Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-30 / 125. szám

1996. május 30., csütörtök Privatizáció 11. oldal Biztos befektetés hosszú távra Kárpótlási jegyért TITÁSZ-részvényt kaphat Hétszázhúszezer ügyfelet szolgál ki a Tiszántúli Áramszolgál­tató Rt. „Fennhatósága” három megyére, Hajdú-Biharra, Jász-Nagykun-Szolnokra és Szabolcs-Szatmár-Beregre ter­jed ki. Eszközértéké, vagyis vagyona 38,6 milliárd forint. A TITÁSZ-t tavaly december végén privatizálták, 49,23 százalék-Újabb áramszolgáltató vállalat részvényeit kínálja az ÁPV Rt. bán a müncheni Isaar Amper Werke vette meg. Ezenkívül az önkormányza­toknak és az ÁPV Rt.-nek van tulajdona az áramszolgáltató­ban.- Mit jelentett a német szak­mai befektető megjelenése a TITÁSZ Rt. életében? - ezt kér­deztük Csató János vezérigaz­gatótól.- Egyrészt mindenképpen azt jelenti, hogy megismerünk egy fejlett szakmai kultúrát. Másrészt a német cég tőkee­rős. A magánosítási folyamat egyik legfontosabb eredmé­nyeként a befektető a már be­fizetett többmilliárd forinton túl szintén milliárdokban mér­hető fejlesztési célokat szol­gáló működő tőke behozata­lára vállalt kötelezettséget.- A fejlesztés rendkívül költséges dolog és nem megy egyik napról a másikra. Ter­mészetesen csak pénz kérdése a korszerűsítés. Például Debrecenben majd valamikor egy kombinált cik­lusú erőművet tervezünk fel­építeni, aminek beruházási költsége mostani árakon 15 milliárd forint! Ebből is látszik, a befektetés csak akkor térül meg, ha a vil­lamosenergia ára a megfelelő szintet eléri. Sajnos jelenleg az ár messze alatta van a kívánt mértéknek, és nem fedezi a nagyobb beruházásokat. Ha nincs kellő ára az energiának, akkor valami elmarad. Sajnos mi is kénytelenek vagyunk bizonyos fejlesztése­ket és karbantartásokat elha­lasztani. A szakmai befektető, há a villamosenergia ára a helyére kerül - márpedig az év végére ez várható -, akkor kiegészítő befektetéseket hajthat végre, hogy a rendszer megnyugta­tóan működhessen.- Tudják-e már konkrétan, mennyit szán a német befektető a fejlesztésekre ?- Jelenleg a felmérések, vizsgálatok zajlanak. Ha ezek végére érnek, akkor születnek meg azok a döntések, hogy mikor hajtanak végre tőkeme­lést.- Ha ez a többmilliárdos be­fektetés lezajlik, mit vehet majd észre a fogyasztó?- Azt, hogy a szolgáltatás minősége javul, kevesebb lesz az üzemzavar és a zavartatás. Jobbak lesznek a feszültségvi­szonyok, és információs rend­szerünket is jelentősen javít­hatjuk. Ez azt jelenti, hogy az áram­számlák készítése, a pénzbe­szedés kulturáltabbá, ponto­sabbá, követhetővé válik.- Szerencsére Szolnok me­gyében nincs sok gond, de Szabolcsban már nem ilyen jó a helyzet. Ott olyan hosszú há­lózatszakaszok vannak, ahol egyszerűen nem lehet uralni a viszonyokat. Táppontot kel­lene sűríteni, de ez 400 milli­óba kerülne.- Nos, itt kezdődnek a gon­dok! Szolnok megyében egyébként elég sok rekonst­rukciót hajtottunk végre, pél­dául Törökszentmiklóson és Tiszafüreden. Ugyankkor Nádudvaron nem tudjuk ki­szolgálni a felmerülő többlet igényeket, azokat vissza kell mondanunk.A jelenlegi kap­csolóállomást mindenképpen bővíteni kell egy 120/20 kV-os transzformációval. Szabolcs­ban Baktalórántháza környé­kén nagyon rosszak a feszült­ségviszonyok, hosszú hálóza­tok vannak.- Úgymond kisebb fejlesz­tésekre még futja, de nagyob­bakra csak akkor lehet követ­kezetesen számítani, amennyi­ben a villamosenergia fogyasz­tói ára a „helyére” kerül.- Mekkora ár lenne a megfe­lelő?- Ezt így nehéz megmon­dani. Most folyik egy vizsgálat az energiahivatal vezetésével, ahol felmérik a jogos költsé­geket, amelyeket el kell is­merni az árban. * A TITÁSZ Rt. részvénye­sei száma eddig csak az Isaar Amper Werkére, az ÁPV Rt.-re és az önkormányza­tokra terjedt ki. Most azonban a lakosság is hozzáférhet részvényekhez, mert ezek cseréjét ajánlja az ÁPV Rt. az ossz áramszolgál­tató esetében közel 20 milliárd' forint értékben kárpótlási je­gyért, amelynek révén a kár­pótlási jeggyel alanyi jogon rendelkezők hosszútávú befek­tetési lehetőséghez jutnak. A részvények kibocsátása és jegyzése várhatóan ebben az évben hat szakaszban történik. A gördülékeny lebonyolítás érdekében a forgalmazó lehe­tővé teszi az otthon történő és a gyűjtőhelyeken leadható jegyzési ívek alkalmazását. Á forgalmazó helyeken egy­ségcsomagokban elhelyezett jegyzési íveket az igénylő vagy hozzátartozója hazavi­heti. A kitöltött jegyzési íveket bármelyik forgalmazó helyen leadhatja és erről igazolást kap. A részvénycserére 200 OTP Bank fiók áll az igénylők ren­delkezésére. Az előnyt élvező alanyi kár­pótoltakon túl cél a törvény ál­tal kényszerelfogadó települési önkormányzatok, szövetkeze­tek tulajdonában levő kárpót­lási jegyek felhasználása is. * /- Ön hogyan értékeli, érde­mes TITÁSZ-részvénybe fek­tetni a kárpótlási jegyeket? - folytattuk a beszélgetést.- Szerintem biztosan, hiszen a kárpótlási jegy ára elég ala­csony, vagyis ha eladja valaki, akkor alig kap érte valamit. Ha viszont kicseréli TITÁSZ- részvényekre, sokkal jobban jár. A cég előbb utóbb biztosan nyereséges lesz. A hiányt már jövőre jelentősen csökkentjük, és a nyereséget három év múlva már produkálni fogjuk. De jelenleg nem is az a lé­nyeg, hogy most mennyit kap osztalékba, hanem, hogy mennyiért tudja majd eladni a részvényjegyét! Mert a TITÁSZ részvénye pár év múlva a jelenlegi névér­ték többszörösét fogja érni.- A dolgozóknak is lehetősé­gük lesz részvényhez jutniuk?- Természetesen. Már meg­született az ÁPV Rt. döntése, hogy a dolgozók milyen for­mában, mennyiért és milyen kedvezményes részvénycso­magot kapnak. A részvényhez jutás függet­len attól, hogy hány éve van nálunk a dolgozó (de legalább egy év munkaviszony le­gyen), milyen beosztásban van és mennyi a keresete. A dolgozó tulajdonképpen 522 ezer forint értékű rész­vénycsomagot kaphat kárpót­lási jegyért - mai árfolyamon számítva - 60 ezer forintért.- Azt tudom tehát össze­foglalóan mondani, hogy mi jó szolgáltatást biztosítunk ma is. A hosszútávú fejleszté­sekre kétségtelen, a jelenlegi lehetőségek kevesek, de a szakmai befektető éppen ezért további tőkét juttat a cégnek. A német főtulajdonos jelen­léte növelni fogja az áram­szolgáltatás színvonalát és természetesen a cégnek az ér­tékét. Az ÁPV Rt. a múlt héten ho­zott határozatával immáron a má­sodik áramszolgáltató, az EMÁSZ tőkéjéből nyolc százalé­kot kitevő részvénycsomagot ajánl fel a kárpótoltaknak. A részvényeket június 3-tól június 13-ig lehet igényelni. Az ÉMASZ 244.033 darab, névreszóló, darabonként tízezer forint névértékű, A sorozatú részvényeit az OTP Bróker Rt. az OTP Bank Rt. - Daiwa - MKB Rt. tagokból álló konzorcium hozza nyilvános forgalomba. A részvénycsomagból 104.033 darabot a belföldi alanyi kárpó­toltak. 50.000 darabot a külföldi alanyai jogon kárpótoltak szá­mára különítik el. Az önkor­mányzatok a részvénymennyi­ségből szintén 30.000 darabot je­gyezhetnek, és ugyanennyit kü­lönítettek el a mezőgazdasági szövetkezetek részére, illetve a kárpótlási jegy hasznosító társa­ságoknak. Egy EMÁSZ, tízezer forintos részvényt minden 10.000 forintnyi összcímletértékű kár­pótlási jegyért lehet igényelni. A jegyzési szabályok lényegében változatlanok. Tehát, az OTP több mint 200 fiókjában lehet or­szágszerte személyesen beadni az igénylőlapot. Mintegy 30 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet adtunk ki a határainkon túl élőknek - tudtuk meg Lábody László, címzetes államtitkártól, aki a Határon Túli Magyarok Hivata­lának elnöke. A hivatal hatha­tós lépéseket tett azért, hogy a határainkon túl élő mintegy 250 ezer alanyi kárpótolt is felhasz­nálhassa a jegyét.- Hol élnek ezek a kárpótol­tak?- A túlnyomó többségük Romániában, Szlovákiában, a Kárpátalján és a Vajdaságban, de több mint ötven országban tartunk nyilván alanyi jogú kárpótoltakat. Éppen ezért mind gazdasági, mind ewrköl­­csi megfontolás vezetett minket abban, hogy segírtsünk ezeknek az embereknek. Erkölcsi megfontolásunk az volt. ha már a magyar állam ígéretett tett arra, hogy vagyont ad a kárpótlási jegyért, akkor ezt be is lehessen váltani, más­részt, ha már általános a tőke és a pénzínség, akkor ezeket a je­gyeket a gazdaságilag is hasz­nosítható tőkévé kell alakítani.- Hogyan sikerült ezt megva­lósítani?- Úgy, hogy hosszas tárgya­lás eredményeként az ÁPV Rt. lehetővé tette, hogy először a DÉMÁSZ, majd most az ÉMÁSZ részvénycserénél a külföldön élő alanyi kárpótol­tak számára is elkülönítsenek egy külön keretet. Az első esetben a DÉMÁSZ részvényeiből 600 millió forin­tot különítettek el erre a célra. Háromszoros volt a túljegyzés,- Minden ügyfelünknek azt ta­nácsolom, hogy egyelőre ne ad­ják el a DÉMÁSZ-részvényeiket nyilatkozta Bagyula László, a New York Broker egyik vezetője. A cég a Határon Túli Magya­rok Hivatalának ajánlásával Észak-Amerikában élő kárpótol­taknak kínálja fel szolgáltatásait. A Démász jegyzésekor elsősor­ban az itt élő, de deviza külföldi­nek számító kárpótoltak jegyeit gyűjtötték össze. Az azóta eltelt időben meg­szervezték a külföldi megbízot­tak hálózatát, és élénk tárgyalást folytatnak arról, hogy a deviza­­külföldinek számító kárpótolt, ha részvényt szerez és utána azt el­adja, akkor a pénzt minél egysze­rűbben és a lehető legkisebb költ-Az az időszak, amíg a kárpót­lási jegyből részvény lesz, három részre oszlik: az első a jegyzési időszak, amikor mindenki írás­ban jelezheti az igényét. A második, az úgynevezett al­lokációs időszak, amikor a be­gyűjtött igények alapján a rész­vényeket elosztják a csoportok között. Ennek eredményéről mindenki értesítést kap. Ám az előző áramszolgáltató részvény­­cseréjénél előfordult, hogy jóné­­hányan nem kaptak időben értesí­tést. Éppen ezért, ha valaki netán az allokációs időszak lezártával sem kapná meg a levelet, amelyik tartalmazza, hogy mennyi rész­vényt kap, akkor jelentkezzen személyesen az OTP-ben, ahol beadta az igénylését. A harmadik időszak az elszá­molásé, amikoris be kell mutatni a dokumentumokat és leadják a kárpótlási jegyeket, amiért cse­rébe részvényt kapnak a kárpótol­tak. Nem fontos a részvényeket fi­zikai mivoltukban kikérni, hiszen a központi elszámolóház, a KE­­LER nemcsak nyilvántartja a tu­lajdonszerzést, hanem olyan iga­zolást ad ki róla, amivel a rész­vény igény szerint akár azonnal továbbadható. ami igazolta, hogy hatalmas az igény.- Am a többség nem tud el­jönni személyesen, hogy részt vegyen ezekben az akciókban.- Valóban, de erre is talál­tunk megoldást. Mint hivatal, mi nem gazdálkodunk, de az összes érdekelt bevonásával meghatároztuk, hogy milyen feltételek mellett lehet cégek­nek jegyezni ebből az elkülöní­tett keretből. Az volt a célunk, hogy olyan cégeket keresünk, amelyek, ha teljesítik a feltételeket, ajánlást kapnak tőlünk és mindenben a New York Bróker, az Alanyi Kárpótlási Jegy Kezelő Kft, a német kárpótoltak jegyeit gyűjtő társaság, a Magyaror­szági Német Vagyonkezelő és Kereskedelmi Rt, a BVL első Magyar-Angol Bróker Rt. és a Csiky Bróker rendelkezik a mi ajánlásunkkal, a tizenegy je­lentkező közül. Az ajánlást alapos ellenőrzés után adjuk meg, ez tehát min­denképpen garancia. Az öt cég gyakorlatilag minden földré­szen képviseli a kárpótoltakat. Most folynak tárgyalások arról, hogy Izraelben és Ausztráliá­ban melyik céggel tudunk meg­állapodni.- Mit vár a mostam EMÁSZ részvény jegyzéstől?- Ismét arra számítunk, hogy túljegyzés lesz. Mindenesetre mindenkinek csak azt ajánlom, hogy érdeklődjön a részletek iránt is. Éppen ezért mi is létre­hoztunk egy kárpótlási infor­mációs irodát, ahol minden fel­világosítást megadnak. ség felszámításával devizában megkaphassa. Jelenleg minden ügyfélnek külön-külön forint­­számlát kell nyitni, s ennek költ­sége nem mindig alacsony - mondta Bagyula László. Mindenkinek azt tanácsoljuk hogy várjon a részvénnyel, s ne adja el azonnal. Ugyanezt mond­juk majd az ÉMASZ-nál is. Ha már két-három évig tartották a jegyet, akkor érdemes megvárni, míg a tőzsdén kívüli forgalomban felmegy az áramszolgáltató árfo­lyama. A DÉMÁSZ-on már mintegy 10 százalékot lehetett „nyerni”. Az Alanyi Kárpótlási Jegyke­zelő Kft. idén január óta rendel­kezik a hivatal ajánlásával. Mint Csiszár Károlytól megtudtuk, el-Az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Részvénytár­saság nagy múltú cég, hiszen jogelődjét 1951-ben alapították. A cég 1991. december 31-ével alakult át részvénytársasággá, amelynek részvényei 48.81 szá­zalékát az ÁPV Rt. 1995 végén szakmai befektetőnek adta el. A privaticiós pályázaton a győztes a RWE-EVS konzorcium lett, ame­lyik lehetőséget kapott arra is, hogy a későbbiekben megsze­rezze a többségi tulajdont. A társaság Magyarországnak mintegy egy hatodát látja el ener­giával. A cég jelenleg ugyan veszteséggel üzemel, ám a priva­tizáció egyik célja éppen az volt, hogy profitorientált vállalkozás­ként működjön a továbbiakban. Erre minden lehetősége megvan, hiszen a jelenlegi szabályok kö­vetkeztében 1997-től az energiaár 8 százalékos nyereséget fog tar­talmazni. A cég jelenleg mintegy 2800 főt foglalkoztat és természetesen fő profilja az áramszolgáltatás. Talán azt sem árt tudni, hogy az ellátási területéhez tartozó 35 vá­rosban és a megyékben kizáróla­gos joga van az áramszolgálta­tásra, ami azt jelenti, hogy bizto­sított a piaca. Áz ÁPV Rt-nél úgy- Folytatódik a kárpótlási jegyek részvényre történő cseréje - ígérte év elején Suchman Tamás privati­zációs miniszter. Elsőként a DÉ­MÁSZ, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság részvényeit kínálták föl. Áz átvál­tási árfolyam szerint harmincezer forint értékű kárpótlási jegyért negyvenezer forintnyi részvényt le­hetett kapni. A részvényjegyzés el­sősorban az alanyi kárpótoltakat kívánta tulajdonhoz juttatni. Tehát mindenki mással szemben az előnyt az alanyi kárpótoltak kapták. Négy kategóriában lehetett je­gyezni, vagyis elkülönítettek rész­vényt a belföldi alanyi kárpótoltak­nak, kárpótlási jegy hasznosító tár­saságoknak, az önkormányzatok­nak, a külföldön élő alanyi kárpó­toltaknak. Ezen kívül egyéb kategá­­riában mindenki igényelhetett, aki­nek valamilyen módon a birtokában jegy volt. Áz ÁPV Rt. megbízásából az OTP Bróker olyan új módszert dol­gozott ki. amelyikkel el lehetett ke­rülni a sorbanállást. Elég volt kitöl­teni akár otthon az igénylőlapot, és ezt kellett leadni a kétszáz kijelölt OTP fiók valamelyikében. A hatá­rozatokat nem kellett mellékelni, így felgyorsult az eljárás. Utána, az allokációt követően kifüggesztették minden OTP fiókban az allokációs döntéseket, hogy mindenki ellen­őrizhesse, szerepel-e rajta. A postai kiértesítésnél a legtöbb problémát az okozta, hogy néha olvashatatla­nul töltötték ki az űrlapot. A március elsejével lezárult jegyzés adatai szerint rendkívül élénk volt az érdeklődés. Három hét alatt mintegy 36 ezer alanyi kárpótolt jegyzett részvényt, a hatá­ron túlról 7 ezer igénylés érkezett, összesen ötmilliárd forintnyi érték­ben. sősorban Szlovákiában, Románi­ában, Kárpátalján és a volt Jugo­szláviában gyűjtenek jegyeket. Már a Démász esetében olyan megbízást kaptak az ügyfeleiktől, hogy az egymást követő rész­vénykibocsátások során automa­tikusan indítják az előző jegyzés­ből megmaradt jegyeiket az újabb jegyzésen. így biztos, hogy az igényeket teljes mértékben ki tud­ják elégíteni. Megbízottjaik működnek eze­ken a területeken, amelynek ér­telmében ők bonyolítják le a cse­rét, de aki úgy gondolja, az va­gyonkezelésre is adhatja a rész­vényt, vagy értékesítheti rajtuk keresztül azokat. A cégünknek az a legnagyobb előnye - mondta a szakember -, hogy az ügyfeleink vélik, hogy az áramszolgáltatói részvényekkel jó minőségű, va­lódi értékkel bíró hosszú távú be­fektetésre alkalmas részvényhez juthatnak a kárpótoltak. Nem árt tudni:- személyesen, vagy megbízott útján kell leadni az igénylést az OTP fiókokban:- ha pontatlan, vagy olvashatatlan az űrlap, akkor esetleg téves helyre érkezik meg a levél, ezért nem árt gondosan áttanulmá­nyozni az űrlapot:- a jegyzésért 400 forintot kell minden esetben fizetni:- a részvény megőrzéséért 1996. július 31-ig díjat nem kér az OTP Bróker. Utána viszont letéti díjat kell fizetni. Ezt az összeget évente kell fizetni és összege 0,75 ezreléktől 3 ezrelékig terjed. Ez tízezer forintra vetítve mint­egy 7,50 minimális esetben, a maximális díj pedig harminc fo­rint minden tízezer forintnyi részvény után:- nem kell a részvényt kikérni, hi­szen a központi elszámolóház, a KELER nyilvántartja azokat.- a jegyzés előtt érdemes elkérni a minden OTP fiókban megtalál­ható részletes, hivatalos tájékoz­tatót, ami tartalmazza a jegyzés összes feltételét és a cég adatait. Az eredmények más tekintetben is messze meghaladták a várakozá­sokat, főként az önkormányzatok jóval több részvényt igényeltek, mint amennyit számukra elkülöní­tettek. A külföldi alanyi kárpótoltak ér­dekeit a különböző, a Határon Túli Magyarok Hivatalának ajánlásával rendelkező gyűjtő társaságok kép­viselték. Az összes felkínált rész­vényt lejegyezték, így az utolsó ka­tegóriában, vagyis a nem alanyi kárpótoltaknak részvény nem ju­tott. A jegyek szétosztására két lép­csőben került sor, először az alanyi kárpótoltak kaphattak részvényt, il­letve a külföldi alanyi kárpótoltak és az önkormányzatok. Mint Pleschinger Gyula, a lebo­nyolítással megbízott OTP Bróker vezetője elmondta, az első rész­vénycsere után némileg módosítot­ták a jegyzést. Miután érkezett olyan igény, amely a felkínált ösz­­szeg többszörösét kívánta volna megvenni, így mostmár a felkínált összegnél többet senki sem jegyez­het. A jegyzés lezárása után március közepén indult meg az allokáció, amely probléma nélkül lezajlott. Az elsődleges szempont az volt, hogy a lehető legtöbb kisebefektetőnek josson részvény. Vagyis az egyes befektetői csoporton belül a szét­osztás arányosan történt. Azoknál a maradvány részvényeknél, ahol már nem alkalmazható a részará­nyosság elve, ott a kevesebb rész­vényt jegyzők között osztották szét a részvényt, igy érvényesítve az ÁPV RT. akaratát, minél több kis­befektető jusson részvényhez. A március 16-án kezdett szétosztás, az allokáció probléma nélkül, idő­ben lezajlott. Végül a túljegyzés miatt sajnos mintegy kétezer igény­lőnek nem jutott részvény. megtakaríthatják a Magyaror­szágra való utazás költségét. A jegykezelő kft.-nek ahhoz, hogy elfogadja a megbízást, szüksége van a kárpótlási határo­zatra, a kárpótlási jegy átadás-át­vételi igazolására, illetve a kár­pótlási jegyekre. Ha örökösökről van szó, akkor a jogosultságot kell igazolni. Ezen kívül meghatalmazást kérnek a jegyzésre, illetve a rész­vények átvételére, emellett a kár­pótolt nevében forintszámlát is kell nyitniuk. Ha pedig valaki a részvénykezelést is rájuk bízza, akkor erre is kémek egy megha­talmazást. A letéti őrzésbe adott részvényekért a jegyzett részvény névértékének évi egy százalékát kérik. A határon túl élő magyarok is jegyezhetnek Az első csere A brókerek jó befektetésnek tartják az áramszolgáltatókat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom