Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-10 / 109. szám
1996. május 10., péntek 3. oldal Megyei Körkép ‘ A második világháború befejezésének 51. évfordulóján megemlékezést és koszorúzást tartottak tegnap Szolnokon, a Hősök terén lévő Magyar Golgotánál, valamint a római katolikus temető magyar és szovjet hősi emlékművénél. Felvételünk a Magyar Golgotánál készült, ahol Szolnok nevében Kovács Libór alpolgármester (képünkön) és Marton Béláné, valamint az MSZP városi vezetői koszorúztak. fotó: mészáros Egy hónap múlva: Zsarufesztivál ’96 (Folytatás az 1. oldalról) Ezen belül is a 15-ére tervezett nemzetközi lovasverseny gálája jelenti majd a fő attrakciót. Akik az ügyes járőrkutyákra kíváncsiak, megtekinthetik a járőrkutya-vezetők országos versenyét, ahol 160 páros méri össze felkészültségét. Európa csaknem minden országa képviselteti magát a különleges járőrszolgálaton. A külföldi rendőrök, természetesen saját technikával járják majd a várost. Talán sokan örülnek majd annak, hogy a tiszaligeti stadionban kiállított autókat, motorokat közelebbről is megtekinthetik. A várhatóan nagy tömegeket vonzó esemény szempontjából nem mellékes körülmény a Százlábú híd rekonstrukciós munkálatainak hatása. Mint megtudtuk, a megyei rendőr-főkapitányságnak sikerült ez ügyben egyeztetni a közúti igazgatósággal. Az ígéret szerint a kivitelezők mindent elkövetnek majd, hogy az egyhetes rendezvény zavartalanul folyhasson. -hgy-A szolnoki vásárra készülnek A kandelábertől a mézeskalácsig Az eddig jelentkezett mintegy 150 kiállító lényegében teljesen elfoglalta a május 15-én nyíló, negyedik szolnoki nemzetközi kiállítás és vásár 21 ezer négyzetméteres területét - tájékoztatta lapunkat Királyháziné Tisza Andrea, a vásári iroda vezetője. Az idén is több külföldi kiállító standját nézhetik meg a látogatók, az expón azonban - a hagyományokhoz híven - hazai, megyénkbeli kis- és középvállalkozások játsszák majd a főszerepet. Mivel készülnek, és mit várnak a vásártól? - kérdeztük néhány kisvállalkozás vezetőjét. Látlelet A részvétlenség ára Csaknem megfejthetetlen rejtély, hogy miközben a kormányzati hatalmat szembetűnő részvétlenség jellemzi a társadalom legelesettebbjeivel szemben is, elfogadottsága - mely nyilván valamilyen szintű népszerűséget is jelez -, mégsem csökken. Legalábbis közvélemény-kutatási adatok erre utalnak, melyeket semmiképp sem lehet annyira manipulálni, hogy a levonható következtetések ellenkezője lenne igaz. S ha egyetérthetünk is azzal, hogy az állampolgárok többsége a „csak rosszabb ne legyen” elvét vallja, mégiscsak elgondolkoztató, hogy miért szorul háttérbe a részt kérés kényszere. Túlságosan leegyszerűsítő lenne erre azt válaszolni, hogy egyesek gazdagodnak, mások pedig a gazdagságot szolgálják. Mert akik éhbérért dolgoznak, vagy éppen nyomorognak, mérhetetlenül többen vannak azoknál, akik a különféle javak fölött rendelkeznek. És itt nem csupán a gazdasági javakra kell gondolni (ezekből származó egyenlőtlenségek mindig is voltak és lesznek), hanem a politikai és kulturális hatalom alapjaként megjelenő előnyökre is. Habár az állampolgárok befolyásolásának léteznek olyan eszközei, melyek például — metaforikusán fogalmazva - az elvakulás boldog tudatát táplálják, de még a féligazságok rendszeres sulykolása sem adhat mindenre magyarázatot. S kivált nem akkor, ha a politikai részvétlenség megannyi jelével találkozhatunk naponta. Bármily kézenfekvőnek látszik ugyanis, hogy a megszorító gazdasági intézkedésekre szükség van, inkább ezek társadalmi hatása a zavarba ejtő. Csak egyetlen példát említve: az adósságspirál haszonélvezői is elég szűk körre korlátozódnak. A költségvetés bevételeinek egyharmadát kitevő kamatok túlnyomó részét kizárólag az állami tulajdonban lévő bankok, alapítványok kapják, illetve olyan tőkéscsoportok, amelyek milliárdos vagyonukat az elmúlt évek privatizációs folyamatai során szerezték. Mivel pedig a piacgazdaság kiépülése kérlelhetetlen versenyt is jelent, a társadalom kétharmada előtt mára végképp bezárultak a kapuk. Ha viszont az úgynevezett jóléti rendszerek (oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer) fokozatos leépítése tovább tart, remény sem lesz a szegénység mérséklésére. S ez a konkrét esetek szintjén is igaz, hiszen a jelentős gyógyszeráremelés, illetve a szeptemberre tervezett, 20 százalékot meghaladó energiaár-emelés elsősorban azokat érinti, akik éppen csak tengetik életüket. Méghozzá a fizikai, a szellemi nélkülözés és megfosztottság kilátástalanságot erősítő körülményei között. De ha ennyire nyilvánvalóak a társadalmi igazságtalanságok, s ha a félig-meddig működő piacgazdaság csak az ügyeskedőknek kedvez, mégis kik fizetik meg a részvétlenség valódi árát? Alighanem a kormányzati hatalom iránti rokonszenv ellenére is azok, akik az előbbi elszenvedői. Kerékgyártó T. István Ingyen sem kellett a hagyma A szolnoki Tiszaber Bt. Kömmerling rendszerű műanyag nyílászárókat mutat be a vásáron. Csala Lajos ügyvezető igazgató szerint a tiszaligeti seregszemle remek alkalom arra, hogy az építtetők, a tervezők és a kivitelezők megismerhessék az egyedi méretre, rendkívüli formagazdagságban gyártott, kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságú műanyag ablakokat és ajtókat, az Alföldön ugyanis ezek alkalmazásának még nincs igazán hagyománya. A tavaly decemberben alakult Kőkorszak Kft. két fiatalember nevéhez fűződik. A vásárra kőből készült kerti bútorokat, grillezőket, nyársalókat, sütőket, kerti világítástechnikát, kandelábereket, gipszszobrokat, valamint udvari szökőkutakat visznek. Tóth László, a cég egyik tulajdonosa elmondta, az expón lehetőség, nyílik arra, hogy felmérjék, mely termékeikre van a legnagyobb kereslet, s később ennek megfelelően alakítsák a profiljukat. A megyei vállalkozásfejlesztési iroda a szolnoki kiállítások immár elmaradhatatlan résztvevője. - Hagyományosan mi adjuk a vásár nemzetközi jellegét, s ez így lesz ezúttal is, önálló kiállítóként ugyanis csak lengyel cégek mutatkoznak be a Tiszaligetben - fogalmazott Fügedi László ügyvezető igazgató. Standjukon belga, német angol és román üzletemberekkel tárgyalhatnak a helyi vállalkozók. L. Z. Cibakházi cstomatervek Cibakháza a Tiszazug, sőt megyénk azon kevés települései közé tartozik, ahol többé-kevésbé megoldották az ingatlanok szennyvízelvezetését s a szennyvíz tisztítását is. Jelenleg összesen 7200 méter hosszú csatornahálózat biztosítja 160 rákötött ingatlan szennyvízelvezetését a községben. A tisztító 450 köbméter szennyvizet tisztít naponta. Az eddig megvalósított beruházás közel 100 millió forintba került. Az önkormányzat tervei között további 15 kilométernyi csatornahálózat építése szerepel. Az előzetes számítások szerint a beruházás 157 millió forintba kerül. Ebből - reményeik szerint - 47 millió forintot az állam biztosít egy korábban benyújtott pályázatuk alapján. A teljes összeg további kétharmadát saját erőből kell állnia az önkormányzatnak, természetesen lakossági hozzájárulással. Megvannak a birkatolvajok Helybeli segítő közreműködésével loptak Mint a rendőrség kiderítette, Miskolcon ették meg a Karcagon ellopott birkákat. Egy karcagi juhászgazda április 26-áról 27-ére virradóra tett bejelentést a rendőrségen, hogy éjszaka a Téglás I-es kerti hodályából ismeretlen tettesek három 60-80 kilós anyabirkát loptak el, 30 ezer forint értékben. A karcagi rendőrök forró nyomon indultak. Munkájukat megkönnyítette, hogy azon az esős éjszakán tolniuk kellett a §árl?ap az autót a tolvajoknak, így az általuk hagyott nyomók is segítették a felderítést. A közel kéthetes nyomozás tegnap eredménynyel zárult. Miskolcon rátaláltak azokra a fiatalokra - két férfi és két nő -, akik eljöttek a Kunságba birkát lopni. A húst azóta már régen elfogyasztották, így a pórul járt gazda csak a kártérítésben reménykedhet. Az elkövetők vállalták az összeg megtérítését. A nyomozás során az is kiderült, hogy a négy elkövető között egy volt karcagi lakos is volt, aki jól ismerte helyben a terepet, így sikerült megszerezni a zsákmányt. -de(Folytatás az 1 ■ oldalból) Tóth Jőzséfné'szávaiból árad a keserűség. Rengeteg pénzt beleöltek a hagymatermesztésbe, nem is beszélve a sok fáradságról - és nemhogy egy zsáknyit, de egy dekát sem sikerült eladniuk idén a termésből. Próbálkozott ugyan egy budapesti főiskolával is, hátha oda kell ingyen - azonban ott is elutasították. Megpróbálkozott a honvédséggel - ott sem kellett. Mint keserűen mondja, úgy haragszik a hagymára, hogy már a pörkölt alá sem tesz belőle. Tiszasülyön egyébként csak nagyon kévés hágymát tudtak eladni az idén. Míg máskor egymás után jöttek az ukrán kamionok a csípős fűszernövényért, idén még a budapesti piacokon - ahova Tóth Józsefné vinni szokta - sem kelt el a hagyma. A szolnoki piacon egyébként minőségtől függően most is 10-40 forintba kerül. Nem csoda, ha a termelőknek ezek után sími támad kedvük. Mert úgy tűnik, hogy a hagyma nemcsak a könnyzacskókat ingerli, hanem az idegeket is ... B.Gy. Öt éve hallgatnak Hogyan tovább az észtekkel? Lapunk keddi számában Göncz Árpád köztársasági elnök észtországi látogatása nyomán arról írtunk, hogy az észt és a magyar államfő egyaránt szorgalmazta a két nép közötti rokoni és érzelmi kötelékek erősítését. Miután Szolnok megye és Szolnok városa az 1970-es évek elejétől 1987- ig igen aktív szereplője volt az észt-magyar kapcsolatoknak, azt tudakoltuk illetékesektől, látnak-e esélyt a folytatásra? Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke többek között azt válaszolta, hogy személy szerint üdvözölné a kapcsolatok megújítását, és elképzelhető, hogy maga kezdeményezi kellő konzultáció után a „nyitó lépést”. Várhegyi Attilától, Szolnok polgármesterétől ugyanazt kérdeztük: jöhet-e még Tallinn és Szolnok életében egy újabb testvéri szakasz?- A városházán 1990-ben az iratok átnézésekor nem találtunk egyetlen olyan írásos anyagot sem, amely Tallinn és Szolnok testvérvárosi kapcsolatát rögzítette volna - kezdte válaszát egy meglepő bejelentéssel Várhegyi Attila. - Ily módon csak az akkori észt és magyar párt közötti kontaktus okán lehetett együttműködés. A város önkormányzata magát a kapcsolatot az új helyzetnek megfelelően folytatandónak tartja. A polgármester elmondta azt is, hogy 1990 óta hivatalos és nem hivatalos formában többször megkeresték Tallinn városvezetését a korábbi együttműködést felmelegítendő, ám választ nem kaptak. A továbbiakban megfontolandó, hogy Szolnok meddig akaija ezt a dolgot egyoldalúan. A Göncz-látogatás után valószínűleg még egyszer megszólítják az észt főváros vezetőit. Várhegyi Attila végezetül hangsúlyozta: a tapasztalatok szerint két város között akkor igazán élénk a kapcsolat, ha annak gazdasági alapja is van, mert ezáltal a kulturális és a sportszféra is könnyebben egymásra találhat. * Szerkesztőségünk véleménye szerint, bár választ mindenképpen megérdemelt volna a szolnoki kezdeményezés, a hallgatásra bizonyos fokig van magyarázat. Az észtek, természetesen nem hivatalos fbrmában, a Szovjetunió kebelén belül is joggal nehezményezték: köztársaságuk és fővárosuk nem kapott Magyarországon közigazgatási szempontból rangban hozzá illő partnert. Talán Szolnokot szívesen fogadnák hozzá nagyságban közelebb álló, és státusukat tekintve vele azonos szinten lévő települések Észtországban. ATLANTA? MÁR REPÜLÜNK IS! Júliustól Atlantára figyel az egész világ. 12 000 élsportoló - köztük 200 magyar - négyéves kemény felkészülés után elnyerte a jogot, hogy hazáját képviselje a XXVI. nyári olimpiai játékokon. Ez önmagában is elég ok arra. hogy május 2-tól a Malév, a magyar olimpiai csapat hivatalos légitársasága a Delta légitársasággal együttműködve, bécsi leszállással naponta repüljön Atlantába Budapest Ferihegy 2. Repülőtérről. a/uuars&fd SzáHunk, rendelkezésére Emellett Atlanta az USA legforgalmasabb légikikötője, ahonnan a belföldi járatok percenként indulnak az Egyesült Államok többi nagyvárosa felé. Végül, de nem utolsósorban a legkedvezőbb árú légi kapcsolatot Atlantán keresztül mi biztosítjuk Magyarország és az észak-amerikai kontinens között. Atlanta? Már repülünk is! Velünk tart? A járatról további információk a 267-4333-as telefonszámon kaphatók. I
