Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-19 / 116. szám

1995. május 19., péntek Megyeházi Napló 7. oldal « l wec - S|H«ka Megyénk - Jász-Nagykun-Szolnok - kül kapcsolatai igen intenzíven fejlődnek a dél-lengyelországi megyékkel, amit a lengyel cégeknek a III. szolnoki nemzetközi vásáron való részvétele is bizonyított. Bielsko-Biala megyéből többek között a Wega Gyapjúipari Vál­lalat, a Pilsko-Zywiec Népművészeti Vállalat képviseltette magát. FOTÓ: MÉSZÁROS Epítészkollégái szerint eladta a lelkét a hivatalnak A megyei főépítész tervei Építészet és városrendezés, építész vagy urbanista. A párhu­zamosan futó feladatpárok esetleg keresztezik egymást? Szi- nyei Béla megyei főépítész szerint a települések arculatának meghatározásáért felelős közigazgatási alkalmazottak már jó ideje ha nem is külön, de sajátos úton járnak azoktól a kollé­gáktól, akikkel az egyik legidősebb szakmát együtt tanulták. Utóbbiaknak jobbára tervezni, építtetni kell, míg a városkép kialakításánál szociológiai, társadalmi, kulturális hagyomá­nyokat is szükséges figyelembe venni. Önálló létesítmény vagy épületegyüttes, lakótelep terve­zőasztal melletti megálmodá­sakor illik figyelembe venni a környezet sajátosságait. Az öt­venéves főépítész mégis úgy érzi, hogy az Újvilágban, köze- lébbről Kanadában, sokkal na­gyobb szerepet szánnak a lakó- közösség illesztésének.- Az Önöké más szemlélet, mint a miénk. Itthon elfogadot­tabb a műszaki-építészeti szem­pontú megközelítés. Mindez úgy került szóba, hogy a múlt év közepén az észak-amerikai országból ér­kező szakmabéliek tanulmá­nyozták a megyeszékhely egyik belső kerületét, s a közelmúlt­ban papírra vetették tapasztala­taikat. Itt - érződik ki Szinyei Béla szavaiból - egyáltalán nem a tengerentúli példa szol­gai követése a lényeg. Sokkal inkább annak a tudatosodása, hogy létezik egy másik szerve­zési-tervezési szemlélet, amely jobban épít a lakosság, az ál­lampolgárok véleményére. Ez a jövő útja - fogalmazza meg a főépítész. Jó példa minderre az a keze ügyében lévő formanyomtat­vány, melyben érthetően elma­gyarázzák az érintetteknek, mik a lehetőségeik, melyek a város- fejlesztési munka állomásai. A salgótarjáni alapozó tanu­lóéveket követően már a Buda­pesti Műszaki Egyetem Épí­tészmérnöki Karán kialakult a vonzódás a várostervezés, az épített környezet formálása iránt.- Igazából nem az épületek tervezése vonzott. A települé­sek keltették fel érdeklődése­met - jegyzi meg. - A Nógrád megyei tanács építési osztá­lyára hívtak csoportvezetőnek. Óriási lehetőség volt. Az „igazi építészek” mondták is: eladtam a lelkemet a hivatalnak. Ennek a másik, esetleg sokadik oldala, hogy megyei szinten foglal­kozhattam a nógrádi települé­sek rendezési terveivel, másod­fokú ügyekkel, az építtetőkkel. Szinyei Béla: - Nem a ten­gerentúli példa szolgai köve­téséről van SZÓ FOTÓ: MJ Nagy lehetőség volt a tovább­tanulás szempontjából is. Ekkor végeztem el a városépítési és városgazdálkodási szakot az egyetemen, többek között közmű-, közlekedésfejlesztést, szociológiát tanultam. Ezt kö­vetően jelentkeztem urbaniszti­kai tanfolyamra. Munkája során szembesült azzal, hogy mint közigazgatási dolgozó, megrendelője a rende­zési terveknek, melyek kidol­gozásával kollégákat, építésze­ket kellett megbízni. A tervező ugyanakkor kívülálló, sokkal kevésbé van otthon abban a kö­zegben. Csakhogy esetemben a sal­gótarjáni városrekonstrukció elején több tervezői tapaszta­latra lett volna szükségem - em­lékszik vissza. Magyar Géza, Finta József készítették a beépí­tési, a VÁTI az általános Rende­zési terveket. Akkoriban módosították a tanácstörvényt, amelyben már megjelent az önkormányzatiság fogalma. Az egyik pályázatá­ban felvetette, hogy a megyei tanácson alakuljon tervezői részleg, amely középszinten ad javaslatokat. Ez az elképzelés nem valósulhatott meg. A ter­vezési gyakorlat megszerzése érdekében Debrecenben nézett állás után. A Kelet-Magyarországi Ter­vezővállalatnál helyezkedett el. Ekkor készítette el Mátészalka, Fehérgyarmat, Tiszavasvári ál­talános rendezési terveit. Ala­pos iskola volt ez'az urbaniszti­kai szakma elsajátításához. Ma is ez a hobbim - meséli. - Itt Szolnokon sikerült a gyakor­latban megvalósítani az ottani álmaimat, elképzeléseimet. Létrejött a Településrendezési és Műszaki Társulás. Öt éve működik. Többek között Kun- szentmárton, Vezseny általános rendezési tervét készítettük el. Ezen munkák igazolják, hogy van lehetőség az urbanisztikai tevékenység decentralizálására. Miért lényeges mindez? Azért - derül ki az érvelésből hogy ne csak központi vagy monopolhelyzetben lévő szer­vezetek foglalkozhassanak a te­lepüléskép kialakításával, ha­nem olyan irodák, melyeket az önkormányzatok szabadon kér­hetnek fel. A gond ott van, hogy a rendszerváltás után a jog lehetőséget ad a választásra, de tervezői, anyagi háttér hiá­nyában nagyon kicsi a mozgás­tér.- Zsákutcának tartom azt a megoldást, amikor kiemelt helyzetben lévő központi iro­dák - mint ahogy évtizedekig történt - egyeduralkodó hely­zetben legyenek. Gyakorlat külföldön, hogy az önkormány­zati tervek nem vállalkozásban, hanem a hivatalban készülnek - szögezi le Szinyei Béla. A mun­kában részt vesznek, bekapcso­lódhatnak a települések pol­gármesteri hivatalaiban dol­gozó kollégák is.- Mennyire lehet most előre, akár évtizedekre előre formálni a községeket, városokat?- A rendezési tervek a helyi anyagi forrásokra épülnek. El­lenkező esetben csak egy álla­potot rögzítenek. Ezzel leg­alább azt biztosítják, hogy a kü­lönböző foghíjbeépítések har­monizálnak a már meglévő há­zakkal, beilleszkednek közéjük. Egy ilyen helyi rendeletet nem változtathat meg a vezető. Ha egy lépéssel továbbmegyünk, és a lakosság érdekeit pontosan felmérjük, akkor látszik igazán, ez nem műszaki-fizikai munka. Több annál: közösségterve­zés. A. K. A Magyar Urbaniszti­kai Társaság (MUT) Szolnoki Területi Csoportja május 25-én 10 órakor szakmai konferen­ciát rendez a megyeháza el­nöki tanácskozójában. Az alábbi vitaindító előadások hangzanak el: dr. Lukovich Tamás (MUT) - Rövid ismer­Urbanisztikai konferencia tető a MUT szerepéről, szán­dékairól, a helyi csoportok iránti elvárásokról; Kis Sándor (megyei közigazgatási hivatal)- A megye rendezésiterv-ellá- tottságára vonatkozó felmérés tapasztalatairól; Bács Zoltán (KTM) - A regionális és kis­térségi tervezés időszerű kér­dései; Kiss Tamás (Bel­ügyminiszté­rium) - A településfejlesztés szabályozási kérdései, a tele­pülésfejlesztési tevékenység környezetvédelmi vonatkozá­sai; Hídvégi Péter (Megyei Önkormányzati Hivatal) - A környezetvédelmi szabályozás lehetőségei a településrende­zési tevékenységben. Történelmi múltlapozgató Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakulása „Köszönjék meg a jászok, ha a megyeház nem a Tisza medre közepén lesz” Jövőre lesz 120 éve, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye megle­hetősen viharos körülmények között kialakult 1876-ban, a volt Jászkun kerület jászsági és nagykunsági helységeiből, Heves és Külső-Szolnok vármegye néhány Tisza menti községéből. KÜLSŐ-SZOLNOK HEaVE A 3ÄSZSÄG És A NAGYKUNSÁG telmagvarAxat : JJ-< A jósxfiág ÜL- A Az 1876. évi területrendezés előtt.. A közigazgatás országos pol­gári reformjára ezt megelőzően, 1867-ben került sor. A jászku­nok területén három önálló ke­rület működött, mint igazgatási és bírói hatóság: a Jász, a Nagykun és a Kiskun terület. A három kerület nem egységes te­rület volt, közöttük feküdt Külső-Szolnok megye. Mindezek eredményeképpen hosszas területrendezési harc vette kezdetét az egyes terüle­tek önállóságáért. Érvek, ellen­érvek csaptak össze a tervezett Heves-Jász, Jász, Kun, Kis- kun-Csongrád, illetve Kiskun megyék létrehozásáért. Ahány terv, annyi elképzelés! A legnagyobb, legelkesere- dettebb vita a Jászkun megye - ezt az elnevezést módosították időközben Jász-Nagykun-Szol- nokra - székhelye körül kere­kedett. A képviselőház köz- igazgatási bizottsága a megye székhelyéül Szolnok várost je­lölte ki. A Lehel Kürt című, Jászbe­rényben megjelenő korabeli új­ság 1876. má­jus 28-i szá­mában ironi­kus hangvé­telű cikkben ír a kormány állásfoglalá­sáról: „A köz­ponti helyez­tetés oly nyo­matékos ok, mellyel szem­ben minden egyéb elenyé­szik, s köszön­jék meg a já­szok, ha a megyeház a Tisza partján, s nem a Tisza medre köze­pén lesz. Arra hivatkoznak, hogy Heves megye székhelyéül Eger meg­hagyatott, noha szélről esik! Igaz, de következetlenség lenne mégis, ugyanezen okból a Jász­kun megye székhelyéül meg­hagyni Jászberényt - követke­zetlenség lenne azért, mert Jászbe­rény nem esik egészen szél­ről mint Eger! A történeti múlt ? A szék­hely iránti ragaszkodás? Múzeumba való! Van is szükség Ma­gyarországon ilyen „érzel­mekre" - arra Rot- schild semmit sem ad!” A névtelen cikkíró gu­nyorosan azt is megemlíti, hogy könnyű ... és az új megye a területrendezés után dolga volt Szolnok városnak, hiszen a bizottság tagjai Gr. Szapáry Gyula és Gorove Ist­ván volt miniszterek szolnoki birtokosok. Tény az is, hogy az 1870. évi népszámlálás adatai alapján Jászberénynek 20 233 lakosa, 4699 háza van, míg Szolnok 15 847 lakossal és 2635 házzal bír. Ezzel szemben Szolnok na­gyobb kereskedelmi forgalmát a négy irányból idejövő vasút­nak köszönheti, ami a várost a tiszai vízi út mellett az Alföld egyik központjává teszi. A székhelyprobléma ügyében ezen indokok alapján a képvise­lőház Szolnok város mellett szavazott. Ilyen előzmények után szüle­tett meg Jász-Nagykun-Szol­nok megye Szolnok székhel­lyel, amit a területrendezési törvény király általi szentesíté­sét követő ötödik napon, 1876. június 24-én Hubay Ferenc polgármester boldogan jelentett be a közgyűlésnek, az ünneplő szolnokiaknak. (Felhasznált irodalom: Seres P étemé - Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása 3. Levéltári Füze­tek, 1975.) Simon Cs. József JA’SI-NASVKUM-ÄOIWK Mms A. «1*4,40» a. **«*(31 • a. T7»—r at OjKOí h. Títtmi S. TTn*­■wtoou „»ni» nrm ........ JUntál Mr Itdrtét Mr Érettségi és beiskolázási körkép A legtöbb középfokú intézményben a héten kezdődött el az érettségi vizsga, amely ebben a formájában ez évben működik utoljára. A szabályzatban várható változásokról, valamint a nemrégiben megtartott megyei beiskolázási konferenciáról dr. Pereszlényiné Kocsis Éva, a Művelődési és Népjóléti Iroda munkatársa számolt be.- Az érettségi célja, hogy a ta­nuló bebizonyítsa, rendelkezik azokkal a képességekkel, ame­lyek alkalmassá teszik az ön­művelésre, illetve arra, hogy felsőoktatási intézményben ta­nulmányait elkezdhesse. A gimnáziumi és szakközépisko­lai érettségi vizsgaszabályzat nagyon hasonló, s várhatóan a későbbiekben bekövetkező szabályzatmódosítás is ezt a hasonlóságot fogja erősíteni.- Lehet-e sejteni, milyen vál­toztatásokra készülnek?- Ezt nem lehet tudni, mivel még mindig dolgoznak a nem­zeti alaptanterven, illetve a közoktatási törvény módosítá­sán. Olyan elgondolás is léte­zik, hogy a NAT elfogadása után kétszintű lesz az érettségi. Aki tovább tanul, annak a ma­gasabb szintű érettségit kell vá­lasztania, aki pedig nem, annak elég az egyszerűbb vizsgát le­tennie. De hozzáteszem, ez csupán elképzelés. Arra is csu­pán utalás van, hogy a közös felvételi-érettségi a jövőben megszűnik.- Tavaly mennyien érettsé­giztek, és milyen volt ebből a továbbtanulók aránya?- A megyében az elmúlt év­ben 3300-an fejezték be tanul­mányaikat. A fiú-lány arányra vonatkozóan: a gimnáziumok­ban tanulók 71 százaléka, míg a szakközépiskolát választók csupán 44 százaléka volt lány. Ez az arány egyébként az or­szágos átlaghoz hasonló. A gimnáziumból egyetemre, főis­kolára jelentkezők 59 százalé­kát, a szakközépiskolákból je­lentkezők 53 százalékát vették föl. Létezik iskolákra vonatko­zóan egy országos kimutatás, de ez sem vehető 100 százalé­kosnak, mivel az adatok nem tesznek különbséget egyetemek és főiskolák között. Dr. Pereszlényiné Kocsis Éva- Mikor fejeződnek be az idei érettségi vizsgák, és mikor kez­dődnek a pótérettségik?- Május 22-23-24-én írják a közös felvételi-érettségi dolgo­zatot. A szóbeli érettségik jú­nius 8-án kezdődnek. A kimuta­tás alapján a legtöbb intézmény június 12. és 16. közé tette a szóbeli vizsgák 85-90 százalé­kát. A nappali tagozaton az utolsó vizsganap 21-e lesz. A pótérettségik szervezését gya­korlatilag már elkezdtük. A pótvizsgában érintetteknek a je­lentkezéseket augusztus 31-ig kell leadni az anyaintézmé­nyeknél. A gimnáziumok ese­tében megyei szinten egy isko­lát jelölnek ki, szakközépisko­lai érettségi viszont több helyen lesz, hiszen rendkívül eltérő profilú intézményekről van szó. Szeretnénk azt elérni a szakkö­zépiskolai érettségi képesítő pótvizsgáknál, hogy az azonos típusú és jellegű szakmákat ok­tató iskolák összefogjanak, és egymást váltva vállalják fel a vizsgák szervezését. A pótérett­ségik várhatóan október 30-án fejeződnek be.- Mi jellemzi a középfokú ok­tatási intézményekbe való beis­kolázást?- Május elején zajlott e té­mában egy értekezlet a megye középfokú intézményfenntartó­inak részvételével. Ezt megelő­zően ’94 októberében született egy megállapodás, amely a '95-96-os tanév beiskolázását szabályozza. Tapaszatalataink szerint nagyon kevés fellebbe­zést nyújtottak be a tovább ta­nulni szándékozók. Volt olyan önkormányzat, ahová egyetlen­egy sem érkezett. Szolnokon a korábbi majd 200 fellebbezés helyett most csupán harminc kérelem érkezett. Az adatok egyértelműen a tanulólétszám csökkenését bizonyítják, ugyanis a megye középiskolái­ban közel 200 férőhely maradt betöltetlen. A gyereklét- szám-csökkenés minden józan számítás szerint még legalább négy-öt évig tart. A mélypont a jelenlegi negyedikes, ötödikes általános iskolai korosztály. A demográfiai hullámvölgy most éri el a középiskolákat, ami azt jelenti, hogy az intézményveze­tőknek komolyan el kell gon­dolkodniuk azon, hogy a jövő­ben hány osztályt, milyen sza­kokat érdemes indítani. -b-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom