Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-10 / 109. szám
4. oldal Körkép 1996. május 10., péntek Egyre nagyobb létszámúak a csoportok Zsúfoltak a városok óvodái A megyében tavaly októberben kétszáznégy óvoda működött, öttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Közülük kétszázegy önkormányzati, egy felekezeti, egy központi költségvetési szervi és egy alapítványi irányítás alatt állt - mint az a KSH adataiból kiderül. A megszűnt óvodák mindegyike önkormányzati: Jászárokszálláson és Túrkevén egy-egy, Kunszentmártonban pedig három óvodát számoltak fel. A helyek száma egy esztendő alatt háromszázhárommal lett kevesebb, mely a négyszázhetvenhárom megszüntetett és a százhetven létesített hely egyenlegeként alakult ki. A csökkenés minden településtípusra jellemző. A száz helyre jutó gyermekek száma Szolnokon száztizenháromról száztizenkettőre, a községekben száznégyről százkettőre csökkent, a kisvárosokban viszont néggyel, száztizenháromra növekedett. Különösen a városok intézményei zsúfoltak, és e tekintetben a kisvárosok „felzárkóztak” a megyeszékhelyhez. Hely hiányában az 1994. évinél harmincnégy százalékkal több, összesen háromszázharmincnyolc gyermek szüleinek kérelmét utasították el. A működtetési költségek csökkentésének egyik eszköze a kevesebb, de nagyobb létszámú gyermekcsoportok kialakítása. Az előző évihez képest csökkent a kis létszámú, és emelkedett a több gyermeket foglalkoztató - ezen belül főleg a huszonhat-harminc fős - csoportok aránya. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekszám az 1994. évi 24,6-ról 25,1-re módosult. Tavaly négy százalékkal mérséklődött az alkalmazott óvodapedagógusok száma, ami bérmegtakarítást eredményezett. Az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma a kisvárosokban egy fővel, tizenháromra növekedett, Szolnokon (12) és a községekben (13) változatlan maradt. Az értékesítési szövetkezet mentőöv a gazdálkodóknak Építkezéshez is darál szalmát Németh István vámdaráló kisiparos. Jászberényben gazdálkodik, végzi munkáját, hogy egy kevéssel több legyen a mindennapi betevő falatnál. A vámdaráló kisiparos 1981-ben kezdte a darálót üzemeltetni, előtte egy állami gazdaságban dolgozott. A daráláshoz kényszerből fogott, hisz egyéni gazdálkodóként akkor még nem dolgozhatott. Mivel korábbi munkahelyén megkedvelte ezt a tevékenységet, nekilátott. Mindenféle takarmányt, kukoricaszárat, de az építéshez szükséges szalmát is meg tudja darálni. Vevőköre a környékbeli gazdákból tevődik össze. Akiknek nagyobb mennyiséget kellene darálni, már nem őt keresik fel. A kárpótláskor sikerült földet szereznie, így most már gazdálkodásra is van lehetősége. Búzát, kukoricát termel, földjét jórészt saját gépeivel műveli meg. Felesége emellett konyhakerti növényeket termeszt. Azt mondja, négy-öt éve minden jól kezdődött, megvoltak a lehetőségeik, hogy fejlesszék az üzemet és a gazdaságot. Akkor vették a gépeiket is, akkor még tudtak beruházni. Úgy érzik, sok minden megváltozott, ma már szinte egyik napról a másikra elértéktelenedik mindenük. Amit megtermelnek, azt nem tudják kedvező áron eladni, amit pedig eladnak, abból a kereskedők húzzák a hasznot. Sokat várnak a Jászságban nemrégiben megalakult értékesítési szövetkezettől. Abban bíznak, hogy ez mentőövet jelenthet a régió kistermelőinek, és talán újra lesz értelme dolgozniuk. Magányosok gondozását vállalnák Öregszik, korosodik a népesség. És ami ezzel jár, egyre több az ősz hajú, magányos ember. Még fiatal korban csak-csak elviselhető az egyedüllét, de amikor valaki hetven-nyolcvan-egynéhány telet megért, olykor elkelne körülötte a segítő kéz. Ám a gyerek száz kilométerre lakik, az unokák is tele bajjal, apróságokkal, szóval fiatalnak, középkorúnak megvan a maga gondja. Pedig sokszor nem nagy dolgokról lenne szó: esetleg vizet hozni a kútról, jó szót mondani, olykor felsepemi a szobát-konyhát, vagy hirtelen rosszullét esetén orvosért rohanni. Máskor annyi is elég, hogy valaki legyen az idős ember közelében, akihez szólhat, aki szól hozzá, hogy ne legyen egyedül ebben a nagy világban. Minden településen akadnak ugyan szociális gondozók, akik bevásárolnak, félegy órát ott töltenek, kitakarítanak, és ez is egyfajta, ha nem is teljes segítség. Nem beszélve az öregotthonokról, szociális otthonokról, bár ahhoz, hogy egy hasonlóba bejusson az ember, évek kellenek. Éppen ezért Csík János és a felesége Rákóczifalván, a Kolozsvári úton gondolt egy merészet: mi lenne, ha magukhoz vennének néhány idős, magányos embert. Vállalnák az étkeztetést, mosást, orvosért üzennének, ha baj lenne, szóval a teljes ellátást. Tették ezt azért is, mert 1978-ban épített jókora házuk központi fűtéses, gázzal, telefonnal el van látva. A feleség leszázalékolt nyugdíjas, a férj is csak a fűtési szezonokban dolgozik, szóval az idejükbe belefér a gondozás. Nagy kertjük van, amelyben sok minden megterem. Jelenleg is négy éve él náluk egy idős nő, akinek még az unokája is ott nyaralt. Általában a teljes ellátásért a nyugdíj nyolcvan százalékát kérik. Szeretettel várnak még két-három személyt, lehetőleg magányos, idős nőket. D. Sz. M. Nagyon jó érzés volt magyarnak és tiszapartisnak lenni Neerpeltben A belgák is a szolnokiaknak drukkoltak Dr. Bartáné Góhér Edit, Rimóczi Mónika és Szabó Leonóra (jobbról balra), a „relikviák” társaságában fotó: cs. i. Mint már hírül adtuk, a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Kodály Zoltán Leánykara nagyszerűen (első helyezés és cum laude cím) szerepelt a neerpelti zenei fesztiválon. Az ennek tiszteletére rendezett szerdai sajtófogadáson további kulisszatitkokat tudtunk meg az eseményről. Az iskola kórusa januárban kapott meghívást a belgiumi rendezvényre, amelyet igen komoly válogatás előzött meg. Mint azt dr. Bartáné Góhér Edit karnagy elmondta, a kórus repertoárján Monteverdi, Bartók, Schumann és természetesen Kodály-művek szerepeltek. A verseny kötelező darabját, a kortárs flamand zeneszerző, L. Claesen művét éppen a szerző előtt adták elő - természetesen flamandul -, mivel ő elnökölt a zsűriben. Ez a mű olyannyira nehéz volt, hogy még belga kórusoknak sem sikerült előadniuk megfelelően - a tiszapartisok azonban sikerrel birkóztak meg a feladattal. A kómsok dolgát nehezítette, hogy a versenyelőírások értelmében nem volt a fellépés előtt akusztikai próba, illetve a művek előadása közben nem volt szabad tapsolni. Az utazás maga félmillió forintba került - ezt természetesen nem az iskola költségvetéséből fedezték. Cégeket, vállalatokat nyertek meg szponzornak - köztük a Jászkun Volánt, amely igen sokat segített, hiszen az ő autóbuszával utaztak. A kis csapat szállása Zonhovenben volt, családoknál, ahol a legnagyobb szeretettel fogadták őket. A kisújszállási Szabó Leonóra elmondta: a helyi középiskola kórusa nagyon drukkolt nekik, annyira a magukénak érezték a szolnokiakat. Mikor a belgák megtudták, hogy nyertek, akkor otthon magyar feliratokkal várták a kórust. A leánykart zongorán kísérő, jásziadányi Rimóczi Mónikának sem volt könnyű dolga, mivel két hét állt rendelkezésére arra, hogy „öszszecsiszolódjon” a kórussal. Mint az eredmény mutatja, ez remekül sikerült. A lányoknak komoly szabályokat kellett betartaniuk a verseny előtt. A hangjuk „védelmében” nem volt szabad fagyizniuk, hideg italt inniuk - és mindig pontosan kellett lefeküdniük. Az eredményhirdetés után persze már ők is „felszabadulhattak”.- Nagyon jó érzés volt magyarnak és tiszapartisnak lenni Belgiumban. Nincs mit tagadni, nagyon büszkék vagyunk! - mondta dr. Bartáné Góhér Edit! B. Gy. Hiányzik a hivatásos szakértő Berényből Csak a piaci gomba veszélytelen Jászberény önkormányzatának közgyűlésén merült fel a gond, hogy nincs a városnak hivatásos gombaszakértője. A testület határozatban kérte a piac felügyeletét ellátó Berénykom Kft.-t a hiányosság megszüntetésére. A Berénykom vezetője, Molnár Tamás lapunknak elmondta: a városi piacnak van szakképesítéssel rendelkező, a törvényben előírtaknak megfelelő rendszerben dolgozó gombaszakértője. Helypénzszedő munkája mellett meghatározott időben megvizsgálja a neki bemutatott gombákat. A vizsgálatról bizonylatot ad, mely feljogosítja az eladókat, hogy a piac területén árusítsanak. Való igaz ugyanakkor, hogy a városnak nincs hivatásos gombaszakértője. A piacon kívüli vizsgálatokat mindenki a saját felelősségére végezteti el. Az alkalmazásukban álló szakértő csak a piac területén árusított gombáért vállal felelősséget. Ha azonban munkatársuk megbetegszik, vagy szabadságon van, nem tudják biztosítani a szolgáltatást. A gombaárusítás ez esetben szünetel. Molnár Tamás megerősítette: véleménye szerint is szükség volna egy hivatásos szakértőre a városban, aki mindenki által mindig elérhető. Szárnyaló álmok... ...és egyesek valóra is váltják. Tele lendülettel, dinamizmussal megelőzik korukat. Szárnyaló ötleteiknek, gondolataiknak nincs határa. Némelykor azonban Nekik is szükségük van hasonló társra... EKB - A JÖVŐ BANKJA Részvényesek: Bank Vustria gj CARIPLO Európai Kereskedelmi Bank Rt. Szolnok, 5000 Kossuth L. út 7. Tel.: (36) 56/411-100, 411-101 Fax: (36) 56/41 1-102
