazgató úrnak, amikor újra találkozunk. - Mindent láttam?- A „vigalmi negyedre” - a lovaspályára, a sportlétesítményekre, a kempingre, a csárdára már nem futotta az időből - mondja Ági. Kulturális vállalkozás A korábban múzeumi fennhatóság alatt működő objektumot alaposan átszervezték. A jegy- árusítás maga volt a káosz, hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt, ma számítógép segítségével jegyzik elő a látogatókat. Igényesen megtervezett belépőket gyártottak.- Évente 350 000 embernek kellene jegyet váltania ahhoz, hogy ha nem változnak az energia- és egyéb költségek, eltartsuk magunkat. Idén azért vészeltük át könnyebben ezt a helyzetet, mert a millecentená- riumi pályázatokon elnyert 30- 40 millió segített. Mint megtudtuk, a látogatók 6Ö-70 százaléka diák és nyugdíjas. Az előbbiek történelmi ismereteik bővítésére, az utóbbiak nosztalgiázásra használják fel az itt töltött órákat. Nekik kedvezményes, 300 forintos jegyet kínálnak. Népek találkozóhelye A megőrzés és a továbbfejlesztés - ez a két cél ad újabb energiákat az igazgatónak.-A népek tisztes találkozó- helyévé szeretném tenni Ópusztaszert - mondja az igazgató. - Olyan hellyé, ahol az itthoni magyar, az Erdélyből, a Vajdaságból vagy a Kárpát-Ukrajná- ból érkezett hazánkfia ugyanúgy jói érzi magát, mint a nyugati turista. A park hetven dolgozójával igyekszem megértetni, hogy nekünk a vendég a legfontosabb, természetesen azért is, mert bevételeink gyarapítása létérdekünk.- Mi hiányzik még az ópusztaszeri nemzeti parkból?- Hotel és nagyméretű parkoló kellene, de a sportpálya bővítése is időszerű volna. A bennünket körülölelő tájvédelmi körzet egyébként számtalan lehetőséget rejt. A kerékpáros, a lovas és a vízi turizmus fellendítése távolabbi céljaink között szerepel. A vadregényes Tisza 8 kilométerre innen kanyarog, vétek nem élni a lehetőséggel. Prospektusok, szóróanyagok kellenek, hogy minél többen láthassák: hol született Magyarország. Takács Mariann A mezőgazdaság kimozdult a mélypontról Interjú a földművelésügyi miniszterrel Ezer szállal kötődik a vidékhez, ahonnan gyökerei erednek. Jól ismeri a falvakban élők észjárását, gondolkodásmódját, örömét és baját. Lakos László két éve áll a földművelési tárca élén. Egy olyan intézmény vezetője, amely szinte állandóan a figyelem középpontjában van, ahol a döntések érzékenyen érintik, befolyásolják az ország lakosságának mindennapi életét.- Miniszter úr, az aratás apropóján arra kérem: értékelje a földművelésügyi kormányzat elmúlt kétéves „termésének" eredményét. Mit aratott le abból, amit a kormány- program a választási ciklus elején elültetett?- Eredményként könyvelem el, hogy az agrárgazdaság ma már politikamentes vizeken evez. Azaz a mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság irányítása és működtetése a szakma és a termelők, nem pedig a különböző pártok érdekei szerint alakul. Ugyancsak az eredmények között tartom számon a termőföld, a kárpótlás és a szövetkezeti tagok részaránytulajdonának kiadását, a földtulajdon rendezését, még akkor is, ha mindezekre nem az előírt ütemben került sor. Hamarosan betakarítható lesz ezen a téren is a „termés”, hiszen az idén befejeződik a termőföldkárpótlás, jövőre pedig lezárul a részaránytulajdonok kiadása.- Elcsendesedett a vihar az üzletrészek körül is.- Valóban, megindult a forgalmuk is. Kimozdult a holtpontról a termelői integráció, a gazdálkodók sok helyütt törekszenek az együttműködésre. Kétségtelenül a legnagyobb eredményként értékelem, hogy a meglévő feszültségek - a még rendezetlen tulajdonviszonyok és a tőkehiány - ellenére elmozdult a mezőgazdaság a mélypontról. Ez egyértelműen lemérhető javuló külkereskedelmi pozíciónkon. A tavalyi 3 milliárd dolláros agrárkivitel teljesítése után 1996 első félévében a mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság exportja - a búza nélkül - 0,5 százalékkal volt magasabb a tayalyi év hasonló időszakáénál. Az import ugyanekkor 10 százalékkal csökkent.- Mi az, amit nem sikerült „betakarítani?"- Nem volt eléggé sikeres a Lakos László fotó: feb termelők részvétele a privatizációban. Nem sikerült továbbá elég jó eredményt elérnünk a termelői értékesítési piacok stabilitása, az információs rendszer, valamint a szerződéses kapcsolatok területén. Egyes termékeknél - mint például a sertéspiacon - ismétlődően nagyobbak az áringadozások a még elfogadhatónál.- Emiatt sokan az agrárszabályozást hibáztatják.-Nem állítom, hogy kifogástalan a szabályozásunk, de ezek az anomáliák a piaci információs rendszer elégtelen voltára is visszavezethetők. A termelők jelentős része nem hajlandó adatot szolgáltatni, mert fél, hogy valaki valamilyen címen utoléri őt. A szerződéses rendszer termelési biztonságot nyújt, és jelentősen enyhítheti a piaci áringadozásokat. Ma inkább az a jellemző, hogy az aktuális piaci helyzet függvényében - a kedvezőbb ár reményében - hol a termelő, hol a felvásárló nem köt szerződést. Az egyensúly kialakulására azonban időt kell hagyni. Azt vallom: nem szabad állami beavatkozással kikényszeríteni az együttműködést, meg kell várni, amíg a partnerek maguktól ismerik fel ennek előnyeit.- Hogyan körvonalazódik a jövő év?-Az 1997. évi agrárszabályozás a termelői piacok kiszámíthatóbbá, stabilabbá tételét célozza meg. Jövőre az agrártámogatások nagyobb hányadát szeretnénk a termelőkhöz juttatni, és előnyt élveznének a térségi ügyek. Továbbra is ösztönözni kívánjuk a termelők önszerveződését és szövetkezéseit. Remélem - bár ez a költségvetéstől függ -, hogy nagyobb lehetőségünk, több eszközünk lesz a piaci zavarok kezelésére, enyhítésére. Az európai műveltség építőivé váltunk A püspöki kar elnökének nyilatkozata A honalapítás 1100. évfordulója másik ünneppel is összekapcsolódik: ezeréves a magyarországi oktatás, Pannonhalmán alapít- tatott az első Iskola. Ez alkalomból kértük dr. Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét, méltassa az iskolateremtés jelentőségét, válaszoljon kérdéseinkre.-Meghatározta-e, és ha igen, miként, a magyarság sorsát, az ország fejlődését a hazai oktatás megindulása?-Amikor a magyarok 1100 évvel ezelőtt mai hazánk földjére érkeztek, nem tudjuk, miként képzelték el jövőjüket. Tény azonban: életrevaló népként felismerték, hogy az akkor már fél évezrede Európát civilizáló kereszténység felé kell orientálódniuk. Á kereszténység ugyanis viseli az eszményt hordozó ember megannyi fogyatékosságát. Jézus Krisztus tekintélyével az emberi boldogulás Isten akarta útját hirdeti kezdettől fogva, és hirdette akkor már évezrede. Szent István ennek a keresztény Európának tagjává tette nemzetét, fennmaradását megalapozta, és becsületet szerző helyet teremtett számunkra. Kereszténynek lenni tudásra és fegyelmezett életre való törekvést jelent, kezdettől fogva. Ennek a zsidókeresztény múltra visszatekintő bibliás meggyőződésnek lett következménye, hogy Jézus Krisztus egyháza mindig a jobb és értékesebb jövő szolgálatában állt. A nemzedékről nemzedékre megújuló emberiség mindenkor a tanítás és nevelés felé fordult. így nyilvánvaló volt, hogy a kereszténység felvétele a keresztény közoktatás kezdete is, minden országban, nálunk is. A szerzetesi és káptalani iskolák a körülmények adta lehetőséghez mérten az új keresztény népeket, minket is, az európai műveltség építőivé tettek. Nincs szándékomban tagadni az emberi élettől elválaszthatatlan hiányosságokat, amelyek minden emberi tevékenységben, a keresztény tevékenységben is megvoltak és megvannak, de évszázadokon át az egyház volt Európában és nálunk is az oktatási feladat ellátója, szorgalmazója. Templomai is ezt szolgálták, iskolái is ezért alakultak. De kérdésére még pontosabban válaszolva: Európa többi országában az egyház által létrehozott iskolák és egyetemek - mások ugyanis nem voltak kezdetben sehol - döntő szerepet töltöttek be a mai értékes, szellemi és erkölcsi viszonyok megalapozásában. Ha mi ennek az Európának élő tagjai lettünk és tudtunk maradni, akkor a magyar keresztény oktatásnak nem volt másokénál alábbvaló szerepe ebben a folyamatban. Mi az európai, latin írást sajátítottuk el. Az egyház közvetítette hellén-római kulturális örökséget vettük át. Fogalmi gazdagodásunk a többi európai keresztény nép szellemiségéhez igazodott. Mi a Nyugat-Európá- ban érvényesülő erkölcsi élet és kultúra továbblépésén fáradoztunk. Erkölcsiségünk, tudomáSeregély István: Türelemre van szükségünk nyosságunk, művészetünk, irodalmunk, zenénk kontinensünk kultúrájának része lett. Ki vonhatja kétségbe, hogy ezt nem ugyanazon - más országokban is érvényesülő - keresztény műveltségszolgálat hozta létre.- Milyen szerepe volt az egyházi oktatásnak történelmünk további századaiban? Elsősorban az erkölcsiséget illetően.-Nem kell külön igazolnom, hogy az ember fizikai és szellemi egység. Az ember saját sorsának kovácsa. Ebből következik, hogy hatékony tevékenységet, amíg ember születik erre a földre, csak belső meggyőződés irányíthat. Ez a belső életirányítás az ember erkölcsi magatartása. Ez a magatartás addig szolgálja a javát, amíg megfelel az ember e világi és örök rendeltetésének. A kereszténység a teremtő megszabta rendeltetésünk meggyőződését ültette el a keresztény népek, így a mi népünk lelkében is. Belőle fakadt az a jóra törekvő és rosszat mindig javító erkölcsiség, amely ma is egyedüli lehetősége az emberi boldogulásnak. Mi nem voltunk és - szeretném hinni - ma sem vagyunk alábbvalóbbak egyetlen más népnél sem. Igaz, hogy többre sem tarthatjuk magunkat. De múltat megbecsülő és jövőért életét adó európaiságunkban megálltuk a helyünket. S a keresztény oktató-nevelő szolgálatnak biztos, hogy nálunk is döntő szerepe volt ebben.- Van-e ilyen szerepe a keresztény oktató-nevelő szellemiségnek, iskolának a pluralista mai társadalomban ?- A világ rendje, amely előttünk kezdettől érvényesült és utánunk is meglesz, nem változott. Ha a kereszténység ennek a világrendnek szószólója, akkor ma is ugyanaz a célja, hogy minden új nemzedéket felkészítsen a jövő építésére, az emberiség előrehaladásának szolgálatára. A pluralista társadalom nem áll ki a világ rendjének vizsgálata és szolgálata mellett, és a gátlástalan individualizmus - szabadság címén - az egyénre akaija bízni sorsa alakítását, megfeledkezve a felelősségről, amely a többi ember iránt és földünk iránt is kötelez bennünket, mint a Teremtő társait. S ha keresztény optimizmussal tagadom is, hogy az ember elpusztíthatja magát és világát, állítom, hogy csak azoknak lesz jövőjük a földön, akik visszaigazítják életüket ennek a világnak Isten akarta rendjéhez D. G.
