Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-08 / 83. szám

1995. április 8., szombat Hazai Tükör 3. oldal Elmaradt az előadás A Kisebbségi Önkormányzati Akadémia tegnapi előadása résztvevők hiányában elmaradt. Lastic Pero, a Kisebbségi Ke­rékasztal ügyvezető elnöke a lehetőségekről tartott volna előadást, amelynek időszerűsé­gét a vasárnap megalakuló Or­szágos Cigány Önkormányzat adta volna. Hogy a mai előadás miért maradt el, miért nem jöt­tek el többen, azt nem tudjuk. A két megjelent közül az egyik azt mondta, hogy talán a kö­zelgő választás miatt, a másik pedig valamiféle szervezett til­tást érez mögötte. A Tűzvédelmi vetélkedő országos döntőjét megyei szintű selejtezők előzték meg. Ezen a megyénkben működő hat hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság tűzmegelőzési szakemberei vettek részt. Az ÁB AEGON Biztosító szponzorálta tegnapi versenyről Fozer Tibor szá­zados (Jászberény), Mrena József százados és Csendes Ist­ván százados (Szolnok) jutott az országos döntőbe. M. J. Beszéljünk közös dolgainkról! Interjú Kunszentmárton polgármesterével Az elmúlt hónapban két olyan testületi ülés is volt Kunszent- mártonban, ahol fontos, húsba­vágó kérdésekről tárgyaltak. Érdemes azonban a döntések hátteréről is szólni, hogy telje­sebb képet alkothassunk a vá­ros küzdelméről a pénztelen­séggel folytatott harcában. Er­ről is beszélgettünk Kasza Jó­zsef polgármesterrel.- Az idei nehéz kezdésben mennyire meghatározóak az elmúlt év döntései?- Az idei esztendő rossz kilá­tásait nem a tavalyi döntések határozták meg. Igaz, hogy 1994- ben vett fel a város 35 millió forint működési hitelt, decemberben kellett bevonni az intézmények pénzmaradványait a finanszírozhatóság miatt. Ez egy folyamat, ami nem tavaly kezdődött.- Megtörtént a nagyobb in­tézmények pénzügyi átvilágí­tása, ennek hatására a már is­mert intézkedéseit meghozta az önkormányzat. Milyen vissz­hangja van ezeknek a lakosság körében?- A megítélés nagyon ke­mény, elvétve pozitív is. A vé­lemények szerint már korábban kellett volna óvatosabban bánni az önkormányzat pénzével, reá­lisabb tervezés mellett nem lenne most olyan „sokkoló” az 1995- ös esztendő.- Testületi üléseken elhang­zott, hogy intézményeket nem zárnak be. Most arról értesül­hettünk, hogy óvodák, bölcső­dék szűnnek meg.- A városban két óvodai egység működött négy helyen. Most egy helyre vontuk össze az óvodákat. Tehát feladatot nem szüntettünk meg, csak fel­adaton belül szűkítéseket vé­geztünk. Ez azt eredményezte, hogy épületet bezártunk, s pe­dagógusok kerültek elbocsá­tásra. Az is bizonyított, hogy csökken a gyermekek száma a városban. A bölcsődével más a helyzet. Mivel nem önkor­mányzati feladat - be is zárhat­tuk volna, de itt is csak az egyik egységet szüntettük meg.- Mind a testület, mind a polgármester ösztönözte a munkanélküli pedagógusokat vállalkozásra. Az erkölcsi tá­mogatáson túl várhatnak-e va­lamilyen „ösztöndíjat” ?- Ha csengő forintokra gon­dol, azt nem tudunk adni, de felszabadult két óvodai és egy bölcsődei épület. Ezeket meg­pályáztatjuk, s a pályázók közül azok élveznek előnyt, akik ha­sonló céllal kívánják működ­tetni az épületet. Minden hiva­talos utat bejárunk, hogy elis­mertessük a tevékenységüket, megszerezzük a magánóvodák­hoz a fejkvótát. A vállalkozók­nak nem kell bérleti díjat fizet­niük, az épületben lévő bútoro­kat is díjmentesen használhat­ják. A működtetőknek „csak” a rezsiköltséget kell állniuk. Már tárgyalások folynak az ügyben három lelkes pedagógussal.- Az önkormányzatnak ma­rad-e anyagi forrásuk a már el­kezdett beruházások folytatá­sára, illetve befejezésére?- Pályázati úton sikerült a városnak 5 millió forintot sze­reznie, így a kungyalui út építé­sének finanszírozása megold­ható. Legfrissebb információim szerint idén májusban indul a telefonfejlesztés, ami őszre 980-1000 új állomást jelent. Rossz üzletet csinál a lakosság, ha most kiveszi a telefonkötvé­nyes pénzét. A számla elkülöní­tett, s a rajta lévő pénzt sem a város, sem a Matáv saját célja­ira nem veheti igénybe.- A tett intézkedések hatá­sára ön kapott több barátságta­lan telefont, s nem éppen hí­zelgő kritikákat. Hogyan kezeli ezeket az ügyeket?- Ha nem is örülök neki, megértem az indulatokat. Nem­rég kaptam egy levelet 61 alá­írással, melyben közmeghallga­tást kémek. Az aláírások száma kevés, de ha öt ember kéri, hogy üljünk le, és indulatoktól mentesen beszéljük meg közös dolgainkat, akkor azt meg kell tennünk. G. A. MVM-javaslat áremelésről A hét végén véglegesíti javasla­tát a Magyar Villamos Művek Rt. vezetése a villamosenergia­árak emelésére, és várhatóan hétfőn postázzák a kérelmet a Magyar Energia Hivatalnak - tájékoztatta az MTI-t pénteken Lengyel Gyula, az MVM Rt. vezérigazgatója. A javaslat számításokat tartalmaz arra vo­natkozóan, mi az a minimum, amelyre leszorítható a villa- mosenergia-rendszer önkölt­sége, és ennek tükrében a cég­nek mekkora plusz bevételre van szüksége az energiaellátás biztosítására. A javasolt áreme­lés mértékéről a MÉH dönté­séig a vezérigazgató nem kí­vánt nyilatkozni. Lengyel Gyula elmondta: ma már nincsenek tartalékok a rendszerben, áremelés hiányá­ban kényszerűen csökkenni fog az ellátás biztonsága, bár ezt a lakosság egyelőre nem érzé­kelné. Halogathatok még bizo­nyos, kisebb kockázattal járó karbantartási munkák is, de ezeket előbb-utóbb minden­képpen el kell végezni. (MTI) Majális A MSZOSZ Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei képvi- selő-testülete és szakmai me­gyei szövetségei idén is meg­rendezik a május 1-jei hagyo­mányos tiszaligeti majálist. A rendezők úgy ítélik meg, hogy az elmúlt évek tapasztalati alap­ján a színvonalas kultúr- és sportprogramok, a képző- és iparművészeti kirakodóvásár kellemes időtöltést fog nyújtani a Tiszaligetbe kilátogató szol­nokiaknak és a városban ven- dégeskedőknek. A majális megrendezésére szervezőbi­zottság alakult, amely a prog­ramhoz szívesen veszi az önte­vékeny művészeti csoportok, amatőr és hivatásos előadók je­lentkezését. A kitelepülni szán­dékozó szervezetek április 12-től foglalhatnak helyet a Szakszervezetek Házában. Vasárnap = Jézus Krisztus jövetele Vasárnap a keresztyén/keresz- tény egyházak egyik szép ün­nepüket tartják. Minden nagy ünnepünknek megvan a többé- kevésbé találó elnevezése, amely rámutat az ünnep tar­talmára. Ennek a szép tavaszi ünnepnek, a virágvasámapnak a neve arra emlékeztet, hogy egykor Jézust Jeruzsálembe való bevonulásakor virágeső­vel fogadták az emberek, és zöld ágakat szórtak az útjára. Az örömnek és a szeretetnek a jele volt ez, mint ahogy máig is szokás egy kedves vendéget virágcsokorral köszönteni. De nem csak virággal fogadták Jézust, hanem még a felső ru­hájukat is elé terítették. Ez a fogadtatás a virágokkal és le­terített ruhákkal a hódolat ki­fejezése is volt. Jézust akkor Jeruzsálemben királyt megil­lető hódolattal várta honfitása- inak egy része. Jézus előtt azért „hozsannáztak”, mert benne a próféták által megjö­vendölt „Dávid-fiának”, a Messiás királynak az alakját látták. Jézusnak sok jótettéről, testi-lelki gyógyításairól szóló hír előtte járt mindenütt, itt Je­ruzsálemben is, ezért fogadták az emberfeletti embernek, a királynak kijáró tisztelettel. Joggal hihették, hogy Ő iga­zán életnek és halálnak Ura a szó áldásos értelmében. Jézusnak ez a bevonulása egyszer s mindenkori volt, a keresztrefeszítés lett a folyta­tása. Mindez értünk történt, hogy mi is megláthassuk a hozzánk érkező Jézusban az Urat és királyt. Ő valamennyi­ünkhöz jön és azt akarja, hogy felismerjük Őt, és mi is hódol­junk neki. Erre mutat rá a Szentírásban Isten Igéje: „Örülj nagyon Sionnak leá­nya, örvendezz Jeruzsálem le­ánya! íme, jön neked a te kirá­lyod, igaz és szabadító Ő, sze­gény és szamárháton ülő.” (Zakariás 9:9) Jézus jövetelé­vel nagy öröm lesz úrrá min­deneken, mert aki királyként jön, az szabadító, nem erő­szakkal jön, hanem alázato­san, szelíden. Jézus Jeruzsálembe való bevonulása örömteli esemény volt, újjongtak az emberek. Felnőttek és gyermekek éne­kelték együtt az újjongó éne­ket. Ebben látom a szülő nagy felelősségét, mert a gyerme­kek tőlük tanulják meg a be­szédet, de mások becsmérlését is. A gyermekek lelkét a kívül­ről jövő hatások nagy mérték­ben formálják, ezek a hatások elkísérik őket egész életükön át. így tanulhatják meg a szü­lőktől az Isten ismeretét és az imádságot is. Miért lehet olyan sok szo­morú embert látni körülöt­tünk? Ez Isten nélküli, Tőle elszakadt életünk következ­ménye. Istentől nem idegen az öröm. Ő örömre hív, a Benne való örömre, amely szomorú­ságaink, nehéz helyzetünk el­lenére is a miénk marad. Azért lehetséges ez, mert Jézus igaz és szabadító. Jézus királysága az emberek javára van. Ő nem földi királyságot alapított, Ő az emberi szívekben akar ki­rály lenni. Ő ott uralkodik, ahol Őt befogadják. Ő önma­gával együtt bűnbocsánatot, örömöt, békességet ad. Mi kérhetjük őt, hogy jöjjön hozzánk is. Ő nem kényszeríti rá magát senkire sem. Ő szelíd és alázatos. Jézus királysága a szereteten alapul. Napóleon mondta: „Nagy Sándor és Én erőre építettük a birodalmun­kat, Jézus az egyetlen, aki a szeretetre épített, és ezrek meg ezrek halnának meg érte, mind a mai napig.” Jézus evvel a szeretetével győz meg minket. Ő hozzánk akar betérni. Virágvasámap egyben kite­kintés a nagypéntekre. Hiszen Jézus azért ment Jeruzsá­lembe, hogy töviskoronás ki­rály legyen, és életét adja ér­tünk, hogy mi pedig vele együtt élhessünk. Ez nem ok arra, hogy elcsüggedjünk, ha­nem örülhetünk, mert a ke­reszten át Isten világot meg­váltó szeretete győzedelmes­kedett. Dankó Lilla református lelkész Nyomozók az APEH-nél? A feketegazdaság felszámolására hozott kormányzati döntések egyik célja az, hogy fény derüljön az esetleges szabálytalansá­gokra. Jelenleg az eljárás hosszú és a szövevényes jogviszonyok nem a törvénytisztelő állampolgároknak kedveznek. Vörös Miklós, Szolnok város rendőrkapitánya szerint a gaz­dasági szférának van egy olyan szelete, ahol nagy a rejtett jö­vedelem, és ez mindenképpen indokolttá teszi, hogy az APEH-nál ennek a felszámolá­sára felálljon egy osztály. A jogsértések felderítése olyan szakértelmet is igényel, amely- lyel a rendőrség jelenleg nem rendelkezik. Arra a kérdésre vá­laszolva, hogy jónak látná-e, ha az APEH-nak önálló nyomozati joga lenne, Vörös Miklós kifej­tette, hogy a jogalkotók részle­tes szándékait most még nem ismeri, de ha egy szóval kellene válaszolnia, inkább az igen felé orientálódik. Söllei János, az APEH me­gyei igazgatósága vezetőjének tájékoztatása szerint a kormány felkérésére az adóhivatal elké­szítette és továbbította az ille­tékes szervek felé a rejtett gaz­daság elleni küzdelem adóható­sági feladatait tartalmazó mun­kaprogramját. Nemzetközi összehasonlítá­sok alapján egyértelműen bizo­nyítható, hogy a nyugat-európai országokhoz viszonyítva jelen­leg fele létszámmal és egyhar- mad költséggel működnek. Ja­vaslataik szerint a rejtett gazda­ság arányának további növeke­dését elsődlegesen nem rendé­szeti jellegű, hanem közgazda­sági-pénzügyi eszközök hatékony alkalmazásával lehet megállítani. Ezzel összefüg­gésben meghatározó jelentősé­gűnek tekinti a készpénz for­májú üzleti tranzakciók korlá­tozását segítő jogi szabályozás mielőbbi megszületését, ugyanis a feketegazdaság moz­gásterét az utólagos ellenőrzé­sek révén nem kontrollálható, nagy volumenű készpénzforga­lom biztosítja. A változások le­hetővé tennék egy hatékony, költségtakarékos adóigazgatás működését, így többek között a jövedelem- és a vagyongyara­podás összemérhetőségét segítő vágyonbevallás jogintézmé­nyének bevezetését, és egy spe­ciális adórendőrség felállítását. Ez utóbbi szervezet hiányá­ban az adózással összefüggő gazdasági bűncselekmények feltárását segítő információs és speciális szakemberbázis az adóhivatalnál, a nyomozati eszközrendszer pedig a rendé­szeti szerveknél található. Ebből az anomáliából ere­dően az adóhatóság a tényállás tisztázása során azokkal a bizo­nyítási eszközökkel rendelke­zik, mint a polgári perben a bí­róság, de a bizonyítékok felku­tatására nem rendelkezik meg­felelő kényszereszközökkel. Éppen ezért az APEH java­solta a kormánynak egy korlá­tozott formájú, úgynevezett közigazgatási nyomozati jog­kör bevezetését. Az adóhivatal jelenlegi szer­vezetében már megtalálható ezen operatív feladatokat végző szervezet előképződménye. Cs. Á. Farkasokkal viaskodva A kormány tavalyi döntése alapján, miszerint a lakásépítéshez igénybe lehet venni bizonyos kedvezményeket, szűkebb hazánkban is nagyon sokan fogtak bele lakásépítésbe. Kár azt vitatni, hogy ha valaki a nyolcvanas években megkapta a gyermekenkénti harminc­ezer forintot, az akkor olyan segítség volt, mint most az egy-két millió. Ez tulajdonképpen tény- kérdés. Mégis meghozták azt a döntés, hogy igénybe lehet venni a különbözetet. így aztán néhányan úgy gondolták, itt az ideje nagyobbat építeni, hiszen a gyerekek azóta nagyok, jól jönne eset­leg egy külön szoba, az életünk is teli van külön munkával, jó lenne egy kuckó, ahol a hazacipelt melót el lehet végezni, és folytathatnám tovább. Nos, a társasházépítés a legreálisabb esélye a kétkeresős, átlag magyarnak. Ezért aztán bele­fogott a szervezésbe, ilyen és olyan papírokat begyűjtött, terveztetett, azt engedélyeztette, hi­vatali pecsét ide és oda. Ez bizony időbe telik. Mire aztán a tégla is a telekre került, elkészült az alap is, és végre eljutott az építő oda, hogy megkötheti az OTP-vel a szerződést, akkor jött a bomba! Az alig féléves rendelkezést a kor­mány visszavonja! Kitört a pánik. Az OTP-nél hosszú, tömött sorokban álltak, aztán tülekedtek az emberek. A reménykedő hang elkeseredésbe csapott át, az ügyintéző egyik kezében telefon, másikban ce­ruza. Harmadik és negyedik pedig nincs sze­génynek, hiszen ő mégsem a tisztítóreklám a tévéből. Mindenki ideges. Akinek kihúzzák a lába alól az épülőfélben lévő házát, úgy vélem, jog­gal dühös. Az ügyintézők fáradtak, nem győzik sem a munkát, sem pedig a felesleges magyarázko­dást. Nem ők találták ki, mégis rajtuk csattan az ostor. Bizony nehéz türelmesnek lenni több száz ideges ember odazúdított dühe után. Mi, ki­semberek, akik csak úgy vagyunk, és azt gon­dolom, igazából lassan már csak elszenvedjük a világot, egymás torkának ugrunk. Mint a farka­sok. Sokszor halljuk, hogy farkastörvények ural­kodnak. Ezt is elhiszem, mégis helyesnek azt tartanám, ha megpróbálnánk minden körülmé­nyek között emberek maradni, és emberi mó­don viselkedni. Vannak törvények, törvényhozók és végre­hajtók. Nem az ügyintézők a felelősek azért, amit meg kell tenniük.-csabai­Tiltott találmányok? Valahogyan úgy éreztem ma­gam Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Házban tartott Til­tott találmányok című előadá­son, mint amikor a vak ember­nek kell ecsetelni a színes film előnyeit. Kiderült, Bóday Ár­pád kutatómérnök-feltaláló va­lóban remek koponya, de hát azt is hallhattuk, a felfedezését a jelenlévő tudós, tanszékve­zető professzor sem értette. Ezt követően ő elmagyarázta, a professzor pedig bólintott: így már világos. Szó sem róla, ne­künk is elmondta, gondolván, tanultunk fizikát. Ebben nem tévedett. Arra is gondolt, még. emlékszünk rá. Nos, ebben már tévedett, ugyanis sok minden kihullt az idő rostáján. Bizony, még azok is meresztgették a szemüket, akik fizikával fog­lalkoznak. Dr. Egely György fizikus rö­vid bevezetőjében beszélt arról, akad kis hazánkban vagy tíz ember, akiket elsősorban olyan enegiatakarékos találmányok érdekelnek, amelyek üzem­anyag nélkül működnek. Már emberöltőkkel korábban elő­fordultak hasonló felfedezések, de ezek eltűntek, nem egyszer a felfedezővel együtt. Miért? Mert ezek a találmányok olya­nok érdekeit sértették, akiknek az volt a céljuk, hogy ne vál­tozzon a rendszer. Ugyanis ak­kor nem kellene a környezetet szennyező szén, olaj és földgáz, ha az energiát jóval olcsóbban, tisztábban elő lehetne állítani. Az úgynevezett vákumelekt- romos energia bárhol megvan a világegyetemben, mondta Bó­day Árpád, de ezt gyakorlati célra még nem használták. Pe­dig már az ő édesapja is megol­dotta mágnesek segítségével ezt a nehéznek tűnő kérdést. Bóday Árpád előadásában az ókortól napjainkig ismertette jónéhány feltaláló munkáját, akiket elfeledtek. Akik felfede­zése, ha nem is tartozott a tiltott találmányok közé, mégsem tá­mogatták. Pedig napjainkban minden termékben benne van a magas energiaár. Tisztább, egészségesebb lenne a világ, ha olyan energiákat fognánk mun­kába, amelyek nem szennyezik napjainkat. Bóday úrnak van egy magánszabadalma: egy energiatakarékos rendszer. Hogy mi lesz belőle - az illeté­kes hivatal remélhetőleg hama­rosan dönt róla. Bennem már csak egy kérdés maradt: ha ez megvalósítható, és kiderül róla, az autót éppúgy hajtja, mint mondjuk biztosítja a háztartások jóval olcsóbb energiaszükségletét (fűtés, vi­lágítás), meg sok egyebet, mi lesz például az olajcégekkel? Én, mint az energiáért sokát fi­zető, azért drukkolok Bóday Árpádnak, hogy a találmánya világszabadalom legyen, és se­gítse mindannyiunkat. Mond­juk az országot, a nemzetet, mert ránk férne. D.Sz.M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom