Új Néplap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-15 / 39. szám

8. oldal Városházi Napló — Szolnok 1996. február 15., csütörtök Ki kicsoda a képviselő-testületben? Bemutatkozik: György Ferenc A 10. választókörzetet képvi­seli az önkormányzatban a tősgyökeres szolnoki György Ferenc (MSZP), a Járműja­vító - ahol immár negyven éve dolgozik - műszaki osz­tályának munkatársa. Pártja városi elnökségének tagja. Nős, egy leány és egy nevelt fiú apja, és két kis- unoka büszke nagypapája. A 10. választókörzet peremke­rület, ipamegyed, amelyre a földszintes település jellemző. Az ott lakóknak közel fele idős, nyugdíjas, 13-14 száza­léka pedig munkanélküli. A körzet - a Körösi út és kör­nyéke - ellentmondásos terü­let, hiszen amíg a Nagy Imre körút infrastrukturálisan jól, a Véső út közepesen ellátott, ad­dig a Körösi út és térsége inf­rastrukturálisan, elhanyagolt. Mindazonáltal a telefont beve­zették, s a gázprogramot is be­fejezték. Jelenleg a csatorná­záson a sor, ám ehhez előbb csatornamű-társulást kell lét­rehozni.- A várospolitikai érdekekre alapozva elsősorban a válasz­tókörzetem körülményeit kí­vánom javítani, a várospoliti­kai lehetőségekbe beillesztve - mondta a képviselő. - Vessző- paripám, hogy azok az embe­rek, akik ott bokáig járnak a sárban, s a gépjárműveiket sem tudják használni, épp olyan adófizető polgárai a vá­rosnak, mint a városközpont­ban lakók. Például a kábeltévét ők is szeretnék nézni. Az út- és a járdahálózat rendbetétele azonban mindent megelőző, sürgős feladat. György Ferenc tagja a vá­rosfejlesztési bizottságnak - szakmailag ez áll hozzá köze­lebb -, illetve az oktatási és művelődési bizottságnak. A képviselő-testület véleménye szerint jobb, mint az Ország- gyűlés, konstruktívabb, kor­rekt. Úgy véli, hogy ami jó, azt el kell fogadni, bárki mondja is.- Ami engem elégedetté tesz, az az, hogy a közgyűlés konstruktív - hangsúlyozza. - Felelősséggel kimondhatjuk, hogy az önkormányzatban kor­rekt, tisztességes, konstruktív ellenzék van. Ehhez persze az is kell, hogy a legerősebb frak­ció - a szocialistáké - nem érezteti a súlyát, hanem ugyanolyan konstruktivitást tanúsít viszonzásképpen. Mint mondja, van egy „ve­szedelmes” hobbija, s ez a tisza- földvári hobbikertjük. A család­dal együtt közösen ezt művelge- tik hétvégenként. Nyáron ott lát­ják vendégül egy kis víkenden a jó barátokat, ismerősöket, mun­katársakat. B. Gy. Reklámtáblák felülvizsgálata Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala tájékoz­tatja a cég- és hirdetőtábla-tulajdonosokat, hogy megkezdte a kihelyezett táblák jogszerűségének vizsgálatát. Az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM sz. rendelet 8. paragrafus (5) bek. előírja, hogy „épület közterület­ről látható homlokzatán, tetőze­tén, a kerítésen vagy a támfa­lon, üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (elő­tető), üzleti emyőszerkezet, hirdetőberendezés, fényreklám, 1 négyzetméternél nagyobb cég- vagy címtábla létesítése, átalakítása” csak építési enge­dély alapján végezhető. Azon táblatulajdonosok, akik a fenti rendelet hatálya alá eső táblákat engedély nélkül helyezték el, fennmaradási en­gedélyt kell kérniük 1996. má­jus 31-ig. Aki a felszólításnak fenti ha­táridőre nem tesz eleget, úgy a kihelyezett tábla eltávolíttatá- sára intézkedni fogunk. Az engedélyhez az alábbi j iratokat szükséges csatolni: műszaki terv, műszaki leírás, tervezői nyilatkozat, helyszín­rajz, hiteles térképmásolat, tu­lajdoni lap, ha szükséges, tulaj- donos-hozzájáruló nyilatkozat, 800 forint értékű illetékbélyeg. A kihelyezett táblák közül azok kaphatnak fennmaradási engedélyt, melyek az elhelye­zés módját, megjelenését ille­tően megfelelnek a városképi elvárásoknak. Az utóbbi időben megnöve­kedett az engedély nélkül kihe­lyezett táblák száma, és sok kö­kívánaímakat hagy maga után. Nágyój)' 4ok a!z elhagyott, karbantartást igénylő tábla, mely funkcióvesztett, látványa csúnya. Amennyiben ezen táb­lák karbantartása nem történik meg, úgy eltávolíttatásukra szintén fognak intézkedni. A hivatal messzemenően megértő a vállalkozásokkal szemben, hogy cégek, tevé­kenységük bemutatásához, megismertetéséhez a reklámo­zás ezen módját is igénybe ve­szik, de a táblák engedéllyel történő elhelyezése, valamint városképi szempontból megfe­lelő megjelenése elengedhetet­len követelmény. Ezermester Üzletház ment, táblája maradt Revízió a szolnoki házszámoknál A polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati osztálya tavaly elvégezte a városban lévő ingatlanok ház­számozásának felülvizsgálatát. Mint a Vadászi Tibomé osztályvezetőtől kapott tájékoztatóból kiderült: a felülvizsgálat eredményeként elvégez­ték a térképi és teleknyilvántartásokon szükséges korrekciókat. Vannak azonban olyan esetek, amelyek a lakosság közreműködését és megérté­sét is igénylik. A helybeliek jó, ha tudják: helyesbítették Szolnokon a Ferenczy Károly utca korábban helytelenül megállapított házszámait. A helyesbí­tés értelmében a Csók István út kereszteződésétől a városból kifelé haladó irány szerinti jobb olda­lon lévő négy lépcsőházas épület egyes lépcsőhá­zának házszámai 10.-ről 9.Tre, 12.-ről 11.-re, 14.- ről 13.-ra, 16.-ról 15.-re változtak. Az ott lakókat a változásról értesítették. Ezúton is kérik, hogy az érintettek a személyi igazolványukba történő lakcímpontosítás érdekében keressék fel az ügy­félszolgálatot. A hivatal teljes munkaidejében áll rendelkezésükre. További feladat a Tószegi út-Gyökér út térsége házszámozással kap­csolatos problémáinak rendezése, erről szintén tájékoztatást adnak ki. Újdonságként könyvelhető el: elkészült az osztályon egy rendelettervezet, amely az utcanév- és házszámtáblák, illetve a házszámozás szabályozására hivatott. E jogszabályban meghatároznák többek kö­zött az utcanévtáblák elhelyezésének mód­ját, az ingatlanok számozásának rendjét. Az önkormányzati rendelet szükségessé­gét tanúsítják egyrészt az elvégzett felül­vizsgálat tapasztalatai, másrészt erre köz­ponti szabályozás jelenleg nincs. A rende­lettervezetet a kellő hivatali, valamint bi­zottsági egyeztetéseket követően terjesztik a képviselő-testület elé. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése ——— 1996. február 22-én, 23-án (csütörtök-pénteken) 9 órai kezdettel a városháza nagytermében tartja munkaterv szerinti ülését Javasolt napirendek Nyílt ülés keretében: Beszámoló a munkanélküliség kezelésében vál­lalt feladatokról. Előterjesztés a közgyűlés bi­zottságai 1996. évi ellenőrzési tervének jóvá­hagyására. Előterjesztés a középfokú oktatási intézmé­nyek képzési tartalmának és szerkezetének el­veiről és célkitűzéseiről a 136/1995. (X. 26.) sz. közgyűlési határozat végrehajtására. a) Előterjesztés a városi kollégium létesíté­sére. b) Előterjesztés a Környezetgazdálkodási és Építőipari Műszaki Szakközépiskola és a Petőfi Sándor Szakközép- és Szakképző Iskola össze­vonására. c) Előterjesztés a JipnfJrassik György Gép­ipari Műszaki Szakközépiskola és a Baross Gá- 'bóÚSkákközép- és Szalclcépzc? Iskb'lá ös&£vb-“ pítvány létrehozásáról szóló 179/1993. (XI. 23.) sz. közgyűlési határozat módosítására. Jelentés lejárt közgyűlési határozatok végre­hajtásáról. Tájékoztató a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról. Előterjesztés a polgármesteri hivatal gazda­sági főosztály adóügyi osztályán és a megyei il­letékhivatalban dolgozók anyagi érdekeltségi alapjára, az alap felhasználási szabályaira. Élőterjesztés az 1997. évben induló fejleszté­sek céltámogatási igénybejelentésére. Zárt ülés keretében: Előteijesztés az Építészeti Faipari és Környezet­gazdálkodási Szakközép- és Szakképző Iskola igazgatója határozott idejű megbízására. Előterjesztés a Gépészeti és Közlekedési Szak-\ közép- és Szakképző Iskola igazgatója határozott Idejű megbízására. ■ - • nására. Javaslat a közgyűlés 1996. I. negyedévi munkatervének módosítására. Javaslat a közgyűlés 1996. II. negyedévi munkatervére. Tájékoztató Szolnok város szabadidősportjá­ról . Tájékoztató a gyógytestnevelés helyzetéről, valamint az oktatási intézményekben folyó ide­gennyelvi és számítástechnikai oktatás helyze­téről, különösen a 64/1995. (IV. 20.) sz. köz­gyűlési határozatban foglaltakra. Előterjesztés „A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katonákért” Alapítvány alapító okira­tának véleményezésére. Előterjesztés Szolnok város Állatotthon Ala­Előterjesztés a városi kollégium igazgatója ha­tározott idejű megbízására. Előterjesztés Szolnok Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Szociális Foglalkoztató Intézete és Napközi Otthona igazgatójának megbízására. Előterjesztés lakás önkormányzati érdekből tör­ténő bérbeadására. Előterjesztés jogtalanul felvett munkanélküli jövedelempótló támogatás méltányosságból tör­ténő elengedésének elbírálására. Előterjesztés fellebbezések elbírálására. Előterjesztés a Szolnok, Városmajor út 30. szám alatti volt szovjet kórház hasznosítási lehető­ségére. Személyi kérdések. *98465/1H* Bajban az iskolai gyógytestnevelés A Szolnok óvodáiban és iskoláiban folyó gyógytestnevelés- ről végzett felmérést a polgármesteri hivatal humán köz­szolgáltatások főosztálya. A nevelési és oktatási intézmé­nyektől kért és kapott információk alapján egy tájékoztató készült, és ezzel a közgyűlés oktatási és kulturális, vala­mint egészségügyi és sportbizottságának kezdeményezé­sére megismerkedik februári ülésén a képviselő-testület. A téma megtárgyalása igen időszerű, mert a témát ilyen szin­ten tíz éve nem tárgyalták, és ami ennél is fontosabb: a gyerekek testi problémái gyors cselekvést követelnek. A Kassai úti iskolában egy tornaszobában már keresik a gyógyírt Az általános helyzetképet kezdjük az óvodákban, ahol a gyógytestnevelés megszerve­zése nem kötelezően előírt fel­adat. Ennek ellenére néhány­ban öntevékeny lábstatikai és mozgásjavító gyakorlatokat ik­tatnak be a mindennapos test- nevelési foglalkozásokba (2. sz., 3. sz., 4. sz., 6. sz., 8. sz., 9. sz. és 11. sz. óvodai intézmé­nyekben). Tárgyi feltételekkel ehhez csak részben rendelkez­nek, mert az utóbbi idők gaz­dasági megszorításai a legegy­szerűbb játékok - például labda - beszerzését is erősen korlátozták. Négy óvodából je­lezték, hogy szakember végzett felmérést a gyermekek között, és feltárta a problémás esete­ket. A tizenhárom óvodai in­tézményből kettőben van tan­folyamot is végzett óvónő. A gyógytestnevelés szervezett formában való megvalósítását egyöntetűen támogatják, mivel egyre több a rendellenesen fej­lődő gyermek. Különösen nagyszámú a rendellenes láb- boltozat-fejlődés, a tartáshiba, és a mellkasdeformitás. Az általános iskolákban jog­szabály alapján kötelezően foglalkoznak a gyógytestneve- lésben részesülő gyermekek­kel. A tizenkilenc iskolából a gyógytestnevelés megoldására tizenhárom nemleges és hat igenlő válasz érkezett. Az álta­lános iskolai tanulói összlét- szám 8005, és ebből az alábbi kategóriákba nyertek besoro­lást a gyerekek: I. kategória (könnyített testnevelés) 175 tanuló (2,18 százalék), II. ka­tegória (gyógytestnevelés) 308 tanuló (3,85 százalék), és III. kategória (felmentett) 35 ta­nuló (1,4 százalék), összesen 518 tanuló (6,43 százalék). A 19 általános iskolában 11 gyógytestnevelői végzettség­gel is rendelkező pedagógus dolgozik, közülük heten abban a hat intézményben, ahol nem folytatnak gyógytestnevelést. Ä tárgyi feltételek vala­mennyi intézményben adottak, hiszen minden általános isko­lában van tornaterem és esz­köz. Ennek ellenére nem jel­lemző, hogy külön foglalkozás keretében valósítanák meg a testnevelést, általában ez nor­mál testnevelési órákon törté­nik. Nincs szervezett, társulá­sos forma, aminek oka mind az intézmények, mind a szülők anyagi fedezetének hiánya. Azok az intézmények élnek a különböző kategóriákból való átsorolással, amelyeken foly­tatnak gyógytestnevelést. Pe­dig a szakemberek szerint az általános iskola volna fejlesz­tésre, szervezésre, támogatásra leginkább rászoruló terület, az életkori adottságok és sajátos­ságok miatt. A 14 középfokú oktatási in­tézményből hatban biztosítják a gyógytestnevelés személyi és tárgyi feltételeit, illetve a fog­lalkozások lehetőségét. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő: a 14 középiskolából három in­tézményben (Petőfi Sándor Szakközép- és Szakképző Is­kola, Jendrassik György Gép­ipari Műszaki Szakközépis­kola, Egészségügyi Szakis­kola) a normál testnevelés fel­tételei sem biztosítottak, hiszen nincs tornaterem. A középisko­lai tanulói létszám 8610, itt a besorolások a következők: I. kategória (könnyített testneve­lés) 338 tanuló (3,92 százalék), II. kategória (gyógytestneve­lés) 387 tanuló (4,49 százalék), III. kategória (felmentett) 90 tanuló (1,04 százalék), össze­sen 815 tanuló (9,45 százalék). Az intézményeken öt gyógy­testnevelői végzettséggel is rendelkező pedagógus tanít. Társulással, összevonással se­hol nem próbálkoznak, indok­lásul tanórai, tanítási időbeni eltéréseket, az anyagi feltételek hiányát említik az iskolák. Mint a tájékoztatóban ol­vasható összegzésből kitűnik: Szolnok nevelési-oktatási in­tézményeiben tárgyi és szemé­lyi, valamint anyagi feltételek hiányában nem kezelik kiemelt nevelési feladatként a gyógy­testnevelést. A foglalkozások megszervezését egyetlen in­tézményben sem tudják külön­állóan biztosítani, körzetesített - társulásos - formában sehol nem oldják meg a gyógytest­nevelést. Erre külön anyagia­kat áldozni - különóra, uszo­dabelépő, speciális tárgyi esz­közök biztosítása stb. - az in­tézményekben nem tudnak, és ez külön-külön nem is biztos, hogy indokolt volna. A jelenlegi helyzetelemzés alapján megállapítható, hogy a számok nem tükrözik reálisan a különböző korosztályok egészségügyi állapotát. Az in­tézményekben a feltételek hiá­nya befolyásolja az egészség- ügyi szakembereket a valós besorolás kategóriáinak kiala­kításában. Intézménytípuson­ként mindössze egy-két helyen kezelhető megfelelően a prob­léma. A két műszakban történő oktatás, az órarendi különbö­zőségek, a szakember és a gyógytestnevelés anyagi fede­zetének hiánya mind-mind gát­jai az intézményen belüli, il­letve a társulásos formában tör­ténő megvalósításnak. A meg­fogalmazott javaslatok szerint el kell érni, hogy a tanulók ka­tegorizálása valós képet tük­rözzön. majd ezt követően meg kell teremteni a gyógytestneve­lés személyi és tárgyi feltéte­leit. A működtetésre és a szüksé­ges feltételrendszer kialakítá­sára az alábbi két alternatíva kínálkozik. Az egyik: a városi nevelési-oktatási intézmények teljes körű körzetesítésével - megfelelő szakemberek és eszközök biztosításával. A má­sik: intézményen belüli (helyi) problémamegoldással, azaz hozzáértő pedagógusok képzé­sével és megfelelő költségve­tési fedezet biztosításával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom