Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-15 / 39. szám
1996. február 15., csütörtök 7. oldal Az Új Néplap Mezőtúron És Túrkevén Gerelyhajító-bajnokból zsaru Az egykori gerelyhajító-bajnok zsaruként az ügyeletesi pultnál, telefonnal Hogy hogyan lesz egy jó ge- relyesből zsaru? Úgy, mint a nem gerelyesbó'l, de mégis van némi különbség. A most 27 esztendős Nagy Csaba már általános iskolás korában szeretett sportolni. Jóval nagyobbat ugrott, dobott társainál, ebből kifolyólag nyolcadikos korában a négy próbában országos bajnokságot nyert. Azután Szolnokra került a Verseghybe, ahol a MÁV MTE-ben sportolt. Először a tízpróbával kacérkodott, majd Sárközi Lajos edzője segítségével a gerelyhajítás mellett kötött ki. A jó Isten a megmondhatója, hogy középiskolás, serdülő, ifista, junior korában hány országos bajnokságot szerzett. Lehetett ez vagy hat, majd bevonult katonának. A Budapesti Honvédban dobálta a gerelyt, és el is jutott 61 méter 56 centiig, de a könyöke rakoncátlankodni kezdett. Nem vállalta a műtétet, helyette visszavonult. Rendőr lett, elvégezte a szokásos, előírt tanulmányokat. 1992-ben kimondta a holto- miglant-holtodiglant. Hogy kinek? Egy szép, barna kevi kislánynak. Azóta az itteni rendőrőrsön főtörzsőrmester, és egy hároméves ifjú úr, bizonyos Csaba meg esztendős húga, Tünde boldog apukája. Ennyi elég is a családalapításból, úgy gondolta a hajdani élsportoló. Tavaly azért még leigazolt Mezőtúrra, és minden edzés nélkül 55 méterre hajította ezt a hegyes szerkentyűt. Mindezt figyelmükbe ajánljuk azon tolvajoknak, rablóknak, akik Keviben netalántán összeakadnának Nagy Csabával. Megmarad a városi kórház Nem babonásak Tizenhárom éve talpon Új festőkamrát alakítottak ki, amelyben nem csak a személyautók, de a kisbuszok is elférnek Akad Mezőtúron egy cég, amely most ünnepli a tizenharmadik születésnapját. Ennek ellenére azt gondolják, hogy ez a szám lehet szerencsés is. A társaság neve a Klíma Ipari Centrum Rt., amelyik mintegy száznyolcvan személynek biztosít munkát, elsősorban helyből, de Túrkeve, Gyoma, Török- szentmiklós körzetéből is. A mindennapi tevékenységük négy területre terjed ki, úgymint épületklimatizálás, járművek, valamint mező- gazdasági gépek klimatizá- lása s Opel-márkakereskedés és -szerviz. A felsoroltakon kívül tehergépkocsik, személyautók javítása, műszaki felkészítése is jellemzi tevékenységüket. Létesítettek még egy mező- gazdasági áruházat is, ahol például vetőmag-bemutatót szerveznek, környezetkímélő vegyszerekkel. növényvédelmi előadásokkal fűszerezve. A világ összes pénze kevés lenne Némi túlzással így jellemezte a mezőtúri helyzetet, az átmeneti segélyeket dr. Gajdán Marianna, aki ennek a területnek az avatott szakembere. Megtudtuk, hogy a városban szociális célokra hetvenmil- lió forintot fordítottak. Ezenkívül az első lakáshoz jutókat kilencmillióval segítették: akik csak beköltöztek, százezret kaptak, akik építettek, háromszázezret. Ezeknek a tételeknek a fele vissza nem térítendő. A segítség módjai közül legtekintélyesebb a jövedelempótló támogatás. A célra' 37 milliót terveztek, és köztudomású, ez a végösszeg fele. Mivel tavaly 830 személyt érintett már, kevés maradt belőle. Rendszeres segélyre nyolcvanötén számíthatnak, míg ápolási díjban hatvanan részesülnek. Rendszeres nevelési segélyre beterveztek kilencmilliót, kaptak hozzá még 3,4 milliót. Akad, aki segélyben részesült, másokat oly módon támogattak, hogy a gyerek ingyen ebédelhetett. Átmeneti segélyre talán a világ összes pénze is kevés lenne, ez 4,5 milliót jelent. Megközelítőleg ezerhétszáz esetet, ami nem ennyi személyt érint, mert van, aki többször is részesült belőle. Ez a segély városi szinten átlagban 2 ezer 630 forint, ami nem sok, de ha csak ennyi van?! Lakásfenntartási támogatást is adtak, ami közel háromszáz mezőtúrit érint, és sok esetben az ösz- szeget egyenesen az OTP- hez utalják. Hogy mi jellemzi az itt élőket? Valami olyasmi, hogy az elmúlt időszakban, esztendők során nagyot szegényedett a város. Ezt az is bizonyítja, hogy egyre több a rászorult,, az itt kopogtató. Éppen ezért az 1996-os évre szociális célokra többet kértek. Hogy ebből azután majd pénzszegény világunkban mi valósul meg, arra a helyi költségvetés elfogadása után visszatérünk. A főterjesztő így látja Mezőtúron Fehér István a főterjesztő, aki így ítéli meg lapunk helyzetét:- Amikor kezdtem 1994 januárjában, a városban 377 Új Néplapra fizettek elő. Azután a szám felment 715-re„ majd kissé csökkent. Remélem, nem sokáig. Ennek tapasztalataim szerint az a nyitja, hogy több túri. Túrral kapcsolatos cikk szülessen. Szerintem a lapban olykor sok a reklám. Ez nem lenne baj, csak az a lényeg, hogy mellettük több olyan írás is szülessen, amelyben magukra ismernek az itteni emberek, illetve elmondhassák: ezt akár rólam is írhatták volna. Nincs az a kikapós menyecske, amelyikről több szóbeszéd járta, mint a kórházról Mezőtúron. Akadt, aki állította: megszűnik, mások szerint elviszik az ágyakat, járóbeteg-gondozóként szerepel. Azután többen tudni vélték, hogy kis átalakítással öregek otthonát csinálnak belőle. Szóval ment a szóbeszéd. Szerencsére mindez múlt időben írandó, mert hál’ istennek megmarad a kórház. Még akkor is, ha az ágyak száma csökkent; de a belgyógyászat, a sebészet, a gyermekosztály és a szülészetnőgyógyászat ^é tezik. Sőt, mintegy száz ággyal kialakítottak egy úgynevezett krónikus osztályt. Tévedések elkerülése végett ez nem elfekvő részleg, noha akadnak itt magatehetetlen ápoltak is. Hogy kik kerülhetnek ide? Széles a lista, csak néhány esetet említek. Mondjuk az az idős férfi, nő, aki combnyaktörést szenvedett, és néhány hétig orvosi, Minden korábbi híresztelés ellenére a túri megmaradt, és fogadja a betegeket ápolói felügyeletet igényel. Azután olyanok, akik szociális okok miatt érkeztek, és az sem titok: előfordul lerobbant hajléktalan, aki átmenetileg itt kap ellátást, meleg ételt, ágyat, kezelést. Csúnya, elcsépelt kifejezés, de igaz: az új osztályt kezdik megszokni, sőt egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ezt bizonyítja, hogy lassanként hetven ágy már foglalt. Egyben sajnos jelzi, sok a magányos, beteg ember, aki efféle gondo- zásra-ápolásra szorul. Az elszegényedést, elöregedést ismerve nincs messze az igazságtól, bár ez aligha csak mező- kórház túri és környéki jelenség. Hogy ne jusson ebek harmincadjára Tizenkilenc helyről érkeztek ros. Ezt követően ipartestületként szolgálta az itt élőket, majd a honvédség tulajdonába került, és helyőrségi művelődési otthonként emlegették. Jelentős társasági élet, kulturális összejövetelek, rendezvények, szóval pezsgő mindennapok jellemezték ezt az időszakot. Majd az itteni katonai alakulatok megszűntével csend költözött a termeibe. A város még korábban szerette volna megvásárolni, mert ha ez még hosszú ideig így lesz, ebek harmincadjára kerül az épület. Romlik, pusztul, mint minden olyan létesítmény, amelyet nem laknak. Ahogy hallottam, akkor túl drágára tartották. Most ismét felértékelték, és a kötelező eljárások. ha úgy tetszik, formaságok után remény van arra, hogy a Honvédelmi Minisztériumtól újra visszakerül a városhoz. Remélhetőleg minél hamarabb. Keviben a helybeli gimnáziumba és szakközépiskolába összesen 19 településről verbuválódtak a diákok. A 167 kollégista között öt tizenéves ifjú hölgy is akad. A bentlakók közül néhányat szólaltattunk meg. Kovács Andrea szolnoki, a 2. a-ban koptatja a padokat. Remek céllövő, csapatban országos második, többszörös megyei bajnok, helyezett.- Mennyibe kerül a kollégiumi élet?- Havi kétezer az étkezés, négyszáz a szállás meg a hazautazás. Mindez vagy ötezer körüli átlagban, sőt több is.- A tanulás?- Javítanom kell. Bökker Laci gyomai srác, a 2. b-be jár. Ez világbanki osztály, és dögunalmasak a jegyei, mivel végig ötös. A 167 kollégista közül négy: Kovács Andrea, Bökker László, Krupa Zsolt és Dóczi Lajos- Repülői szakra szeretnék menni az érettségi után. Mivel kitűnő vagyok, kevesebbe kerül az átlagnál a havi ellátás. Dóczi Lajos 3. c-s, és öcsödi.- Szeretem az autókat, otthon is van kettő, és arra törekszem, amilyen gyorsan csak lehet, meg- szerzem a jogosítványt.- Utána?- Ha leérettségizek, maradok az ötödik évre. A főtértől talán kőhajításnyira, nem messze a kórháztól, mutatós épület dacol a múló idővel. Faóriások vigyázzák, a kapu zárva, és a legutóbbi havazás belepett mindent. Évek óta üresen áll, csak a szelek látogatják, és már az esővíz is utat talált néhány helyiségébe. Pedig egykor nagy élet, vigadalom jellemezte ezeket a helyiségeket. Ha hinni lehet az elsárgult iratoknak, pontosan száz éve, 1896-ban épült közadakozásból, úri kaszinóként ismerték, majd az első világháború idején, 1917-ben százezer koronáért megvásárolta a váKözadakozásból épült, most kulcsra van zárva, de bíznak abban, hogy minél hamarabb a városé lesz A túlélésért küzdünk Ha van valaki, aki ismeri a kevi ember gondjait, mindennapjait, az Szász Csaba, aki a város gazdajegyzője.- Akad itt vagy kétszázhetven ember, akivel kapcsolatban kerültünk, kerültem eddig. A vetési meg a gázolaj-támogatás volt a legjelentősebb tétel. Errefelé is a gazdák főleg búzát és őszi árpát vetettek. Sajnos az értékesítés 890-1300 közötti áron történt, ami azt is jelenti, a haszon nem nálunk maradt, hanem azoknál, akik felvásárolták a hatalmas tételeket, és most két és fél ezerért vagy drágábban kínálják az élet mázsáját. A sertéságazatnál sem szívderítőbb a helyzet, mert lábon már 148-ért kínálják a hízókat, ami talán az önköltséget ha biztosítja. Ennek ellenére a kevi gazda sem tesz, tehet mást, bízik az új támogatási rendszerben, amelyikben sajnos még most is sok a nyitott kérdés. Éppen ezért errefelé nincs beruházás, a mezőgazdasággal foglalkozók a túlélésért, a fennmaradásért küzdenek. Ha netalántán máshol is ez a helyzet, elmondható: ez aligha kevi jelenség, avagy a véletlen műve. Az oldalt írta: D. Szab^ Miklós - Fotók: Csabai István A gimiben csak Illangónak hívják Manökeniskolában is tanul Akad Túron egy ifjú hölgy, aki 1980. március 20-án e világra érkezését követően az Illangó és Henriett keresztnevet kapta. A Henriettel még nem is adódott gubanc, de az Illangóval? Ezt bizony nehezen akarták elfogadni, mivel — elmondása szerint - addig egyetlen egy hölgy viselte kis hazánkban. Ő a második, és a Teleki Blankában - ahol a hatosztályos gimnáziumban negyedikes - csak így ismerik. Egyébként 4,3 körüli a félévi eredménye. \Szavaival élve: volt már, és lesz még jobb is. Kedvenc tantárgya a matematika és az angol. Különös ismertetőjele, hogy 175 centi és 60 kiló. Ebből kifolyólag egy manökeniskola ígéretes hallgatója. A foglalkozásokat hétvégeken tartja Murvai Piroska és csapata Szolnokon, a HEMO-ban. Tavaly elvégezte a kezdő évet, és most úgynevezett kiscsoportos haladó. Vonattal jár be. Hogy mi mindennel foglalkozik itt a mezőtúri közép- iskolás: öltözködéssel, hajápolással, etikettel, önvédelemmel, sminkelmélettel, öltözési kultúrával, táplálkozás-egészségtannal. Szerencsés alkat, jószerével mindent eltüntethet, nem látszik meg a kilóin, de azért a makarónit szereti legjobban. Erre a tanfolyamra főleg azért jár, mert jók az órák, jó a társaság, és az soha nem baj, ha tizenévesen megtanulja valaki az öltözködést, a viselkedést, szóval csiszolódik, javul a megjelenése. Akkor is, ha nem marad a divatszakmában, mert Illangó még nem döntött tulajdonképpen, minek is készül. Kedvenc foglalatossága: az angol, a matematika és a manökeniskola r
