Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-19 / 116. szám

6. oldal Megyeházi Napló 1995. május 19., péntek Új kiadvány---------------— N épfőiskolák Jász-Nagykun-Szolnok megyében A megyei közgyűlés, vala­mint a Művészeti és Sza­badművelődési Alapítvány pályázati támogatásával, dr. Vadász István, a Györffy István Népfőiskolái Alapít­vány kuratóriuma elnöké­nek előszavával, a megyei múzeum nyomdagépén megjelent a Népfőiskolák Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében című kiadvány. A százoldalas kis könyvecs­kében a szerkesztők (Veres- egyházi Károlyné és Tu- róczyné dr. Veszteg Rozá­lia) jóvoltából bemutatkoz­nak a térség népfőiskolái, szemelvények olvashatók a megye népfőiskoláinak múltjából. A ’91 áprilisában alakult társaság 15-20 nép­főiskolái kurzust szervez évente - ez is megtudható a kiadványból. Szakmai nap A megyei önkormányzat ok­tatási és továbbképzési inté­zete, valamint a Györffy István Népfőiskolái Alapít­vány szakmai napot szervez május 26-án, pénteken, 9 órai kezdettel Szolnokon, a Tiszaligetben lévő honvéd­ségi üdülőben. A téma: az önkormányzati képviselők és civil szervezetek együtt­működése. A tervezett elő­adók között van dr. Böhm Antal, az MTA Politikatu­dományi Intézetének polito­lógusa, dr. Sebestény István, a KSH Társadalomstatiszti­kai Főosztályának szocioló­gusa. A rendezvény a népfő­iskolái hétvégék nyitóprog­ramja, amelyeknek célja a települések formálódó, saját utat kereső közösségeiért felelős képviselő-testületi tagoknak és az önszerve­ződő közösségek vezetőinek településfejlesztő és társada­lomszervező gyakorlatra való felkészítése. A szakmai napot követően ősszel 3x3 napos, bentlakásos népfőis­kolái hétvégén folytatódik a program. Ábrahámhegy A megyei önkormányzat Balaton-parti üdülőjében andreutikai-mentálhigiénés tanfolyamot szervez az Oszágos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) és a Szociális Munka Ala­pítvány (SZMA) 1995. má­jus 29. - június 2. között. A megnyitót dr. Veér András, az OPNI főigazgató főor­vosa. miniszteri biztos és dr. Göllesz Viktor, a SZMA ku­ratóriumának elnöke tartja. Megállapodás A megyei közgyűlés és Jászberény város között együttműködési megállapo­dás jött létre a jászberényi Jász Múzeum működtetése és fejlesztése tárgyában. A megállapodás ki­mondja: a Jász Múzeum a megyei önkormányzat által fenntartott, JNSZ Megyei Múzeumok Igazgatósága tagmúzeuma, gyűjtőköre a Jászság területe. Jászberény Város Képviselő-testülete jogosult a város és a Jászság zászlóit, jelvényeit kitűzni, illetve elhelyezni a Jász Múzeumban, illetve annak kiadványain. Kormánylátogatás - másfél év után A rendelet egy részét hatályon kívül akarja helyezni a KTM Az elmúlt evben - az 1993. októberi kormanylatogatasbol származó 400 millió forinttal együtt - mintegy 5 milliárdnyi támogatást kapott a megye a központi alapokból. A kormány­látogatás „pénzét” 100 százalékban felhasználták, döntő rész­ben a gázfejlesztésekre. A jelenlegi kormány, illetve a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) a rende­letet hatályon kívül kívánja helyezni, mert annak 80 százaléka már megvalósult. A megyei önkormányzat kérte a szaktárca vezetőjét: számos pontot hagyjanak meg a rendeletből. A másfél évvel ezelőtti kor­mánylátogatás eredményeinek többszörös értékelésével is el­készültek. így megállapítható, hogy - a kormánylátogatás al­kalmával jóváhagyott összeg­gel együtt - 1994-ben közel 5 milliárd támogatást kapott a megye a központi alapokból. Ebbe beletartozik például a földművelésügyi alapokból származó 1,2 milliárd forint is, melynek nagy része gépberu­házásokban testesült meg. A tényleges „kormánypénz” 400 millió forint volt, ezt a Te­rületfejlesztési Alapból folyósí­tották. A kunmadarasi repülőtér megvalósíthatósági tanulmá­nyára benyújtott 7,5 millió fo­rintos támogatást a legutóbbi tárcaközi bizottsági ülésen, má­jus 10-én hagyták jóvá. Ezzel el is fogyott a 400 millió forint, azonban az összeg közel egy- milliárd forintot mozgatott meg az 1994-95-ös idényben. Mint Lakatos István, a me­gyei önkormányzat területfej­lesztési és koordinációs irodá­jának vezetője elmondta, a kormánylátogatás alkalmával jóváhagyott keret 78 százalékát a gázfejlesztésekre költötték el. Ez gyakorlatilag 3 település ki­vételével a megye valamennyi településén a gázfejlesztés megvalósulását jelentette. Az összeg 10,7 százalékát munka­helyteremtésre használták fel, ami 322 új munkahely létreho­zására irányult. Legalábbis pá­lyázati szinten, mert a megva­lósulás jelentős mértékben függ Lakatos István: A gázfej­lesztés a települési önkor­mányzatok eladósodását is magával hozta fotó: mj az adott pályázótól. Egyébként Lakatos István nem tudott be­számolni arról, hogy ténylege­sen mennyi munkahelyet te­remtettek a nyertes pályázók. A 400 milliós keretből mintegy ötszázaléknyi összeget a telepü­lések közötti úthálózatra költöt­tek el. Ez lényegében külön­böző összekötő utak elkészíté­sét-jelentette. A mérleg szerint az 1993-as kormánylátogatás alkalmával a megyére jóváhagyott 400 mil­lió forintos támogatásból való­sult meg a települések földgáz­fejlesztése. Természetesen a támogatás csak a költségekhez történő hozzájárulást jelentette. Ezzel együtt a gázfejlesztés a települési önkormányzatok el­adósodását is magával hozta - mondotta az irodavezető. A kormánylátogatás után megszületett rendelet hatályon kívül helyezésére a KTM készít javaslatot a kormány számára. Teszi ezt főként arra hivat­kozva, hogy a rendelet tartal­mának 80 százaléka teljesült, a még fennmaradó 20 százalék pedig majd tárcaszinten megy tovább, valamint, hogy rövide­sen elfogadja a parlament a te­rületfejlesztési törvényt, mely új alapokra helyezi a térségi fej­lesztéseket. A megyei önkormányzat, va­lamint az előző kormány me­gyei programjának végrehajtá­sára létrejött Jászkun Regioná­lis Tanács felterjesztéssel élt az említett szaktárca vezetője, Baja Ferenc felé, hogy a kor­mányrendeletet ne teljes egé­szében, hanem annak csak egyes részeit helyezzék hatá­lyon kívül. A miniszterhez intézett levél mellékletében részletesen fel­sorolta a megye az általa szük­ségesnek tartott határozati pon­tok életben hagyását. Ezek fő­ként a mezőgazdaság, valamint az infrastruktúra területén megvalósuló fejlesztéseket tar­talmazzák. A mezőgazdaság tekintetében fontos az öntözési fejlesztések végrehajtása, melyben a Jás­zsági-főcsatorna meghosszabbí­tása is szerepel. Az infrastruktu­rális részből nem maradhat ki a megye szerint a 4-es főútvonal kapacitásának bővítése. Jelenleg a Szolnok-Törökszentmiklós közötti négysávosítás nem tör­ténhet meg, pénzhiány miatt. Et­től függetlenül a megyei ön- kormányzat a megvalósulás biz­tosítását továbbra is kormány- szinten látja. -ein­Felmérés a közoktatás helyzetéről Március végére készült el az a tanulmány, amely a megye köz­oktatását és közművelődését helyezte nagyító alá. A művelő­dési iroda munkatársai által készített felmérésről dr. Bottyán Menyhért, az iroda helyettes vezetője tájékoztatta lapunkat. A tanulmány a körzeti közszolgáltatást ölelte fel, ide tartozik a középfokú képzés, a diákotthoni ellátás, a gyógypedagógiai ne­velés és a közgyűjtemények működtetése. Az óvodai és az álta­lános iskolai nevelés a települési önkormányzatok kötelező fel­adata, ennek ellenére a vizsgálat e területekre is kiterjedt. A legfrissebb adatok szerint a megyében 209 óvoda, 139 álta­lános iskola, 64 középfokú ok­tatási intézmény és négy önálló gyógypedagógiai intézmény működik. Ugyanakkor 21 álta­lános iskolának vannak gyógy­pedagógiai osztályai. A lét­számra vonatkozóan az iroda helyettes vezetője elmondta: az óvodások száma az intézményi visszafejlesztések következté­ben csökkent, illetve nem bő­vült a fogyatékosokat nevelő intézményhálózat sem. Középfokú képzés A középiskolai képzésben a gazdasági szerkezet módosu­lása és a tanulókért folytatott verseny következtében rendkí­vül összetett, vegyes profilú in­tézmények jöttek létre. A me­gyében az országos átlagnál több hat-, illetve nyolcosztályos gimnázium létesült. A szak­munkásképző intézetek száma alig, struktúrájuk, képzési irá­nyuk viszont jelentősen átala­kult. A felmérés kimutatta, hogy jelentősen csökkent a vas- és fémipari, a gépipari, vala­mint az építőipari szakmákban végzett tanulók száma. A megyei önkormányzat ko­rábban, ’91 -ben vizsgálta a me­gye szakképzésének helyzetét. Az elemzésben már akkor benne foglaltatott, hogy az el­következendő években mind az önkormányzatokra, mind az ok­tatási intézményekre rendkívül nagy teher és felelősség hárul, ha el akarják kerülni az oktatás ellehetetlenülését. Sajnos a prognózis mára realitássá vált. Ezt bizonyítják az intézményi összevonások és létszámcsök­A megszorító intézkedések alól a megyei önkormányzat sem kivétel - mondja dr. Bottyán Menyhért kentések. A vizsgálat kimu­tatta, hogy különösen nagy gondot okoz a vállalatokra épí­tett szakképzés, ugyanis előfor­dult, hogy a cég nehéz helyzete következtében egyik napról a másikra szűnt meg a gyakorlati képzés helye. Ilyen esetekben a szakképzés összeomlását csak a tanműhely megvásárlásával le­hetett elkerülni. Az elmúlt tanévben hét okta­tási intézményben vezették be a világbanki támogatással meg­valósuló képzési formát. Kollégiumi ellátás A megye negyvenegy kollégi­uma mintegy ötezer diákot fo­gad be. A kollégiumok közül harminchárom középfokú in­tézményhez, nyolc viszont álta­lános iskolához kapcsolódik. Mindössze három diákotthont működtetnek az egyházak, a többinek az önkormányzatok a fenntartói. Tavaly közel száz- százalékos volt az intézmények telítettsége. Sajnos az is tény, hogy a kollégiumi hálózat - ha­sonlóan az oktatás más területe­ihez - alapvető pénzügyi gon­dokkal küzd. Diákotthonokkal - Szolnok város kivételével - a megye jobban ellátott az orszá­gos átlagnál. Ugyanakkor ezen intézmények többsége korsze­rűtlen, elavult, felújításukra azonban az önkormányzatok­nak jelenleg nincs lehetőségük. Csökkenő tanulólétsiám A'z. általános iskolai tanulólét­szám demográfiai okokból je­lentősen csökkent. A vizsgálat kitér arra, hogy a fogyatékos gyerekeket foglalkoztató álta­lános iskolák a megyében nem fogadnak be annyi gyereket, mint az az ország többi részén szokásos. A megye gimnáziumait vizs­gálva kitűnik, hogy azok elő­ször csak a ’94-95-ös tanévben tudták növelni létszámukat. Visszaesett a szakmunkásképző intézményeket választók száma is, de az országos átlaghoz ké­piest még így is többen jelent­keznek ezekbe az intézmé­nyekbe. A megye középfokú beiskolázása a kevésbé kvalifi­kált intézmények felé tolódott el, ami azt jelenti, hogy továbbörökíti a megye iskolá­zottsági hátrányát. A felmérés a nappali tagoza­tos tanulólétszámra is kitért. E szerint az öt évvel ezelőtti 90 ezerről csaknem 84 ezerre csökkent a tanulólétszám. A ta­nulócsoportok száma a közép­iskolai és szakközépiskolai osz­tályok kivételével mindenütt csökkent. A közoktatási és közműve­lődési körzeti közszolgáltatá­sok ellátására vonatkozóan az önkormányzatok megszorító in­tézkedésekre kényszerülnek. Ez alól a megyei önkormányzat sem kivétel. -g­Halló, megyeháza vagyok! Naponta több százszor hangzik el a fenti mondat Magyari Józsefné Éva szá­jából, aki a megyeháza tele­fonközpontjában birkózik a hívásokkal.- Na és néha a hívókkal is - mondja Éva asszony.- A fiatal lányok - úgy gondolom - nem arról álmo­doznak, hogy telefonközpon­tos kisasszonyok legyenek. Hogyan került erre a pá­lyára?- Annak idején varrónőnek tanultam, mert már akkor is úgy gondoltam, hogy olyan munkát kell végeznem, ahol sok-sok emberrel találkozom. Aztán rájöttem, hogy az em­bereket ugyan szeretem, de a varrónői szakmát nem.- Mióta ül ebben a szék­ben?- Tizenöt évvel ezelőtt köl­töztem Eger­ből Szolnokra, lassan már megszoktam a várost, ennek ellenére bár­mikor vissza­mennék. Vé­gül is itt kötöt­tem ki, szere­tem csinálni, jól érzem ma­gamat a tele­fonközpont­ban. Azt gon­dolom, a hí­vóknak sem mindegy, ki­vel találkoznak először. Az én jó kedélyem azt is átsegítheti a pillanatnyi zavaron, aki nem biztos a dolgában. A segítő­készség és a türelem nagyon fontos dolog. Korábban, ami­kor egy másik telefonköz­pontban dolgoztam, a főnö­köm mindig mondta: - Nem tudhatod, ki van a vonal má­sik végén. Úgy viselkedj, hogy soha senkinek ne legyen oka panaszkodni rád. Ezt azóta is szem előtt tartom.- Milyenek vagyunk mi, ügyfelek, az Ön megítélése szerint?- Nagyon változóak az emberek, de mondhatom, többségében kedvesek és ud­variasak. Néha persze külö­nösen ingerültek. Legtöbben összetévesztik a városháza, megyeháza telefonszámait, s ilyenkor sok-sok türelem kell, hogy megértessem a telefoná­lóval, nem jó számot hívott. Szerencsére alapvetően jó kedélyű vagyok, amihez hoz­zájárul szerencsésen alakult magánéletem is. A férjem hi­vatásos pártfogó. Nem olyan szörnyű, mint első hallásra hallatszik. Az igaz, hogy a börtönből szabadultakat se­gíti, támogatja, de a munkáját ritkán hozza haza. A fiam, Zoltán, igazi ko­moly fiatalember. Most érett­ségizik, nagyon izgulok érte, szívszorongva várom az eredményeket. Tervei szerint Sopronban szeretne tovább tanulni, hogy minél közelebb legyen a természethez, a fák­hoz.- Annyi minden történt az elmúlt tizenöt évben. A tele­fonközpontban tizenkét fővo­nal van. Gondolom, a legkü­lönfélébb emberrel találko­zott, legalábbis a hangjukkal. Van néhány érdekes történet a tarsolyában? Egy jó sztorit kér? Szíve­sen elmesélek egyet: sok-sok polgármestert ismerek, néhá­nyat csak a hangjáról. A történet idején még tanácsel­nökök voltak. Egyszer az egyik falusi tanácselnök kétségbeesett hangon telefo­nált: kiesett a gólya a fé­szekből, eltö­rött a szárnya, mit csináljunk vele? Az első gondolatom az volt, hogy főzzék meg. Na, persze ezt nem mondhattam neki, meg különben is, a gólya védett madár. Aztán egy kis gondol­kodás után kapcsoltam Híd­végi Pétert, ő volt akkoriban a környezetvédelmi titkár. A gond természetesen megol­dódott. Egy másik aranyos eset volt nemrégiben, amikor telefonon értesítettek, hogy hozzák az egereket. Te jó is­ten! - gondoltam magamban, aztán csak annyit mondtam, hogy na, ide ne, mert van elég itt is. Aztán kiderült, hogy ezek fehéregerek, valamelyik kórházba kell vinni a szállít­mányt. Természetesen ezt a problémát is sikerült megol­dani. Hiszek abban, hogy a kölcsönös segítség és udvari­asság működteti jól a dolgo­kat. Szóval, nem olyan gyöt- relmes ez, nagyon sok jó szto­rit tudnék még mesélni, de amint látja, már megint csö­rög majd mind a tizenkét fő­vonal. -csá­A kollégiumi konferencia állásfoglalása A Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség (KÉSZ) megyei szervezete az 1995. áprilisi megyei kol­légiumi konferencián a kö­zépiskolák igazgatói és kol­légiumvezetői részvétele mellett az alábbi állásfogla­lást fogadta el. A konferencia résztvevői az oktatási, nevelési intézmény- hálózat szerves részének te­kintik a kollégiumokat (diák­otthonokat). Hangsúlyozzák a kollégiumok életmódformáló, esélyegyenlőtlenség-mér­séklő szerepét, a tantárgyi és azon kívüli ismeretszerzés fo­lyamatában nyújtott szolgálta­tásait, a felzárkóztatás és a te­hetséggondozás terén tett erő­feszítéseit. Egyetértenek abban, hogy a megye és vonzáskörzetének településszerkezetéből, a múltbéli hagyományokból és eredményekből az oktatás je­lenlegi infrastruktúrájából, az oktatás stratégiai terveiből le­vezethető a bentlakásos in­tézményhálózat hosszú távú szükségessége. Újra kell gon­dolni a kollégiumok jelenlegi funkcióit, a jogi-gazdasági önállóság lehetőségeit, ennek korlátáit. Az önállósodás sza­bályait, a közös igazgatás ke­retei között is érvényesíthető önállóság garanciális elemeit. A megyei kollégiumok meg­határozó többsége mind sze­mélyi, mind a tárgyi feltétele­inek tekintetében súlyos, az országos átlagnál is rosszabb helyzetben van. (Alacsony, rosszul értelmezett rövid távú fenntartói érdekeltség/érdek- telenség miatt a kollégiumok a költségvetési elosztási, fi­nanszírozási lánc végére ke­rültek.) Javasolják a bentlakásos in­tézményhálózat - települési önkormányzatok bevonásával történő - feltérképezését tar­talmi finanszírozási szem­pontból. A megoldási alterna­tívák közé javasolják fel­venni, megvizsgálni a közala­pítványi megoldás lehetősé­gét is. A résztvevők kérik az önkormányzatok képviselőit, a tervjavaslatok készítőit, hogy a kollégiumokat érintő döntésekbe, ezek előkészíté­sébe, vonják be a kollégiu­mokat, a kollégiumi szakem­bereket, a Kollégiumi Szak­mai és Érdekvédelmi Szövet­ség szakértőit és képviselőit. A KÉSZ megyei szervezete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom