Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-22 / 170. szám

2. oldal Világtükör 1995. július 22., szombat Balatoni kormányüdülőből a királyi nyaralóba Horn Gyula spanyolországi útja A Balaton partjáról szinte egyenesen utazik a kormányfő a Földközi-tengerhez. I. János Károly spanyol király vasárnap Mallorca szigetén fogadja Horn Gyulát. ________RÓLUNK (IS) SZÓL________ M oszkva a NATO ellen „ Oroszország aggódik a NATO keleti kiterjesztése miatt. Jelcin elnök és a C sernomirgy in-kormány mindent megtesznek, hogy a téma hangsúllyal szerepel­jen a december 17-éré kitű­zött parlamenti választáso­kon" - írja a Die Welt. Ennek magyarázata a mér­tékadó német lap szerint az, hogy „a NATO-kérdésben világosan kikristályosodott az orosz elit konszenzusa: mindaddig, amíg Jelcin, Csernomirgyin ás Kozirev képviselni tudják a NATO keleti kiterjesztésével szem­beni egységes álláspontot, megkapják a belpolitikai vé­delmet a szélsőséges bal- és jobboldal ellen, s számíthat­nak a közép széles támoga­tására." Moszkva az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet szerepének növe­lésében érdekelt, mivel arra számít, hogy így válhat Oroszország szerepe megha­tározóvá az Európai Unió és az Egyesült Államok mel­lett. Az oroszok azért bírálják a NATO-t Bosznia kapcsán, mert a válság visszahozza a konfrontáció és az elretten­tés veszélyes korszakát. Moszkvában „félreérthetet­lenül kifejezésre juttatják, hogy az uralkodó orosz érdek a NATO katonai megbénítása. A NATO-ban csak ellenséges szövetséget látnak, amelynek keleti kiterjesztése veszélyez­teti Oroszországot" - véleke­dik a Die Welt. FEB Cseh ügynökök fogták el a volt Gestapo-főnököt A Müller-dosszié titka Romániába látogat július 26-án Vladimír Meciar szlovák kormányfő. A két­oldalú kapcsolatok időszerű kérdésein túl, a tárgyaló küldöttségek megvitatják, milyen lehetőségeik vannak a nemzetiségi kisebbségek­kel kapcsolatos politikájuk összehangolására Bocsánatot kért az Egye­sült Államok és Szlovákia kormányától Duray Miklós, az Együttélés elnöke pénte­ken a szlovák parlament há­rompárti Magyar Koalíció­jának nevében. A politikus a koalícióhoz tartozó másik két párt elnöke, Bugár Béla és Á. Nagy László nagy vi­hart kavart kijelentése miatt követte meg a kormányt. A két pártvezető Amerikából hazatérve úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok határozottabb lépéseket ter­vez a szlovákiai demokrati­kus intézményrendszer megőrzése érdekében. A csernobili a legjobb és a legbiztonságosabb ukraj­nai atomerőmű, nyugati pénzügyi segítség hiányá­ban nem is fogják leállítani -jelentették be ukrán illeté­kesek. Egy eddig ismeretlen személy pénteken elnémí­totta Románia nemzetközi telefonvonalainak több mint 80 százalékát. A hiba kijaví­tása akár öt napot is igénybe vehet. Újabb űrkiszállást hajtott végre péntekre virradóra a Mír űrállomás két asztro­nautája, Anatolij Szolovjev és Nyikolaj Budarin. A két űrhajós öt óra négy percen át tartózkodott az állomáson kívül. Megegyezés született Csecsenföld státuszáról a Groznijban folyó orosz-cse­csen béketárgyalások pén­teki fordulóján. A két tár­gyaló küldöttség valószínű­leg már szombaton aláírja a politikai kérdéseket tartal­mazó megállapodást. Hírek szerint hétfőn megkezdik a gazdasági egyezmény ki­dolgozását. Izrael nem hajlandó el­fogadni Michelangelo Dá- vid-szobrának pontos máso­latát, mert a városatyák sze­rint a meztelen alak sértené a város ultraortodox zsidó és palesztin muszlim lakosa­inak szemérmét. A szobor kiállítására az olaszországi Firenze tett ajánlatot abból az alkalomból, hogy jövőre ünnepük Jeruzsálem fennál­lásának 3000. évfordulóját. A hivatalos tárgyalások hétfőn kezdődnek Madridban. A két miniszterelnök előbb közös munkareggelin vesz részt, majd szélesebb körben folytatódik az eszmecsere. A magyar fél számára a ta­lálkozóra fontos időpontban ke­rül sor, hiszen jelenleg Madrid tölti be az Európai Unió és a Nyugat-európai Unió soros el­nöki tisztét. Felipe González kormányfőn kívül Horn Gyula üzletembe­rekkel is tárgyal, amit különö­sen az indokol, hogy a két or­szág árucsere-forgalmában (ennek összege az idén várha­tóan 300 millió dollár lesz) je­Tizenhat ország kül- és vé­delmi miniszterei, az ENSZ és a NATO főtitkára, valamint a nemzetközi összekötőcsoport különmegbízottja a londoni Bosznia-konferencián megál­lapodtak abban, hogy nem vonják ki a békefenntartó erő­ket a térségből, sőt újabb csa­patokat küldenek Gorazsde megvédésére. A boszniai szerbek által el­lentős spanyol aktívum alakult ki, ugyanakkor visszaesett a magyar expert, mindenekelőtt a hús kivitele. Egyelőre nem tudni, mi a tétje annak a munkaügyi szán­déknyilatkozatnak, amit a ter­vek szerint a kormányfő kísére­tében utazó Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter ír alá Madridban. Egészében véve azonban elmondható, hogy a két ország együttműködése minden területen jó és kiegyen­súlyozott. 1992 óta barátsági és együttműködési szerződés sza­bályozza a kapcsolatokat, ugyanebben az évben magyar főkonzulátus nyílt Barceloná­foglalt két muzulmán enklávé, Szrebrenica és Zsepa fegyveres visszafoglalásáról - amit ko­rábban a franciák javasoltak - Londonban már szó sem esett. A konferencia résztvevői to­vábbra is a válság tárgyalásos megoldása mellett tették le a voksukat és arról döntöttek, hogy megsokszorozzák diplo­máciai erőfeszítéseiket, az ed­diginél nagyobb nyomást gya­ban, s tiszteletbeli konzulunk működik Sevillában illetve Palma de Mallorcában. A legmagasabb szinten két találkozóra került sor az utóbbi években: 1987-ben I. János Ká­roly spanyol uralkodó látoga- ’ tott Magyarországra, tavaly Göncz Árpád köztársasági el­nök járt az Ibériai-félszigeten. A miniszterelnökök hét alka­lommal találkoztak, legutóbb 1994 decemberében, az EBEÉ budapesti csúcsértekezletén. Hóm Gyula és Felipe Gonzá­lez a következő tíz napban talán kétszer is találkozik egymással: hivatalosan Madridban, majd augusztus 1 -jén Helsinkiben, az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet létrejötté­nek 20. évfordulóján rende­zendő megemlékezésen. korainak Kis-Jugoszláviára, hogy ismerje el Boszniát. A tanácskozás után tartott saj­tóértekezleten Malcolm Rifkind brit külügyminiszter a Ferenczy Europress kérdésére elmondta: továbbra sem támogatják a Bosznia elleni fegyverembargó feloldását, mert az „iszonyatos vérontáshoz” vezetne. Ezzel szemben a kéksisako­sok felhatalmazást kapnak arra, hogy az élelmiszerkonvojok útját a védett övezetekbe fegyverrel biztosítsák, Ehhez, ha szüksé­gesnek ítélik, kérhetik a NATO- gépek támogatását. Barcs Endre Szovjet parancsra a csehszlo­vák titkosszolgálat emberei akadtak Heinrich Müller, a rettegett náci titkosrendőr­ség, a Gestapo egyik volt fő­nökének nyomára Argentí­nában. Az ügyet Moszkva máig hétpe­csétes titokként kezeli, de Prága egyik öregembere, a 82 eszten­dős Rudolf Barak, aki 1953-61 között csehszlovák belügymi­niszter és az állambiztonsági szolgálat teljhatalmú főnöke volt, most váratlanul megszel­lőztette Müller elfogatásának körülményeit. A világ úgy tudta, Müller holttestét a háború után azono­sították, és 1945. szeptember 17-én Berlinben eltemették. De a Gestapo-főnök - miként a szovjetek kiszimatolták - Ar­gentínában élte világát. Mivel az 50-es évek közepén a cseh­szlovákoknak jó gazdasági kapcsolataik voltak a dél-ame­rikai országgal, Barak belügy­miniszter egyenesen Szerövtói, a KGB főnökétől kapta a szu­pertitkos parancsot: Prága ügy­nökei találják meg Müllert. Sikerült a nyomára akadni. Mikor minden kétséget kizá­róan bebizonyosodott, hogy ő az, egy éjjel rátörtek, elkábítot­ták és csehszlovák teherszállító gépen Prágába, onnan meg Moszkvába vitték. Kísérője az az Alekszandr Korotkov KGB- tiszt volt, akivel Müller (mielőtt a németek lerohanták volna a Szovjetuniót) Gestapo-főnök- ként hivatalos(l) kapcsolatot tartott Berlinben. A csehszlovák exminiszter kétli. hogy a szovjetek megöl­ték volna a milliók haláláért fe­lelős Gestapo-főnököt. Hogy mit csináltak vele, az egy másik - ma még titkos - történet. Borban az egészség? Az amerikai borlobby petíciót nyújtott be a kormányhoz: nem méltányos, hogy az al­koholfogyasztásnak csak a káros következményeire inte­nek, s a borok kedvező élet­tani hatását szóra sem érde­mesítik a hatóságok. Javaslatuk szerint a boros- flaskákra inkább azt kellene írni: „Orvosilag bizonyított, hogy a mérsékelt alkoholfo­gyasztás csökkenti az infark­tus és a korai elhalálozás ve- szélyét.” A vezető kaliforniai bor­termelők eddig nem írták alá a kérelmet. Amikor két év­vel ezelőtt hasonló indít­vánnyal próbálkoztak, a nagyhatalmú hatóság - nem hivatalosan - azzal fenye­gette meg őket, ha nem lép­nek vissza, kábítószernek nyilvánítják az alkoholt. Nemrég viszont a gazdák bebizonyították, hogy a mér­tékletes borivók csaknem egymilliárd dollárt takaríta­nak meg évente az Egyesült Államok egészségügyi kor­mányzatának! Az Európában tomboló hőség Nagy-Britanniát sem kíméli. A szigetor­szág hidegvérű lakóit is megizzasztja a harminc fok fölötti kánikula. Vannak, akik a Trafalgar tér szökőkútjában találnak felüdülést. ' fotó: feb/reuters Londonban döntöttek: maradnak a kéksapkások Határozatlanok a nagyhatalmak Munkatársunk londoni jelentése: A felfokozott várakozásokkal ellentétben a brit fővárosba ösz- szehívott Bosznia-konferencián nem történt áttörés. A nagyha­talmak továbbra is bizonytalanok a boszniai válság megoldá­sának kérdésében. Megbolondult madarak Planktonok okozták a szárnyas őrületet Alighanem mindenki emlék­szik Alfred Hitchcock Mada­rak című, rémesen jó Film­jére. Vajon mi okozhatta a címszereplők „ámokrepülé- sét”? Ennek megválaszolá­sára nem vállalkozott az idegborzoló krimi, de most egy tenger- és madárbiológus megoldotta a rejtélyt. Sokan nem is gondolnák, hogy a film részben egy megtörtént eseményen alapul. 1961-ben, a Monterey-öbölben - egyébként Hitchcock lakóhelyének szom­szédságában! - figyeltek fel arra, hogy a sirályok kacsázva botorkáltak körbe-körbe a par­kokban, nekirepültek minden­nek, és nyolc embert alaposan megcsipkedtek. A Kaliforniai Egyetem ten­gerbiológusa, David Garrison legfrissebb kutatásai szerint, a sirályok álrészegségét, egész pontosan idegrendszeri zavarait egy tengeri plankton által ter­melt savszerűség okozta, ez bo­londította meg a madarakat. A valóságban még a filmbe­linél is lidércesebben alakul­hatnak az események, mert a kártékony anyagnak nemcsak állatok, hanem emberek is ál­dozatául eshetnek. 1987-ben a kanadai Edward herceg szige­ten 100 turistát kellett kórházba szállítani egy kagylóvacsora után. Négyen belehaltak a planktonsavmérgezésbe. Azóta a „tengeri herkentyűk” savszintjét gondosan ellenőr­zik. Ürvírusok és e világi veszélyek 1995-öt akár a félelem évének is nevezhetjük: soha ennyit nem hallottunk a más földré­szekről származó, illetve az ott pusztító járványokról. Félünk attól, hogy a pusztító vírus át­terjed Európára - miközben a tömegek haláláért felelős kró­nikus betegségekre egyre ke­vésbé figyelünk. Kétségtelen és szomorú tény, hogy az Ebola-vírus va­lamivel több mint háromszáz emberéletet követelt - de ta­valy a fejlődő országokban 3,8 millió gyermek halt meg a tisz- títatlan ivóvíz következtében! Világszerte évente kétmillió embert visz el a malária, több száz millióan szenvednek alul­tápláltságtól. Ismét felvetődik a kérdés: miért foglalkozunk annyit a háromszáz áldozattal járó Ebolával, s miért nem in­kább a több millió életet köve­telő maláriával, vérhassal és más kórokkal?! Miközben új vírusoktól, ví­rusmutációktól retteg a társa­dalom, nem vesz tudomást ar­ról a tényről, hogy egyes afri­kai országok, a maguk rettene­tes közegészségügyi helyzeté­ben éppen hogy természetes „laboratóriumokká” válnak, ahol a veszélyes vírusok kite­nyészhetnek. A mutáns vírusok nem az űrből érkeznek, hogy meg­semmisítsék az emberiséget - mint minden élőlénynek, nekik is alapvető tulajdonságuk az evolúció, a fejlődés, a válto­zás. Századunk legrémesebb mutáns vírusfertőzése - a 25 millió embernek halált hozó 1918-19-es influenzajárvány - teljesen természetes módon, itt, a Földön keletkezett. Tény, hogy a fertőző hasme­nés, vagy a malária nem újság­címlapra, filmvászonra kíván­kozó téma. De az „űrből ka­pott” vírusoktól való félel­münkben nem lenne szabad megfeledkeznünk az e világi, ám nagyon is létező, ha nem is mindnyájunkat fenyegető ve­szélyekről. Ferenczy Europress A tápláléklánc csúcsára ki {ember) JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Főszerkesztő: HAJNAL JÓZSEF • Felelős szerkesztő: Laczi Zoltán Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Péterfia u. 4. V. em. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással az MHB Rt. 458-10358 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/312-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék, Kunhegyes, Kossuth út 14. Tel.: 59/326-043, 326-621. • Előfizetési díj egy hónapra 437 forint, negyedévre 129*5 forint, fél évre 2560 forint, egy évre 5060 forint. • Az áruspéldányok ára: 23,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1036 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7,30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
Oldalképek
Tartalom