Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-30 / 203. szám

i 1995. augusztus 30., szerda Körkép 5. oldal A főorvos úr nyugdíj - de nem tétlenség - előtt Derecskétől Debrecenen át, Szolnokig Korunk jellemző betegsége az anyagcserezavar, ami sajnos egyre több embert érint. Rajtuk szeretnénk segíteni - mondja dr. Torday Zsigmond. fotó: barna Torday Zsigmond De­recskén született. Peda­gógus édesapja Debre­cenbe, a református gim­náziumba adta, mondván: aki ott végzett, mind­ahányból ember lett. A kislegény megfo­gadta az intelmet, és osz­tályelsőként fejezte be ta­nulmányait. Igen ám, de 1951 táján az értelmiségi származás nem kimon­dottan számított jó pont­inak. Nem is vették fel 'egyetemre, még a felvé- ! teli vizsgára sem hívták be. Erre édesapja Darvas Józseftől, az akkori mű­velődési minisztertől kért kihallgatást. A nagy hatalmú író-il­letékes fogadta, és amikor tisztázták, hogy az előtte ülő panaszos is néptanító, megenyhült a szíve. Me­hetett felvételizni, és mi­vel az kiválóan sikerült, beke­rült az orvostudományi egye­temre, ahol 1957-ben vehette Út a diplomáját. Tíz évet Debrecenben, az I. Számú Belgyógyászati Klini­kán dolgozott, gyarapította ismereteit, majd amikor 1967- nben Szolnokon felépült a MÁV-kórház, ide került főor­vosnak.- Még ugyanabban az eszten­dőben megszületett a fia, aki ma már rendőrtiszt. Néhány év múlva pedig a lánya, ő most az USA-ban egyetemista. •!l A főorvos úr kezdetben a Cukorbetegekkel foglalkozott, majd 1971 táján feltűnt neki, hogy sok a túlsúlyos, kövér panaszos. Ők következtek a sorban, majd 1980-tól a vér­zsírok kerültek érdeklődése 1 előterébe. 1990 táján pedig egyre többet olvasott a csont- ritkulásról, annak a női válto­zás korával való összefüggése­iről. És mivel a témával kap­csolatban az országban kiala­kult egy kis lelkes csoport, csatlakozott hozzájuk: azóta ezzel a betegséggel is foglal­kozik. Tapasztalatai szerint ez nem csak az időskorúakat sújtja, sőt, mint korábban szó volt róla, az ötven körüli nőket sem kíméli. Főleg a klimax évei­ben, és elmondható: minden harmadik nőt érint. Bár ese­tükben is találó a régi bölcses­ség: jobb a megelőzés. Úgy tűnik, rohanó korunk, világunk is kitermeli a maga sajátos nyavalyáit. Ez nem más, mint az úgy­nevezett pánikbetegség, amelynek a kiváltó oka pél­dául az lehet, hogy az illető nem tud valamilyen, őt érintő fontos kérdést megoldani. Eb­ből azután időszakonként tar­tósan szorongásos állapot kö­vetkezik. Sok belgyógyász kollégája tanú rá - és ő is -, hogy éveken keresztül voltak olyan betegek, akik a szívükre panaszkodtak, fulladtak, iz­zadtak, halálfélelem gyötörte őket, szorongtak, zsibbadt a kezük, a lábuk, azt gyanították rögtön megsemmisülnek. Ugyanakkor szervi bajt a leg­alaposabb műszeres vizsgálat sem mutatott ki náluk. Rá­adásul ehhez társult egy másik betegség, az agorafóbia. Ez nem más, mint amikor bizo­nyos dolgoktól, főleg a tömeg­től fél az ember. Mondjuk az utcán képtelen a túloldalra át­menni, a buszban reszket, vagy sok ember között rosszul érzi magát. Régebben ezeket a tünete­ket nem gyógyították, ma már vannak rá megfelelő gyógy­szerek. Sőt, a viselkedésterá­pia is hatásos lehet, ami nem más, mint az, hogy az illetőt fokozatosan ki kell tenni an­nak a helyzetnek, amit nem szeret. Szóval a főorvos úr le­foglalja magát, nem unatko­zik. A közeljövőben nyugdíjba megy, ami még véletlenül sem jelent tétlenséget. Elvégre úgy érzi, testileg, szellemileg friss. Éppen ezért osztályvezető­ként dolgozik a MAV-kórház- ban, és amellett magánorvos­ként is várja a hozzá forduló­kat: elsősorban az anyagcsere­betegségben szenvedőket. D. Sz. M. Hollandiában jártak - ismét „aranyosak” lettek Rádiófelvételre készül a népdalkor A megye egyik legjobb népdalköre Tiszaszentimrén működik. Igaz, hogy csak nyolc éve, 1987-ben alakult meg, de rövid tör­ténete igen gazdag, és felettébb sikeres. inl Megalakulásuk után a telepü­lés vonzáskörzetében igyekez­tek fellépési rutint szerezni és tabuink '3VA helyi művelődési ház menedzselésével dolgozó ki­lenc nyugdíjas, hat pedagógus ©s kilenc aktívan dolgozó sáentimrei riépdalos gyorsan túljutott a tanulóidőn, mert 1988-ban már oklevéllel tértek haza a kiskörei „Szőke Tisza” kulturális napokról, majd ■Ugyanebben az évben Tisza- dérzsen országos bronz minő­sítést szereztek. Innen aztán nem volt „visz- sáaút”. 1990-ben Törökszent- miklóson ezüst, ’93-ban Zagyvarékason pedig már ■arany minősítés volt a heti rendszerességű felkészülés ju­talma. Az önkormányzat anyagi támogatásán kívül - át­lagosan 100 ezer forint évente - a jó közösségi szellem is erősíti költségvetésük bevételi rovatát. Maguk varrják és vásárolják fellépőruháik nagy részét, s anyagilag is hozzájárulnak utazásaikhoz. Mucza Andrásné karnagy, nyugdíjas zenetanár vezetésé­vel gondot fordítanak az után­pótlás nevelésére is, mert 15 is­kolás korú gyermek próbál fo­lyamatosan velük. Törekednek arra is, hogy az éneklés jótékony hatását kap­csolataik is megérezzék. Ala­pító tagjai lettek így a több mint száz magyar anyanyelvű kórust felvonultató erdélyi Nyárád menti nemzetközi kórusfeszti­válnak. Két éve Szlovákiában, Permenyiken és Királyhelme- cen népszerűsítették a magyar népzenét. A főleg hortobágyi és Tisza melléki dalokat tartalmazó re­pertoárjukat idén Hollandiában is megismerhették. A népi és népzenei kultúra ápolásáért so­kat áldozó ország elismerő kri­tikával fogadta a szentimreiek szereplését, amiről több holland napilapban is jelent meg cikk. 1995 egyébként is a népdal­kor egyik legsikeresebb évének ígérkezik. Amellett, hogy má­jusban érték el „aranyos” minő­sítésüket, most nagy feladatra készülnek: meghívást kaptak a Magyar Rádió népzenei osztá­lyától, ahol érdemesnek találták őket arra, hogy szeptemberben 15 perces műsor készüljön a szentimrei népdalkörről. Percze mondj IGENT A JÖVŐdre! 1995. szeptemberében a következő szakképzettséget és felsőfokú továbbtanulási lehetőséget egyaránt biztosító képzési programokat indítjuk: * Számítógépkezelő * Számítógépes szoftverüzemeltető * Kisvállalkozások gazdasági ügyintézője * Mérlegképes könyvelő- A képzési program sikeres elvégzése után a GATE MG-i gépészüzemmérnöki karra (Mezőtúr) történő felvételinél a tanulmányi eredménytől függően többletpontokat kapsz,- az elvégzett modulokat a főiskolai karon elismerik,- a választott szakirányban szakmai gyakorlatot szerzel,- államilag elismert szakképesítéshez jutsz. A programok önköltségesek, részletfizetésre lehetőség van. Regisztrált munkanélküliként képzési támogatást, meghatározott programokra egyénileg igényelhetsz a me­gyei munkaügyi központ területileg illetékes kirendelt­—ségénél. Jelentkezési határidő: 1995. szeptember 15. Érdeklődni, jelentkezni lehet: Magyar Iparszövetség Oktatási Központ 5000 Szolnok, Kellner Gy. u. 2-4. fsz. 6. Telefon: 56/423-706 | Faanyagkereskedelmi Kft. 2. sz. telepe fakereskedelmi gyakorlattal üzletkötőt keres Szolnok, Körösi u. 55. Tel.: 56/425-499 ‘86356/1H* aoIj£@fidjfl Francia PVC padlók és belga padlószőnyegek nagy választékával várunk minden kedves érdeklődőt! Áraink: 10-40 % árengedmény PVC 400 - 850 Ft/négyzetméter Padlószőnyeg 500 - 1200 Ft/négyzetméter Helye: Tiszafüred, Művelődési Központ, Örvényi út B. 1995. szeptember 2., (szombat) Fél életük: várakozás a droszton Teherfuvarozók a pálya elején és nyugdíj előtt A szolnoki Domus melletti droszton vannak jobb és gyen­gébb helyek. Az áruháznak van első és hátsó ajtaja, ahol ki­jön a vevő. Rá kell nézni, csippenteni a szemmel, megcsípni a kuncsaftot, merthogy egy dolog a Sorrend, ám az ügyfél is vá­laszthat kocsit. A hiénákról írsz? - mondja ismerősöm. A le­kicsinylésre nem reagálok, hiszen minden szakmának van­nak hiénái - ők, akik előbb-utóbb „meghalnak” -, és tisztes­séges művelői is. A 307-es Mercedes kéttonnás kisteherautó. Vezetőfülkéjében reggel fél nyolckor együtt indít­juk a napot Bene József szol­noki fuvarozóval, aki kerek egy éve módosított pályát. Közgaz­dasági és vegyipari érettségivel operátor volt 21 éven át a TVM-ben. A 21-ből az utolsó négy évben a Henkel mosó­szerüzemének profitját gyarapí­totta munkájával. Szabó Lászlónét öt éve „ki­pipálták” kereskedőként. Azóta diszpécser.- Jött a létszámcsökkentés - mondja. - Fizikai munkára tet­tek. Azért talán, mert nem régi dolgozója voltam annak az üzemnek?! Trógeroltam. Még egy évet vártam, hátha alakul. Békességben, közös megegye­zéssel váltunk el. Nejem már akkor munkanélküli volt. Én csak egy napig. Az ő és az én végkielégítésemből, családi kölcsönből vettem meg ezt az autót, 530 ezerért. Jó vétel volt, szerencsére bevált.- Mekkora fizetést hagyott a vegyiben?- A fizetésemmel meg vol­tam elégedve. Kétszer annyit kerestem végig, mint a legtöbb osztálytársam, akikkel ’73-ban végeztem. Igaz, kemény, em­bert próbáló munka volt. Betérünk a Vörösmarty ut­cába, ahol a Tisza-Mode var­roda működik. Budapestre szál­líttatnak hetente egyszer kon­fekciót, köntösöket a teher- taxissal, akivel fél éve vannak kapcsolatban. Megbízható, el­érhető mindig - mondják. Nem sokkal később ugyanezt hallom egy társasház építőitől is, akik­nek állandó fuvarozópartnere. Rövid munkamegbeszélés a varrodában, majd a MÁV Csomóponti Művelődési Ház földszintjén lévő gábrieles diszpécserközpontnál féke­zünk. Szabó Lászlónét kérdezem.- Mit szeret, illetve mi a ne­héz ebben a munkában?- Mindkét kérdésre ugyanazt mondhatom: az emberekkel való foglalkozás.- Sok a türelmetlen ügyfél?- Gyakran előfordul. Ez is benne van a pakliban.- Hány taxisnak ad munkát?- Akiknek adni szeretnék, harmincán vannak. Személy- és tehertaxisok. Sajnos egyre ke­vesebb pénzük van az embe­reknek taxira.- Mióta gábrieles?- Öt éve. Előtte eladó voltam a Fészek Áruházban, míg ki nem „pipáltak”.- Hosszú a szolgálat?- Most reggel fél hattól este fél hatig tart. Éjjel-nappal .vált­juk egymást, négyen vagyunk. Vissza a Mercibe, irány a droszt. Télen huzatos, hideg, nyáron forró katlan. Négy Zsuk vár fuvarra. Ez nem sok, nem ritka a 10-15 jármű. Pedig a tét­len várakozásnál nincs terhe­sebb a tehertaxisok számára. Ahogy hallom, a tiszások már hajnalban sorba állnak. A gáb- rielesek kevesebben, négyen vannak, később is kezdenek, íratlan szabály az érkezési sor­rend betartása. Úgy a cég autói, mint a különböző taxis cégek kocsijai között. Egyetlen ara­szolással már jó helyen állunk. A Domus hátsó kijáratánál.- Ha mérleget készít egy év után, mit gondol, jó döntés volt taxisnak állni? Bene József:- Hamarabb kellett volna. Meg lehet élni belőle, bár igen sok a járulékos költség. Az adó, a tb, a növekvő üzemanyag- árak. Azért - a régiektől tudom - korábban jobban ment az ipar. Itt kell várni, sokszor reg­gel héttől este hatig. De hát ide­jön az ügyfél. Várni kell, majd csak kiválasztanak. A taxis fél élete várakozással telik el.- Visszatérő ügyfelek?- Hál’ istennek, vannak. Akinek nincs, az valahol al­kalmatlan erre a munkára.- Milyen emberi tulajdonsá­gokat tart fontosnak a taxizás­hoz?- A megbízhatóság, a nyu­godtság legalább olyan fontos, mint a szimpátia felkeltése az ügyfélben. Tavaly két hónapig jártam ide figyelni, tanulni a szakmát. Közben megismertek a gábrielesek. Ezt követően szavazta meg a tagság a felvéte­lemet. A cég ugyan egy laza szövetség, de nagyon fontos a tisztességes üzletvitel. Etikai bizottságunk van, előfordul le­tiltás, kizárás is.- Mibe kerül Önnek, hogy gábrieles lehet? Csépány Bélát is fárasztja már nyugdíj előtt a sok meddő várakozás- Havi 2500-ba, amivel a központ fenntartásához és a cég egyéb költségeihez járulok hozzá.- Mennyiért fuvaroznak?- 1200 forint a helyi fuvar óradíja, a rakodás megegyezé­ses. Pár száz forinttól óránként 1200-ig terjedhet. Vidéki utat kilométerenként 45-ért válla­lunk. Mellénk gördül a drosztra egy Zsuk. Csépány Béla szintén gábrieles fuvarozó. Negyven éve gépkocsivezető. A céghez ’91-ben került, 14 hónap múlva nyugdíjba vonul, amit már na­gyon vár:- Évről évre kevesebb a munka. A korábbi napi 4-5 fu­var ma gyakran egy hét alatt, ha összejön.- Ezek szerint sokat várako­zik itt?- Van, hogy napi 11 óra után egy fuvar se akad. Ilyenkor próbálok otthon úgy viselkedni, hogy ne vegyék észre. Nagyon nehéz.- Ón hogyan lett vállalkozó?- ’90-ben lettem munkanél­küli. 400 ezer forintos újrakez­désiből vettem a kocsit, azóta ezzertaxÍ2om. Nyugdíj után’is csinálom, amíg bírom, ha meg már nem, hát szögre akasztom az évtizedek alatt összehalmo­zott tudást. Tíz óra öt .perc. Megszólal a Merőiben a CB-rádió. A Thö­köly úton nemrég nyitott fate­lepet egy jászalsószentgyörgyi vállalkozó. Fenyőfűrészárut kell Szandára szállítani. Bene József a sofőrülésbe pattan. Az autóval együtt, igazán csak most indítja a napját. Ami jó­nak ígérkezik, hiszen a délutáni pesti fuvar is le van már kötve.-scs­(Fotó: M. J.) Jó lenne, ha mind többen vélekednének úgy, mint Bene Jó­zsef: - Bár már előbb elkezdtem volna a vállalkozást! Szerencsejáték néplap előfizetőknek! / Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk.- A nyertes ELŐFIZETŐI KÓDJÁT alkotó számokat •Ú közöljük hétfőtől péntekig. Érdemes előfizetni, mert reggelente olcsóbban jut egy informatív laphoz és még nyerhet is! AZ ÖN NYERŐSZÁMA? . ( Q H1 Hagyományos és csempekandallók egyedi tervezése, kivitelezése. Kandallókellékek és tüziszerszámok. VIDRA JÓZSEF kandallóépítő Szolnok, Sütő u. 5. Tel.: 56/370-218 v. 56/374-974 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom