Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

Jól telelt az őszi vetés, újdonság a hagymázás Rendszeres adásra készülnek Verseny a konyhában Jön: a város napja A csend megnyugtató hangjai Csalfa még le is fekszik Helyesírásban versenyeztek Aszfaltút a temetőben (6-7. oldal) Nyitott égbolt Magyar katonai megfigyelők utaztak tegnap Franciaor­szágba, hogy a „Nyitott ég­bolt” szerződés szerint meg­figyelő repülést hajtsanak végre az ország légterében. A gyakorlaton a magyar és a francia fél meghívására Ka­nadából, Nagy-Britanniából, Németországból, a Cseh Köz­társaságból és Romániából egy-egy megfigyelő tiszt vesz részt. A magyar katonai cso­port 15 tagú. Tavaly ugyan­csak a „Nyitott égbolt” szer­ződés rendelkezései szerint francia megfigyelők repültek a magyar légtérben. Szirénapróba Megtartották a szokásos tava­szi szirénapróbát hétfőn a paksi atomerőmű polgári vé­delmi riasztórendszerén, ame­lyet Paks térségében 30 kilo­méter sugarú körben lévő te­lepüléseken építettek ki az atomerőmű üzembe állítása­kor, több mint tíz évvel ez­előtt. Hangos próbákat csak négy éve tartanak, évente két alkalommal. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják: va­lamilyen ok miatt néhány szi­réna mindig néma marad. így történt ez most is: a 184-ből 11 nem szólalt meg, ezek kö­zül 8 Tolna, 3 pedig Bács-Kiskun megyében. Gólyahír. Szokásához hí­ven, társait megelőzve ér­kezett meg Szolnokra, a volt orosz laktanyába a gólya. Gépkiállítás A Budapesti Nemzetközi Vá­sárközpontban a héten - 16. alkalommal - nemzetközi mezőgazdasági és mezőgaz­daságigép-kiállítást tartanak. Az Agro+Masexpo ’95-ön 14 országból - a magyarokkal együtt - kétszáznál több kiál­lító mutatkozik be. A kiállítás teljes vertikumának mintegy hetven százalékát a gép- és eszközgyártók teszik ki. Kocsis Zoltán Szolnokon vezényelte tegnap este a Budapesti Fesztiválzenekart. A III. szolnoki zenei fesztivál rangos eseményének a Tiszaligeti Sportcsarnok adott otthont. Műso­rukon egy Bartók-darab, illetve Bruckner VIII. szimfóniája szerepelt. FOTÓ: mészáros Az Európai Unió nagykövete mondta Szolnokon 2000 körül talán csatlakozhatunk Magyarországnak számos lépést kell megtennie ahhoz, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzon. Ez egyébként - Hans Beck nagykövet szerint, aki tegnap vendégeskedett Szolnokon az Európa Klub és a Klub Szolnok meghívására - várhatóan az ezredforduló tájékán következhet be. A sajtótájékoztatón la­punk kérdésére kifejtette, hogy az EU nem osztja el a pénzeket hazánkban, az a magyar kormány feladata. Hom-Markó eszmecsere A párizsi Európai Stabilitási Egyezmény aláírása és a ma­gyar-román alapszerződés meghiúsulása után első ízben találkozott hétfőn Hóm Gyula miniszterelnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A romániai magyar politikus a sajtó előtt szokásosnak ne­vezte ezt a megbeszélést, hi­szen - mint emlékeztetett rá - van egy megállapodás a minisz­terelnök és közötte, hogy időről időre találkoznak és véleményt cserélnek. Markó Béla szerint a romá­niai magyarok számára a ma­gyar-szlovák alapszerződésnél alkalmazott alapelveket figye­lembe vevő alapszerződés lenne elfogadható, de az értel­mezési viták lehetőségét és a megoldások halogatását - ami a másik alapszerződés esetében esetleg megjósolható - el kel­lene kerülni. (MTI) Hans Beck tegnap délután az Európa Klub tagjainak tartott előadásának bevezetőjében kri­tizálta a magyar sajtót, hogy az meglehetősen keveset foglal­kozik az Európai Unióval, s ha mégis, akkor általában negatív híreket közöl. Ma még hazánk­ban is csak az értelmiség köré­ben beszédtéma a csatlakozás, ám e réteg sem igazán érzi ma­gáénak az integrációt. Ezt köve­Tiszaföldvár város hatósági állatorvosa, dr. Tátrai József határozatában ebzárlatot rendelt el a város közigazga­tási területén. A zárlat elren­delését az tette szükségessé, hogy a város kül- és belterüle­tén veszett rókákat találtak, illetve fogtak be. Megkeresésünkre dr. Végh Endre háziorvos, a helyi Dózsa Vadásztársaság elnöke el­mondta, hogy a hozzájuk tar­tozó területet bejárták, és több tőén elmondta, hogy a szövet­ség létrehozásának célja rész­ben a nacionalizmuson való túl­lépés oly módon, hogy egyúttal az egyes nemzetek identitása megmarad. Egy kérdésre vála­szolva azonban kifejtette, hogy eddig még az unió tagországain belül sem sikerült teljesen megoldani e problémát. Hazánk csatlakozási lehető­ségeinek előfeltételeként emlí­veszett állatot találtak. A ve­szettség kórokozója emberre és állatra is egyaránt veszélyes. Á betegség testnedvekkel terjed, s a lappangási idő fél év is lehet. Ha a határban dolgozó embe­rek olyan rókával találkoznak, amelyik nem illan el azonnal, hanem engedi magát „meg­nézni”, ne közelítsenek hozzá. Ha elhullott állatot találnak, ne érintsék meg, hanem értesítsék a polgármesteri hivatalt vagy bármelyik állatorvost. Az állattartók lehetőleg úgy tette Hans Beck azt a kérdést, miszerint a már integrációba tartozó országoknak dönteniük kell, mi lehet az a minimális ki­sebbségi vélemény, mely meg­torpedózhatja a többség akara­tát. Amíg e téren nem születik meg a döntés, addig az unió bővítése nem jöhet számításba. Szerinte egyébként hazánk­nak is van még tennivalója az előkészítés terén, mely főként a jogharmonizációt jelenti. Re­mélhetőleg, mikor a csatlako­zási tárgyalások megkezdőd­nek, hazánkban a közösségi jog 40 százalékát már bevezetik. De emellett a gazdasági össze­hangoltságra is szükség van. (Folytatás a 2. oldalon) tartsák kedvenc kutyáikat, macskáikat, hogy azok se em­berrel, se állattal ne érintkez­hessenek. A város területéről csak a hatósági állatorvos ked­vező eredményű vizsgálata után vihetnek ki kutyát vagy macskát. A zárlat előrelátha­tóan 90 napig tart. Minden, a szokásostól eltérő állati viselkedés gyanús lehet. Ne lepődjék meg senki, ha az önkormányzat emberei a kó­borló állatokat kártérítés nélkül befogják. A zárt területről 140 liter ecetT sav és 115 liter butil-acetát tűnt el két tárolóeszközben. Ezek közül az ecetsav komoly bőrbe­tegségeket okozhat, míg a bu­til-acetát vízzel és oxigénnel vegyítve robbanást idézhet elő. Mészáros Mihály rendőr őr­nagy tájékoztatásul elmondta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság vasúti alosztálya a 17 éves K. Feren­cet azért állította elő, mert a MÁV szolnoki teherpályaudva­rán lévő katonai rakszertárba való betöréssel gyanúsítják. A fiatal roma kihallgatása során bevallotta azt is, hogy á hét vé­gén két 14 éves társával - B. Tavaszi áfész-napok Az idén tavasszal is megrende­zik az áfészek engedményes áruvásárukat. A húsvéthoz kap­csolódó országos tavaszi áfész-napok április 3-ától 8-áig tartanak mintegy 6 ezer szövet­kezeti boltban. Az üzletek több mint százféle terméket kínálnak 10-30 százalékkal olcsóbban. Ezt Bartus Pál, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szö­vetségének (ÁFEOSZ) elnöke jelentette be tegnap Budapesten az újságíróknak. A zömmel vidéki áfész-üzle- tek mintegy 2 milliárd forintos árukészlettel várják a vásárló­kat. Számításaik szerint a ve­vők mintegy 300-400 millió fo­rintot takaríthatnak meg az ak­ció során. Az áruválasztékot főként olyan termékekből válo­gatták ki, amelyeket a húsvéti ünnepeken használnak a házi­asszonyok. Emellett még a ve­gyi árukat is olcsóbban kínál­ják. Bartus Pál kedvezőnek látja az áfészek múlt évi teljesítmé­nyét. A nem végleges adatok szerint az országban működő több mint 280 áfész 1994-ben mintegy 130 milliárd forintos árbevételt ért el, a nyereség pe­dig meghaladja az egymilliárd forintot. (MTI) Péterrel és J. Sándorral - együtt ők tulajdonították el a patyolatos hordókat. A feltevé­sekkel megegyezően valóban a hordókra volt szükségük, eze­ket egy színesfém-kereskedő­nek adták el. A tárolóedények tartalmát egy emésztőaknába öntötték, és leföldelték. Mivel a butil-acetát ekkor nem érintke­zett vízzel, a fiúk megúszták a kalandot, amely sokkal rosz- szabbul is végződhetett volna. A hordókat egyébként a Pa­tyolat emberei már nem találták meg a színesfém-kereskedőnél, csupán az ecetsav erős és szú­rós szaga árulkodott arról, hogy valaha ott,voltak. A karcagi közgyűlés ma dönt Bezár a napközi otthon? Veszett rókák Tiszaföldváron A tolvajok megvannak, a hordókat keresik Rendőrkézre kerültek tegnap azok az elkövetők, akik az elmúlt hét végén mérgező és robbanásveszélyes anyagokat tartalmazó alumíniumhordókat loptak el a szolnoki Patyolat Kft. Mártí­rok útja 25. szám alatti telepéről. „Elpárolgott” a tiszasasi szeszfőzde Ha a feketegazdaságról hallunk, általában az olajszőkítők, a hamisan számlázok vagy éppen az adókkal manipulálok jut­nak az eszünkbe. Úgy tűnik azonban, ezek mellett vannak még jól jövedelmező „iparágak”, amelyek mint meglehetősen sötét üzelmek, nem hagyhatók ki semmiképpen sem a fekete- gazdaság széles palettájáról. így például a színesfémekkel való üzletelés sem tekinthető utolsó dolognak. A nem hiva­talos adatok szerint egy kilo­gramm rézhulladékot mintegy 160-180 forintért lehet értéke­síteni a színesfém-felvásárlók­nál. Ez utóbbiak persze kellő haszonnal - az átvételi árnak több mint kétszereséért - adják tovább az egyre értékesebbé váló árut. Az más kérdés per­sze, hogyan lehet ekkora árrést teremteni. Az egyik, már be­váltnak tekinthető módszer szerint az a legolcsóbb beszer­zési forrás, ha lopják a fémhul­ladékot. A Tiszasas határában lévő „Sziki” tanyán lévő szeszfőzde is a benne található igen érté­kes rézholmik miatt vált a be­törők áldozatává. A működő­képes, de üzemen kívüli - a pénzügyőrség által hivatalosan is lezárt - helyiség múlt héten történt ellenőrzése során ta­pasztalták: betörők jártak a pá­linkagyárban. Az ismeretlen tolvajok elvittek körülbelül másfél millió forint értékben 600 kilogramm rezet, többek között négy darab háromhek- tós tartályt, tetemes mennyi­ségű rézcsövet, jóformán csak az óriási üstöket hagyták meg. Nem könnyű feladat várt te­hát a kunszentmártoni nyomo­zókra, azért, hogy az elcsent értékes fémekre rábukkanja­nak, végigjárták az általuk is­mert felvásárlóhelyeket. A hi­ányzó dolgok egy részére vé­gül egy tiszaalpári kereskedő­nél bukkantak rá. A felvásárló megnevezte azt a két személyt, akiktől a kérdéses holmikat megvásárolta. A csépai házas­pár kihallgatását tegnap kezd­ték meg a rendőrök. A színes­fémlopásért egyszer már elítélt pár egyelőre tagadja, hogy bármi köze is lenne a tiszasasi szeszfőzdéhez. Karcagon a városi tanács hat évvel ezelőtt hozta létre az Ér­telmi Fogyatékosok Napközi Otthonát (ÉNO). Az önkor­mányzat működése alatt már többször felmerült a bezárás gondolata, ám eddig még sike­rült folyamatosan működtetni az intézményt. A mai testületi ülésen azon­ban az előterjesztés szerint vég­legesen döntenek a városatyák az ÉNO sorsáról. A képviselők elé kerülő jelentésből kiderül, hogy az otthonban a férőhely kihasználtsága 50 százalék kö­rül mozog. Ám az is, hogy a gondozottak személyes körül­ményeik, fogyatékosságuk alapján rászorultak arra, hogy intézményes, illetve megkü­lönböztetett ápolásban, gondo­zásban részesüljenek. A hivatal ugyan az ÉNO megszűnése esetén is szeretné biztosítani a gondozottak ellá­tását, ezért a 11 gondozottat megosztva az Egészségügyi Gyermekotthonban, a Kisúj­szállási Úti Általános Iskola és Diákotthonban (volt kisegítő iskola), valamint a szociális otthonban és az idősek napközi otthonában helyezné el. Most az A változat szerint forráshiány miatt megszüntet­nék az otthont, a B változat sze­rint az intézmény még ebben az évben úgy szűnne meg, hogy a feladatok ellátása egy másik, működő intézmény útján le­gyen biztosítva. Remélhetőleg a városatyáknak sikerül ma olyan megoldást találniuk, amely a szülőknek s az önkor­mányzatnak is megfelelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom