Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-14 / 62. szám
4. oldal Kamarai Híradó 1995. március 14., kedd Ad1 A tagdíjakról A létrejött gazdasági köztes tületek működésük költségeit részben a tagok által befizetendő tagdíjakból fedezik. A kamarai törvény erre vonatkozólag kereteket határoz meg. Ezek szerint a megyei kamaráknál „a tagdíj mértéke nem haladhatja meg a helyi iparűzési adónak a helyi adókról szóló törvényben meghatározott felső határát.” A kamarai törvény egyébként úgy rendelkezik, hogy a tagdíj ösz- szegét az országos kamarai alapszabály állapítja meg, melyet a küldöttgyűlés fogad el. Az említett alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy megállapítja a minimális és a maximális mértéket. Ebben az esetben a megyei köztestületek állapíthatják meg a konkrét összeget az alapszabályban rögzítettek figyelembe vételével. A kamarai tagdíj a törvény értelmében költségként elszámolható. Tudni kell ugyanakkor azt is, hogy meg nem fizetése esetén adók módjára behajtható. A megyei kereskedelmi és iparkamara a tagdíjak mértékéről még nem döntött, arról a rövidesen összehívandó küldöttgyűlésnek kell határoznia. A tagdíj várhatóan 0 és másfél ezrelék között lesz, a bevételtől függően. A kézműveskamara országos küldöttgyűlése megállapított minimálisan fizetendő tagdíjat is. Ez éves szinten 6 ezer forint, azaz havi 500 forint. A tagdíj mértéke egyébként a helyi adókról szóló törvényben számított módszer szerinti árbevétel 6 ezreléke. A,törvény erejénél fogva Gazdasági köztestületek működéséről A gazdasági kamarák létrehozásával a fejlett nyugati gazdasághoz történő felzárkózásunkat kívánjuk segíteni, egyúttal az állam gazdaságszervező tevékenységét csökkenteni oly módon, hogy a kamarához, mint gazdasági önkormányzathoz az államháztartási reform keretében a minisztériumokból feladatok kerülnek át. Mindezt a törvény alkotói is megfogalmazták: „az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének az érintettek önigazgatása útján történő ellátására”. S „máris” megszületett a törvény. annyi különbséggel, hogy míg a fejlett világban több évtized, sőt század során szerveződtek meg a kamarák a különböző, az egész gazdaságot érintő érdekek érvényesítése, valamint a gazdaság szervezésének érdekében, addig hazánkban törvény született rá. A nyugati világban a kamarai tagság a gazdasági tevékenység során előnyt, védettséget, segítséget, támogatást jelent - ezt kívánja megvalósítani hazánkban is a létrejött három kamara. A tavaly tavasszal megszületett törvény három típusú regionális, illetve országos kamara létrehozását írta elő. A törvény A tagok száma A kamarai törvény értelmében minden gazdasági vállalkozásnak és társaságnak valamely kamara tagjának kell lennie. A tavaly ősszel elvégzett tagnyilvántartás szerint az agrárkamara mintegy 5-6 ezer, a kereskedelmi és iparkamara 14-15 ezer, míg a kézműveskamara 7200 tagot számlál. Az adatokat az önkormányzatoktól, valamint a cégbíróságtól származó információk alapján rögzítették a köztestületek. részben gazdasági ágak szerinti csoportosításról szól. Megyénkben a tavalyi év végén alakultak meg sorra a regionális szervezetek. A létrejött köztestületek közül a legnagyobb a kereskedelmi és iparkamara. Még két kamara alakult meg: a kézműveskamara, mely - nevéből is adódóan - a kézműves iparosokat, szolgáltatókat tömöríti, míg a harmadik az agrárkamara. Arra, hogy az egyes vállalkozásokat mely kamarába kell besorolni, szakmacsoportos listák készültek. Például a kézműveskamara tagsága mintegy 900 szakmát ölel fel. A törvény viszonylag egyszerűen rövidítette le a vitákat: amely vállalA legfőbb ügyintézők Az agrár-, valamint a kereskedelmi és iparkamara megalakuláskor döntött a titkár személyéről. Az agrármakara titkára dr. Jancsó János lett, akit pályázat útján választottak ki. A kereskedelmi és iparkamara titkári teendőit Kerékgyártó Imre látja el. A kézműveskamara elnöksége pedig nemrég döntött arról, hogy a titkári feladatok végzésével Horváthné dr. Dajka Csillát bízza meg. Vásári részvétel információs standdal Kötelező mestervizsga-elképzelések a kézműveskamaránál Várhatóan egy hónap múlva döntenek véglegesen arról, hogy a kézműveskamara megyei hálózata összesen hány megbízotti irodával jön létre - határozott a megyei kézműveskamara elnöksége a március 8-án tartott ülésén. Eddig egyébként négy ipartestülettel kötöttek szerződést annak érdekében, hogy az ipartestületek, mint megbízotti irodák bizonyos feladatokat elvégezzenek a kamara számára. Az elnökségi döntés értelmében a következő ülésig van lehetőség arra, hogy az egyes ipartestületek jelentkezzenek, mivel egy hónap múlva véglegesen eldől, mely érdekvédelmi testületetekkel kötik meg a szerződéseket. Várhatóan 8-10 megbízotti iroda működik majd a kézműveskamara megyei hálózatában. Az elnökség határozatot hozott arról is, hogy a megyei kézműveskamara nem támogatja egy országos kamarai lap megjelenését. Egyébként éppen a napokban jutott el a kézműveskamara valamennyi tagjához az első száma „A Szolnok Megyei Iparos” néven megjelenő érdekvédelmi híradónak, mely lapból értesülhetnek a kamara tagjai a történésekről. Az elnökség az országos központtól így nem lapot, hanem csak betétoldalakat vár. Arról is döntés született, hogy a kézműveskamara - a két társkamarával közösen - információs standdal vesz részt a III. szolnoki nemzetközi kiállítás és vásáron. Rusa Attila elnök tájékoztatta az elnökségi tagokat a legutóbbi ülés óta történt eseményekről, így többek között arról, hogy a kormány egyre több feladatot kíván leadni a kamaráknak, s ebbéli szándékát a kabinet ki is nyilvánította. Emellett létrejött egy megállapodás a két ipari kamara és a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium között arról, hogy a miniszter külföldi hivatalos látogatásaira a két kamara képviselője elkíséri. Ugyancsak fontos, hogy elkészült az a tervezet, mely a jelenlegi három szakma mellett további tízben tenné kötelezővé az emelt szintű mestervizsgát ahhoz, hogy egy-egy szakember ipart válthasson ki. Bár még csak tervezetről van szó, az elképzelések szerint, melyet a kézműve kamarában fogalmaztak meg, összesen 53 szakmában lenne majd kötelező a mestervizsga. A kereskedelmi és iparkamara elnöksége Elnök: Lévai Julianna, a Solami Húsipari Rt. vezérigazgatója. Alelnökök: dr. Sziráki András, a Mezőgép vezérigazgatója, dr. Lits Józsefné, a Bőrtex Rt. igazgatója, dr. Tóth József, a Tiszaföldvár és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. Elnökségi tagok: Temesvári Lajos egyéni vállalkozó, Berényi Ferenc, a Tisza Cipő Rt. vezérigazgatója. Juhász József egyéni vállalkozó, Kovács Géza, a VCSM Rt. műszaki igazgatója, Laskovics János, a Nagykunsági Építő-, Szerelő Kft. ügyvezető igazgatója, Nagyné Horváth Katalin, a Sziluet Ruhaipari Kft. ügyvezető igazgatója, Pálszabó Mihály magánvendéglátó, dr. Szabó János, a Karcag és Vidéke ÁFÉSZ főosztályvezetője, dr. Jemei Bálint, Nagy Ferenc. A kézműveskamara elnöksége Elnök: Rusa Attila, a Szolnoki Iparos Bt. ügyvezetője. Alelnök: Baráth Károly, fényképész. Elnökségi tagok: Zoltán Attila könyvkötő, nyomdász, dr. Lits Józsefné, az Euroszol Kft. ügyvezetője, Samu István autószerelő, Csikós László cipész, Kakuk Béla felvonószerelő, Nagy Zoltán kárpitos, Ballabás István mechanikai műszerész, Kiss István fodrász, Kanyó Péter cipőjavító, kulcsmásoló, Kurucz István műkőkészítő, Füleky Tibor elektronikai műszerész, Páll Imre asztalos, Molnár István szeszfőző, Szabó László autószerelő, Gavaldik Zoltán fényképész, Kocsis Imre kőfaragó, Németh István szobafestő, építési vállalkozó, Ozvald Márton, a Túri Fazekas Kft. ügyvezetője, Imre Lajos gáz-, víz-, központifűtés-szerelő. kozás, gazdasági társaság nem sorolható be a kézműves- és az agrárkamarába - mely utóbbi egyértelműnek tűnik az a kereskedelmi és iparkamara tagja. Fontos, az előbbiekből következik, hogy a kamarai tagság nem önkéntes, hanem kötelező. A kamarák ugyanis nem az egyesülési jog alapján szerveződő érdekvédelmi szervezetek, hanem állami feladatokat átvállaló köztestületek. Megyénkben is például véleményezési jogot kell számukra biztosítani minden ön- kormányzat gazdaságot érintő rendeletének előkészítési és határozathozatali szakaszában. Emellett komoly szerepet kapnak az oktatás, továbbképzés, mestervizsgáztatás területén is. A kamara egy-egy érdekcsoport, szakmacsoport érdekeit nem védheti, mert érdekvédelmet nem láthat el. Az érdekérvényesítés egy másik módja az, amikor félig hatósági szervezetként véleményez egy-egy rendeletet, törvényt, netán előterjesztéssel él. A kamarák székhelye A kamarai törvény megszületése óta több ízben változott a kormány álláspontja a tekintetben, hogy a létrejött megyei gazdasági kamarákat milyen formában látják el ingatlannal. Már véglegesnek tekinthető megoldást is elfogadott a kormány, azonban ennek végrehajtása továbbra sem mutat biztató jeleket. Eredetileg a létrejövő megyei gazdasági köztestületek ingatlanigényeit állami tulajdonú ingatlanok tulajdonba adásával kellett volna biztosítani. A kormányváltást követően a tulajdonba adás kedvezményes bérleti formára változott. Erről decemberben döntött a kormány, illetve ezt az ingatlanellátást a költségvetési törvény is tartalmazza. Megyénkben jelenleg mindhárom kamara elhelyezése gondokat okoz, ugyanis még mindig nincs biztos székhelye kamaráknak. Az agrárkamara most Szolnokon a Te- szöv-székházban található. A kereskedelmi és iparkamara a megyei önkormányzat épületében bérel irodát. Várhatóan rövidesen innen elköltözik a Mészöv székházába, ahol nagyobb lehetősége nyílik az elhelyezésre. A kézműveskamara központja a szolnoki ipartestület székházának földszintjén található, jelenleg egy irodában. Most folynak tárgyalások arra vonatkozólag, hogy a Fidesz átadja számára az általa használt helyiségeket. Folyik a cégregisztráció Legális-e vállalkozása? Ez év januárjától már csak a kamarai regisztrációt követően kapható meg az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói igazolvány, illetve a cégek esetében csak ezt követően történik meg a bejegyzés. Azon vállalkozások azonban, amelyek, illetve akik 1994. október 26-a előtt kezdték meg tevékenységüket, csak akkor válnak legális vállalkozássá, ha eleget tesznek regisztrációs kötelezettségüknek. A cégregisztrációt a gazdasági kamarák a kamarai törvény alapján végzik. Abban ugyanis szabályozták, hogy a kamarának kötelessége a vállalkozókról és a gazdasági szervezetekről, azok tevékenységeiről nyilvántartást vezetni. Ez viszont csak akkor valósulhat meg, ha a regisztrációs kötelezettségének eleget tesz a vállalkozás. Ugyanacsak fontos kitétel, hogy a kamarák közzéteszik a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hiteles jegyzékét, a tevékenységek megkezdéséhez engedélyt ad ki, s betartatja azt. Ehhez szintén kapcsolódik a kötelező regisztráció. Megyénkben mindhárom kamara az előkészületek során a már működő vállalkozásokat részben regisztrálta, sajnos azonban az adatok nem teljes körűek, s számos részadatot még nem is tartalmaz az adatbázis. Ezért a már nyilvántartásban szereplő tagokat megkeresik majd, s a regisztrációs díj befizetésével együtt a regisztrációt pontosítják. Mint a kereskedelmi és iparkamarától megtudtuk, jelenleg csak nyilvántartásba veszik az új vállalkozásokat, a már korábban felvettek adatainak pontosítása - maga a regisztráció - később történik meg. Ekkor kell majd befizetni a regisztrációs díjakat is. A kézműveskamara az elmúlt napokban értesítette tagjait a regisztrációs kötelezettségről. A kiküldött adatlapok kitöltésével együtt kell megfizetni a regisztrációs díjat a kamara megbízotti irodáinál. Jelenleg még négy megbízotti iroda alkotja a megyei hálózatot, ez azonban várhatóan májustól továbbiakkal bővül, s összességében mintegy 8-10 ipartestületnél működik majd a kézműveskamara megyei hálózata. Már fizetni kell Regisztrációs díjak Minden gazdasági kamara megállapította azt az összeget, melyet tagjainak regisztrációs díjként kell befizetni. A regisztrációs díj hivatott fedezni a regisztrációval, a tagnyilvántartással kapcsolatos költségeket, hiszen maga az adatrögzítést több ezer vállalkozás esetében kell elvégezni. Bár az állam először támogatást biztosított volna, ez azonban a kormányváltást követően hitellé változott az állami büdzsé szűkös forrásai miatt. így a létrejött köztestületeknek maguknak kell megteremteni költségeik fedezésére a szükséges összegeket. Az alábbiakban két kamara által szolgáltatott adatokat tesz- szük közzé. Kereskedelmi és iparkamara Jelenleg még nem szednek regisztrációs díjat. Mint Kerékgyártó Imre, a kamara megbízott titkára elmondta, majd csak később kívánják a regisztrációs díjakat tagjaiktól beszedni, majd a tagdíjakkal együtt, illetve azt megelőzően. Egyelőre a technikai feltételek nem állnak rendelkezésre a megfelelő adatnyilvántartáshoz. Ettől függetlenül alapszabályukban rögzítették a díjak mértékét, melyek a vállalkozások nagyságától függően a következők: egyéni vállalkozó • 1000 forint; betéti társaságok, kft.-k 5000 forint; nagy cégek 10.000 forint. Kézműveskamara Szintén az alapszabályban rögzítették a fizetendő regisztrációs díj mértékét. A kereskedelmi és iparkamarától eltérően a regisztrációs díjak beszedését megkezdték, olyan formában, hogy az új vállalkozások esetében az egyéni vállalkozóknak a regisztráció alkalmával kötelező megfizetni a díjat, míg a társas vállalkozások hat hónap haladékot kaphatnak a befizetéshez. A regisztrációs díjak befizetését nem a kamara végzi, hanem annak megbízotti irodái, melyek a területi ipartestületeknél található. A megyei kézműveskamara is differenciáltan állapította meg a regisztrációs díjat, a vállalkozás formájától függően: egyéni vállalkozók 1000 forint; betéti társaságok, kft.-k 5000 forint regisztrációs díjat kötelesek fizetni. KUNS3G ^KERESKEDELMI RT. SZOLNOK X MEG MIND 1 G A K C 1 O ! Új FA deo beauty 205 Ft Löncshús 73 Ft Új FA deo roll-on fresch 220 Ft Hélios húspástétom 26 Ft TOMI Kristály 2,4 kg 430 Ft Étolaj 1 liter 129,50 Ft TOMI Sztár Color 2,4 kg 470 Ft Floriol étolaj 1 liter 149 Ft TOMI Sztár 3,6 kg 611 Ft TUC sós keksz 74 Ft COCCOLINO öbl. konc. 330 gr 135 Ft Foci szelet 14 Ft COCCOLINO öbl. konc. 1 lit. 375 Ft Kristálycukor lédig 76 Ft PÓDIUM parf. deo 3 ill. 159 Ft Eduscho Wiener 250 gr 200 Ft Különleges vagdalthús 59 Ft Eduscho Wiener 1 kg kávé 750 Ft Kiskereskedők, viszonteladók! Az önök részére újra indítottuk a kedvezményes vásárlási lehetőséget, nagy. kér. áraink 4 %-kal csökkentek, készpénzfizetés esetén további 2 % engedmény. Áruházainkban bővebb információval állnak rendelkezésükre. SZAPÁRY úti ÜZLETHÁZUNKBAN: március 10-től a SZOLNOKTEJ Rt. termékeinek engedményes vására: Ízesített joghurtok 27,50 Ft Tejföl 32,50 Ft Holland típ. Trappista 488 Ft/kg Füstölt Hóvirág sajt 531 Ft/kg VÁSÁRLÁSAIT KEZDJE A KUNSÁG DISZKONTJAIBAN!- Szolnok, Csaba u. 26. - Jászberény, Ady E. u. 34. - Tiszakécske, Szolnoki u. 21/a.- Szolnok, Szapáry u. 22. - Törökszentmiklós, vasútállomás - Mezőtúr, Dózsa Gy. u. 21.- Karcag, Forrás u. 5. - Kisújszállás, Béla király u. 42. *73505/1H*
