Új Néplap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-11 / 9. szám

1996. január 11., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal DADA a Jászságban A dohányzás, alkohol- és drog- fogyasztás, valamint az AIDS- betegség ellen küzdő megelő­zési program (DADA) Ameri­kából érkezett hazánkba. Az eredeti változatot néhány éve először Veszprém megyében próbálták ki az ottani rendőrség bűnmegelőzési szakemberei. A későbbiek során kibővített és honosított változat végül a ma­gyar rendőrség biztonságra ne­velő országos iskolai program­jává vált. Az oktatás az általános iskolásokat érinti. Megyénkben egyelőre a jászberényi elsősök és kísérleti jelleggel a jászapáti ötödikesek találkozhatnak havi rendszerességgel az órát tartó egyenruhás rendőr bácsival. Szabó Tibor őrnagy a herényi kapitányság munkatársa képesí­tést szerzett DADA-oktatóként 16 osztályban összesen 305 ne­bulóval kezdte meg tavaly no­vember végén az idén júniusig tartó első tanévet. A program költségét, amely gyermekenként 400 forintot je­lent egy tanévben, az önkor­mányzat viseli. -hgy­HEMO Kulturális Egyesület Ismét sikertelen választás Mint azt annak idején megír­tuk, múlt év december 13-án megalakult Szolnokon a HEMO Kulturális Egyesület, amelynek célja többek között a helyőrségi művelődési ház­hoz kapcsolódóan a polgári és a honvédségi művelődési szervezetek közötti együtt­működés erősítése, a lakos­ságnak a kulturális tevékeny­ségekbe történő bevonása. Az egyesület alakuló ülé­sén született megállapodás ér­telmében a tisztségviselőket a tegnapi közgyűlésen válasz­tották volna meg. Azonban ismét nem jutottak döntésre, csak szavazatszedő, illetve je­lölőbizottságot választottak. A tisztségviselőket a január 24-i közgyűlésen, immár harmadik nekifutásra próbálják megvá­lasztani. -bgy­Közös képviselőket oktatnak Az amerikai kormány Nemzet­közi Fejlesztési Hivatalának (USAID) finanszírozásában megkezdődik Magyarországon a társasházak közös képviselőinek és intézőbizottsági tagjainak képzése. A pénzt az USAID la­kás- és városfejlesztési progra­mokat támogató irodája bizto­sítja. A projektbe különböző cé­gek és szervezetek is bekapcso­lódnak. A tananyagot nemzet­közi tapasztalatok alapján dol­gozták ki. A résztvevők jogi, házkezelési, műszaki, számviteli, könyvelési, adózási ismereteket szerezhetnek, és hozzájuthatnak a társadalombiztosítás szabályo­zásával kapcsolatos tudnivalók­hoz is. A foglalkozásokat január­ban és februárban tartják. Információs táblát helyeztek el Tör.ökszentmiklós központjában. A várostérképet is tartalmazó tábla alapján könnyen tudnak tájékozódni az idegenek is. A hasznos tudnivalók mellett különböző vállalkozások hirdetései is megtalálhatók rajta. fotó: mészáros Kunhegyesről Karcagra, Tiszafüredre utaznak a terhes nők Hol döntsenek az abortuszról? Magyarországon 100 ezer szülésre 70 ezer abortusz jut. Ennek a döbbenetesen magas számnak az ismeretében egyáltalán nem mindegy, hogyan és hol történik az abortuszok elbírálása. Ma már nem az abortuszbizottsá­got, hanem a családvédelmi szol­gálatot kell felkeresni abban az esetben, ha yalaki nem akarja megtartani a gyerekét. Ezek a szolgálatok speciálisan szakkép­zett védőnők vezetésével működ­nek. A mai viszonyok között azonban nem egyszerű eljutni a családvédelmi szolgálathoz sem. Kunhegyesen például - ahol megmaradt a szülőotthon - nincs ilyen szolgálat. A terhesnek Tisza­füredre vagy Karcagra kell utaz­nia. A város és környéke igen hát­rányos helyzetű, sok a perifériára szorult, munka nélküli, szegény lakos. Ne is számoljuk az abortusz költségét, csak az útiköltséget, már az is tetemes összeg lehet, ha többször meg kell tenni azt a 40- 50 kilométert a szolgálatig. Félő, hogy ebben a körzetben a terhes el sem megy a szolgálathoz, persze tanácsadásra sem, meg­szüli „csak úgy” a gyereket, mi­közben evésre túl keveset, do­hányzásra túl sokat költ. Emiatt Kunhegyesen szeretnék, ha helyben is létezne családvé­delmi szolgálat. Az önkormányzat a működési költségeit fedezné, Bánhalmáról pedig átjárna egy szakképzett védőnő. Mindehhez csak az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat jóváha­gyása kellene. Dr. Kicsi Jenő megyei tiszti fő­orvos szerint semmi akadálya, hogy a városban is legyen ilyen szolgálat, bár ezt egyetlen szak­mai beosztottja sem támogatja. Az országos tiszti főorvos állásfogla­lására vár ebben az ügyben. Elmondta még, hogy jobb, ha a terhes minden szolgáltatást egy helyen kap meg, és az abortusz úgyis Karcagon történne, tehát így még többet kellene utaznia a ter­hesnek. Mivel hetente néhányan jelentkeznek terhességmegszakí­tás igényével a kunhegyesi kör­zetből, ez az alacsony szám nem is indokolja a szolgálat működését a városban. A törvény vagy az élet? Huszonhét év munka után reménytelenül Nincs könnyű helyzetben a törökszentmiklósi önkormány­zati képviselő-testület. Egy olyan ügyben fellebbeznek hozzá, amelyben igazán jó döntést nem lehet hozni. Jancsó Pétemének tavaly no­vember 18-án szűnt meg a mun­kanélkülije, ami 11 ezer 440 fo­rint volt. Huszonhét éves munka- viszony után jutott a munkanél­küliségre, amely azóta is tart. A félje alig keres valamivel többet 18 ezer forintnál. A fia tanul, a lánya jövedelempótló támogatást kapott még novemberben. A szociális bizottság novem­ber 27-i ülése azonban elvette a családtól a reményt. Megvonták ugyanis a lánytól a jövedelem- pótló támogatást azzal az indok­kal, hogy a család jövedelmi vi­szonyai alapján nem jogosult rá. Ugyanezen az ülésen elutasítot­ták Jancsó Pétemé kérelmét a jö­vedelempótló támogatásra. Az indok: a család előző háromhavi jövedelme személyenként meg­haladja a 6 ezer 720 forintot, mert 7 ezer 117 forintból élnek. Igaz, hogy a bizottság ülésekor már lejárt az asszony munkanél­külije, és a lánytól is megvonták a jövedelempótló támogatást, ami drasztikusan csökkentette a csa­lád jövedelmét. Ám a jogszabály szerint a döntést megelőző három hónap jövedelmét kell figye­lembe venni, és az nem halad­hatja meg személyenként azt a bizonyos hatezer-valahányszáz forintot. Az asszony a döntés ellen fel­lebbezett a képviselő-testülethez, abban a reményben, hogy ők majd másképp döntenek. Máig sem érti, hogyan lehet figye­lembe venni egy jövedelmet, amit néhány nappal korábban megvontak? Jelenleg a férj fize­téséből és a családi pótlékból, azaz 21 ezer forint körüli összeg­ből élnek négyen - amiből 13 ezer 600-at fizetnek az OTP-nek. Azt a tanácsot kapta, hogy adja be a kérelmét három hónap múlva. Akkor ugyanis már jogo­sult lesz a jövedelempótlóra, mert a kérelem előtti három hó­napban havi 21 ezerből éltek né­gyen... Szóval nincs könnyű helyzet­ben a testület. Ha humánus akar lenni, megítéli a támogatást az asszonynak: ha a törvényt veszi figyelembe, akkor nem ad. * * * Az emberek többsége szeret tör­vénytisztelő lenni, erre is nevel­tek a szüléink. De arról nem szólt senki, mi legyen akkor, ha maga a jogszabály nélkülözi a humanitást, meg az élethez sem sok köze van. Kérdés, hogy le­het-e egy ilyen törvényt tisz­telni? Paulina Éva A jászsági önkormányzatok korszerűsítéspártiak Támogatás gázfűtésre A jászsági települések is kaptak központi pénzeszközt azon csa­ládok támogatására; amelyek olajjal fűtenek. Jászfelsőszent- györgy fűtési támogatás címen 1,5 millióval gazdálkodhatott. A legtöbb támogatást - 20-25 ezer forintot családonként - azok számára ítélte oda az ön- kormányzat, akik vállalták, hogy az olaj helyett a gázfű­tésre állnak át. Ezzel a döntés­sel a fűtéskorszerűsítést támo­gatta az önkormányzat, s re­mélhetőleg hozzájárul, hogy ezeknek a családoknak jövőre már nem segélyből kell megol­daniuk a fűtést. Negyven ilyen család kapott segítséget Jász- felsőszentgyörgyön. Alattyánon is hasonlóan gondolkodott az önkormányzat. Harmincezer forintos fűtéskor­szerűsítési támogatást adtak azoknak, akik csatlakoztak a nemrég elkészült gázhálózat­hoz. A településen a csatlako­zási díj 100 ezer forint, de az utóbb jelentkezetteknek csak 70 ezer forintot kellett fizetni. 1 A füredi áfész és az önkormányzat ingatlancseréje Kompromisszum a település érdekében Tizenhárom éve rendezetlen és három éve peres úton folyó te­lekügylet végére került pont Tiszafüreden. Az önkormányzat decemberi ülésén megállapodást kötött a helyi Tiszatáj ÁFÉSZ-szel ingatlanok cseréjére. A szövetkezet az általa üzemel­tetett, de telek vonatkozásában a város tulajdonát képező illat­szerboltért és háztartási üzletért a Vasút út 27. sz. alatti ingatla­nát kínálta cserébe, és vissza­adta a városnak az Örvényi u. 8. sz. alatt lévő raktárépületeit is. Információink alapján a szer­ződő felek elégedettek a cseré­vel, ezért úgy néz ki, hogy a kompromisszum a város érde­kéit fogja szolgálni. Végh Gyuláné, az áfész ügy­vezető igazgatója szerint az ed­digi jó kapcsolat megtartása miatt is fontos volt a lényegé­ben csak az épületrészért foly­tatott peres ügy gyors lezárása. Annál is inkább, mert így nyu­godt körülmények között az áfész elkezdheti az igen fossz állagú üzletek felújítását, amire a „vita” lezárásáig nem vállalt anyagi kockázatot. A tervek szerint a szövetke­zet már az idén tavasszal el­kezdi a Fő utcán lévő üzletek felújítását. Dr. Péter János városi jegyző is ez utóbbit tartotta na­gyon fontosnak, mert az üzletek külső-belső rendbetétele javítja a belváros képét is. A cserébe kapott ingatlano­kon pedig munkahelyteremtő beruházások beindítását tervezi az önkormányzat: pályázat út­ján, rövid időn belül vállalko­zóknak hirdetik meg azokat hasznosításra.- Percze ­KDNP-fórum Kenderesen Csépe Bélával Vezércsillagra volna szükség- Aggódunk azért, hogy mi lesz az országban ilyen gazdaságpoli­tika mellett - mondta tegnap a kenderesi művelődési házban megtartott KDNP-fórumon Csépe Béla országgyűlési képviselő. A gyűlésen jelen volt a párt megyei elnöke, dr. Rajkai Gábor is. Csépe Béla szerint legfontosabb, hogy hazánk minél hamarabb tagja legyen az Európai Uniónak. Ennek kapcsán szólt a délszláv helyzetről, a béke esélyeiről, s mint kifejtette, szerinte a jobbol­dal nem látja ebben a feladatban a nemzet érdekét, pedig segíthe­tünk az ottani magyar kisebbség ügyének a megoldásában is. A magyar belpolitikai viszonyokról elmondta: sok a megoldásra váró gond. A ’94-ben hatalomra jutottak­kal szemben óriási volt a várako­zás, mára azonban kiábrándultak az emberek, arról nem is be­szélve, hogy az új hatalom olyan sok hibát követett el, hogy za­varba hozta saját tagjait is. Most az ország lakossága nem lát kiutat ebből a helyzetből. Vezércsil­lagra volna szükség, de ezt eddig az ellenzék nem tudta felmutatni - fogalmazott. Ezért erre kell tö­rekedni a hátralévő időben. Itt az ideje egy kormányzóképes alter­natíva felmutatásának, amely a gazdasági bajokkal törődik, s elő­segíti a kisemberek megélhetési gondjainak megoldását. A pártban folyó jelenlegi munkáról is szólt az előadó. E szerint készítik a törvénymódo­sító javaslataikat a februári ülés­szakra, a családi típusú jövede­lemadózásról, a médiatörvény­hez kapcsolódóan a kuratóriumi tagságról, a privatizációs bevéte­lek elosztásáról. Javaslatuk sze­rint a bevételek egy részét az adósság törlesztésére, a többit a gazdaság élénkítésére kellene fordítani. Az előadó szerint csak fo­gyasztáscsökkentő intézkedé­sekkel nem lehet orvosolni a gazdaság problémáit. A KDNP a belső piac élénkítésére töre­kedne, s a megszorítások helyett ösztönzőket alkalmazna a gazda­ság növekedésére. -de­Kisebb létszámmal ugyanazt Új helyre költözött a megyei pedagógiai intézet Az új esztendőben új helyen, a Má­ria utca 1.9. szám alatt fogadja ügy­feleit a megyei pedagógiai intézet. A könyvtár még nem költözött át régi helyéről, a Magyar utcából. Jakatics Árpád, az intézet igaz­gatója arra a kérdésemre, hogy mik voltak a költözködés előzményei, elmondta: alapvetően az átszerve­zés, két intézmény összevonása vezetett a költözködéshez, azzal együtt, hogy a jelenlegi épület nagyjából éppen akkor ürült ki. Á megyei közgyűlés tavaly jú­lius elsejei hatállyal összevonta a megyei pedagógiai intézetet és a Családvédelmi és Gyógypedagó­giai Szolgálatot. Az új intézmény hármas követelménynek tesz ele­get. Ezek: a pedagógiai szolgálta­tás (pedagógusok részére), a neve­lési tanácsadás (szülők és iskolák részére), és ebben a keretben mű­ködik a tanulási képességet vizs­gáló szakértői és rehabilitációs bi­zottság, amely például a beiskolá­záskor vizsgálja a gyerekeket. Arra a kérdésemre, hogy a kö­vetkező időszakban a hagyomá­nyos tevékenységeken kívül mi­lyen teendőik lesznek, Jakatics Ár­pád a nemzeti alaptanterv megis­mertetését emelte ki. Ez iránt az is­kolák részéről nagy érdeklődés mutatkozik. Másik fontos tevé­kenység az iskolák segítése, hogy eligazodjanak a kiszélesedett tan- könyvpiac kínálatában. Ennek ér­dekében gyűjtik a kiadott tanköny­veket, választ adnak arra a kér­désre, hogy egy-egy iskola elkép­zeléseinek mely könyvek felelnek meg a legjobban. Sajnos tapaszta­lataik szerint egyelőre nem annyira a tartalom, mint az ár a legfőbb meghatározó tényező a választás­ban. Az intézet igazgatója határozott nemmel felelt arra a kérdésre, hogy fölmerült-e valaha komolyan az in­tézet megszüntetésének gondolata. Erről ugyanis keringtek mende­mondák a megyében. Tény, hogy 1990 és ’94 között a minisztérium nem rokonszenvezett a pedagógiai intézetekkel. A meg­szűnésükről keringő híresztelések­nek táptalajt adott, hogy létrejöttek a ROK majd TOK rövidítéssel em­legetett oktatási központok, ezek azonban a tervek szerint elsősorban ellenőrző, felügyelői szerepet lát­tak volna el, a tárca igényeit közve­títették volna, és kérték volna szá­mon az iskolákon. Azóta ezek a központok megszűntek. A pedagógiai intézet költségei nagyobbak, mint a fenntartó támo­gatása, ezért tevékenységének egy részét saját bevételéből fedezi, pél­dául továbbképző tanfolyamokat hirdet, amelyekért térítést kér. Az iskolák jelenlegi helyzetében azonban az igény ezekre egyre ki­sebb, az anyagiak hiánya miatt. Bábel egyetlen kis szobában Az egyik szomszédos megye kisvárosi kórházában évek óta dolgo­zott egy iráni szülészorvos. Valami jogszabályváltozás miatt egy­szer be kellett mutatnia a diplomáját. Be is mutatott valami papírt, amelyről a fordítóirodán kiderült, hogy primitív hamisítvány. Ha­sonló eset történt egy Németországból hazatelepült hazánkfiával is, akinek a diplomájában a fordító helyesírási hibákat fedezett föl, még a bélyegző szövegében is. A fenti történeteket Tóth István­tól, a szolnoki Tóth Fordító és Tolmácsoló Bt. tulajdonosától hallottam. Az iroda ma már egy hálózat része, és szorosan együttműködik az Országos For­dító és Fordításhitelesítő Irodá­val. Az együttműködés minden­kinek érdeke, hiszen például a csalók hamis vagy nem megfe­lelő iratainak kiszűrésére az OFFI-nak megvannak a lehető­ségei, akár a külképviseletek se­gítségével is. Néha elpfordul, hogy a meg­rendelő nem azért reklamál, mert rosszul fordították az iratát, ha­nem azért, mert jól, azaz nem úgy, ahogyan neki érdekében állna. Az emberismeret egyéb­ként ezen a területen is nagyon fontos. Nem egy csaló úgy vált gyanússá, hogy megjelenése, in­telligenciája nem felelt meg a végzettségét állítólag igazoló ok­iratnak. Az ügyfelek többsége természetesen tisztességes, be­csületes ember, aki menekült­ként, betelepülőként érkezett az országba, és hiteles iratait fordít- tatja magyarra. De jelentkeznek üzleti levelekkel, pályázatokkal, műszaki leírásokkal is. A fordításokat általában kül­földön végzett, vegyes házasság­ban élő vagy hosszabb ideig kül­földön dolgozott munkatársak végzik. Törekszenek rá, hogy olyanokat bízzanak meg egy-egy munkával, akik járatosak az illető témában, azaz magyarul is értik, hogy miről van szó, hiszen egy nyelvtanár ritkán tud jól fordítani műszaki leírást, egy mérnök pe­dig mondjuk társadalomtudomá­nyi szöveget. A tolmácsolás pe­dig egészen más készségeket igényel, egy jó fordító lehet csap­nivaló tolmács, és fordítva. A német és az angol a „legke­resettebb” nyelv, de olasz, fran­cia, orosz, ukrán is előfordul, sőt volt már igény kínai, japán, török, arab fordításra is. Mindig megke­resik a megfelelő nyelvtudással rendelkezőket, a ritkább nyelvek esetében gyakran az egyetemek tanszékein. Egyik török fordító­juk például olyan jó munkát vég­zett, hogy a török megrendelő le­vélben érdeklődött, ki készítette a már-már költői fordítást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom