Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-10 / 84. szám

1995. április 10., hétfő Hazai Tükör 3. oldal Tizenkétórás táncversenyt hirdetett a szolnoki Civitas Junior Klub szombat este 7-től vasárnap reggelig a VMK au­lájában, bár ottjártunkkor még csak egy pár jelezte, hogy részt venne a versengésben. Látnivaló azért így is akadt a Kaiser-Pelikán Tánccsoport Egyesület jóvoltából, fotó: I. L. Mozgássérültek továbbképzése Berekfürdőn A hét végén a berekfürdői Megbékélés Házában tartotta továbbképzését a Mozgássérül­tek Országos Szövetsége (ME- OSZ). A 18 tagegyesülettől ér­kezett 150 ügyintéző megis­merkedett a MEOSZ új alap­szabályával, s a lakásépítési támogatás egységes elbírálási módjaival. Mint dr. Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnökhelyettese el­mondta, ez a három nap is az oktatási koncepciójuk részét képezi. A szövetség most a la­kásépítési támogatás elbírálá­sához egységes szabályozást léptetett életbe, mert azt szeret­nék, hogy csak az kapja meg a 150 ezer forintot, aki valóban rászorult. A három nap egyik legfonto­sabb előadását Futó Ilona, a tö­rökszentmiklósi OTP főelőa­dója tartotta, hiszen részletesen ismertette, milyen papírok szükségesek az állami támoga­tás igénybe vételéhez, s a fo­lyósítás üteméről is szólt. E szerint olyan súlyos mozgás- korlátozott személyek számára jár a vissza nem térítendő ál­lami támogatás, akik mara­dandó, mozgásszervi jellegű egészségkárosodásuk miatt a normál kialakítású lakást nem, vagy csak jelentős erőfeszítés árán tudják rendeltetésszerűen használni. így ők lakásuk átala­kításához kérhetik az állami támogatást a helyi tagegyesüle­tükön keresztül. A többi előadás is az ügyin­tézők felkészítését szolgálta, akik vasárnap vizsgát tettek a hallottakból. A három nap jó hangulatáról a szolnoki egyesület gondosko­dott Nász Margit vezetésével, hiszen játékos versenyt is beik­tatott a programok közé, s lehe­tőség volt a tapasztalatcserére is ezen a hét végén.-de­Az átalányadózás rendszere Bevezetése után megszüntetik? A tavaly december végén elfogadott személyi jövedelemadó­törvény módosítása során a kormány választási ígéretének tett eleget azzal, hogy az egyéni vállalkozók adminisztrációs köte­lezettségét leegyszerűsítette az átalányadó bevezetésével. Bár már az előrejelzések is rendkívüli számú átjelentkezést prog­nosztizáltak, a kormány most mégis visszatáncolni látszik, s a változtatást sürgeti a Parlamentben. Indokolja ezt azzal, hogy a cégek nagy része munkavállalóit vállalkozásba „kényszeríti”, így kerülve ki az adót és a társadalombiztosítás terheit. De va­jon mennyire igaz ez megyénkre? Az átalányadó bevezetése az adminsztráció csökkentését szolgálta. Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja az APEH véleménye szerint is, hogy tör­vényes lehetőséget ad az adó kikerülésére, mivel mentesíti a vállalkozót a költségszámla „gyártásától”, ugyanis a tör­vény automatikusan elismeri a bevétel 80 százalékát költség­nek. A mostani változtatás talán egyik legjobban hangoztatott indoka az, hogy egyes cégek a munkavállalóikat egyéni vál­lalkozókká „kényszerítik”, ahol az átalányadó lehetőségét ki­használva együttesen kerülik ki az állami elvonások jelentősebb részét. (Egymillió forintos éves jövedelem esetén - költség és adókedvezmény nélkül - 347,5 ezer forint az adó, míg ugyanez átalányadó esetén mindössze 50 ezer forint.) Az APEH megyei igazgató­ságától megtudtuk, hogy az 1995. január 1. előtt kezdő egyéni vállalkozók közül ösz- szesen csupán 12 százalék vá­lasztotta az átalányadózást. A január után kezdők közül azon­ban már 53 százalék - 1170 egyéni vállalkozó - döntött ezen új forma mellett. Szakmai bontásban rendkí­vüli eltérések figyelhetők meg. Az átjelentkezők közül az adó- tanácsadók vezetik a mezőnyt. A régiek 49, míg az újak 100(!) százaléka választotta az átalányadózást. A régi vállalkozókat vizs­gálva az adótanácsadók mögött az egyéb szellemi szabadfog­lalkozásúak, jóval lemaradva - 23 százalékkal -, majd a terve­zők következnek. A kisiparo­sok mindössze 13, a magánke­reskedőknek pedig csak 8 szá­zaléka döntött úgy, hogy szá­mára kedvező az átalányadó formája. Az új vállalkozásokat te­kintve jelentősen megváltozott a kép az előző adatsorhoz ké­pest, ugyanis az új kisiparosok 57 százaléka döntött úgy, hogy átalányban adózik, míg az új magánkereskedők 73 százaléka továbbra is a hagyományos költségelszámolásos adózási módszer mellett döntött. A megyei APEH-nél úgy vé­lik, az új vállalkozások nagy arányú „átalányos bejelentke­zése” azt látszik alátámasztani, hogy egyes kisebb cégek tény­legesen igénybe vették ezen formát a foglalkoztatásban. Mindez - vélik az APEH-nél - az igazságos közteherviselés elvét sérti. A kormány éppen erre hivat­kozva „kereskedik” a Parla­mentben, hogy a módosítás megszülessen. Ennek lényege a választás szűkítése, vagy egy évközi naptól vagy visszame­nőleg (?) január 1-től. A megyei adatok hasonlóak az országoséhoz, így korántsem érthető számomra, hogy mi in­dokolja az azonnali változtatást - akár év közben is. Megértve a költségvetés hiányát, mégis ki kell mondani, hogy ez az állam- vezetés sem törekszik a gazda­ság megerősítésére, ha állan­dón hol így, hol úgy módosít- gatja - pénzügyminisztertől függően - a gazdaság működé­sét alapvetően befolyásoló tör­vényeket. Másrészt számon lehetne kérni azoktól a T. képviselőktől, akik e törvénynél tavaly „igen"-nel szavaztak, hogy va­jon a PM adatait miért nem vet­ték figyelembe? Pedig Vámosi Nagy Szabolcs többször is hangsúlyozta: „90 százalékos átjelentkezésekre számítanak”. Ezzel szemben az összes átje­lentkezett aránya nem éri el még a 20 százalékot sem. S vajon nem jobb, ha az ed­dig feketén dolgozó immár eset­leg átalányadó keretében tesz eleget kötelezettségének? Mert a többi törvénymódosítási szándék nem az alkalmazotti, a munkavállalói foglalkoztatást ösztönzi. Talán erre gondolni kellene akkor, amikor a kölcsö­nös adóspórolás jegyében egyéni vállalkozásokká alakuló kis cégek miatti változtatást szorgalmazzuk „átalányosan”. Einvág Zoltán Konferencia az óvodákról A kormány meg kívánja őrizni a jó színvonalú óvodai nevelést, sőt feltett szándéka a szakmai színvonal emelése - mondta Szabó Zoltán művelődési poli­tikai államtitkár szombaton az óvodapedagógusok immár ne­gyedik szakmai-módszertani konferenciáján, Budapesten Testnevelési Egyetemen. A to­vábbiakban kitért arra, hogy az óvodai ellátás biztosítására tör­vényben kötelezett önkormány­zatok közül egyesek óvodákat vonnak össze, illetve szüntetnek meg. Hozzáfűzte: a jelenlegi gazdasági helyzetben nehéz vi­tatni az ilyen.lépések indokolt­ságát. De a tárca szeretné fel­hívni az önkormányzatok fi­gyelmét, hogy körültekintően és kellő önmérsékletet tanúsítva döntsenek az ilyen ügyekben. Jövő év februárjától a hadseregben: Kilenchónapos szolgálati idő Egy év múlva már csak kilenc hónapot kell szolgálni a ka­tonaságnál, miután a jövő év februárjában a Magyar Honvédségnél megkezdődik az átállás a csökkentett szol­gálati időre - közölte Keleti György szombaton Veszp­rémben. A honvédelmi miniszter a Séd Televízió vendége volt, majd sajtótájékoztatót tartott. Hozzátette: erre abban az esetben kerül sör, ha a térség biztonságpolitikai veszély- forrásainak alakulása ezt le­hetővé teszi. A miniszter részletesen szólt a haderő- reform szükségességéről és céljairól. Rámutatott: ebből a költségvetésből, s ebben a szervezeti formában ez a had­sereg nem finanszírozható. Az elmúlt öt év alatt reálér­tékben hatvan százalékkal csökkent a hadsereg költség- vetése, s csak a raktárkészle­tekből tudott megélni. Ami­kor ez a kormány átvette a tárcát, szembesülnie kellett a felélt 70-80 milliárd forint ér­tékű készletek sürgős pótlá­sával, és a nagymértékben le­csökkenteti költségvetéssel. Keleti György elmondta továbbá, hogy a haderőre­form megvalósítása segíti majd a NATO-hoz való il­leszkedést is. Az ehhez szük­séges technikai fejlesztések­ről szólva, jó esélyt lát arra, hogy az orosz adósság fejé­ben korszerű páncélos szál­lító harcijárműveket kapja­nak. Várhatóan az év végére megkapják az Amerikai Egyesült Államoktól, 6,25 millió dollár értékű segély­ként, a repülésirányító köz­pontok korszerűsítéséhez szükséges eszközöket, beren­dezéseket is. A miniszter az MTI kérdé­sére kitért arra is, hogy Ma­gyarországon túlzott mérték­ben zárták ki a hivatásos ka­tonákat a közéletből. Keleti György szerint hatpárti egyeztetéssel az új alkot­mányban meg kellene találni erre a kompromisszumot. Feltehetően jó hír a sorka­tonáknak, hogy a jelenlegi kí­sérletek után, várhatóan má­justól eltörlik a kötelező reg­geli tornát. Viszont minden laktanyában meg kell keresni a testedzés más lehetősé­geit. (MTI) Húsvét jegyében telt a szombat délután a szolnoki Napsugár Gyermekházban. A hímes tojások mellett .tojás- tartókat, üdvözlőlapokat, asztal- és ablakdíszeket alkothat­tak az apróságok. FOTÓ: i. L. Magyarország és Európa - konferencia Lakitelken A külföldi tőke kerüli az Alföldet Vállalkozói fórummal zárult a Magyarország és Európa című háromnapos tanácskozás va­sárnap a Lakiteleki Népfőisko­lán. Kádár Béla, az Országgyűlés költségvetési bizottságának el­nöke arról szólt, hogy a magyar költségvetési deficit nem ok, hanem tünet. Megítélése szerint nem igaz, hogy az egyensúly hiányát csak a belső fogyasztás visszafogásával lehet helyreál­lítani. Tudomása szerint ha­zánkban évente 2 ezer milliárd forint nem adózó jövedelem a feketegazdaságban képződik. Ugyanakkor, mint szerte a vilá­gon, nálunk is jövedelemátcso­portosítás megy végbe az ipar­ból, kereskedelemből, mező- gazdaságból és a szolgáltató szférából a pénzügyi szférába. A baj az, hogy a nálunk elindult folyamat arányaiban megha­ladja a fejlett gazdaságú orszá­gok átlagát is. Szabó Iván, a Magyar De­mokrata Fórum ügyvezető el­nöke arról szólt, hogy a tőke­szegény országokba minden­képpen kívánatos a. külföldi tőke beáramlása. Magyarorszá­gon az 1993 végéig folyamatos növekedés 1994-ben - megsza­kadt, az előző évinek a felére esett vissza. Ez az a gond, amellyel a kormány ma küsz­ködik - vélekedett Szabó Iván. A beérkezett - együttesen 8,6 milliárdos - tőke több mint 70 százaléka az európai országok­ból származik. A tőke területi és ágazati elosztása viszont kedvezőtlen, és erre a minden­kori kormánynak oda kell fi­gyelnie, mert ez az ország ket­tészakadását jelentheti. Az ösz- szes külföldi tőkének mindösz- sze 10 százaléka irányul az al­földi és a keleti országrészekbe, ami hosszú távon determinál­hatja ezen térségek elmaradott­ságát. (MTI) Kytó&fiÁ A duma Történt pedig egy napon, amikor újra jeges sze­lek kócolták a páfrányerdőket, s a déli melegvi­zes mocsarak felszíne bebőrözött, és kellemet­len, reumás helyekké váltak a közkedvelt dago­nyák, történt, hogy a dinoszauruszok gyűlést hívtak össze. Bár mogyorónyi agyukban egymil­lió év áldott változatlansága simogatta agyteker- vényeiket, most mégis valamennyien megérez­ték, a huszonnegyedik órába értek. Jöttek is első szóra valamennyi égtáj felől. Illetve nem; nyu­gati és déli kollégák érkeztek szép számmal, s emeletnyi nyakukat riadtan forgatták a szélben. Keletről, s főleg északról azonban alig voltak. Az a néhány, aki mégis odaért a duma helyszí­nére, mert a találkozó hivatalos megnevezése ez volt: „duma”, végtelen hómezőről mesélt, fagy­ról, jégről, dél felé tartó halálról. A duma részt­vevői néma csendben hallgatták a messziről ér­kezett, idegen kollégák beszámolóját, s lopva a bejárat felé sandítottak, ahol két brontosaurus nyaka közé feszített lepedőn a duma jelszavát tépdeste a szél: Sohasem halunk ki! Legyünk őszinték - a legtöbben mem értették a feliratot. A legtöbben csak annyit tudtak, hogy fáznak, nagyon fáznak, s ereikben, akármennyit esznek is, alig-alig melegszik a vér. Ők a dumá­tól meleget vártak, újra zöldellő páfrányerdőket, hogy legyen minden úgy, ahogy eddig. De, hogy „Sohasem halunk ki!” - ezt nem értették. Ki be­szél itt kihalásról?! Lám, az egyik tornyos kolléga is éppen ezt tag­lalja: „ .. .időtlen idők óta élünk és melegszünk a Földön szervezett, bejáratott struktúrában. Nem változni kell, kollégák, hanem túlélni. Ala­posabb munkát végezni, jobban legelni, erélye­sebben nyelni. Hasznosítani az eddig hasznosí- tatlan. Új források után nézni, új dagonyák után kutatni.” Eddig jutott, amikor a jámbor növény­evők körében riadalom támadt. Ä tyrannosauru- sok ugyanis, ezek a két lábon járó húsfeldolgozó üzemek, akik eddig elkülönülve, kissé hátrébb táboroztak, most érdeklődve közelebb húzódtak. Dél felé járt az idő. Ezeknek az önjáró vágóhi- daknak lényegesen más volt a helyzete. Szá­mukra világos volt a túlélés stratégiája: legfel­jebb rászoknak a mirelitre. Páfrányt vagy zsurlót soha, mohát és zuzmót pedig még tévedésből sem, de fagyasztott húst, miért ne?! Az igazat megvallva, most sem dumálni jöttek, hanem ebédelni. A vita időközben elfajult. A dinók egymást túlüvöltve ecsetelték saját halhatatlan­ságukat, pótolhatatlanságukat. Ábrákat készítet­tek, kimutatásokat osztogattak, hatékony­ság-analíziseket lobogtattak, miközben oszlop­nyi lábuk alatt lassan deresedni kezdett a fű, és fejük mellett recsegve törtek le az elfagyott páfr­ányágak. De a duma nem tudott abbamaradni. Dél-amerikai vacsoraestet rendeztek szombaton a szolnoki Tisza Szállóban. Az est szer­vezői a kereskedelmi és gazdasági főiskola vendéglátós hallgatói voltak. A hangulatról a Los Andinos együttes gondoskodott. FOTÓ: i. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom