Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-08 / 83. szám

4. oldal 1995. április 8., szombat Körkép Beszélgetés a miniszterelnökkel Horn Gyula miniszterelnök és Csák Elemér kormányszóvivő a megyei napilapok főszerkesztőinek gyűrűjében 170 milliárdot meg kell takarítani Talán a helyszín kiválasz­tásával is érzékeltetni akarta a kormányfő, hogy őszinte, kötetlen, bensősé­ges hangulatú beszélgetésre hívja az új­ságírókat. Ezért találko­zott Horn Gyula szerdán este a megyei lapok fő- szerkesztőivel a budapesti Sympathy Clubban, ahol másfél órán át válaszolt a megfogalmazásukban ud­varias, de tartalmukban cseppet sem kíméletes kérdéseikre. Megkezdődött a rendcsinálás A legtöbb szó érthetően a kormány gazdasági stabilizá­ciós programjáról esett, hiszen az újságírók tudni akarták, va­jon valóban nem volt-e más lehetősége a kormánynak, mint meghozni az ismert megszo­rító intézkedéseket? A miniszterelnök minde­nekelőtt arra emlékeztetett, hogy a kormány megalakulá­sakor négy feladatot vállalt: csökkenti az államháztartás hi­ányát, mérsékli a fizetési mér­leg deficitjét, megreformálja a szociális ellátó rendszereket és ésszerűsíti a költségvetési szférát. A mostani lépések e kötelezettségek gyakorlati végrehajtását célozzák. Vállalta továbbá a kabinet, hogy 1995-ben hozzálát a gaz­dasági rendcsináláshoz, nos, ez megkezdődött - mondotta Hóm Gyula, utalva arra is, hogy a kormány minden szer­vezeti és anyagi feltételt meg fog teremteni a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézke­déssorozathoz. A gazdasági bűncselekmények vétkesei el­len pedig a törvény teljes szi­gorával fognak eljárni. Növekedés és stabilitás egyszerre De vajon nem későn lépett-e a kormány? A miniszterelnök el­ismerte, hogy valóban sok idő ment el a választások utáni helyzetfelméréssel, az MSZP, mint ellenzéki párt előtt koráb­ban nem ismert, súlyos problé­mák feltárásával, s azzal, hogy ennek a kormánynak kellett hozzákezdeni például az 1982 óta csak jelszavakban hangoz­tatott államháztartási reform­hoz. Hetekbe tellett a koalíciós megállapodás és az arra épülő kormányprogram kidolgozása. Nem egyszer az azonnali meg­oldásra váró gondok sodorták el a kormányt, amely most fi­zeti meg a nem általa elhatáro­zott intézkedések - a megala­pozatlan kárpótlás, a mezőgaz­daság szétverése, a rossz bank­konszolidáció - árát. Most, amikor a pénzügy- és a privatizációs miniszter, meg a Nemzeti Bank elnöke hivatalba lépett, akkor azonnal konkrét tervek születtek a gazdasági növekedés és a stabilitás együt­tes megvalósítására. A nemzetközi pénzvilág diktál Bármennyire is válságos most a helyzet, a kormány következe­tesen tartja magát ahhoz, hogy ezt a két folyamatot párhuza­mosan kell előrevinni. Ennek érdekében azonban meg kell takarítani 170 milliárd forintot. Csak így lehet esélyünk az ál­lamcsőd elkerülésére, s ami a kilábalás döntő feltétele, a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodásra. Ettől nemcsak a nemzetközi pénzintézetektől igényelt hitelek sorsa függ, ha­nem az egy-egy országgal - például Németországgal - ter­vezett pénzügyi szerződések megkötése is. De vajon a költ­ségvetési hiány csökkentéséhez csak a kormány által választott út vezethet? - erőltették a kér­dést a szerkesztők. - Lehet, hogy van más út is, de ilyent eddig senki sem mutatott - vá­laszolta Hóm Gyula. - Az a 30 tiltakozás, amely eljutott hoz­zám, főként azt hozta a tudo­másomra, hogy a megszorítá­sok jogosak lehetnek az intéz­ményrendszer egészét tekintve, kivéve azt az intézményt, ame­lyet a levélíró képvisel. Az MSZOSZ dokumentuma a helyzetértékelésben szinte megegyezik a kormányéval, de javaslatai - hozzányúlni az ál­lamadóssághoz, bevezetni a kamatadót, a vagyonadót stb. - mai nehézségeinket aligha csökkentenék, legfeljebb hosz- szú távon vehetők figyelembe. Szocialista kormány szociális érzékenysége De hogyan egyeztethetők össze a megszorító intézkedések a szocialista többségű kormány szociális érzékenységével? - hangzott a kérdés. Hóm Gyula visszakérdezett: vajon a közte­herviselés szorgalmazása, a rá­szorultság elvének képviselete nem éppen szociális érzékeny­ségről tanúskodik? Vajon nem képmutatás, hogy a jobboldali ellenzék „sírja vissza” a kom- munisztikus, állami gyámko­dásnak a Kádár-rendszerben meghonosított módszereit és eszközeit? Ezzel együtt is a miniszterel­nök elismerte, hogy csökken a lakosság tűrő- és teherbíró ké­pessége, fogy a bizalmi tőke. Az egyes tiltakozó megmozdu­lások átfogó akciókká terebé­lyesedhetnek, és különösen sú­lyos károkat okozna a gazda­ságnak egy vasutassztrájk. Ez­zel a kormány számol, de cse­lekvési tere igen szűk. Kény­szerpályán mozog, lépéseit a helyzet diktálja. Éppen ezért már április 7-én benyújtja a Parlamentnek az intézkedés- csomagot, javaslatot tesz 19 jogszabály módosítására, il­letve új törvények meghozata­lára, július elsejéig pedig min­den intézményhez eljuttatja a kötelező végrehajtási utasításo­kat. A fordulat éve A kormányfő fejtegetéseit vé­gighallgatva, az egyik lap fő- szerkesztője végül is feltette azt a kérdést, amely feltehetően sokakban megfogalmazódott: a kormány politikájának, intéz­kedéseinek mai fogadtatása lát­tán milyen esélyt ad Hóm Gyula az MSZP-nek a követ­kező választásokra? A pártelnök-kormányfő így válaszolt: az 1995-ös év a for­dulat éve lesz. A most elindított folyamatok, a privatizáció fel- gyorsítása, a feketegazdaság visszaszorítása, az állami szféra költségeinek visszafogása, egy-másfél év múlva éreztethe­tik a hatásukat, ha a kormány végig tud menni a most megje­lölt útján. És akkor fogják látni igazán a választók, miként éltek a szocialisták a nekik szavazott bizalommal - mondotta Hóm Gyula a megyei főszerkesztők­kel folytatott beszélgetésen. Ferenczy Europress Ifjúság a periférián (2.) Még reménytelenebb helyzetben Bármennyire fontos szerepet játszik is az ifjúság peremre sodródásában a család hagyo­mányos szerepének felszámo­lódása, a kiváltó okokat mégis tágabban kell értelmeznünk. Akár attól is függetlenül, hogy a válások növekvő száma szin­tén negatív hatású. Az elmúlt esztendőben is több mint kilencszáz válást re­gisztráltak a megyében: a 25 és 29 éves korosztályban 163, 30-39 éves korban 357, 40-49 év között pedig 239 volt. Mert mégiscsak kísérő jelenségről van szó, méghozzá a tömeges elszegényedést és az értékvál­ságot kísérő jelenségről. Senki számára nem lehet meg­lepő, hogy a családi kapcsola­tok lazulnak, a távlatvesztés és a bizonytalanság pedig napról napra erősödik. Ráadásul csak a társadalom elenyésző töredé­kének van lehetősége a nehéz körülmények ellensúlyozására. Ellentétben a társadalom közel kétharmadával, amely egyre mélyebbre jut. A kiáb­rándultság így nyilvánvalóan áthatja az ifjúság életszemléle­tét. De akár úgy is mondhat­nánk: szükségszerűen. Mert a kiábrándulásnak éppen az az alapja, hogy sokan úgy érzéke­lik, sorsuk alakításába igazán jelentős befolyásuk változatla­nul nincs. A kiüresedett kultu­rális intézmények és szerveze­tek világában élnek, kapaszko­dót sehol sem találnak. A rossz közérzet feloldására így nem nyílik más lehetőség, mint az alkohol vagy esetleg valamelyik vallási szektához való csatlakozás. Holott a mindennapi életvezetés szem­pontjából nem közösségpótlé­kokra volna szükség. Ezek ugyanis időlegesen jelentenek megoldást, s hosszabb távon változatlanul azt tudatosítják a fiatalokban, hogy mások dön­tenek róluk és a fejük felett. Valójában ez jelenti a távlat­vesztést is: nincs - mert úgy érzik, nem lehet - kialakult jö­vőképük, nem látják tervezhe- tőnek a saját sorsukat, és nem látják azt a tervet sem, amit va­laki más készített volna a szá­mukra. S ezek a körülmények éppúgy hozzájárulhatnak a beletörődéshez, mint a min­denre való nemet mondáshoz. S ennek következményeként a gyűlölet kialakulásához, amely- jóllehet idáig csak elszórtan- szervezett formában is meg­jelenhet. Habár hiteles szociológiai vizsgálatok az utóbbi időben nem készültek, de azt a min­dennapi tapasztalatok is meg­erősítik, hogy az ifjúság köré­ben fellépő értékválságnak mennyire súlyos következmé­nyei vannak. Kezdve attól, hogy egy adott érték mikor, milyen szituációban érvényesí­tendő mindenek felett, s foly­tatva azzal, mely helyzetben korlátozza érvényességét va­lamilyen más érték. Választott értékrend híján viszont az az egyes értékek is relativizálódnak, azaz teljes­séggel viszonylagossá válnak. Eltűnnek azok a pontok és ér­tékminták, melyek a cselekvés bizonytalanságát oldhatnák. Csak egyetlen példára utalva: a fiatalkorú munkanélküliség esetében a legnagyobb prob­léma az, hogy a munka, mint szocializációs forma, elveszti funkcióját, és nem veszi át semmilyen hasonló súlyú do­log ezt a szerepet. Az értelmes kulturális kód nélkül maradt fiataloknál a szabadidő értelmes eltöltésé­nek szokása sem alakul ki, mert olyan társadalmi-kulturá­lis térbe kerülnek, amely sem a munkára, sem a megnöveke­dett szabadidő tartalmas eltöl­tésére nem sarkall. így vagy a pótcselekvések világába me­nekülnek, vagy a lassú önpusz­títás valamelyik formáját vá­lasztják. Kimondva-kimondatlanul is ahhoz a felismeréshez jutunk el, hogy az ifjúság perifériára sodródásában - s ebben az or­szágos és a megyei folyamatok között nincs lényeges különb­ség - kemény gazdasági, tár­sadalmi, kulturális okok ját­szanak szerepet. A nemzedé­kek közti konfliktus, a szapo­rodó válsághelyzetek oldásá­hoz ugyanakkor arra is szükség lenne, hogy az eddiginél na­gyobb figyelem irányuljon az ifjúságra. Ha már hiányoznak az in­tézményes segítési módok, legalább őszintén kellene meghallgatni őket. Mert abban a világban, amelyben az embe­reknek igen korlátozottak a kommunikációs terei, amely­ben gyanúsnak és gyengének minősül, aki személyes prob­lémáiról beszél, s amelyben ritkaságszámba mennek a tá­mogató közösségek, mérhetet­lenül nagy jelentősége van a meghallgatni-tudásnak is. De ez egy pillanatig sem teheti kétségessé azt az igazságot, hogy a rendszerváltás veszte­sei között legalább az ifjúság kétharmada jelen van. A megváltozott életfeltételek kényszerpályát jelölnek ki számukra. Csak éppen a társa­dalom perifériáján húzódó kényszerpályát. (Vége) Kerékgyártó T. István Lovas huszárok a főutcán Jászjákóhalma. Hatodik alkalom­mal vonultak fel a napokban a telepü­lésen a Történelmi Lovasegyesület huszárai az 1849-es (obsitos) tavaszi hadjárat évfordulóján. A főúti parádé után a Damjanich téren megkoszorúzták a kopjafákat, ahol ünnepi beszédet mondott Telyah István történész, Gavlik István, a Kossuth Szövetség elnöke és Rakó József, a Pro Patria Szövetség orszá­gos elnöke. Ezek után a polgármester átadta két alsópetényi hagyományőrzőnek Laki Ida jákóhalmi születésű festő­művésznő rézkarcát és az oklevele­ket. A látványosságokkal s az egri katonazenekar muzsikájával tarkított eseményt követően a huszárok foly­tatták útjukat a Jászságban. Beváltás: április közepéig Szolnok. A Munkavállalókért Ala­pítvány szociális diszkontáruháza (Szapáry utca 23.) tájékoztatása sze­rint vásárlóik a már kiváltott vásár­lási utalványaikat április 15-ig vált­hatják be. Az üzlet továbbra is a ko­rábban jelzett időben, naponta 8-tól 12 óráig tart nyitva. A gázprogramról Jászapáti/Jászkisér. A polgármes­teri hivatalok és a jászkiséri takarék- szövetkezet közlése alapján a terve­zett gázprogram keretében a gáz­közmű-fejlesztési hozzájárulás befi­zetéseit a polgárok a takarékszövet­kezet üzletházaiban teljesíthetik. A befizetendő összeg értéke Jászapátin negyvenötezer forint, Jászkiséren hatvanezer forint. A gondtalan vakációért Szolnok. A Városi Gyermek és Ifjú­sági Alapítvány pályázattal kíván a hátrányos helyzetű gyermekek gond­jain enyhíteni oly módon, hogy szá­mukra a nyári táborozás élményét kedvezményesen biztosítaná. Az alapítványhoz azok a szolnoki alsó- és középfokú oktatási intézmények, diákönkormányzatok, egyházak, va­lamint magán- és jogi személyek nyújthatnak be pályázatot, akik szer­vezett formában üdültetik a gyerme­keket. Egyetlen kikötés az, hogy a támogatás nem nyújható az alapít­vány által üzemeltetett gyermektábo­rok igénybevétele esetén. Természe­tesen a halmozottan hátrányos hely­zetű, nehéz körülmények között élő gyermekeket elsőbbség illeti meg. Akik ily módon szeretnének a rá­szoruló diákokon segíteni, 1995. áp­rilis 30-ig küldheti be pályázatát. Az elbírálás május 15-ig megtörténik. Tájékoztató és adatlap a „Szolnok Városi Gyermek és Ifjúsági Alapít­ványtól (5001 Szolnok, Tiszaliget, Pf: 178., tel/fax: 424-335) kérhető. A sikeres pályázattal elnyert támogatás esetén az alapítvány a pályázóval szerződést köt. / Árusok figyelmébe! Rákócziújfalu. A község önkor­mányzati képviselő-testülete értesíti a lakosságot, hogy péntek óta bár­mely árut értékesíteni csak a kialakí­tott új piactéren lehet. Egyúttal arról is tájékoztatják a lakosokat, hogy a fenti dátumot megelőző időszakban kiadott közterület-foglalási engedé­lyek érvénytelenek. Szolnok jövője gyermekszemmel Szolnok. A Napsugár Gyermekház többek között pályázattal is kapcso­lódott a Hol élünk? fesztivál rendez­vénysorozatához. A jövőben kalan­dozó diákok fantáziájuk „műveit” képzőművészeti, irodalmi kategóriá­ban alkothatták meg. Az eredmény­hirdetés csütörtökön lezajlott, a kö­vetkező tanulók bizonyultak a leg­jobb .jövőbelátónak”:- a rajz kategóriában a Kaolin művészellátó bolt különdíját a szol­noki Fiumei Úti Általános Iskola 2. b. osztályos alkotóköre, valamint Ádám Miklós, a szolnoki Körösi Csorna Sándor Általános Iskola di­ákja kapta. A Napsugár Gyermekház által felajánlott különdíját a Délibáb Úti Általános Iskola (Szolnok) alko­tóköre és Urbán Gabriella, a jászapáti István Király Általános Iskola tanu­lója vehette át.- az irodalmi kategóriában az Ag- rya különdíját Takács Katalin (Má­tyás Király Általános Iskola, Szol­nok), Nagy Gábor (Vörösmarty Álta­lános Iskola, Újszász), illetve Líbor Dóra érdemelte ki. A Napsugár Gyermekház Menkó Zsuzsát, a Hild Viktor Városi Könyvtár Somogyi Laurát (mindketten a Fiumei Úti Ál­talános Iskola tanulói) jutalmazta kü- löndíjjal. Angol nyelvű előadás Karcag. Nagyszabású fellépésre ké­szülnek a helyi Gábor Áron Gimná­zium angol nyelvkörének tagjai. Áp­rilis 26-án, szerdán a Városi Műve­lődési Központ színháztermében a „Playtime Theatre” nevű társulat an­gol nyelven mutatja be Nick Cham­pion: A csóka című művét 17 órai kezdettel. Az est második része a gimnázium angol nyelvköréé, diákok mutatják be műsorukat szintén Sha­kespeare nyelvén. A belépőjegyek előzetesen már megvásárolhatók 100 forintos egységáron. Gazdálkodók segítésére Szolnok. A Mester út 35. szám alatt folytatja tevékenységét a „Mezőért” Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely a mezőgazdasági termelőket széles körű szolgáltatásokkal pró­bálja segíteni munkájukban. A gaz­dáknak gabonafélék, napraforgó, ku­korica és egyéb szántóföldi növé­nyek gyomirtásával, kivetett terüle­teken totális gyomirtással állnak ren­delkezésre. Aki rászorul magtárai, tá­rolóterei fertőtlenítésére, készletezett termékei zsizsiktelenítésére, számít­hat a kft. segítségére. A növénytermesztési, növényvé­delmi, növényápolási munkákhoz megfelelő gép- és eszközkapacitással rendelkeznek, a munkákat növény- védelmi szakmérnök és agrármérnök irányítja, sőt növényvédő szerek szé­les skálája is a gazdák rendelkezésére áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom