Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-30 / 125. szám
10. oldal Tiszafüred És Környéke 1996. május 30., csütörtök Nappali termálkórház és a volt szülőotthon Tiszafüred ragaszkodik az egészségügyi hasznosításhoz A szülőotthont önállóan akarja hasznosítani Karcag Gázépítés az üdülőövezetben A helyi önkormányzat 1995-ben 256 üdülőtulajdonosnak küldött tájékoztatót, melyben felajánlotta a hivatal, hogy megszervezi a gáz- és aszfaltúthálózat kiépítését. Az aszfaltút költsége 40 ezer forint telkenként, ugyanez a gáz esetében 65 ezer forint lenne üdülőnként. Eddig száz nyilatkozat érkezett vissza az önkormányzathoz, melyben legtöbben a gázhálózat kiépítését támogatták. Az ezt követő személyes találkozáskor az érintettek kérték az önkormányzatot, hogy készítse el a gázfejlesztés tanulmánytervét, szerezze be szükséges engedélyeket, melynek birtokában már be lehet szerezni a kivitelezők (ár)ajánlatait, s kalkulálni a végleges költségeket is. Ebben a munkában segített négy üdülőtulajdonos szakember. Ennek eredményeként a jászapáti Kristály Kft. kivitelezőként is pályázni kíván a gázberuházásra, már elkezdte a tervezést, amivel várhatóan május hónapban elkészülnek. A tervek elkészültével szerzik be a hatósági engedélyeket, ami után az önkormányzat szakemberei ismételten megbeszélést tartanak az üdülőtulajdonosokkal. Ha ekkor mindenben egyezség születne, akkor még idén kiépülhetne a gázhálózat a füredi üdülőövezetben. Kócsújfalu gázellátása Kócsújfalu olyannyira messze esik az anyatelepüléstől, Tiszafüredtől, hogy gazdaságosan nem lehet megoldani vezetékes gáz kiépítését. Az egyetlen lehetőség így a tartályos gázhálózat kiépítése marad, a Tiszafüredtől 20 kilométerre eső hortobágyi falucskában. Ezt a lehetőséget felajánlva az önkormányzat negyven kócsi lakostól és kilenc közülettől kapott igenlő nyilatkozatot a tartályos gázrendszer kiépítésére. A kócsi tervezést és a kivitelezési pályázat kiírását ezen előzetes igényfelmérés után a Prímagáz Rt. végzi. Az előzetes egyezség szerint a tiszafüredi önkormányzat - hasonlóan a tiszafüredi és tiszaszőlősi fejlesztésekhez - átvállalja hálózatépítési munka költségeit (3 millió 200 ezer forint). így mivel minden telekre elkerülne a leágazás, a kócsi lakosoknak csak a lakásbekötéseket kellene elkészíteni. A Prímagáz Rt. terve szerint a pályázatok lehozása és értékelése után még az idén megtörténhet a kócsi gázkivitelezés. Tiszafüreden a nyolcvanas évektől egyre nagyobb szakmai hozzáértéssel használták ki a helyi termálvíz gyógyító hatását a fizioterápiai kezelésekben. Az itt folyó, egyre magasabb színvonalú gyógyító tevékenység növekvő népszerűségére alapozva tervezte meg a város, hogy egy úgynevezett nappali kórház megépítésével is bővítik ezt a szolgáltatást. A bentlakásos, ellátást is biztosító épület falait hamar fel is húzták az építők, de szinte egy időben a rendszerváltással, kurtán-furcsán félbemaradt az építkezés. A vakolatlan falak, a gyommal benőtt belső tér nem hogy a helyi gyógyturizmus érdekeit szolgálták volna, sokkal inkább a városképet rontották. 1995-ben aztán a helyi önkormányzat, a vízmű dolgozói segítségével ezt az állapotot megszüntette, azzal, hogy kívülről rendbe hozta az épületet. Ám csak a külső vakolásra, a nyílászárók rendbetételére s a külső festésre tellett a pénzből. A belső térnek Tiszaörsön, mint sok más megyei településen, nagyon jelentős gondot okoz mostanság a munkanélküli-ellátásból kikerülők segélyezése. A faluban nyolcvanan vannak, akik esetében ebben az évben lejár az az időszak, mely munkanélküliként jogosulttá tette őket a jövedelempótló támogatás felvételére. Az ő kálváriájukon kívánt segíteni az önkormányzat, amikor 90 napos időtartamra közhasznú munkát szervezett és szervez számukra. Ugyanis ez a 90 napos munkaviszony lehetővé teszi, hogy az érintettek ismét igénybe vehessék a jogszabály szerinti munkanélküli-segélyt. Jelenleg a bezárt régi temetőt s a híres örsi kiskápolna környékét teszik rendbe a közhasznú munkások. Stílszerűen fogalmazva a temető s a kápolna Kálváriadombja segít most rajtuk. Ezenkívül az iskola felújítása ad munkát a férfiaknak, az asszonyok, lányok pedig a község intézményeiben takarítanak. még várnia kell arra, hogy az eredeti tervek szerint funkcionálhasson. Egészen más aspektusból szolgáltat témát az 1958-ban, az akkori községi tanács és a helyi lakosok támogatásával megnyitott szülőotthon. Arról lapunk is beszámolt, hogy ez az egészségügyi intézmény előbb a karcagi Kátai Gábor Kórház szakmai tevékenységi körébe került, majd Karcag város önkormányzata - kihasználva a jogszabály adta lehetőségeket - telekkönyvileg is tulajdonába vette. Ez a tény különösen akkor korbácsolta fel Füreden a kedélyeket, amikor a munkáltató a gazdaságtalan működés miatt 1995. július 1-jével bezárta szülőotthont. Később ugyan szóba jött, hogy Karcag és Tiszafüred közösen oldja meg itt az idős emberek utógondozását, a Népjóléti Minisztérium alapítványi támogatásával. Most úgy néz ki, hogy ebből a tervből sem lesz semmi, hiszen Karcag önkormányzata az önálló hasznosítás mellett voksolt. A Az örsi közterületek, a községi zöldnövényzet s a falusi utak rossz állapota adnak még itt folyamatos munkát a rászorulóknak. Télen a szokatlanul nagy mennyiségű hó eltakarításában segédkeztek az örsi közhasznú foglalkoztatottak. karcagi kórház irányításával dolgozó két egészségügyi intézmény sorsáról Tiszafüred polgármesterét, Rente Ferencet kérdeztük meg. A polgármester elmondta, hogy a fizioterápia esetében nagyon korrekt módon egyezségre jutottak a kórház vezetésével. Ennek értelmében, miután tisztázódik minden, az átvétellel kapcsolatos gond, az intézmény Tiszafüred tulajdonába kerül. A város továbbra is tervezi, hogy éppen a helyi gyógyturizmus érdekében befejezi a félig kész beruházást. Ehhez adott a kiváló szakmai háttér. Ám elegendő pénz még nincs. Rente Ferenc bízik abban, hogy a szűkös saját erőn felül sikeresek lesznek a város pályázatai, s szponzorok is támogatni fogják a város termál- és gyógyturizmus fejlesztésére irányuló elképzeléseit. A szülőotthonnal már egészen más a helyzet: Tiszafüred polgármestere szerint az egészségügyi intézmény sorsa nem lehet anyagi kérdés. Ezért volt számára is meglepő, hogy személyes kérése ellenére Karcag városa elzárkózva attól, hogy a volt szülőotthon visszakerüljön Tiszafüred tulajdonába, vagy azt éppenséggel közösen hasznosítsa a két város, 29 millió forintért meghirdette az épületet, a hozzá tartozó telekkel együtt. Tiszafüred nem kíván lemondani arról, hogy az épület, ha nem is szülőotthonként, de más formában egészségügyi célokat szolgáljon. Ezért a város élni akar törvény adta elővásárlási jogával, de nem a Karcag város által megszabott, irreálisan magas áron. Júniustól szeptemberig még 38 munkanélküli gondját kell megoldani a községi vezetésnek. A tervek szerint a temetők rendbetétele, az utak karbantartása ad majd nekik elfoglaltságot, de a hivatal velük tervezi a községi szeméttelep rendbetételét is. A munkanélküliek kálváriáján segít Rendbe teszik a Kálvária-dombot Ahová egy híján száz gyerek jár Az igari iskola lépést tart Tiszaigaron, ahol egy híján száz gyerek jár iskolába, nem csak gondot jelent a pedagógusoknak s az évfolyamonként egy-egy osztályba járó gyerekeknek a falusi lét, hanem olykor előnyöket is. Ez utóbbiakhoz talán az járul hozzá legjobban, hogy a kis létszám miatt a pedagógusok szinte személyre szabottan tudják végezni a munkájukat. Ennek a munkának van is eredménye, hiszen a végzős nyolcadikosok kevés kivétellel az első helyen megjelölt tanintézményekbe nyernek felvételt. A nyelvi labor modern felszerelését is pályázati pénzből biztosították A 7. és 8. osztályosok körében egyre kedveltebb lesz az informatika így történt ez ebben az évben is: a tizenhét végzős közül heten középiskolába, heten ipari iskolába, ketten pedig speciális szakiskolába nyertek felvételt. Egy, egyébként tehetséges tanuló szülei zárkóztak el csupán gyermekük továbbtaníttatásától, magyarázatul a család rossz szociális helyzetét említették. Az iskola pedagógusainak, akiknek a fele bejáróként dolgozik a mintegy ezerfős falucskában, és akik közül mindenki rendelkezik megfelelő szakképesítéssel, talán ez okozza a legnagyobb nehézséget. A rossz szociális háttérrel rendelkező, munka nélküli szülők gyerekei magukkal hozzák a halmozottan hátrányos helyzetükkel járó problémákat az iskolába. Ezért az önkormányzat által biztosított, viszonylag nyugodt feltételek ellenére - hiszen évek óta nem volt létszámleépítés, s a költségvetés is toleráns az iskola terveivel kapcsolatban -jelentős gondot okoz a tantestületnek a családok hátrányos helyzetének kompenzálása. Ezért hozták létre - erről nemrég lapunk is beszámolt - a tehetséggondozó alapítványt, ezért próbálják pályázatok útján is tartani a lépést a nagyobb települések tanintézményeivel: hogy még jobb alapokkal, s ne csak két számítógéppel tanuljanak a gyerekek informatikát, minél többen, jól megismerhessék az angol nyelvet, a jól működő szakkörökkel együtt, melyek közül nagyon sok vezetését ingyen is vállalták, hogy még több sikert érjenek el felzárkóztató, speciális programjaikkal. Talán azért is, hogy abba a faluba, ahol egyre kisebb a falusi szellemiséget megtartó értelmiségi réteg száma, minél több tovább tanuló kisiskolás térjen haza dolgozni. Szűcséknél jó az utánpótlás-nevelés Az ifjú mester vizsgára készül Szűcs Imre, neves tiszafüredi fazekasmester családjában nagy gondot fordítanak az utánpótlás nevelésére. A fazekasmester lánya, a húszéves Judit most készült el vizsgakollekciójával, mellyel megpályázza a Népművészet Ifjú Mestere címet. A legszebb karcagi és tiszafüredi fazekashagyományokat feldolgozó válogatás láttán Juditnak jó esélye van arra, hogy megszerezze a címet. Erről azonban csak június hónapban szerezhet bizonyságot. Abádszalók francia vendégei A térség országgyűlési képviselője, dr. Kasuba János nemrég a Parlamentben látta vendégül Abádszalók francia vendégeit, akik megtekintették a patinás épület nevezetességeit, s tájékoztatót kaptak a magyar törvényhozás munkájáról is. A program különös meglepetéssel is szolgált, hiszen maga a köztársasági elnök, Göncz Árpád is fogadta dolgozószobájában a L’Aisne megyei delegációt. A Hortobágyra is elutaztak a francia gyerekek, ahol a magyar puszta nevezetességeivel - szürkegulya, rackajuhok, őshonos madarak, Pusztamúzeum, csikósbemutató stb. - ismerkedtek meg, de a legnagyobb sikere mégis a pusztai slambucpartinak és a kis gólyáknak volt. A búcsú előtt a 20 francia kisiskolás és kísérői számára a vendéglátó szalóki szülők és gyerekek úgynevezett családi napot szerveztek. A familiáris pikniken biztos, hogy szó esett arról, hogy az együtt töltött napok valóban az európaiság jegyében alapozták meg a francia-magyar gyermekek jövőbeli együttműködését. A Soros Alapítvány által is támogatott programsorozat jól szolgálta a kapcsolatok kialakítását közös értékeink bemutatásával. Ebből mind a francia, mind a magyar gyerekek csak profitálni tudtak és tudnak, hozzátéve, hogy eközben lehetőség nyűt a pedagógiai módszerek cseréjére is. A programsorozat a megyeszékhelyen ért véget. A megyeházán Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke fogadta az európaiság kis diplomatáit, mielőtt Ferihegyre indultak volna. A színvonal nem volt meglepetés Zrínyis gála Tiszafüreden A tiszafüredi Zrínyi Ilona Általános Iskola immár hagyományosan, harmadik alkalommal rendezte meg a napokban a Városi Művelődési Központban tavaszi gálaműsorát. Ebből az alkalomból az iskola legtehetségesebb diákjai, akik kimagasló eredményeket értek el a megyei és országos seregszemléken - művészeti, kulturális és tanulmányi versenyeken - műsort adtak. A rendezvényen zsúfolt ház várta a gyerekek tizenkilenc produkcióját. Á műsorról, melyre az önkéntes alapon befizetett belépők árát - közel 20 ezer forint gyűlt össze - a tanulók jutalmazására fordítja az intézmény; elmondható, hogy méltón a hagyományokhoz, magas színvonalú volt. A tehetséges zrínyis diákok országos szinten is elismert kórusa, nívós irodalmi összeállítása, a társastánccsoport premierje tartogatott így is több meglepetést a nézőknek, akik között ott voltak a szülők, a nevelők, a barátok, sőt többen eljöttek a városban üdülő külföldiek közül is. A kellemes meglepetést a közönség zúgó vastapssal honorálta. -p-Az oldalt írta: Percze Miklós Fotók: Csabai István
