Új Néplap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-18 / 91. szám

1996. április 18., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Önkormányzati fórum az egészségügyről Mikor gazdaságos az ügyeleti rendszer? Tegnap Szolnokon a megye­háza dísztermében önkormány­zati fórumot tartottak. A ren­dezvényen három megye pol­gármesterei, polgármester-he­lyettesei, egészségügyi vezetői, háziorvosai, szakdolgozói vet­tek részt. Dr. Kicsi Jenő tiszti főorvos megyénk egészségügyi alapel­látásának helyzetét ismertette. Példákkal elemezte az ügyeleti rendszer ellentmondásosságát, azt, hogy ez akkor gazdaságos, ha mintegy 40 ezer emberre ter­jed ki. Márpedig ez kisebb tele­püléseken elérhetetlen. A további előadásokban szó volt a megyeszékhely háziorvosi szolgálatáról, a muszerezettseg helyzetéről, arról, hogy egyre több a vállalkozó orvos. Molnár Mihály, Mesterszállás polgár- mestere a kistelepülések egész­ségügyi alapellátását elemezte. Szó volt még a Magyar Or­vosi Kamara szerepéről, és dr. Gyenes Géza titkár kérte a pol­gármestereket, hogy kinevezé­sek és bizonyos felmentések ese­tében vegyék figyelembe a ka­mara ajánlásait, szakmai véle­ményeit. A vita során többször megfogalmazódott, hogy a for­málódó háziorvosi szolgálat ese­tenkénti útkereső volta ellenére is az egészségügyi alapellátás pillére. Sz. M. Jászapáti: akció a munkanélküliekért Hatmillió közhasznú munkára Ahogy megyénkben minde­nütt, Jászapátin is égető gond a munkanélküliség. A város­ban 340 embernek - akik többsége szakképzetlen - nincs munkája. A jászapáti önkormányzat kép- viselő-testülete, érzékelve a helyzet komolyságát, cselek­vésre szánta el magát a ’96-os költségvetés tervezésekor. A város ez évben hatmillió forin­tot különített el a közhasznú munka céljaira. Ennek eredmé­nyeként április 1-jétől az addigi 8-10 közhasznú munkással szemben 83-at tudtak munkába állítani. Amint arról Farkas András önkormányzati képviselő tájé­koztatást adott, az akció több cél megvalósítását szolgálja. A két szakaszban, szeptember 30- ig folytatódó program kereté­ben sor kerül a város közterüle­teinek, útjainak rendbetételére. A munkaviszonyhoz jutott pol­gárok ugyanakkor szeptember 1-jétől sem esnek el a jövede­lempótló támogatástól. Nem utolsó szempont az sem, hogy három hónapig, a munkavégzés idején az eddigi támogatásuk kétszeresét kapják. Az is várható, hogy a mun­kához jutottak az eddiginél ki­sebb valószínűséggel sodród­nak a bűnözés felé. Farkas András elmondta: az akció folytatásához az állam foglal­koztatási alapjából próbálnak pályázat útján további anyagi eszközöket szerezni. Harmadik alkalommal rendeznek 24 órás focit a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán. Tegnap délutántól ma délutánig folyamatosan rúgják a bőrt, miköz­ben változatos programokkal színesítik az eseményt. Felvé­telünkön fehérben a hazaiak egyik erőssége küzd fővárosi ellenfelével. fotó: mészáros A Szolnokhő fizet a Tigáznak (Folytatás az 1. oldalról) sőbbiekben egyezkednek, most csupán a tőketartozás kiegyen­lítése történik meg. Az önkor­mányzat által nyújtott 20 millió forintból pedig a februári szám­lákat fizették ki, így most a márciusiakkal adós a Szol­nokhő. Az április 25-én és 30- án esedékes összegeket azokból a pénzekből utalják át, amelyek a fogyasztóktól időközben és remélhetően befolynak a nokhő kasszájába. Szol­,/ Iskolatörténeti kiállítás Kunhegyesen Múltunk emlékezete tanítja a jövőt Az Í8kolatörténeti kiállítást Dobók András trombitajátékával nyitották meg Volt tanítók és tanítványok, jelenbéli követőik, térségi polgár- mesterek, érdeklődők népesítették be tegnap délután a kunhe- gyesi Dosvai Varga István Művelődési Központ kiállítótermét. A „Magyarországi iskola millenniuma” országos programja ré­szeként ,.Elemi oktatás Kunhegyesen” címmel Oláh Lajos ma­gángyűjteményét tekinthették meg az érdeklődők. Oláh Lajos, aki egyébként egy kft. gépkocsivezetője, jeles példáját adta a legnemesebb lokálpatriotizmusnak. A kun- hegyesi iskola hat évtizedes történetét felölelő dokumen­tumgyűjteményéből tegnap szinte mindenki talált magá­nak érdekességet. Megható volt nézni, hogy a volt zsidó iskola kalamárisos, szúette padjaiban több generá­ció tartott ülőpróbát. A nosz­talgia, a múlt és a jelen tanított egy pillanatra ekkor a jövőn­kért. Szimbolikusan is gesztus értékű volt, hogy az ünnepség egy alig tizenéves fiúcska, Dobák András trombitajáté­kával kezdődött. Ezek után a vendéglátók nevében Lévai Mária népművelő köszöntötte a jelenlévőket, s átadta a szót dr. Szabó Lajosnak. Az ünnepi szónok a törökszentmiklósi gimnázium igazgatójaként is fejet hajtott a kunhegyesi alma mater előtt. Úgy is, hogy az őt hét évig tanító település rend­kívül értékes tanulmánnyal ajándékozta meg a megnyitó ^ "W1 **■ alkalmából. Ebben a dolgo­zatban a kunhegyesi iskola re- demptio utáni történetéhez kaphattak a megnyitón jelen­lévők igazi hitvallást, bizonyí­tandó talán azt is, hogy dr. Szabó Lajos hisz a gyökerek megtartó erejében, mert hang­súlyozta: „Gyenge gyökérzetű fának kicsi a levele, rövid az élete...” Megnyitójából kiderült, hogy a kunhegyesi iskola lombjai mai nehéz világunk­ban is terebélyesek, hiszen a kiállítás is bizonyította, itt értő kezekkel féltik, őrzik a múltat, hogy az iskolapadok­ból is tervezhető legyen a jö­vőnk. Erről naponta 9-től 17 óráig május 7-éig győződ­hetnek meg az érdeklődők. Mezőgazdasági szövetkezetek télen a Tiszazugban Kényszerszünet vagy kereseti lehetőség? Bár az elmúlt év novemberé­ben kezdődő tél elmúlt, a ta­vasz nagyon nehezen érkezik meg. Igaz, ez az évszak min­denkinek mást jelent. A télbe belefáradó átlagember szá­mára madárcsicsergést, lan­gyos szellőt, a mezőgazda­ságban dolgozók számára pe­dig azt az időpontot, amikor meg lehet kezdeni a munkát a földeken. Négy tiszazugi te­lepülés mezőgazdasági szö­vetkezetében arról érdeklőd­tünk, vajon volt-e összefüg­gés a különösen hosszú tél és a dolgozók létszáma között. Cibakházán a termelőszö­vetkezetben nem befolyásolta a tél a dolgozói létszámot, hi­szen a 350 dolgozó ipari te­vékenységet folytat, amit nem zavar az időjárás. Öcsödön viszont évek óta arra kényszerül a Szabadság Szövetkezet, hogy november végén elküldje dolgozóinak mintegy felét. A 160-180 fős állandó dolgozói létszámból általában 90-100 ember ma­rad munka nélkül a téli idő­szakban. A tavaszi munkák kezdésekor mindenkit vissza­vesznek, igaz, ennek idő­pontja az idén mintegy három héttel eltolódott. Dékány András elnök tisztában van azzal, hogy rendkívül népsze­rűtlen döntést kell vállalniuk évről évre, ám jobb megoldást ő sem tud. Illetve csak azt, amit keserű-cinikusán így fo­galmaz: „El kellene tolni ezt az országrészt Győr közelébe, az megoldaná a problémán­kat.” A szövetkezetben ma már csak növénytermesztés­sel foglalkoznak; a nyári be­takarítás idején 30-40 idény­munkást is alkalmaznak. A cserkeszőlői szövetke­zetben szintén hasonló a gya­korlat: az őszi munkák befe­jezésével folyamatosan kül­dik el a dolgozókat, az össz- létszám mintegy 40 százalé­kát. Télen csak az irodai al­kalmazottak és az állatte­nyésztésben dolgozók marad­nak, illetve a karbantartók, a gépjárművezetők egy része. Az elmúlt években egyébként is csökkent a dolgozók száma, hiszen drasztikusan csökkent a szövetkezet földterülete is. 1992-ben még 140 hektáron művelték a szőlőt, ma már csupán 50-60 hektáron, és a szántóterület is közel felére csökkent. Ennél sokkal jobb hírt hal­lottunk Mezőhéken, ahol a téli időszak problémáit átcso­portosítással oldották meg. Azokat az embereket, akiket eddig szabadságra küldtek, az idén először a paprikaszárító üzemben foglalkoztatták (ér­demes megjegyezni, hogy több pénzt kerestek, mint sa­ját korábbi munkakörükben.). Mezőhéken tavaly éves szin­ten összesen 660 embernek adtak munkát. Kisújszállási diákok Anyanyelvűnkből vetélkedtek A kisújszállási Arany János Könyvtár és az anyanyelvápo­lók helyi csoportja tegnap a művelődési házban anya­nyelvi vetélkedőt rendezett. A tíz csapat a helyi közép­iskolából és a nyolcosztályos gimnáziumból érkezett. A feladatok között több olyan is volt, amelynek során a városhoz kötődő költők, írók életéről kérdezték a gye­rekeket. így Csukás István, Móricz Zsigmond, Arany Já­nos és Kiss Tamás került sorra a verseny során. A versfelismerési feladatok között a helyben élő költő, Szenti Ernő is helyt kapott verseivel. „Öszpöröntő” nyelven is kaptak feladatot a verseny­zők. A résztvevők nagyon fel­készültek, így azután szoros lett a végeredmény is, hiszen századpontokon múltak a he­lyezések. A zsűri is jókat derült „az ideálom” feladat megoldása­kor, amikor is rockénekesek, s feltalálók is sorra kerültek a csapatok megoldásában. A díjakat dr. Kiss Tamásné - az anyanyelvápolók cso­portja nevében - adta át. Első a Szintagmák, 2. az Aldehi­dek és a Csókák, 3. a Viktória nevű csapat lett. :/------------------------------------------------------------------------/— Sörgyári siker A múlt évi eredményei után 15 százalékos osztalékot fizet az Első Magyar Szövetkezeti Sör­gyár Rt. a részvényeseknek. Er­ről döntöttek a társaság tegnapi közgyűlésén. Elhangzott, hogy a cég tavaly 19,3 százalékkal bőví­tette a sörértékesítést. Összesen 639 ezer hektoliter sört adott éi. Az rt. piaci részesedése így már megközelíti a 8 százalékot. Logisztikai iroda nyílt (Folytatás az 1. oldalról) A szolnoki regionális logisztikai központ révén a kis- és középvál­lalkozások a kétezres címregisz­ter révén - ma még ingyen - na­pok alatt tudnak kooperációkat létrehozni. A Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány révén számtalan kapcsolatot tudnak kialakítani, és nem csak belföldön, hiszen pél­dául az alapítvány szolnoki iro­dája már több éve széles körű és eredményes nemzetközi kapcso­latokat ápol - jelentette ki Fügedi László, az iroda vezetője. Hogy a logisztika „kinője” magát az ismeretlenségből, nagy hangsúlyt fektetnek oktatására. Kerepeszki István nemzetközi re­ferens révén máris nagy érdeklő­dés mutatkozik külföldön a lo­gisztika szolnoki meghonosítása iránt. Ezt mutatja, hogy például holland segítséggel 1,4 millió güldenes támogatást kap az okta­tásfejlesztési projekt. A Kereszténydemokrata Néppárt szerint kevés a 45 nap Nincs alkotmányozási szükséghelyzet A KDNP érdekelt egy jó, kiérlelt, megalapozott új alkotmány megszületésében, ám több komoly szakmai és politikai kifogása is van az elkészült alkotmánykoncepcióval szemben. Véleményük szerint a jelenlegi politikai és szakmai helyzet nem alkalmas az alkotmányozásra - még ha a kormánypártoknak, főleg propa­gandaszempontból, érdekük is a munka gyors elvégzése. Mindezt dr. Gáspár Miklós KDNP-alelnök, országgyűlési képviselő hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amelyet a párt Szolnok városi szervezete tartott az alkotmánykoncepcióval kap­csolatos álláspontról. Mint az alelnök elmondta, pártja csak nagyon komoly fenn­tartással támogatta a koncepció parlament elé tévesztését. Ennek egyik oka, hogy a választójogi törvény reformja még nem ké­szült el. A KDNP garanciát sze­remé kapni arra, hogy a kor­mányzó pártok nem a saját érde­keiknek megfelelően változtat­ják meg ezt a törvényt. A KDNP szerint hazánkban nincs alkotmányozási szükség- helyzet. A politikai erők közötti ellentétek rendkívül élesek, s ilyen helyzethen nem szokás al- kotmányozni. A politikai erők, a pártakaratok átmenetiek, tehát az új alkotmány is csak átmeneti lenne. A posztkommunista rend­szer nem alkalmas a végleges alkotmány megalkotására. A 45 napig tartó társadalmi vita, amely az alkotmánykon­cepciót kíséri, elégtelen arra, hogy a lakosság, a civil szerve­zetek érdemben hozzászóljanak, így olyan alkotmány születhet, amely tőlük idegen lesz. Dr. Gáspár Miklós hangsú­lyozta: az alkotmánynak ki kel­lene mondania, hogy a Magyar Köztársaság szociális jogállam. A KDNP nem ért egyet azzal, hogy az alkotmánytervezet az alapvető gazdasági, szociális és kulturális jogokat nem alanyi jogként szabályozza, hanem úgynevezett államcélként. Teljes mértékben kimaradt a társadalmi érdekegyeztetés intézménye is. Dr. Adorján Ildikó, a szolnoki női szervezet elnöke elmondta: összegyűlt a 100 ezer aláírás nyugdíj- és gyed-ügyben, ám a gyűjtést a hónap végéig folytat­ják. A Kereszténydemokraták az Életért Mozgalom nyilatkozata leszögezi: a szociálliberális kormány tudatosan élet-, gyer­mek-, ifjúság- és családellenes politikát folytat. A magyar nem­zetet csak egy erkölcsi forrada­lom mentheti meg. B. Gy. Látogatók a világ legnagyobb repülőmúzeumaiból Amerikai igazgató szolnoki hangárban A neves külföldi vendégeket Estók Sándor alezredes (balra) fogadta. fotó: mj Neves külföldi vendégek jár­tak tegnap Szolnokon. A repü­lőtiszti főiskola művelődési házában Estók Sándor alezre­des fogadta tegnap Ameriká­ból és Angliából hazánkba utazott kollégáit. Dr. Richard Upstrom Daytonból érkezett, ő a világ legnagyobb repülőmú­zeumának igazgatója. A másik különleges látogató London­ból jött, dr. Michael Fopp, a Royal Air Force hasonló in­tézményének a vezetője. A külföldiek a múzeumok jelen­leg Budapesten zajló konfe­renciáján vesznek részt, a teg­napi napot azonban szolnoki látogatásuknak szentelték. Jö­vetelük fő célja az volt, hogy az együttműködés reményé­ben felvegyék a kapcsolatot a Szolnoki Repüléstörténeti Múzeummal. A szolnokiak azt szeretnék, ha múzeumuk tagjává válna annak a szövetségnek, amely jelenleg mintegy hetven tagot számlál. A vendégek ebéd után megtekintették a szolnoki emlékkiállítást, de megismer­kedhettek a főiskola tanhangá­raival is. -hgy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom