Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-11 / 60. szám

Gyerekrajzverseny. Hatezer gyerek gyűlt össze a tokiói Budokan teremben, hogy össze­mérje íráskészségét. Ez Japánban azért lényeges, mert a japán betűképzés felér a rajz­zal. FEB-FOTÓ Igazgyöngy Egy gyöngy és még egy és még egy, Száz gyöngy és még egy és még egy, így megy tovább talán ezerig, De egy gyöngy mégis kitűnik. A színe csillogó, a formája szép, a többi gyöngy helyébe sose lép. Tavaszhívogató Ó tavasz, ó tavasz várok rád már rég Ó tavasz, ó tavasz, mért nem jössz még. A rügyek, a virágok hiányoznak, mert a lehullott deres levelek már rég elfogytak Gyere hát, gyere, vár rád sok szív a tavasz öröme mindenkit hív. Ez az igazgyöngy a föld legjava, melyhez tengeren átvágtatva érünk csak oda. ő ott fekszik, kagylóba öltözve, mintha ő lenne a föld királynője. Tavaszváró Tavasz, úgy várlak, miért nem jössz még. Tavasz, miért csak néha-néha villansz be még. Hisz a tél már elmúlt s itt az idő, A rügyek száma egyre nő. A verseket Mészáros Barbara 4.b. osztályos (Zöld iskola), 10 éves kislány írta Ha összekötöd a számokat, meglátod, hogy ki és mit csinál a képen. Mátyás tudósai Felvételünk a 3-4. osztályosok matematika írásbelijén ké­szült FOTÓ: KÉ 1995. február 17-én a szolnoki Mátyás Király Általános Isko­lában „Mátyás tudósai”-napot rendeztek, amelyen versenyző­ként én is részt vettem. Me­gyénkből nagyon sok iskolából neveztek be diákok a versenyre, hogy bizonyítsák a tehetségü­ket. A rendezvény fél 9-kor kez­dődött. Várhegyi Attila, Szol­nok polgármestere és dr. Mis- kolczi Tamásné, iskolánk igaz­gatója köszöntötte a vendége­ket. Olyan izgatottak voltunk, hogy alig tudtuk csöndben vé­gighallgatni a köszöntőt. Ezért nagyon örültünk, amikor népvi­seletbe öltözött lányok és fiúk „lepték el” a tornatermet, vi­dám és színvonalas műsorukkal szórakoztattak bennünket. A megnyitó után izgatottan vonultunk be a kijelölt terembe, hogy matematikából vagy vers- és prózamondásból mérjük ösz- sze tudásunkat. Én a vers- és prózamondó verseny egyik résztvevője vol­tam. Nem irigyeltem a zsűrit, hogy több mint 20 versenyzőt kellett végighallgatnia. Igaz, egy kis pihenő azért volt: a kö­telező vers vagy próza után az iskola ebédlőjében finom pogá­csával és teával vendégeltek meg bennünket. A produkciók után a zsűri összeült, hogy kivá­lassza a győzteseket. Örömtől sugárzó és kissé bá­natos arcokat is lehetett látni az eredményhirdetés után. Sokan elhatároztuk, hogy jövőre a kö­vetkező Mátyás-napon újra próbára tesszük tudásunkat, és részt veszünk ezen a jól sikerült rendezvényen. Hiszen azt mondhatom, kivétel nélkül nagyszerűen éreztük magunkat. Balázs László 5. b Március 7-én, kedden délután készült ez a fotó a Szolnok Városi Művelődési Központban a Globe Gyermekstúdió Weöres Sándor „Csalóka Péter” című darabjának főpróbáján. A képen Molnár Péter, Nagy Kristóf, Oláh Bernadett és Czepek Júlia látható. A premier ma délután 4 órakor lesz. Még több előadás is követi ezt az elsőt, amelyekre szeretettel hívnak és várnak benneteket a szereplők és a rendező. Egyébként két hét múlva, a következő Gyerekoldalon interjút olvashattok ezekről a gyerekekről, terveikről, életükről, hogy mit szeretnek még szabad idejükben csinálni, s arról, hogy milyen szerepet játszik életükben a gyermekszínház és közössége. fotó: korényi A gyerekek küldték Iskolatáska Én vagyok az iskolatáska. Nem is tudjátok, mennyit szenved­tem én már. A gazdám mindennap sok könyvet pakol belém. A köny­veit mindig nekem kell cipel­nem. Sokszor kimosnak, ami nekem nagyon fáj. Láttam más olyan táskákat is, akiket dobál­nak vagy rugdosnak. Borsózik a hátam, ha arra gondolok, hogy a gazdám ilyen lenne. Nekem csak az a jó, hogy nem kell gyalogolnom, mert engem háton visznek. Az oldalam na­gyon szokott viszketni a sok filctolltól. Sajnos nem tudom meg vakami, ezért tűrnöm kell. Nem értem, miért nem lehet a tolltartóba belerakni őket. Fo­galmam sincs még, mi minden rossz fog velem történni. Remélem az életem jóra for­dul! A továbbiakban nem sze­retnék a mosógépbe kerülni. Szalkári Réka 5. a Bercsényi Úti Általános Iskola, Jászberény Portrésarok Felvételi nélkül Itt ülök szem­ben Sárközi Tiborral, a jászberényi Bajcsy-Zsi- linszky Endre Úti Általános Iskola 8. a osztályos ta­nulójával. Ő a mi matemati­kusunk.- Mióta ér­dekel komo­lyan a mate­matika?- Már 5. osztályos koromtól kezdtem a budapesti TIT levelezős ver­seny matek feladatait megol­dani. Hatodik osztálytól jártam versenyekre is, de csak a városi szintre jutottam el. Hetediktől valamivel már sikeresebb let­tem.- Hogyan kerültél be a me­gyei versenyre?- Iskolánkban rendeztek egy versenyt, amin második helye­zést értem el. Eredményem alapján mégis bekerülhettem a Varga Tamásról elnevezett me­gyei versenyre. Itt 72 tanuló közül sikerült a 3. he­lyezést elérnem.- Mennyire be­folyásolta szabad­idődet a felkészü­lés?- Igényelt egy kis pluszmunkát, de nem vittem túlzásba. Gyako­roltam azért a verseny előtti na­pokon.- Hogyan fo­gadtad a sikert?- Váratlanul ért. Először azt hittem, valami tévedés lesz. Nem akartam elhinni, de ami­kor az igazgató néni mosolygós arcát megláttam, már tudtam, hogy igaz a hír. Meglepődtem, hogy a megye bármelyik kö­zépiskolája fogad felvételizés nélkül. Minden tanárom gratu­lált. Nagyon boldog voltam.- Melyik iskolát választot­tad?- Természetesen a jászberé­nyi Lehel Vezér Gimnáziumot. Halgat Judit 8. a Az oldalt szerkesztette: Horváth Ida

Next

/
Oldalképek
Tartalom