Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-19 / 246. szám

1995. október 19., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Minőségi váltás Tiszafüreden Híddaruk a Ruhr-vidékre Az év elején számoltunk be a Kócsújfalui Vasipari Szövetkezet terveiről. A cég 1994 nyarán költözött ki a már korábban cső­döt jelentő tiszafüredi Daru- és Gépgyár Rt. telephelyére. Kiss Attila, a szövetkezet műszaki vezetője ekkor reményét fejezte ki, hogy a hazai piacokon kívül sikerül majd megvetniük lábu­kat a tőlük egyre több gyártmányt megrendelő német, osztrák és olasz piacokon is. A 22,5 tonnás daru 26 méter hosszú hídszerkezete szállí­tásra kész A főleg acélszerkezetek gyártá­sára szakosodott szövetkezet úgy néz ki, idén megvalósítja célkitűzéseit, mert termékszer­kezetét és a gyártási kapacitást a fentiek szerint tudta bővíteni. Ez lehetővé tette azt is, hogy januári 190 fős induló létszá­mukat több műszaki szakember és fizikai munkás felvételével 250-re bővítsék. Ehhez való­színűleg hozzájárulhatott az a német megrendelés is, melynek keretén belül újra darukat gyár­tanak Tiszafüreden. Júliusban kezdték el építeni a 12,5 és 22,5 tonnás híddarukat, melyek kö­zül hármat már kiszállítottak a Ruhr-vidékre. Jó készültségi fokban még két daru vár a kö­vetkező transzportra, melyre előreláthatóan október végéig sor is kerül. A szövetkezet vezetői remé­lik, hogy továbbra is lesz érdek­lődés daruik iránt. Minden­esetre ők felkészülten várják a megrendeléseket, ugyanis az egyik legszigorúbb standard, az Euronorm előírásai szerint vizsgáztatták le hegesztőiket, s most folyik a gyártástechnoló­giák és gyártóműhelyek minő­sítése. -p­A keleti országrész leszakadása nyilvánvaló Gazdasági (szám)háborúk Bátorság lenne az elmúlt két hónap eredményei alapján azt állítani, hogy jó a ma­gyar gazdaságot irányító politika - vélekedett Len­gyel László, a Pénzügyku­tató Rt. elnök-vezérigazga­tója a Magyar Gyáriparo­sok Országos Szövetségének Gundel-fórum sorozatának tegnapi összejövetelén. Megoldás van, de az nem a mai gyakorlat. „A Bokros-csomag egyetlen erénye az a törékeny gazda­sági egyensúly, amelyet durva megszorító intézke­déseivel ért el” - jelentette ki a politológus. Sikerült megtörni az infláció emel­kedését: jövőre 19 és 21 százalék között lesz. Ennek okán a kamatszintet is radi­kálisan lehet majd csökken­teni. Megállt viszont a gazda­ság lassú növekedése. Mivel azonban a valutaalap tetszé­sét elnyerte ez a politika, nem várható változtatás. A nyugati befektetők bizalmát ugyanis nem lehet kockára tenni. Még akkor sem, ha nyilvánvalóvá válna, hogy ennek a stabilizációnak van alternatívája. Vérre menő harcok folynak a piacért majd minden iparágban. Lengyel szerint a kincstár 10 milliárdos megtakarítása kevés ahhoz képest, ameny- nyibe kerül. Erre tehát nincs égető szüksége a gazdaság­nak. A bevételi oldalon úgy kellett volna az adózás rendjét kialakítani, hogy az legalább három évig változatlan ma­radjon. Ad hoc ötletekkel - mint például az ingatlanadó beve­zetése - nem lehet sem a la­kosságot sokkolni, sem az adórendszert javítani. Nincs a bankrendszerrel kapcsolatos stratégiai elképzelés sem. E nélkül pedig nehéz működő gazdaságpolitikát folytatni - hangsúlyozta az ismert szak­ember. Végül az infrastruktúra hi­ányára hívta fel a figyelmet Lengyel László. A keleti or­szágrész leszakadása nyil­vánvaló, s emiatt a tőke nem vándorol oda. A gazdasági lemaradásnak azonban társa­dalmi-politikai vonzataival is számolni kell. B. B. A kultuszminisztériumnak mindenre van elképzelése Előre a művelt magyar társadalomért! Fodor Gábor kultuszminiszter volt a vendége tegnap a szolnoki Ho­zam Klubnak. A miniszter nem tagadta, hogy vannak problémák a magyar közoktatás, művelődés és kultúra területén, ám előadásá­ból úgy tűnt, hogy ezekre minisztériumának megvannak a - sok­szor a szakma és a közvélemény kritikus hangjaitól sem befolyásolt - elképzelései, kidolgozott stratégiai lépései, amelyek végigvitelében elszántnak mutatkoznak.- A speciális érdeklődésen túl mindenkinek van valami kötő­dése az iskolához, az oktatás kér­déséhez. Ebben mindenkinek megvan a maga kialakult állás­pontja, ezért a végtelenségig lehet vitatkozni. Ennek tulajdonképpen örülök, hiszen az iskola ügye közügy - kezdte mondandóját Fodor Gábor. Mint elmondta, an­nak idején célként tűzték ki, hogy a közoktatás terén megpróbálnak jelentős tartalmi fordulatot végre­hajtani a gondolkodásban, hosszú távú elképzelésekkel. Stratégiai kérdésekről szólva a miniszter kifejtette: a középiskola megerősítésére kívánják helyezni a hangsúlyt. Az Európai Unióhoz való csatlakozás új helyzetet te­remt, ezért szükséges egy olyan tudásszint elérése a most felnö­vekvő generációknak, amely tu­dás kompatibilis a nyugat-európai társaikéval. Ebbe tartozik az is, hogy 2000-re a 14-18 év közötti korosztálynak közel 75-80 száza­léka eljusson az érettségiig. Elkészült a közoktatás történe­tében szinte példátlan jellegű fel­mérő, átvüágító munka is, amely­nek az adataiból jelenleg külön­böző műhelyek próbálják levonni a szükséges következtetéseket. Ennek alapján szeretnék áttekin­teni a közoktatás struktúráját, fi­nanszírozásának sajátosságait. Fodor Gábor örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy elfogadták a nemzeti alaptanter­vet, amely szemléletmódbeli, fi­lozofikus újítást jelent az oktatás rendszerében. Ennek segítségével modernizációs folyamat indulhat meg, s most fog elkezdődni a közoktatás igazi megújulása. A miniszter hangsúlyozta: a felsőoktatás fejlesztési irányelvei között olyan modem rendszer ki­alakítása szerepel, amely képes növelni többek között a hallgatói létszámot, s be tud kapcsolódni az egységes nemzetközi diploma­rendszerbe. Olyan helyzetet kell kialakítani, hogy a minőség és a versenyszellem legyen a megha­tározó. A tandíjról szólva Fodor Gábor kifejtette: bevezetése első­sorban szemléletmódbeli válto­zást jelent a felsőoktatásban, for­rás szerepe ehhez képest egyelőre elhanyagolható mértékű. B. Gy. Inflációs mérleg: 25 év -1000 százalék Az 1970-es években éves szinten még csak 3,2 százalék körül mozgott az infláció, a ’90-es években ez a szám viszont már meghaladta a 20 százalékot is. Bár évente ténylegesen nem volt „magas” a fogyasztóiár-emelkedés, 1978-hoz képest az idén át­lagosan 1000 százalékkal magasabbak az árak. Minderről tegnap, a megyei közgazdasági társaság negyed- százados jubileumi ülésén esett szó. Dr. Zafír Mihály, a KSH főtanácsosa az elmúlt negyed- századot elemezte az infláció tükrében. Mint kifejtette, az említett időszak alatt az ország nem tudott változtatni azon a folyamaton, mely 1978-ban in­dult el. Ekkor „gyűrűztek” ugyanis be először hazánkba a világpiac árai, addig mestersé­gesen - adósságok fejében - el­szigeteltük magunkat. Az „inf­lációs robbanás” évente már megközelítette a 10 százalékot. A következő „fordulat éve” 1987 volt, amikor átléptük a bűvös, két számjegyű szintet. A lakosság nehezen viseli az áremelkedéseket, mivel az em­berek zsebükön érzik a változá­sokat. Mindig az éves szintet vetítik elénk, pedig zsebünkben az évek során összeadódott inf­lációs hatást érezzük. Például ha az 1978-as évet 100 száza­léknak tekintjük, akkor 1995-ig a becsült átlagos áremelkedés 1020-1030 százalék, melyből a háztartási energia áremelkedése eléri az 1800 százalékot. Ma­gyarul az 1978-as ár 18-szoro- sát fizetjük ebben az évben! Ez egy folyamat, melyből több esetben próbáltunk növe- kedésbeindítási kísérlettel ki­tömi, azonban eddig mindig csak az államadósság növeke­dett. Ma az 1990-es 21,3 milli­árd dollárral szemben 33 milli­árd a külső bruttó adósságállo­mány. Ennek több oka van, az egyik legfontosabb, hogy a mai napig nem történt meg a gazda­sági szerkezetváltás - hangsú­lyozta dr. Zafír Mihály. ein Nem a gáz, a hagyma körül akad (még) gáz A csillárokon csak azért nem lógtak emberek Jászalsószent- györgyön, mert azok még nin­csenek a művelődési ház nagy­termében. Dr. Tóth János pol­gármester szólt arról, hogy ok­tóber 25-re a kivitelező vállalta, hogy befejezi a gázvezeték épí­tését. November, második fe­lére, végére remélhetőleg már ezzel az energiával fűtenek Szentgyörgyön. Pénzbe kerül az igyekezet a munkavégzők­nek, mert ha 25-éig nem teljesí­tik a vállalást, ugrik három és fél millió. A telefont a hónap végére, a jövő hónap elejére bekötik azoknak, akik a kért összeget befizették. Azt is megtudtuk: lesz bizo­nyos olajkompenzáció, a tele­pülés 1 millió 246 ezer forintot kapott, és eddig a polgármesteri hivatalhoz 149 kérelem érke­zett, de lehet még jelentkezni. A legtöbb embert azért a hagyma érdekelte. Baj van vele: mert szerencsére sok ter­mett. Hogy „gáz” lesz-e vele, a település vezetői remélik: nem. Most folynak a tárgyalások egy nagy céggel, és ha elfogadható árban meg tudnak egyezni, ta­lán sikerül túladni rajta a szor­gos szentgyörgyieknek. Jó néhány hozzászóló kiegé­szítette az elmondottakat. Szó volt itt a kívülre szerelt gáz­órákról: mi lesz velük? Való­színű maradhatnak, hangzott a válasz, de legújabban már csak belülre kerülhetnek az órák. Máshol már másodszor lopták el a kivitt járdalapokat, bár az •első sorokból érkezett erre egy megnyugtató válasz: mielőtt a kocsmába mentem, még meg­voltak. Aztán sokan kifogásol­ták a kiásott árkok betemetési módját, mások kérték, a kis ut­cákból tiltsák ki a behemót járműveket, mert tönkreteszik az utat, amelybe az ott lakók is fizettek. A Szabadság útra 20 éve ígérik a vezetők a járdát, és most Tóth úr először mondotta: jövőre meglesz. Tenni kellene valamit a csapadékvízzel is, bár már 1966-ban készült egy ter­vezet. Egyesek több ellenőrzést kértek a rendőrségtől, mert a községen keresztül 70-80-nal robognak a kamionok. Bizony, nyolc felé ballagott az idő, mire véget ért a falugyű­lés. A lakosság két dolgot na­gyon vár: a gáz bekötését, meg azokat a kereskedőket, akik el­viszik a hagymát. Remélhető­leg néhány héten belül mind­kettő rendeződik. D. Sz. M. Mellkassebészet Felkészülten a betegágynál Szolnokon 1948 óta működik mellkassebészet. Mindig arra törekedtek, hogy közeli kap­csolatban legyenek a tudomá­nyos élettel. Ebbe a szemlé­letbe beleillik az a holnapi or­szágos tudományos ülés, amelynek témája „A mellkas­sebészet és határterületei”. A Hetényi kórház sebészeti osztálya négy éve minden év­ben rendez tudományos kong­resszust Szolnokon, így a holnapi már hagyománynak tekinthető. Mint dr. Radeczki Gábor osztályvezető sebész főorvos­tól megtudtuk, a tudományos ülés nemcsak a sebészek szá­mára érdekes. Meghívták a megyében dolgozó háziorvosokat is, ők továbbképzés jelleggel hall­gathatják meg a harminc elő­adást. A mellkassebészeti kong­resszusok történetében elő­ször fordul elő, hogy külön szekcióban kap helyet az ápo­lás témája, ahol a műtősnők és ápolónők számolhatnak be tapasztalataikról. Nagyon fontos, hogy ők is megfelelő felkészültséggel végezzék munkájukat, hiszen ebben a szakmában az orvosok a munkaidő 60 százalékát a mű­tőben töltik. „Konyha­fogyatkozás” (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgató szerint az Ozirisz Kft. már nem tudta jó színvona­lon működtetni a konyhát, s ez meglátszott az adagok nagysá­gán, az ételek minőségén és a választékon is. Egyébként ha az önkormányzat nem siet az in­tézmény segítségére, akkor nem tudták volna gond nélkül beindítani a konyhát. Czinglér Istvánná, az Ozirisz Kft. ügyvezetője úgy véli: telje­sen természetes dolog az isko­lavezetés azon törekvése, hogy az iskola közvetlen irányítása alatt működjön a konyha. Egyébként erre a konyhára köl­töttek a legtöbbet, szám szerint kétmillió forintot. Új húselőké­szítőt, új öltözőt alakítottak ki, üstöt vettek, kompresszort cse­réltek a hűtőszekrényekben.- Az tény, hogy a tányérok, poharak, evőeszközök eléggé elhasználódtak. Ezeket leselej­teztük. Azonban sohasem ma­nipuláltunk a kalkulálással, mert egyértelműen különvá­lasztottuk a nyersanyagnormát és a rezsit. Nyilván, hogy ebből a rezsiből nem veszteséget akartunk termelni, hiszen vál­lalkozók vagyunk, de ez nem érintette az ételek mennyiségét, minőségét. Én úgy vélem, hogy békés hangulatban váltunk el ettől az iskolától, és úgy gondo­lom, hogy nem működtünk a 3- 4 év alatt azért olyan rettenete­sen rosszul.-bgy­A juhásznak így megy dolga Már hosszúra nyúlnak az ár­nyak a tomajmonostori határ­ban, a Csukás-laposban, amikor az úttól távolabb az esti szürkü­letben feltűnik egy botjára tá­maszkodó ember. Kétszázötven gyapjast őriznek ketten. A bé­getők kisebbik része az övé, a többség Molnár Lajosé. Az „övé” esetünkben a 43 eszten­dős Szabó Ferencet jelenti. Elválaszthatatlan, pótolhatat­lan társa négyéves, és a Bodri névre hallgat. Afféle pulikeve­rék, mindent megért, talán csak beszélni nem tud. Szempillan­tás alatt körbecsaholja a nyájat, szóval odaugatja a gazdi köré. Kétnaponta váltanak Molnár Lajossal. Reggel ötkor kelnek, utána irány a mező délig, majd itatnak. Csak a csillagos éj­szaka viszi haza őket. Egyéb­ként Feri tapasztalata szerint a jószág naplemente körül, után legel a legjobban. Mind a két­százötvenet ismeri, elmondása szerint nincs abban két egy­forma. A gazda sajnos öt éve öz­vegy. A két fia közül az idő­sebbik 21, a kisebb 16 múlt. Tanyán laknak, villany van, a fiúk főznek esténként. A kiseb­bik még tanul, a nagyobb segít az édesapjának. így él Szabó Ferenc juhász meg két nagyfia a Kunságban, az egyik ta­nyán. D. Sz. M. Bodri pillanatok alatt a gazdája köré terelte a falkát Lámpatesteket cserélnek Törökszentmiklóson a Titász szakemberei. Több éve tart már ez a munka, s azért van erre szükség, mert az új lámpák működtetése közel felébe kerül az eddigieknek. Felvételünk a Dózsa György úton készült. fotó: mészáros

Next

/
Oldalképek
Tartalom