Új Néplap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-19 / 66. szám

1996. március 19., kedd Megyei Körkép 3. oldal Dixie Csirke gyorsétkező nyűt tegnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári körúton. A Kir- ják és Társa Kft. vállalkozásában esztétikusán kialakított étkezőhely valószínűleg rövid idő alatt népszerűvé válik a csirkehúst kedvelők körében. fotó: mészáros IV. szolnoki zenei fesztivál Nyitó hangverseny, átütő sikerrel Közérzetünk Szegényen a szegényekért Nem titkolt lokálpatriótái büszkeséggel fedeztem fel az orszá­gos napilap Civil pálya rovatában, hogy az utóbbi időben egyre több Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetről írnak. A kun­szentmártoni Alkoholizmus Ellenes Klub a súlyos alkoholbete­gek mentsváraként, míg a szolnoki Kapocs Háló Alapítvány a másságuk miatt hátrányos helyzetűek felkarolásáért híresült el kimondottan jó értelemben. A társadalmi szervezetek - miközben a legszegényebb réte­gek problémáinak megoldásán fáradoznak - egyre szegényeb­bek. Állami támogatásuk legtöbbször annyira esetleges és cse­kély, hogy működésükhöz is elégtelen. A helyi önkormányza­tokhoz való viszonyuk esetleges. Míg egy-két évvel ezelőtt csak egyéni szimpátiáknak vagy ellenszenveknek voltak ki­szolgáltatva a civil szervezetek, addig ma úgymond tehetetlenül szemlélik agonizálásukat az önkormányzatok, hiszen maguk is súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Az; öntevékeny, „harma­dik” szektor szerepe pedig az elszegényedés növekedésével párhuzamosan egyre inkább felértékelődik a humán szférában. Számos olyan feladatot, hiányzó szolgáltatást, érdekképvisele­tet látnak el ezek az egyesületek, alapítványok, amelyeknek immár hátat fordított az állam. Súlyosbítja a jelenlegi helyzetet a nonprotit törvény „tartós” hiánya, a civil szerveződés világában meghatározó szerepet be­töltő középrétegek tömeges talajvesztése, a még mindig tartó hazai elszegényedés. A nonprofit szektor gazdálkodásához túl­ságosan szűkösek a keretek. A bevételek fele tagsági hozzájáru­lásból származik. A jelenlegi szabályozási rendszer mellett alig lehet forrásokhoz jutni. Minél távolabb van Budapesttől a civil szervezet, annál nehezebb hozzáférni a pályázati lehetőségek­hez. A legtöbb pályáztató megkívánja a saját erő felmutatását, amivel a legszegényebb szervezetek nem rendelkeznek. Egy példa erre: az éppen egy éve Szolnokon alakult Gyermekeinkért Egyesület projektek tucatjával pályázott életmódtáborra, ifjú­sági tehetségkutatásra, egyéb programokra - eredménytelenül. A civil szektornak - amelyik hazánkban a felnőtt lakosság 19 százalékát érinti - az állam pénzügyi morzsáival kell továbbra is beérnie. A lengyelországi nonprofit szféra a magyarországi­hoz hasonló fejlettségű. Ott a szervezetek egyharmada szűnt meg az utóbbi öt évben pénzügyi bizonytalanság miatt. Nálunk milyen lesz ez az arány? Félő, hogy „felzárkózunk” e negatív csúcshoz. Akkor pedig a szegény szervezetek még tovább sze­gényednek. Simon Cs. József Hogyan tovább, megyei TIT? Népszerű a nyelvtanulás, átképezik az orosz szakosokat Közéleti kávéház Tiszasason A napokban első ízben rendezték meg Tiszasason az úgynevezett közéleti kávéházat. A kávéház az a hely, ahova az ember nem is a kávé, hanem a jó társaság, a jó beszélgetések miatt jár. így talán érthető, miért éppen a közéleti kávéház nevet adta Holló Éva könyvtáros és Hangya István jegyző annak a rendezvénynek, ahol a résztvevők együtt gondol­kodhatnak, beszélgethetnek bizo­nyos témákról. Az első alkalom­mal a deviáns fiatalokról, gyerme­kekről beszélgettek a pedagógusok és a meghívott előadók. A pszicho­lógus és az igazságügyi orvos szakértő beszélt többek között az álszocializált családról, ahol lát­szólag minden rendben van. A pe­dagógusok pedig saját tapasztala­taikat mondták el a hátrányos helyzetű gyermekekről. Az első összejövetel sikeresnek bizonyult, hiszen egy hétköznapi, kora dél­utáni órán tizenöten tudtak időt szakítani erre. Ez pedig egyértel­műen mutatja: van igény az ilyen jellegű rendezvényekre. Életveszélyessé vált a jég Sajnos a minap történt tragédia is figyelmeztet bennünket: álló­vizeink jege már nem biztonsá­gos. A Tolna megyében két kis­gyermek életét követelő szo­morú esemény remélhetően ele­gendő figyelmeztetés volt arra, hogy bár sok helyen úgy tűnik, összefüggő jégpáncél feszül a vizeken, rámenni azonban élet- veszélyes. Az utóbbi napokban enyhébbre fordult időjárás ala­posan lefogyasztotta a kemény fagyok idején kövérre hízott je­get. Jóllehet a látvány valóban csábító, azt viszont nem lehet tudni, hogy a folyamatos olva­dás milyen hatással járt. Ennek ellenére mégis voltak olyan vakmerő vállalkozók, akik az utóbbi napokban is rámerész­kedtek a szolnoki Holt-Tisza bi­zonytalanná vált jegére. Művészeti nevelés A szolnoki Liget úti óvodában igencsak mozgalmasak ezek a napok. Március 18-21. között ugyanis rendezvénysorozat zaj­lik az intézményben, melynek fő célja a komplex művészeti neve­lés bemutatása. A Soros Alapít­vány helyi szakmai programok népszerűsítésére elkülönített összegét pályázták meg az óvoda pedagógusai, melyen 200 ezer forintot nyertek, ebből szervezték meg a rendezvényt. A zenei, irodalmi és vizuális ne­velésről tartanak bemutatót az egész városból érkező vendége­iknek, emellett neves előadók beszélnek az óvodai nevelés or­szágos irányelveiről. A szerdai nap kizárólag a szü­lőké. Ekkor ők is bekapcsolód­hatnak a foglalkozásokba, cse­metéikkel együtt dolgozva, játszva, belülről ismerhetik meg az ovi mindennapjait. Vasárnap este a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar közös hangversenyével elkezdődtek a IV. szolnoki zenei fesztivál eseményei. Várhegyi Attila, Szolnok polgár- mestere köszöntő szavait köve­tően Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium poli­tikai államtitkára szólt a megjelen­tekhez. Elmondta, hogy a város egyre gazdagodó zenei élete fi­gyelemre méltó; méltatta Szolnok és a Liszt Ferenc Kamarazenekar gyümölcsöző kapcsolatát. Szabó Zoltán annak a reményének adott hangot, hogy a szolnoki zenei fesztivál sikersorozata a jövőben is folytatódik, A koncerten elsőként színpadra lépő Liszt Ferenc Kamarazenekar különleges zenei csemegével lepte meg közönségét. Mozart 13 éves korában komponálta azt a G-dúr divertimentót (KV 63.), melyet a zenekar és művészeti vezetője, Rolla János ezúttal műsorára tű­zött. A darab magában hordozza a szinte még gyermek komponista kezdeti számypróbálkozásait, azonban már e korai alkotásban is A 91 éves múltú karcagi városi Csokonai könyvtár szerényen, de tudatosan szolgálja a várost, an­nak polgárait. Ma 110 ezres könyvtári állománnyal rendelke­zik. Dokumentumtípusaival (könyv, hanglemez, CD, video­film, mikrofilm) igyekszik össze­gyűjteni azokat az ismerethordo­zókat, amelyekre az olvasóknak szüksége lehet. Sajnálatos, hogy a szűkös anyagi keretek miatt erre évről évre egyre kevesebbet tud­nak fordítani. A március 18-tól 23-ig tartó- különösen a szólóhegedűre és zenekarra írt V. tételben - tetten érhető a zseni, akinek tévedhetet­len harmónia- és formaérzéke nyilvánvalóan megmutatkozik. A G-dúr divertimento a Liszt Ferenc Kamarazenekar mintaszerű, cso­daszép tolmácsolásában nagy si­kert aratott. Másodikként Haydn kompozí­ciója, az Esz-dúr trombitaverseny hangzott el a koncert műsorán. Ä versenyművet 1796-ban írta a ze­neszerző Anton Weidinger bécsi udvari trombitás ösztönzésére, aki továbbfejlesztette a hangszer technikai lehetőségeit. A pódiumon ezúttal a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és karmes­tere, Báli József foglalta el helyét; a versenymű szólistájaként Geiger György trombitaművészt kö­szönthette tapsával a koncert kö­zönsége. Az elbűvölő szépségű versenymű, a hangszerén hol bri­liáns technikával, hol áradó dal­lamossággal játszó szólista, az őt kísérő szolnoki szimfonikusok és a karmester méltán osztozhatott a megérdemelt sikeren. Beethoven D-dúr szimfóniája (No. 2. Op. 36) 1803-ban szüle­tett; akkor, amikor szerzője már könyvtári napok rendezvényein szeretnék megismertetni az in­tézményt a város felnőtt és gyerek olvasóival. Egyúttal várják a la­kosság segítségét is. Szívesen fo­gadnak jó állapotban lévő köny­veket és egyéb dokumentumtípu­sokat, valamint anyagi támoga­tást. A hét ugyanakkor a „megbo­csátás hete” is lesz. Várják azokat az olvasókat, akik könyveiket nem vitték vissza időben. Március 18-án, hétfőn házimu­zsika és irodalmi összeállítás várta az érdeklődőket. Kedden régi fo­tudta, hogy teljes megsüketülés vár rá. Műve telítve van komor hangulatával, ellentétes bizako­dással, derűvel, az élet szereteté- vel. A hangverseny közönsége „történelmi” eseménynek lehetett tanúja: a szimfónia előadására a két zenekar együtt vállalkozott Báli József vezényletével; hang­versenymester: Rolla János. A nagyszerű interpretációból - melynek negyedik tételét a szűnni nem akaró tapsnak, a közönség akaratának engedve megismétel­tek - minden előadóművész profi­tált. A Liszt Ferenc Kamarazene- kar muzsikusai egy olyan nagyze­nekari darab előadásában jeles­kedhettek, mely természeténél fogva nem szerepel repertoárju­kon. A Szolnoki Szimfonikus Ze­nekar vonósszólamai kiteljesed­tek; a két együttes fúvósai „fej fej mellett” vették ki részüket az in­terpretációból. A szimfóniát ve­zénylő Báli József pedig olyan nagyzenekart dirigálhatott, mely minden, a műről alkotott elképze­lését valóra váltotta. A remek koncertről megelége­detten távozó közönség várako­zással tekint a fesztivál következő eseményei elé.Szathmáry Judit lyóiratokat árusítanak. A bevétel a könyvtári alapítvány számláját gazdagítja. Szerdán 15 órától jó­tékony zenés, irodalmi műsor kezdődik, szintén a Városi Cso­konai Könyvtárért Alapítvány tá­mogatására. Csütörtökön 15 órá­tól a Nagykunságról és Karcagról készült videofilmeket lehet meg­tekinteni, míg pénteken egész nap a könyvtár szolgáltatásaival is­merkedhet a kíváncsi polgár. Egész héten 15-től 17 óráig gyermekfoglalkozások is lesznek a könyvtárban. A TIT, azaz a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság is keresi a helyét. Úgy tűnik, gyorsan változó mindennapja­iban sikeresen alkalmazkodik a piac törvényeihez. A megyei szervezetek önállóak, a mun­kát szőkébb hazánkban tizen- ketten végzik, rajtuk kívül akadnak még megbízott szer­vezők. Korábbi hagyománya­iknak megfelelően ismeretter­jesztést is vállalnak, és különö­sen a csillagászattal, egészség­üggyel, kerti munkákkal kap­csolatos előadások népsze­rűek. Szerveznek nyelviskolákat is: a megyeszékhelyen az angol, a német és az olasz a legnépsze­rűbb, kevesebben tanulják a franciát és az oroszt. Viszont sok olyan tanfolyamuk indul, amelyeken alapfokú és közép­fokú nyelvvizsgára készítik föl a jelentkezőket. A csoportok ál­talában nyolc-tizenkét tagúak, és a nyelvvizsgát itt, Szolnokon is le lehet tenni. Sőt, az úgyne­vezett nemzetközi nyelvvizs­gának is otthont adnak, ame­lyekre kilenchetes tanfolyamo­kat szerveznek. A hallgatóknak több mint a háromnegyede a szebbik nem közül kerül ki, az urak általában akkor jelentkez­nek, ha a vállalkozásukhoz, be­osztásukhoz elengedhetetlen a nyelvismeret. Rendelkeznek az informati­kai főiskóla olyáh kih'blyeaett tagozatával is, amelynek négy évfolyamát majdnem kétszázan látogatják. A diplomát adó kép­zés hetente kétnapos, és a leg­első osztály most végez. Szak­mai tanfolyamok indítását is vállalják. Az orosz szakosok átképzé­sével is foglalkoznak, mégpe­dig az ELTE Tanárképző Főis­kola tanárai segítségével. Az oktatás német és angol nyelven folyik, három évet jelent, és fő­iskolai oklevelet ad. Az első csoport most végez. Ebből is kiderül: Szolnok a TIT megyei szervezete révén igazi képzési hely. Gondot az okozhat, hogy az orosztanárok tanítását eddig támogatta a minisztérium, ez­után viszont nem fogja. Ha a pesti főiskola tanárai továbbra is vállalják az utazást, ez az át­képzés pénzes lesz, mivel a résztvevőknek maguknak kell a költségeket biztosítani. Márpe­dig szükség lenne a további át­képzésekre, mert a felmérések szerint a megyeszékhely iskolá­iban a nyelveket tanítóknak mindössze a harminc százaléka szakképzett. D. Sz. M. Könyvtári napok kezdődtek Egyszemélyes hivatal Csataszögön Csataszögön nehéz eltévedni, hiszen a 302 lélek mindössze nyolc utcában lakik. Aki meg esetleg nem talál valamit, jól teszi, ha bemegy a községhá­zára, mert ott útbaigazítják. A polgármester úr éppen beteg volt, a jegyző hetente egyszer jár ki, de megtaláltuk az egy­személyes hivatalt, Juhász Éva személyében. Tősgyökeres csa­taszögi, itt élnek a szülei, nagy­szülei, keresztszülei, itt lakik a barátja, szóval ez a tenyérnyi falu az otthona. Éva most is ta­nul, és a hivatalos beosztása: ügyintéző. Miközben „barátsá­gos” pincehideg honolt a jókora teremben, tényleg barátságosan elmesélte, mi a feladata. Segélyt húsz ember kapott Csataszögön, rendkívülit vagy esetit. De van rendszeres neve­lési is, a közgyógyellátásra pe­dig sokan jogosultak, mert bi­zony ez sem gazdag falu. Juhász Éva ügyintéző Csataszögön. írógépe már van, a telefon még hibádzik. Legalábbis ottjártunkkor ez volt a helyzet. FOTÓ: csabai Az orvos hetente egy­szer rendel, két boltban vásárolhatnak az itt lakók, a kocsmák száma is ugyanennyi. A hivatalnak nincs tele­fonja, a postá­ról és egy nyilvános fülkéből lehet telefonálni. Mit sem von le eme hiány abból a tény­ből, hogy az egyszemélyes hivatal így is teszi, végzi a munkáját. Egyetlen nap kivételével, mert akkor a megyeszékhelyre utazik Juhász Éva. Nem, nem szórakozni: tanulni... D. Sz. M. A tavasz első pillanata Homokon A homoki speciális szakiskola évek óta részt vesz azon a kulturális seregszemlén, melyen szellemileg sérült gyermekek mérik össze tehetségüket. Az is hagyományos, hogy minden évben előkelő he­lyen végeznek a homoki gyerekek az országos megmérettetésen. A napokban a helyi elődöntő zajlott az intézetben. A helyi seregszemlén ki­emelkedően szereplő fiatalok március 27-én, a karcagi me­gyei döntőn vesznek részt, ösz- szesen harmincperces produk­cióval. -csr­- A tavasz első pillanata volt számomra ez a rendezvény - mondta Herzog Tamás zsűriel­nök, a Magyar Speciális Művé­szeti Műhely Egyesület, az or­szág második legnagyobb, ér­telmileg sérült emberekkel fog­lalkozó szervezetének elnöke. - Minden produkció mögött szinte tapintható az a hallatlan nagy munka, amivel ezek a gyerekek felkészültek az elő­adásra. Hálátlan a zsűri szerepe, hiszen dönteni kell a hat pro­dukció közül. A magam részé­ről azokat részesítem előnyben, amelyek látványosak. Hiszen az a cél, hogy a megyei, majd az országos döntőn is megállják a helyüket a gyerekek. A rátóti csikótojás mulatságos történetét a hetedikesek vitték színpadra, óriási sikerrel FOTÓ: MÉSZÁROS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom