Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-08 / 33. szám

1996. február 8., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Korszerű ápolóképzés a karcagi gimiben Szeptembertől a karcagi Gábor Áron Gimnázium, Egészség- ügyi Szakközépiskola és Szak­iskola egy tanulócsoporttal be­indítja a HÍD-program kereté­ben működő, szakközépiskolai érettségire épülő, nappali tago­zaton folyó, kétéves, úgyneve­zett 4+2-es rendszerű ápoló­képzést. Mint Harsányi Lajosné gya­korlati oktatásvezetőtől meg­tudtuk, ez a képzési forma kor­szerűbb ismereteket nyújt a di­ákoknak. A HÍD-program (mely nevében is utal arra, hogy ez a képzés átmenet a kö­zépfokú és felsőfokú képzés között) célja olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel és ké­pességekkel rendelkező ápolók képzése, akik szakmájukat hi­vatásként gyakorolják az ápo­lástudomány mindenkori fej­lettségi szintjének megfelelően. A képzés elvégzése után le­hetőség van a diplomás ápolói végzettség megszerzésére is. Az új képzési formát támo­gatja a kórház orvos igazgatója, dr. Zsembeli József is, hiszen a kórháznak érdeke, hogy maga­san képzett, szakmailag jól fel­készített ápolókat alkalmazzon. A képzéshez szükséges gyakor­lati lehetőségeket is biztosítja a kórház. A programot a Népjóléti Mi­nisztérium is támogatja, épp­úgy, mint az iskola közalkal­mazotti közössége, diákönkor­mányzata és iskolaszéke, -de­A testvérváros kíváncsi az okokra (Folytatás az 1. oldalról) funkcióval is rendelkeznek, hogy áthidalják az úgyneve­zett nagypolitika konfliktusait. Mostanáig szerinte ez jelle­mezte a Szolnok és Nagybá­nya közötti viszonyt, mert a többségében románok lakta te­lepüléssel megtalálták az em­beri hangot. Az újságban ol­vasható Magyar kiáltás Nagy­bányán című tudósítás nem tartalmaz részleteket és ma­gyarázatokat. Ezért a beavat­kozás szándékától mentesen, az esetleges segítségnyújtás módját keresve kíváncsiak arra, vajon milyen okok miatt került sor a magyar nyelvű ok­tatás iskolai megszüntetésre? A szolnoki polgármester bí­zik egy hiteles információkat tartalmazó válaszlevél megér­kezésében, amely elkerülhetet­len ahhoz, hogy a két város kapcsolata a továbbiakban is töretlenül fejlődjön. A szol­noki segítségnyújtásnak egyébként számos variációja létezhet, és a tenni akarást tá­volról sem a magyar vonatko­zás motiválja. Korábban pél­dául egyházi kérésre egy nagybányai családnak juttattak el szolnoki közvetítéssel élet­mentő gyógyszereket, és a rá­szorulók - bár nem nézték, ki­ket mentenek meg - története­sen románok voltak. A számítógépes összeköttetésnek köszönhetően egy napon belül bármilyen nyugati autóalkatrészt beszereznek a kisújszállási Ford Sándor Kft. közelmúltban megnyi­tott új autósboltjában. A Q 1 országos hálózathoz csatlakozó üzlet számítógépén a teljes áru­készlet lehívható, így azonnal meg is rendelhető. fotó: mészáros A pénznek nincs szaga? Magasra szippantott árak- Egyszerűen nem tudjuk majd kifizetni havonként a szippan­tás árát! - panaszolta egy szol- nok-kertvárosi olvasónk a mi­nap. Szóvá tette, hogy míg ez­előtt a szippantókocsi kihívása és a szippantás elvégzése 4200 forint körüli összegbe került, addig most jóval magasabb árat kell fizetnie. A 10 köbméteres emésztő - mivel nagy családról van szó, s bizony hamar megte­lik - havi szippantási díja 7200 forintba került legutóbb. Olva­sónk úgy érzi, ezt az összeget sokan képtelenek lesznek meg­fizetni, s inkább valamilyen úton-módon a Holt-Tiszába ve­zetik el a szennyvizet. Ez pedig senkinek sem jó. Érdeklődésünkre a Reth- mann Recycling Rt.-nél meg­erősítették: január elsejétől va­lóban emelkedtek az ipari és lakossági szolgáltatási - a sze­métszállítási és a településtisz­tasági, azaz szippantási - díjak, amelyekről időben tájékoztatást is adtak, többek között az újsá­gok hasábjain. Most egy köb­méter szippantási díja 728 fo­rintba kerül (eddig 420 forint volt), s ez bizony jelentős ár­emelkedés. Az árakat természe­tesen nem a cég állapította meg, hanem a szolnoki önkormány­zat döntött így. Az árak igen magas voltát a Rethmann Rt.- nél is érzékelik, hiszen jóval kevesebb a megrendelés, b. gy. Segíti a kis betegeket Könyvárusítás február 14-én és 15-én Szakszervezet kontra tiszti főorvos Nem is tudott róla, hogy pereskedik- Nem is tudtam, hogy perben állok. Akkor értesültem róla, amikor a bíróságtól kaptam egy levelet, hogy megnyertem a pert - mondja dr. Kicsi Jenő, megyei tiszti főorvos. Ä perben álló másik fél az ÁNTSZ szakszervezete volt. A per kiváltó oka az volt, hogy a tiszti főorvos intézkedése ér­telmében a szakszervezeti tag­díjat nem utalják át a dolgozók béréből a szakszervezet bank­számlájára, hanem a tagoktól kell begyűjteni. Az ÁNTSZ szakszervezete először elfo­gadta ezt, majd írásban az in­tézkedés visszavonását kérte. A megyei tiszti főorvos elmon­dása szerint abban állapodtak meg, hogy tárgyalni fognak er­ről az ügyről, de a szakszerve­zet képviselői nem jöttek el a tárgyalásra. A folytatás a szol­noki városi bíróságon volt, de erről dr. Kicsi Jenő csak akkor értesült, amikor első fokon pernyertes lett. A szakszervezet fellebbezett. A megyei tiszti főorvosnak az a véleménye az ügyről, hogy jogszerűen járt el. A pereskedés rontja a munka­morált, mert elvonja a dolgo­zók figyelmét a munkától. Jogtalanul nyúltak a lakók zsebébe? (Folytatás az L oldalról) Az új lakásügyi törvény lehetősé­get adott ugyan az önkormányza­toknak a lakásokra vonatkozó rendeletalkotásra, de csak azzal a kikötéssel, hogy a lakbéreket 1994. június 30-ig nem emelhetik. Van két másik olyan törvény is, amely figyelemre méltó ebben az ügyben. Ázok, melyek alapján az állami lakások önkormányzati tu­lajdonba kerültek. Egyikük az 1990. évi LXXXin. törvény, amely 13. szakaszának első be­kezdése rendelkezett arról, hogy a korábban állami tulajdonban volt önkormányzati lakásokra to­vábbra is az állami lakásokra vo­natkozó rendelkezéseket kell al­kalmazni. S ugyanezt mondja ki az 1991. évi XXXIII. törvény má­sodik szakaszának kilencedik be­kezdése is, mely szerint az ön- kormányzati tulajdonba került ál­lami bérlakások lakbérét a 45/1982. (X. 7.) MT sz. rendelet alapján kell megállapítani. Meg keH jegyeznem: ezeket a rendel­kezéseket - legalábbis az említett szakaszokat - az Alkotmánybíró­ság megsemmisítette, de csak 1993. december 31-i hatállyal. A logika szabályai szerint mindebből következik, hogy vol­tak állami lakások, azokra vonat­kozott az említett MT-rendelet, az állapította meg bérüket. Ezek az állami lakások önkormányzati tu­lajdonba kerültek ugyan, de két törvény is jdmondta: a. tulajdo­nosváltástól függetlenül a lakbé­reket a korábban állami tulajdonú lakásokra vonatkozó MT-rendelet alapján kell megállapítani. Ezt az MT rendeletet 1993. de­cember 31-én hatályon kívül he­lyezték ugyan, de a helyébe kerülő új lakásügyi törvény 1994. június 30-ig tiltotta a lakbéremelést. Eb­ből álláspontom szerint egyér­telmű, hogy addig az időpontig nem lehetett emelni a lakbéreket. Addig az MT-rendeletben közölt lakbérek voltak az irányadók, s csak azokkal lehetett számolni. Ez az ítéletekben úgy testesül meg, hogy az 1993. május 1-jén közölt lakbéremelés - mivel magasabb szintű jogszabályba ütközik - semmis. A semmisségnek pedig az a következménye, hogy az ere­deti állapotot kell helyreállítani. Magyarán szólva: az 1994. július 1-jéig terjedő időszakra csak a 45/1982. (X. 7.) MT számú rende­letben előírt lakbért állapíthatom meg ítéletemben. 1995 decembe­rétől kezdve folyamatosan szület­nek ilyen ítéletek. Megjegyzendő, mindez csak a korábban állami tu­lajdonú lakásokra vonatkozik. A városi önkormányzat lakás­hivatalában azt mondja minderről az egyik vezető: - Tekintve, hogy még nincs jogerős bírói ítélet, nem foglalkoztunk ezzel az üggyel. Ha a bíróság jogerősen... úgy dönt, hogy a szóban forgó időre vissza kell'fizetni a lakbért, akkor úgy lesz. Akkor viszont, ha helyben­hagyja az önkormányzati döntést, azoknak kell fizetni, akik megta­gadták a felemelt lakbér fizetését. Különben is kevesen pereltek. Jogi ismeretek hiányában eddig kevesen fordultak a bírósághoz, pedig a lakbéremelés több ezer családot, összességében sok millió forint értékben érintett. Az ön- kormányzatnak fel kellene ké­szülni arra, mit tegyen, ha a bíró­ság jogerősen is a lakók javára dönt, hiszen akkor esetleg a perek dömpingje várható. Tudomásunk szerint 1993-ban a nagyvárosok­ban sehol sem volt a szolnokihoz hasonló mértékű lakbéremelés. Akkor Szolnokot tizenegy lakbér- övezetre osztották. Azok között volt olyan, ahol a komfortfokozat­tól függően 15 forintról 68,70 fo­rintra ugrott négyzetméterenként a lakbér. Nem kicsi tehát a tét. Persze, a jogerős bírósági ítéle­tek - ha jóváhagyják az elsőfokú döntést - egymagukban kevesek lesznek. Teljessé akkor válnak, ha a városatyák megtalálják a módját annak, hogy előteremtsék, (ráadá­sul kamatostól) a visszafizetendő összeget. Simon Béla Ha a születési anyakönyvi ki­vonatát silabizáljuk, a szol­noki Újfalusy Tóth Endre már minden bizonnyal megette a kenyere javát, hiszen hatvan­éves. Haját színezüstre festet­ték a telek, de a szíve valaho­gyan örökifjú, fiatal maradt. Szereti, imádja a gyerekeket, és sok mindent vállal értük. Noha az elmúlt évtizedek nem kényeztették el, a nyugdíja is mindössze 15 ezer 700 forint, úgy döntött, ennek ellenére támogatja a rászorulókat. Azt elfelejtettem mondani, hogy Újfalusy Tóth Endre húsz-egynéhány éve publikál. Nem kevés költeménye meg­jelent már, író-olvasó talál­kozón ismerkedett a közön­séggel, verseit szavalok ele­venítették meg. Ezek a költe­mények főleg a társadalom árnyékos oldalaira szorult emberek sorsát, keserű min­dennapjait idézik. A napokban jelenik meg egy antológiakötet, amelyben neki is több alkotása szerepel. Úgy döntött, hogy az ezer kö­tetből mintegy kétszázötven­nek a bevételét a szolnoki He- tényi kórház szívbeteg apró­ságai, gyermekei gyógyítá­sára ajánlja. Ha mind elkel, ez közel 80 ezer forintot jelent. A kiadványokat február 14­Tájékozódott a gyermekön­kormányzat arról, hogy van-e hasonló köztestület máshol. Húsz településen született 1995-ben a jászkisérihez ha­sonló gyermekönkormányzat, hogy a közéletbe s a demokra­tikus irányítás gyakorlásába bevonják a fiatalokat. A hírek szerint a húsz gyermekönkormányzat febru­árban Csurgón egy országos találkozót tart. A jászkisériek Kilencen voltunk testvérek a családban, és tudom, a gyermeknevelés, -gyógyítás mindig nagy áldozatot kí­ván. A magam szerény mód­ján ezen szeretnék segíteni - mondja Újfalusy Tóth Endre. fotó: cs. i. én és 15-én reggel tíztől dél­után ötig a szolnoki Városi Művelődési Központ előcsar­nokában lehet megvásárolni. Ugyanebben az időben Újfa­lusy Tóth Endre dedikálja is a köteteket, az értük kapott pénzt pedig felajánlja a me­gyei kórház javára. Ugyan­úgy, ahogy az esetleg el nem kelt példányokat is átadja a Hetényinek. D. Sz. M. azonban előbb a fővárosba utaznak. Parlamenti képviselőjük, Szekeres Imre közreműködé­sével látogatást tesznek az Országházban. A jászkiséri gyermekönkormányzatot a választás előkészítésében, le­bonyolításában részt vevő fia­talok és Balogh László alpol­gármester is elkíséri február 12-én a parlamenti látoga­tásra. Kíséri gyerekek a Parlamentben Jászkiséren, térségünkben egyedülálló módon gyermekön­kormányzatot hoztak létre. A tavaly decemberi választást kö­vetően az idei tervek kidolgozása is megtörtént. Szolnoki diáksiker Az Ady Társaság ötödik alkalommal hirdette meg országos esszé- és versmondó pályázatát, melyet ez alkalommal - az esz- szé kategóriában - egy szolnoki diáklány, Letenyei Zorica nyert meg. A díjkiosztón beszélgettünk Nagy Sz. Péter iroda­lomtörténésszel, az Ady Társaság titkárával.- A mai diákok nagyon leter­heltek, és általános vélemény szerint inkább a számítógép és a videó kap központi szerepet az életükben. Hogyan látja Ón ezt a beérkezett pályaművek alapján?- Az Ady Társaság 1990-ben alakult újjá, országszerte több mint háromszázötven tagunk van. Azt gondolom, hogy az iro­dalomnak, a költészetnek és a szépségnek nem járhat le az ideje. Pályázatainkat nem csak középiskolások számára szoktuk kiírni, mégis a legtöbb beküldött kézirat tőlük való. Ennek na­gyon örülünk, mert ez azt mu­tatja, hogy a gyerekek igenis szeretik magukat összemérni másokkal és saját magukkal is. A beküldött pályaművek alapján mondhatom, hogy nagyon ala­pos munkát végeztek a gyere­kek, tehát szó sincs arról, hogy nincs idejük a szépre és az ér­telmes tevékenységre.- Ezek szerint divatban ma­rad a müveit, olvasott ember- eszmény?- Azt gondolom, hogy igen. Évek óta tapasztalom, hogy az úgynevezett nagy múltú buda­pesti iskolák mellett a jó nevű vidéki gimnáziumok is szép számmal küldenek be pályáza­tokat, és nem is rosszakat, hi­szen az ideit is egy vidéki, a ti- szaföldvári hajnóczys kislány nyerte. Ennek azért is örülök, mert igazán nem érhet az a vád bennünket, hogy afféle buda­pesti központú társaság va­gyunk. Azt gondolom, hogy vi­déken jobban megmaradt a ha­gyománytisztelet, nagyobb er­kölcsi értéke van egy ilyen győ­zelemnek, mint a fővárosban. Nem gondolom, hogy a szerény anyagi javadalmazás vonzaná a gyerekeket, inkább a megsze­rezhető dicsőség - hiszen az ér­tékek képviselete mégiscsak szép és nemes dolog. Ez is arra mutat, hogy valóban az olvasott, humán műveltségű ember diva­tos marad. Az idén is voltak na­gyon tehetséges gyerekek, ami­nek pedig különösen örülünk, az, amikor hátrányos helyzetű gyerekekkel találkozunk itt. Ámikor tanyasi gyerekek, eset­leg petróleumlámpa mellett írják a dolgozatukat! Ezután hinnünk kell az irodalom nyújtotta em­beri értékekben. (Folytatás az 1. oldalról)- Tudni való, hogy a legnagyobb mennyi­ségű, „szennyvíznek” nevezett tétel a telep­nek a burkolt kifutóiról mint csapadékvíz jut a tározókba - hangsúlyozta az igazgató. Té­len csak legelőterületet tudunk öntözés cél­jára felhasználni. A téli nagy csapadék miatt a tározók szinte egyik napról a másikra meg­teltek vízzel. Be is indítottuk azonnal a lege­lőöntözést, ám a kérdéses nap éjszakáján a Millért áthidaló vezetéket szétnyomta a víz, amely így jutott bele a Millérbe. Az igazgató szerint a gátat nem fenyegeti az a veszély, hogy át­szakadhatna, azonban kétségtelen, hogy a töltések - amelyek 1985-ben épültek - már felújítási munkálatokat igényelnének. Mind­ezt már az elmúlt években is végre akarták hajtani, ám dr. Bagi Károly szerint a mező- gazdaság jelenleg nincs olyan pénzügyi helyzetben, hogy erre most jelentős összege­ket költsenek. A hibaelhárítás után jelenleg a legelőre folytatják a vízkitermelést. Egyidejűleg a részvénytársaság megindította a tervezési és töltéserősítő munkálatokat.- Mintegy 15-20 milliós beruházást kellene végrehaj­tania a részvénytársaságnak - mondta dr. Bagi Károly -, amelyet nem tudunk megol­dani, ha nem kapjuk meg a földművelésügyi hivatalon keresztül a földművelési mi­nisztériumtól a vízhasznosí­tási, öntözésfejlesztési támo­gatást, illetve ha a Környe­zetvédelmi Alap nem támo­gatja a telepnek a végleges szennyvíz-elhelyezési megol­dását. B. Gy. Itt szakadt el a szennyvízcső a Millér felett FOTÓ: mj Pénzéhes szennyvíz csabai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom