Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1995. február 16., csütörtök Hazai Tükör 3. oldal Agro-klíma áruház nyűt Mezőtúron Kisgépek, vetőmagvak, szerszámok - és még sok minden más FOTÓ: MJ Tegnap kora délután ünnepé­lyes keretek között dr. Répási János alpolgármester kö­szöntő szavait követően meg­nyílt az Agro-klíma áruház Mezőtúron. A Klíma Ipari Centrum Rt. új üzletében 30 millió forintos árukészlet áll a vásárlók rendelkezésére. Az áruház főleg mezőgazdasági profilú termékeket - kisgépe­ket, alkatrészeket, szerszámo­kat, vetőmagvakat, műtrágyá­kat - árusít, de egyéb műszaki cikkek (hűtő- és mosógépek, vasalók, kávéfőzők, mikrohul­lámú sütők stb.) forgalmazásá­val is foglalkozik. Harminché­tén dolgoznak az új üzletben, mely létszámból tíz új munka­helynek számít. A Klíma Ipari Centrum Rt., amely 1992 októberétől műkö­dik a jelenlegi társasági formá­ban és magánszemélyek vállal­kozása, a délelőtt folyamán mezőgazdasági fórumot rende­zett Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és megyénk vál­lalkozóinak, gazdálkodóinak, illetve a szövetkezetek képvise­lői részére. E fórumon részt vett dr. Tö­rök István, a gazdakörök orszá­gos elnöke, Benedek Fülöp, a JNSZ megyei mezőgazdasági vállalkozók érdekvédelmi szö­vetségének titkára, Gyarmati István, az rt. vezérigazgatója, valamint dr. Szöllösi Endre, az FM főosztályvezetője. Az aktuális agrárpolitikai előadások után konzultációval zárult a program.-czikkely­Nemcsak telefon, gáz is lesz Tavaly ilyenkor szerte a Jász­ságban az utak mentén lerakott csövek jelezték, hol halad majd a gázvezeték. Mára már a csö­vek bekerültek a helyükre. A jászsági gázberuházás a tele­fonnal együtt a megvalósítás utolsó fázisába került. Szikra Ferenc, a Jászgáz Rt. igazgató­ságának vezetője lapunk kérdé­sére elmondta, hogy a települé­seket összekötő nagy-közép- nyomású gázhálózat készen van, műszaki átadása várható. A Jászság Nagyfüged felől kapja majd a gázt. Nagyfüged és Jászdózsa között egy rövid szakaszon épül a nagynyomású vezeték, ezt a Mól Rt. készíti. Jászdózsán egy fogadóállomást kell tető alá hozni. Ezt szó sze­rint kell érteni, mert egyelőre csak a tervek, az engedélyek vannak meg. A gázhálózat ki­épülése június 30-ra valósul meg, s eddig a fogadóállomás is elkészül. A jelenlegi hálózaton még egy műszaki megoldásra kerül sor, a vascsövek korrózi­óval szembeni ellenállása szük­séges. Az úgynevezett katód­védelem biztosítása még hátra­van. A településeket ellátó gázve­zeték mellett nagyon fontos, hogy a településeken a belső hálózat is megépüljön, hisz így jutnak el a fogyasztókig. A gázprogramban részt vevő 10 jászsági település maga építi a belső hálózatát, így ezek kü­lönböző készültségi fokban vannak. Egy biztos, azok- akik befizették a gázcsatlakoAs dí­ját, azok ősztől már gázzal fűt- hetnek. Számukra meglesz a lehetőség. A belső hálózatok kiépítése úgy vált lehetségessé, hogy az önkormányzatok hitelt vettek fel. Ez, óriási terhet jelent az önkormányzatok számára. Ezért nagyon reménykednek abban, hogy újabb és újabb csatlakozók igénylik majd a gázt és fizetik be annak díját. Ezek a bevételek is szüksége­sek ahhoz, hogy a gázprogram teljes egészében megvalósuljon a Jászságban. -ke­Fogyasztói árak januárban Az év első hónapjában a fo­gyasztói árak - decemberhez képest - 4 százalékkal emel­kedtek. A 12 havi áremelkedés -januártól januárig terjedő idő­szakot számolva - elérte a 22,1 százalékot. Egy évvel korábban a havi áremelkedés 3,2 százalék volt, a 12 hónap alatti 17 száza­lékot tett ki. A viszonylag magas, 4 száza­lékos áremelkedés még nem tartalmazza a háztartásiener- gia-drágulást. Ezek a költségek ugyanis a lakosság számára februárban, illetve márciusban jelentkeznek. Várhatóan az energiadrágulás számottevően, mintegy 2 százalékkal emeli majd a fogyasztói árindexet. A januári áremelés részben az áfa növekedéséből szárma­zott. A 10 százalékos áfa-kulcs 12 százalékra változott, és ez érintette a fogyasztási cikkeket, élelmiszereket. Drágult az üzemanyag, emelkedtek a tele­fon- és postadíjak, a közleke­dési tarifák. (MTI) Érkeznek az adóbevallások E hét elejéig 271 ezer 465 sze- mélyijövedelemadó-bevallást juttattak el az elsőfokú adóha­tóságokhoz. Ez mintegy 50 ezerrel haladja meg a múlt év azonos időszakának adatait. A rendelkezésre álló adatok szerint eddig 34 ezer adózónak utalta vissza az APEH a befize­tett adóelőlegek és a tényleges kötelezettség különbözetét, át­lagosan több mint 31 ezer forin­tot személyenként. Ez mintegy 1 milliárd forintnyi visszauta­lást jelent. Az összeg azt mu­tatja, hogy még a visszaigé­nyelni szándékozók közül sem igyekszik a többség a bevallás benyújtásával, hiszen tavaly összesen mintegy 9 milliárd fo­rintot utalt vissza a személyijö- vedelemadó-bevallásokkal kapcsolatban az APEH az ál­lampolgároknak. Az adózók többsége időben megkapja a visszaigényelt ösz- szeget, eddig mindössze 74 uta­lásnál csúszott ki az egy hóna­pos határidőből az APEH. En­nek oka többek között abban kereshető, hogy tavaly csak az utolsó napokban fogadták el az szja-törvényt, ami befolyásolta bizonyos mértékig a múlt évre vonatkozó adóbevallások fel­dolgozását is. Az szja-bevallások közül ed­dig 52 ezer 400 volt hibás, ami az elmúlt évek tapasztalataihoz képest viszonylag kedvező, 20 százalékos hibaarányt mutat. Az eddigi tapasztalatok tükré­ben azonban előreláthatólag 40 százalék körül lesz majd a hi­bás bevallások aránya, hiszen évek óta ez a jellemző. Az adóbevallással egyébként nem csak a személyi jövede­lemadót fizetők nem sietnek, az egyéni vállalkozók közül, akik­nél a bevallás határideje február 15-e, hétfőig mindössze 67 ezer 520 fő juttatta el bevallását az adóhatóságnak. (MTI) Napirenden a kórházi elbocsátás Száz dolgozó már távozott Kalózkiadványok a könyvpiacon- Magyarországon napjainkban nem csupán az üzemanyagot és a pirospaprikát, hanem a köny­veket is hamisítják - jelentette ki Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülése (MKKE) etikai bizottságának elnöke a szerve­zet szerdai sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az elmúlt években egyre több kalózkiad­vány jelent meg a magyar könyvpiacon, annak ellenére, hogy a magyar könyvkiadás és -kereskedelem versenyszabá­lyait 1992-ben az MKKE - az alkotmány és a vonatkozó tör­vények szellemében - etikai kódexben szabályozta. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) ügyét felül kell vizsgálni. A lista tehát nem egy végleges döntés, a listán való szereplés jogosságát, okát újabb fórumo­kon lehetőség van újra tár­gyalni. Ezzel egy időben áttekintik a járóbeteg-szakellátás és a fek­vőbeteg-ellátás helyzetét, azt, hogy milyen létszámra és ágy­számra van szükség. Lesznek részek, ahonnan elvesznek, máshová fölvesznek, átcsopor­tosítanak munkaerőt. Az igazgatásnak az az állás­pontja, hogy a leépítést a lehető legkevesebb áldozattal kell meglépni. Vagyis: ügyelni kell arra, hogy az elbocsátások so­rán jó munkaerőt ne veszítse­nek el. Szóba jön az áthelyezés, átképzés is, hiszen egy-egy osz­tályon, részlegen munkaerőhi­ány is jelentkezhet. Amennyiben úgy javasolnak leépítést, hogy a nem megfelelő munkaerőt el szeretnék küldeni, de a helyére mást fölvenni - erre is van lehetőség. Az or­vos-igazgató, dr. Varga Gábor elmondta lapunknak: garan­tálja, hogy azt a munka­erő-szükségletet, amely az osz­tályok, részlegek működéséhez kell, megtartják. A leépítés megvalósításának határideje: március 31. PÉ. Szociális munkások hátrányos helyzetben Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, valamint Bács-Kiskun megye szociális ellátásban dolgozó vezetői és szakszervezeti képviselői tegnap Szolnokon egy regionális tanácskozáson vitatták meg az ágazat problémáit és kezelésének lehetséges módját. Mint mondták, jelenlegi helyzetük bizonyítéka annak, hogy a szociá­lis és egészségügy intézményhálózatának sem társadalmi, sem anyagi megbecsülése nincs. Dr. Szabó Julianna, a szolnoki Egyesített Szociális Intézmény igazgató főorvosa előadásában elmondta, egyik legfontosabb feladatnak az ágazatban dolgo­zók élet- és munkakörülménye­inek javítását tekintik. Gond, hogy bár viszonylag magas a területen dolgozó szakképzet­tek aránya, azt pénz hiányában nem tudják díjazni. Egy ’94-es felmérésből - amely a különböző foglalkozá­sokat rangsorolja fizetés alap­ján - kitűnik, a szociális és egészségügy területén dolgo­zók az utolsó előtti helyet fog­lalják el a sorban. Jelenleg 13 ezer a szakkép­zetlenek és 18-20 ezer a szak­képzett dolgozók bruttó fize­tése. Ez azt jelenti, a szociális területen dolgozók közül sokan 10-11 ezer forintnál többet nem kapnak készhez fizetésükből. Az előadó kiemelte, bármilyen jogosítványokat vesznek is el a szociális területen dolgozók kezéből, azzal az ellátottak ér­dekeit sértik a legjobban. Úgy véli, mindenképpen el kell ismemi a közhasznú fog­lalkoztatás szükségességét is, ehhez azonban a munkaügyi központ részéről nagyobb együttműködési készségre számítanak. Elmondta, nincse­nek megbecsülve azok az ön­kéntes segítők sem, akik ha­vonta 3000 forintért végzik munkájukat. Leszögezte, egye­lőre a szociális szféra anyagi és társadalmi megbecsülése várat magára. Kónya Gusztáváé, a Szociá­lis Területen Dolgozók Szak- szervezetének országos titkára elmondta, a szociális terület eleddig még az önkormányza­tokban sem képviseltette ma­gát, holott elöregedő társadal­munkban egyre nagyobb szerep és feladat hárul rá. Hozáttette, a közelmúltban éppen az önkor­mányzatok szakmai hozzá nem értése miatt szűntek meg egyes intézmények. A szociálpolitika rövid és hosszú távú feladatairól szólva elhangzott, erős szociális védő­háló kialakítása a cél, ehhez azonban a szociális biztonság jogi garanciáit is meg kell te­remteni. ’94-ben a kormány 750 milliárd forintot költött szociálpolitikára. Ennek elle­nére a helyzet folyamatosan romlik, egyre többen kerülnek ki a szociális „védőhálóból”. Tervezik a családi pótlék rászo­rultság alapján történő diffe­renciálását, valamint a közeljö­vőben ezen összeg jövedelem- adó alá vonását is. -tbg­Az országban harmadikként Szolnokon - német mintára Információs bázis munkavállalóknak Tegnap átadták rendeltetésé­nek Szolnokon a megyei munkaügyi központ kereté­ben működő foglalkozási in­formációs tanácsadót. Az új létesítmény a Német Szövet­ségi Munkaügyi Hivatal tá­mogatásával Szeged és Buda­pest után, az országban har­madikként jött létre a megye- székhelyen. A korszerűen felszerelt irodá­ban információs adatbázis áll a pályakezdő munkanélküliek és pályamódosításra kényszerülők rendelkezésére. A szolgáltatás öntájékozódó képességvizsgá­lati teszttel, a lehetséges szak­mák könnyen áttekinthető mappákban, kisfilmeken tör­ténő bemutatásával segíti az ér­deklődőket a választásban. Az információs tanácsadó je­lentősége elsősorban az, hogy modem technikával, a német oktatási-képzési gyakorlat helyi Az ünnepélyes megnyitó viszonyokra történő adaptáci­ója révén szélesebb körű, rész­letesebb, a személyiséghez job­ban igazodó pályaorientációs lehetőséget nyújt, mint az eddig alkalmazott tanácsadói beszél­getések. A pozitív tapasztalatok alap­ján az Országos Munkaügyi Központ német partnerével karöltve más megyei városok­ban is tervezi újabb iroda nyitá­sát az év folyamán. Cseh Várják az időseket Tiszagyenda. Alig egy héttel ezelőtt nyitotta meg kapuit az idősek napközi otthona a tele­pülésen. A huszonöt főre ter­vezett létesítményben a nap­közbeni kellemes és hasznos időtöltés mellett étkezésre is van lehetőség. Bár egyelőre még fele részben sincs kihasz­nálva az épület - nyolcan-tízen töltik napjaikat a napközi ott­honban -, az önkormányzat reméli, hogy az elöregedő falu lakosai közül a jó idő bekö­szönte, a kerti munkák kezdete ellenére is egyre többen élnek majd a felkínált lehetőséggel. Térségi összefogás a kóbor kutyák ellen Tószeg. A térség települései - Tószeg, Tiszavárkony, Ve- zseny, Tiszajenő - megelégel­ték a gazdátlan kóbor ebek okozta gondokat, az állampol­gári bejelentéseket, és elhatá­rozták, hogy közös összefo­gással végre tesznek valamit a sok balesetet, kellemetlenséget okozó helyzet felszámolására. Céljuk egy olyan vállalkozó vagy társaság - elsősorban va­dásztársaság - felkeresése, amely vállalná a kóbor kutyák begyűjtését, az előírt ideig tör­ténő tartásukat, és amennyiben a gazdájuk nem jelentkezik, az állatok eloltását. A feladatot ellátó részére az önkormányzat természetesen anyagi támoga­tást biztosít. Szemináriumon vettek részt Szolnok. A Lupgo Drom által kezdeményezett Országos Vá­lasztási Szövetség az elmúlt hét végén valamennyi, a Lungo Dromtól függetlenül alakult kisebbségi önkor­mányzatot szemináriumra hí­vott. A Szapáry u. 19. szám alatt az Országos Választási Szövetség ismertette az orszá­gos kisebbségi önkormányzati struktúrát, amelyet a jövendő­ben képzel el a cigány politikát illetően. Ezt valamennyi jelen lévő képviselő elfogadta és csatlakozott a szövetséghez. A munka azonban nem áll meg, szombaton Pest és JNSZ me­gye kisebbségi önkormányza­tának elektorai számára szer­veznek szemináriumot. Költségvetés márciusra? Tiszavárkony. Az önkor­mányzat a legutóbbi testületi ülésen elfogadta a vízművek által ajánlott 70 forint + áfás vízdíjat, a költségvetés megvi­tatása azonban a többi telepü­léshez hasonlóan húzódik. A költségvetési bizottság a jövő héten tárgyalja a nyers változa­tot, amely azt követően kerül a testület elé. Újabb csatlakozó Jászfényszaru. Újabb telepü­lés csatlakozott a mozgássérül­tek helyi csoportjához, ezentúl Jászágó község is ide tartozik. Jászfényszarun hétfőn, Pusz­tamonostoron kedden, Jászfel- sőszentgyörgyön szerdán, az új „társként” belépő község polgármesteri szobáján csütör­tökön, minden esetben 9-től 15 óráig kereshetik fel az ügyfe­lek az irodákat. (A tavaly no­vemberi megyei küldöttgyűlé­sen módosították a szabályza­tot. E szerint megszűnik mind­azok tagsági viszonya, akik az esedékes tagdíjat folyó év március 31-ig nem fizetik be.) Nagykun Együttműködési Társulás Ajánlás a gyógyszertári vagyon privatizálására Az 1994 őszén megalakult Nagykun Együttműködési Társulás február 14-én Kis­újszálláson tartotta ülését. A testületi érdekképviselet tagjai kilenc kunsági önkormányzat és a megyei közgyűlés. Első napirendben a megyei gyógyszertári vagyon privatizá­lásával kapcsolatban alakítottak ki állásfoglalást. Ajánlásuk a következő volt: a megye településein működő gyógyszertárak tehermentesen kerüljenek az önkormányzatok kizárólagos tulajdonába, me­lyek döntenek azok hasznosítá­sáról. Az úgynevezett működtető vagyonrész (gyógyszer-nagy­kereskedelem és gyógyszer- gyártó üzem) 26 százaléka le­gyen a megyei önkormányzaté. 74 százalék pedig lakosság­arányosan legyen a települési önkormányzatok tulajdona. Alapítói jogokat a megyei önkormányzat és a megye négy, kórházzal rendelkező vá­rosa (Jászberény, Szolnok, Karcag és Mezőtúr) gyakorolja. A döntést a Kunság városai egyhangú szavazattal hozták. A térségi társulás tagjai ez­után ügyrendi kérdésekben fog­laltak állást.-csr-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom