Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-19 / 142. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. június 19., szerda Bmixaszámlák. Az idén május végéig - a forint leérté­kelődését nem számítva - 9 milliárd forinttal csökkent a lakossági devizaszámlákon elhelyezett betét értéke, amely az elmúlt hónap végén 455,7 milliárd forint - azaz 3 milliárd dollár - volt. Ez az összeg a teljes lakossági meg­takarítás nem egészen egyne­gyedét teszi ki. Mimes kényszer. Dinami­zálni kell az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. működését és gyorsítani a döntés előkészítését - állítja az ÁPV Rt. nemrég kineve­zett vezérigazgatója. Kocsis István szerint nincs eladási kényszer, nem kell tehát a cé­geket minél előbb, akár áron alul eladni. Az idén mintegy 70 milliárd forint privatizá­ciós bevétel várható. őrzó-lopó kft. Legalább 15 millió forint értékű alkat­részt loptak el a Suzuki Rt. Esztergomi Autógyárából egy őrző-védő kft. tagjai. A bűn- cselekmény körülményeinek vizsgálata jelenleg is tart. Ed­dig nyolc személyt vettek őri­zetbe, illetve helyeztek előze­tes letartóztatásba. C®fflnec. Az Állami Értékpa­pír- és Tőzsdefelügyelet enge­délyezte a franciaországi be­jegyzésű Cofinec S. A. által kibocsátandó részvényeket megtestesítő globális letéti iga­zolások (GLI) magyarországi nyilvános forgalomba hozata­lát. Az engedély birtokában jú­nius 24-én megkezdődhet a hazai jegyzés, amelynek során 90 ezer darab GLI-t hoznak forgalomba 6425 forintos ki­bocsátási áron. logisztika. Az áruforgalmi központok fejlesztési kon­cepcióját úgy alakították ki, hogy azok megvalósításukat követően az európai szállítási és ellátási központok hálóza­tához kapcsolódjanak. Első­ként Székesfehérváron, Szol­nokon, Baján, Szegeden és Győrött kellene ilyen közpon­tot létrehozni. Iisfllftció. Az év első öt hó­napjában az árak átlagosan 26,2 százalékkal voltak ma­gasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Má­jusban az elektromos ener­gia 14, a vezetékes gáz 19 százalékkal drágult. A gyógyszerárak emelkedése 30 százalékot tett ki. Áx MNB hivatalos, valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 235,37 Görög drachma (100) 63,23 Német márka 100,34 Olasz líra (1000) 98,85 Osztrák Schilling 14,26 Spanyol peseta (100) 118,76 USA-dollár 152,42 Válaszol: Púim Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára Mikor lesznek „olcsóbb” hitelek? Lezárultak a közgyűlések, nyilvánosságra hozták: a negyven bank 42 milliárdos nyereséggel zárt. Sokakban - különösen a vállalkozókban - felmerült a kérdés: vajon az általuk felvett, magas kamatozású hiteleken gazdagodtak meg a bankok? — Korántsem tekinthető a 42 milliárd olyan hatalmas ösz- szegnek akkor, ha a bankok jegyzett tőkéjéhez, a 230 mil­liárd forinthoz viszonyítjuk. Ez 20 százalékos nyereségnek fe­lel meg, amely alacsonyabb az adott időszakban regisztrált inf­lációnál. Mivel a bankok is vál­lalkozások, éppen csak elfo­gadható ez az összeg.- Sok vállalkozás nem képes a magas hitelkamatokat kiter­melni. Mikor lesznek „olcsób­bak” a hitelek?-Ez nem egyszerűen banki probléma. A legnagyobb gon­dot a magas infláció okozza. Nem mindegy, mennyiért jut a bank ahhoz a pénzhez, amit hi­telként kiad. Ä betétesek nyil­vánvalóan az inflációnál maga­sabb kamatra teszik csak barikba a pénzüket. A betéti kamatok és a hitelkamatok kü- lönbözete - általában 7 száza­lék - fedezi a pénzintézet költ­ségeit és hasznát. A hazai ban­kok számára mégsem a pénz­hez jutás jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy megbízható, lehetőleg kocká­zatmentes vállalkozásoknak adhassanak hitelt. „Olcsóbb” hitelekre csak akkor lehet szá­mítani, ha a gazdaság stabilizá­lódik, ha bővül a termelés, ha csökken az infláció, meg a ban­kok hitelezésének kockázata.- Sokan nem értik, miért kell ilyen sok bank egy kis ország­ban, s az állam miért pumpál továbbra is nagy összegeket e szférába, konszolidáció címén.- A bankok számát a piac ha­tározza meg. A Deutsche Bank például most kívánja hálózatát Magyarországra is kiterjesz­teni, tehát látnak itt lehetőséget. Nyilván lesznek újabb bankfú­ziók is, amikor a nagyok ki­csikkel társulnak. Ám a kicsik Pulai Miklós FOTÓ: FEB is megállhatnak a lábukon, ha valamely speciális tevékeny­ségre szakosodva, kiváló mi­nőségben szolgáltatnak. A konszolidációt az állam azok­nál a bankoknál folytatja, ahol saját tulajdonosi érdeke ezt megkívánja. A BB után az MHB és a K&H Bank számít­hat állami tőkeemelésre. (Németh) A május csak kisiklás volt Médgyessy elégedetlen a gazdasági fejlődés ütemével Májusban az infláció - meghaladva az áprilisi szintet - 2,1 szá­zalékkal nőtt, vélhetően azért, mert ebben a hónapban fizetett először emelt árú energiaszámlát a lakosság. Az infláció csök­kenő tendenciája ennek ellenére töretlen. Az első öt hónap ada­tai azt mutatják, hogy az alapvető gazdaságpolitikai törekvé­sek ebben az évben teljesíthetők - mondta Medgyessy Péter a Magyar Munkaadók Szövetsége által rendezett fórumon. A pénzügyminiszter előadásá­ban vázolta a kormány gazda­ságpolitikai mozgásterét - kor­látáit és kitörési pontjait. Ez év áprilisában a fogyasztói árindex a tavalyihoz viszonyítva 124,4 százalékos volt, míg a májusi adat 123,9 százalékot tett ki az egy évvel ezelőttihez képest. Az export az idén dinamiku­san növekedett, és májusra a külkereskedelmi mérleg aktí­vumot mutat. Az első négy hó­napban a fizetési mérleg hiánya 700 millió dollár körül alakult. Az ipari termelés növekedésé­ről nincsenek naprakész adatok, ám valószínűsíthető, hogy az export növekedése mögött nemcsak a mezőgazdasági kivi­tel, hanem az ipari termelés bő­vülése is áll. Ezt a gazdasági képet lehet körülbelül bemutatni az IMF- nek is. A pénzügyminiszter vé­leménye szerint nem vádolható a gazdaságpolitika azzal, hogy nem igyekszik teljesíti a nemzetközi követelményeket. Mindezek ellenére elégedetlen a gazdasági fejlődés ütemével és az infláció csökkenésének mértékével. A jövőre tervezett intézkedé­sek közül Medgyessy kiemelte a vámpótlék megszüntetését, és a vámok, a tb-járulék, valamint a szolidaritási járulék csökken­tését. Megszüntetnék a társa­sági adó mellett működő kiegé­szítő adót, és bevezetnének egy osztalékadót, amelyet csak azoknak a társaságoknak kell fizetniük, amelyek külföldre vi­szik jövedelmüket. Az egyéni vállalkozók 18 százalékos adóra számíthatnak, így pró­bálja a kormányzat a „szürke- gazdaságot” szűkíteni. Pataki Az áfész vezet a külföldiek előtt A hagyományos kereskedelmi láncok visszaszorulása és az új, főként külföldi tulajdonú cégek térnyerése az egyik fő irányzat a kereskede­lemben. A lista az 1995-ös forgalmi adatok alapján állítja sorba a ve­gyeskereskedelemmel foglalkozó cégeket. Olyan vállalkozások kap­tak helyet rajta, amelyek kínálatában élelmiszer is szerepel. A vezető helyen - 150 milliárd forintos forgalmukkal - ma is az áfészek állnak, mintegy 6 ezer boltjukkal - derül ki a Mai Piac című szaklap rangsorából. A második és harmadik helyen szinte azonos - 40 milliárd forin­tot meghaladó - értékesítéssel a Tengelmann-csoporthoz tartozó üzletek és a Metro áruházak áll­nak. Szembeötlő különbség, hogy miközben a szövetkezeti üzletek száma 6000, a Tengel­mann-csoporthoz pedig mind­össze 68 üzlet tartozik (a Plus Diszkont, a Kaiser’s és az Interf- ruct üzletek, valamint a Skála Áruházak), addig forgalmuk kö­zött a különbség csupán négysze­res. A Metro viszont, amely tavaly óta több mint négyszeresére fut­tatta fel forgalmát, 1995-ben mindössze 4 áruházzal rendelke­zett (2 Budapesten, 1-1 Debre­cenben és Pécsett). 30 milliárd forint feletti forgalmat bonyolít le a toplista 4. helyezettje is, a Cse­mege Julius Meinl, összesen 169 boltjával. A felmérés készítői szerint a kereskedelemben a koncentráció erőteljes jelei mutatkoznak. Ezt igazolni látszik, hogy miközben a kiskereskedelmi forgalom reálér­tékben az országos adatok szerint csökkent 1995-ben, az első 50 cég forgalmi adatai összességé­ben az inflációt meghaladó mér­tékű növekedésről tanúskodnak. Jellemző, hogy a Centrum Áruházak 1994-es 18 milliárd fo­rintos forgalmukkal még ötödi­kek voltak, 20 milliárd forintos 1995-ös teljesítményük azonban már csak a 10. hely megszerzé­sére volt elengedő. A tavalyi lis­tán második helyezett Fotex-cso- port pedig a 7. helyre szorult vissza 26 milliárd forintos tavalyi forgalmával. Próbaút: Peugeot 106 XND Újszülött oroszlánkölyök A francia Peugeot a közelmúltban alaposan átdolgozta legkisebb modelljét, a 106-ost. Nem csupán megszokott fiatalítókúráról van szó, hiszen a kényelem és fokozott biztonság érdekében a kisautó minden szempontból gyarapodott. A Peugeot Szolnok jóvoltából a minap megismerkedhettünk a 106-os dízelváltozatával. A 12 centiméterrel megnövelt hosszúság mindenekelőtt az utastérre és a csomagtartóra gyakorolt jótékony hatást. A csinos vonalvezetésű, a passzív biztonság követelményeinek messzemenően megfelelő ka­rosszériához méltó a belső tér kialakítása, az esztétikus kárpi­tozás kellemes miliőt teremt az utasoknak. Az ülések, elöl és hátul egyaránt a francia autók­tól elvárt kényelmet nyújtják. A pilótaállás ugyancsak „testre szabott”, a műszerfal gazdag és áttekinthető, a kezelőszervek elrendezése logikus. A csomag­tartó alaphelyzetben 215 liter űrtartalmú, de 528 literre bővít­hető. Az újszülött oroszlánkölyök kiegyensúlyozottan viselkedik az úton, rugózási komfortja példaszerű, de városban is fürge partner. A kedvező össz­képet a kisautóhoz képest nagy fordulókör-átmérő (11 méter) rontja le kissé. Ha Peugeot, akkor dízel - vallják sokan. Nem véletlenül, hiszen a francia cég az öngyul­ladásos erőforrások egyik spe­cialistája. Tesztautónk 1,5 lite­res, 58 lóerős motorja is ezt bi­zonyította. Rendkívül csendes, ugyanakkor szinte valamennyi Az új formájú fényszórókról könnyen felismerhető a három- és ötajtósként kapható 106-os legújabb kiadása fotó: mészáros fordulatszám-tartományban erőteljesen húzó és hihetetlenül gazdaságos. Ezzel a motorral a 895 kiló saját tömegű kocsi se­bességmérője 157-ig tornáz­ható fel, gyorsulása pedig álló helyzetből százra 19 másod­perc. Az XND verzió fogyasz­tása tartós 90-es tempónál mindössze 3,8 liter, de városi forgalomban is beéri 5,6 liter­nyi naftával. Az új 106-os, mind a bizton­ság, mind pedig a gazdaságos­ság és kényelem tekintetében figyelemre méltó versenytársa a kis kategória más típusainak, s ami szintén nem mellékes: ár­listája sem borzolja fel az em­ber idegeit. L. Z. A jövő század csirkéje A mezőgazdaság megmentője lehetne? A XXI. század csirkéje a strucc. Húsa ízletes, ala­csony koleszterinszintje miatt egészséges, és az sem utolsó szempont, hogy az állat minden ré­sze - zsírja, tolla, tojása, csontja, körme - haszno­sítható. A struccnak szerte a világon keletje van. Hazánkban egy­előre csupán tenyésztik, a jövő azonban elkerülhetet­lenül a beír és külpiacra tör­ténő termelés és értékesítés - mondta Frank László, a Bonsai Bt. cégvezetője, az első hazai struccszakkönyv megjelenése alkalmából tar­tott sajtótájékoztatón. A szakember elmondta: a hazai vállalkozók körében egyre nagyobb az érdeklő­dés a strucctenyésztés iránt, erre utal a farmok számának növekedése is. Ez érthető, hiszen a madár húsa rendkí­vül keresett cikk a világpia­con. A strucc gazdaságosan tartható, éves takarmány- szükséglete - jelenlegi ára­kon számolva - mindössze 15 ezer forint. Tenyésztése sem igényel komoly beruhá­zást, leszámítva a madár 1 millió forintos beszerzési árát. A strucc tenyésztése jö­vedelmező, hiszen egy vá­góállatból 45-50 százalék kitűnő minőségű színhús nyerhető, amiben rengeteg az egészséges tápanyag, vi­szont nincs koleszterin. A strucctermelés - körül­tekintő, gondos előkészüle­tek után - fellendülést hoz­hatna a hazai mezőgazda­ságnak. Az előzetes felmé­rések szerint a kistenyésztők vállalkozói csoportja képes lenne olyan strucchúsmeny- nyiséget előállítani, amely- lyel hazánk ütőképesen je­lenhetne meg a világpiacon. Az exportvágóhidak sem zárkóznak el a vágás elől. Lapunknak a strucchús hazai fogyasztását firtató kérdésére válaszolva Frank László elmondta: nálunk egyelőre az ára miatt nem lenne sikere. Újvári Gizella Egymillió forintos madár FOTÓ: FEB _____________RÓLUNK ÍRJÁK____________ H azánkból nem lett Mexikó Bár Magyarország a harma­dik helyen áll a három nagy közép-európai ország listá­ján - Csehország és Len­gyelország mögött - szá­mos, a gazdaság jó működé­sét mutató kulcsfontosságú tényező, így az infláció, a GDP vagy az ipari termelés növekedése szempontjából. Értéktőzsdéje mégis olyan „egészséget” mutatott az idén, amelynek a térségben nincs párja - írja hétvégi számában a Párizsban meg­jelenő angol nyelvű napilap, az International Héráid Tri­büné. S hozzáteszi: a tőzsdét mintegy 80 százalékos nö­vekedés jellemezte. A cikk röviden felidézi az elmúlt évek magyarországi gazdasági folyamatait: az import bővülését, s a folyó fizetési mérleg hiányának növekedését - melynek kö­vetkeztében a Daiwa Europe cég egyik szakértője szerint a dolgok immár ellenőrizhe­tetlenné váltak -, s a meg­szorító gazdasági program bevezetése nélkül „Magyar- ország egy új Mexikóvá válhatott volna”. ír a múlt évi, drasztikus váltásról, az új program bevezetéséről, s ennek keretében a forint le­értékeléséről. Magyarország nem vált új Mexikóvá - mondja a szerző. Ellenben az itteni részvényárak az év elején hirtelen alacsonynak tűntek: éppen akkor, amikor szá­mos, Kelet-Európával is foglalkozó befektetési alap általában belekezd kihelye­zéseibe. Az idei, nyolcvanszázalé­kos bővülés után a részvé­nyek immár valamivel drá­gábbnak látszanak, s a Ma­gyarországgal foglalkozó szakemberek óvatosságra intenek - elemzi a lap a tőzsdei folyamatokat. Idézi az ING Barings cég egyik elemzőjét, Susanne Haller- gardot, aki nemrég egy je­lentésben rámutatott: Ma­gyarországon még számos reformra lenne szükség, mert a társadalombiztosítási költségek az állami költség- vetés túl nagy hányadát ve­szik igénybe. A bérek túl magasak, s ezáltal a fo­gyasztói árakat is ilyen szin­ten tartják, és a megtakarítás továbbra is alacsony. STL Minősített társaság A Magyar Minőség Társa­ságot az angol National Quality Assurence a BS EN ISO 9001 szabvány szerint (pnúsította - jelentették be tégnap a társaság vezetői. A tanúsítvány azt igazolja, hogy a szervezet tevékeny­sége megfelel a nemzetközi követelményeknek. A társaság - amelynek mintegy 700 tagja van - az idén ötödik alkalommal rendezi meg a „Magyar mi­nőségi hetet”, amelyen a kö­zönség megismerkedhet a hazai vállalatok itthon és külföldön elért eredményei­vel; a legfejlettebb minő­ségbiztosítási rendszerekkel és az ehhez szükséges tech­nikákkal. Magyarországon már több mint 400 olyan cég műkö­dik, amely ISO-szabványok alapján állítja elő termékeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom