Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

1995. február 14., kedd Hazai Tükör 3. oldal Bergengóciából jöttünk... énekelte tegnap Martfűn és Szolnokon a „két csodatakács”, Bogáti Szabó István (fel­vételünkön balról) és Bordás György, a Magyar Állami Ope­raház szólistái, akik Marczis Demeterrel és a Szolnoki Szim­fonikus Zenekarral Ráriki György meseoperájából adtak elő részleteket. A Nemzeti Filharmónia bérletsorozatának ke­retében a megyében 19 előadáson mutatják be általános is­kolásoknak a Pomádé király új ruhájának opera-kereszt­metszetét. Ma Törökszentmiklóson, Karcagon és Kisújszál­láson, holnap Tiszakürtön, Kunszentmártonban és Mezőtú­ron, csütörtökön Tiszafüreden, Kunhegyesen és Fegyver- neken, pénteken Jászberényben és Jászkiséren, hétfőn Jászfényszarun, Jászapátin és Jászárokszálláson várják az előadásra a fiatalokat. fotó* k. é. Adok-kapok a T. Házban Magyar-szlovén megállapodást írtak alá Gyorsabb határátlépés A mintegy 70 kilométer hosszú magyar-szlovén határszaka­szon számottevően megnőtt a Rédics-Dolga-Vas (Hosszú­falu) átkelő terhelése: az elmúlt három év alatt megsokszorozó­dott a teherforgalom, s ezzel együtt a személyforgalomban részt vevők várakozási ideje is. A zsúfoltság és a várakozás csökkentését célozza az a meg­állapodás, amelyet tegnap Len­tiben írt alá Nováky Balázs ve­zérőrnagy, a Magyar Határőr­ség országos parancsnoka és Alojz Kúrált helyettes államtit­kár, a szlovén rendőrség pa­rancsnoka, valamint Arnold Mihály vezérőrnagy, a vám- és pénzügyőrség országos pa­rancsnoka és Franc Kosir, a szlovén vámigazgatóság veze­tője. Közös egyetértéssel ideigle­nesen megváltoztatják a többi átkelőhely nyitvatartási idejét, forgalmi rendjét. Megszervezik a személyfor­galom átirányítását, és szükség szerint a Rédics-Dolga-Vas ál­lomásnál csak teherforgalmat engednek át. Megállapodtak abban is: amennyiben a várakozási idő a személyforgalomban megha­ladja a fél órát, a teherforga­lomban pedig eléri a három órát, gyors és egyeztetett szol­gálati intézkedéseket tesznek; óránként legkevesebb tíz ka­mion átléptetését kívánják biz­tosítani mindkét oldalon. Bejelentették, hogy június­ban megkezdődik a rédicsi ka­mionterminál másfél évig tartó és a Phare-program által támo­gatott építése. Ez idő alatt a személyforgalom számára al­kalmanként a tomyiszentmik- lósi és a bajánsenyei átkelőhely lesz a két fő tehermentesítő ál­lomás. A dokumentum aláírásánál jelen volt Hajós Ferenc, a Szlo­vén Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Bejelentette azt is, hogy a ko­rábban megállapított életjára­dékoknál a módosítás szerint nagyobb értéket kapnak az ez­után jelentkezők. (Például egy százezer forint értékű kárpót­lási jeggyel rendelkező 70 éves férfi havi 2454, nő pedig 1970 forintra jogosult.) A korábban életjáradékot igénylők havi járandóságát is hivatalból hasonló szintre eme­lik. A hírek szerint most 2100 olyan idős ember él hazánkban, aki korábban kérte az életjára- ■ dékot. - A kormány tehát - mondta a miniszter - látva, hogy a kárpótoltak helyenként nehezen vagy alig jutnak föld­höz, mások koruk, életvitelük miatt se gazdálkodásra, se vál­lalkozásra nem szánják el ma­gukat, csökkenti az életjára­dékra jogosultak korhatárát öt évvel, s megemeli a havi jára­dék összegét. Ráadásul 1996-tól a nyugdíjemelések egy meghatározott százalékával automatikusan emelkednek az életjáradékok is. Sepsey Tamás (MDF), az előző kormány államtitkári rangban dolgozó kárpótlásihi- vatal-vezetője az általános vita első felszólalójaként szelet ve­tett, vihart aratott. Vádolta a kormányt, hogy hagyta a kár­pótlási jegyek elértéktelenedé­sét, ígérete ellenére nem bizto­sított értékpapírt, részvényt azokra, nem volt tisztességes vagyonkínálata, most valami­féle szociális kárpótlásként nem örökölhető havi összeggel akarja „kifizeti” a tulajdonost. A korábbi ellenzék felelőtlen­ségéről, hamis politizálásáról beszélt, ami miatt az előző négy évben 600 ezren nem is nyújtot­ták be az első törvény megszü­letésekor igényüket. A vádas­kodásokra kétperces reagálások zúdultak a politikusra. MSZP-s, FKGP-s, KDNP-s képviselők mondták el pró és kontra véle­ményüket, meglehetősen nagy szenvedéllyel. Az általános vitát nem is zár­ták le, többen kérték a kor­mányt, hogy társadalmi-gazda­sági hatáselemzést fűzzön pót­lólag az indítványhoz. Késő délután már tévéközve­títés nélkül, meglehetősen „szűk körben” folytatta a T. Ház a társadalombiztosításról szóló 1975/2-es törvény módo­sítására a múlt héten benyújtott kormányjavaslat általános vitá­ját. Kiss József (MSZP) a társa­dalom változásaihoz szükséges indítványoknak nevezte a mó­dosítást, amely a szakmát ta­nuló fiataloktól kezdve a mun­kát vállaló nyugdíjasokig érinti a társadalom széles rétegeit. Kis Gyula (MDF) bírálta a törvény sokszorosan módosított anya­gát, ami miatt jogtudósoknak is nehéz paragrafusai között el­igazodni. S. J. Keddi Jegyzet Krumpli Csak így egyszerűen, népiesen: krumpli. Igaz, hogy az árát te­kintve inkább az „előkelő” burgonya elnevezés illetné egyik kedvenc eledelünket. Az emberek azonban csak így mondják egymás között: „Nyolcvan forintba kerül egy kiló krumpli.” E hírrel egy időben arról is hallhattunk, hogy Magyarország krumplibehozatalra szorul. Magyarország, amely mindig is a mezőgazdaságból élt. Legfeljebb egy bizonyos korszakban akartunk a vas és acél országa lenni. Azonban úgy tudjuk, hogy ennek az intermezzónak réges-rég vége van. És azt megértjük,1 hogy nem akarunk már rég a vas és acél országa lenni, de hogy a krumpli országa sem, az azért mégiscsak túlzás. Mert az em­ber fölteszi a kérdést, hogy ha krumplink sincs, akkor mink\an? Persze, mindezt lehetett előre látni. Amikor az elmúlt évek során sikerült szétverni a mezőgazdaságot, sokan aggódtak. A politika hivatásosai azonban magabiztos fölénnyel a szőnyeg alá söpörték ezeket az aggodalmakat. Ismerősöm egy képvise­lőnek panaszkodott arról, hogy: nincsenek bevetve a földek. Balsorsuk éppen egy búzatábla mellett vitt el. A honatya, kite­kintve az elegáns kocsi ablakából, rámutatott a búzatáblára. Tessék: itt is be van vetve. Nem értem, miről beszél ... /Közben hallgathattam repülős ismerősömet a másik oldalról: Szállj csak fel májusban a magasba, amikor olyan szépen zöldül a vetés: nézz le, és akkor meglátod, milyen kevés a megművelt föld . . . Az eredmény ismeretes. Most már krumplink sincs, behoza­talra szorulunk, ha enni akarunk. Pedig én úgy gondoltam va­lamikor: krumplit inkább nekünk kellene eladni. Fáj ez többszörösen is. Azért, mert ott vannak százezrével a munkanélküliek, jórészt falun, jórészt a mezőgazdaságból. Mi pedig fizetünk más ország parasztjainak, szövetkezeteinek, ha enni akarunk. Fáj azért is, mert keservesen és többszörösen megfizetjük ennek a krumplinak az árát. Hozzuk, mondjuk, Hollandiából. Nyugati áron. Itt a munka nélkül maradtak, ott a külföldi krumpli, középütt a termőföld, amely azért megteremné az asz­talra való. Fáj azért is, mert annyit fizetünk egy kiló krumpliért, mint Nyugaton. Sose gondoltam azt, hogy így fogjuk utolérni Európát. Paulina Éva Cerbona-termékek Versenyképességének növelé­sére, termékválasztékának bő­vítésére 450 millió forintos fej­lesztésbe kezd a székesfehér­vári Cerbona Rt. A cég két és fél millió dollá­ros hitelből két új, reggeli éte­leket, illetve burgonyából és különféle gabonafélékből ké­szülő snacket készítő gépsort állít munkába, s ezzel megkét­szerezi ezeknek a termékeknek a gyártását. Tésztaválasztékát - ugyan­csak egy új gépsor beszerzésé­vel - a bolognai típusú, külön­féle formákra vágott tésztákkal bővíti. (MTI) Ha a kutya sétál, legyen résen a gazda Tanácskoztak a pénzügyőrök Egymilliárddal több bevétel A tavalyi munkát értékelték, és egyben kijelölték az idei felada­tokat a területünkön illetékes vám- és pénzügyőr-parancs­nokságok számára a napokban Dávod-Püspökpusztán, a For­tuna Szálló konferenciatermé­ben tartott értekezleten. A szakmai jellegű tanácsko­záson, melyen két megye, Bács-Kiskun és Jász-Nagy- kun-Szolnok közös parancs­nokságának tisztjei vettek részt, Sághy Vendel őrnagy, megyei parancsnok számolt be a tavaly végzett munkáról. Ezt követően Arnold Mihály vezérőrnagy, a vám- es pénzügyőrség országos parancsnoka értékelte az orszá­gos tapasztalatokat. Elmondta, hogy a megyei pa­rancsnok beszámolója után a vám-, illetve a jövedékigazga­tással kapcsolatos tennivalókat jelölik ki. A vámbevételek ta­valy rendkívül erőteljesen nö­vekedtek, nem kevesebb, mint 100 milliárd forinttal haladták meg az 1993. évi bevételt. Eb­ből kitűnik, hogy a tavaly életbe lépett jövedéki törvény hatása már az első évben ki­emelkedő eredményt hozott. Bács-Kiskun megyében a ha­tárforgalom vizsgálata kétsze­rese volt az előző évinek, és e megye volt országosan is a leg­eredményesebb a magas adótar­talmú termékek ellenőrzésében. Ezek közé tartozik a szesz, a cigaretta, a kávé, de újabban a paprika is. Ami nagy gondot okoz az országos parancsnok­ságnak: a pénzügyőri létszám­ból 350 fő hiányzik, ezért igen nagy a személyi állomány meg­terhelése. Például a szabadságokat nem tudják kiadni, és nagyon sok túlórát kell teljesíteni, illetve kifizetni. Gál Zoltán Az összes kutya gyönyörű, amelyik délutánonként, reg­gelenként, délelőttönként és esténként (egyszóval egész nap) sétál a város utcáin. No meg a kutyafuttatásra kijelölt területen. Az, hogy a gyönyö­rűek között vannak olyanok is, amelyeket meglátva az ember inkább a falhoz lapul - más kérdés. A szolnoki Tisza-part egy része kutyafuttatásra kijelölt terület. A parton kutyák, a sétányon emberek - mindenki örülne a hétvégének. Az idilli kép pillanatok alatt vérfagyasztóvá válik. Három eb valami miatt megharagszik egy szembejövő ír szetterre. Az okot nehéz kibogozni, mi, em­berek, talán nem is értjük. Uga­tás, vicsorgás, harapás - egy pillanat alatt véres csatatérré válik a békés Tisza-part. És bár mindez lent zajlik, a fent sétá­lók nyugalma is odavan. A kutyák mellett a gazdák is beszállnak a ringbe. Az ír szet­ter tulajdonosa védeni próbálja kedvencét. Az ellentábor egyik tulajdonosa vet véget a véres viadalnak: elvonszolja ebét a csatatérről..., és vége. Vége, de mindenki, aki meg­kövülve áll ott, érzi, hogy a tra­gédiától nem sok választ el bennünket. Az ír szetter vére­sen, összemarcangolva hagyja el a harcteret. Évek óta folyik a vita a vá­rosban lakó kutyák tartásáról. Szerkesztőségünket is rendre megkeresik azok, akik szen­vednek a kutyatartóktól: rém­történeteket hallunk játszótérre rondító ebekről, póráz, szájko­sár nélkül sétáltatott borjú nagyságú kutyákról. Pedig ha elővesszük a rende­letet, látjuk, hogy itt mindennek rendben kellene lennie. Szolnok közgyűlése 1992-ben hozott legutóbb ren­deletet az állattartásról. írva vagyon benne, hogy az ebet közterületen csak pórázon lehet vezetni, harapó, támadó termé­szetű kutyát pedig szájkosárral is el kell látni. írva vagyon, hogy nem lehet a kutyát játszó­térre beengedni. Liftben szállí­tani pedig csak akkor, ha a többi utas is beleegyezik. (Kit kérdeztek már meg?) írva va­gyon az is, hogy az eb, ha szennyezi a közterületet, azt a gazdának azonnal el kell távolí­tani. Szóval a rendelet nagyon szépen meg van alkotva. Csak a betartásával van baj. Osztja a véleményemet Ste- fanik László, a városüzemelte­tési iroda vezetője is, aki 10 közterület-felügyelővel pró­bálja betartatni a város rendjét, többek között az ebek tartására vonatkozó rendeletet is. A szá­mok magukért beszélnek. Szol­nokon mintegy hatezer kutyát tartanak. Tavaly 560 esetben szabtak ki helyszíni bírságot a közterület-felügyelők kutyával történő veszélyeztetés miatt. (Egyébként összesen 3 ezer 172 az összes helyszíni bírság száma. A kutyák miatt kisza­bott helyszíni bírságok száma a második helyen áll. Őket csak autósok bírják megelőzni a szabálytalan parkolással.) A helyzet ennek ellenére nem javul. Stefanik László nem a szankciókban látja a megol­dást. Úgy gondolja, hogy kény­szerítő eszközökkel, büntetés­sel nem lehet megoldani ezt a problémát. Szerinte a kutyatar­tóknak kellene belátniuk, hogy kedvenceiket úgy tartsák, hogy az ne zavarja azokat, akik nem szeretik az ebek közelségét. A Tisza-parti jelenetről szólva szóvá teszem az iroda­vezetőnek, hogy hát akkor az ember már nem is mehet nyu­godtan sétálni vasárnap a fo­lyópartra. Tulajdonképpen mehetünk - derül ki a válaszból. - A kutya­futtatásra kijelölt terület ugyanis csak a hullámtérben van. Hogy néhány eb mégis felté­ved a sétányra? - aggodalmas­kodom. - Honnan tudhatná az a kutya, hogy itt a határ? Hogy itt már nem ő, hanem az emberek sétálnak?- Nem is a kutyának kellene tudnia - hangzik a válasz -, ha­nem a gazdájának. P. É. Tudósítás első kézből Zsarolni akarták a vezérigazgatót Hétfő délután feloldotta a rend­őrség a krimibe illő zsarolási ügy hírzárlatát. Az Országos Rendőr-főkapitányságon ren­dezett sajtótájékoztatón maga Pongrácz Antal, a Szerencsejá­ték Rt. vezérigazgatója, az ügy szenvedő alanya és főszerep­lője számolt be a nem minden­napi történetről. Február 4-én egy ismeretlen telefonáló invitálta üzleti meg­beszélésre a vezérigazgatót a főváros egyik külterületi ven­déglőjébe. Pongrácz gyanúsnak találta a dolgot, de elment a február 7-i randevúra. Előérzete nem csalt: meghívója és két testőre az étterem különtermé­ben 3 órán át szabályos szoba­fogságban tartotta. Az „üzleti” ajánlat lényege az volt, hogy 1 millió dollár fe­jében a részvénytársaságnál fo­gadja közeli munkatársává az ismeretlen férfit, akinek így, bennfentesként lehetősége nyílna a lottószámsorsolást le­bonyolító gép kicserélésére. A gép „hasonmása” ugyanis ké­pes Fortuna befolyásolására, azaz olyan számok kihúzására, amilyeneket működtetői meg­határoznak. A manipulált masi­nával gyerekjáték a telitalálat, s a nyereményből az ígért szép summa részletekben ütné a ve­zérigazgató markát. Az ismeretlen természetesen számolt azzal, hogy Pongrácz nem áll kötélnek, ezért ajánlatát néhány meggyőző érvvel is sú­lyosbította. Egyebek közt azzal, hogy az együttműködés megta­gadása esetén végeznek vele, gépkocsiját fölrobbantják, és családja élete is veszélybe ke­rül. A szigorúan őrzött különte­remből csak egy esélye volt a vezérigazgatónak a szabadu­lásra. Zsaroló és egyre fenyege­tőbb „tárgyalópartnerének” haj­landóságot mutatott az együtt­működésre, de egy hét gondol­kodási időt kért. Ám ahogy a megbeszélést követően lehető­sége nyílt rá, rendőrségi felje­lentést tett. Másfél órával ezután bilincs kattant az „ismeretlen üzletem­ber”, B. A. 28 éves vállalkozó, büntetlen előéletű magyar ál­lampolgár csuklóján. Elfogták a zsaroló egyik testőrét is, de utóbb szabadon engedték, mert föltehetően nem volt érdemi ré­szese a bűncselekménynek. A szökésben levő másik testőr kézre kerítésére azonban a rendőrség folytatja a nyomo­zást. Ferenczy Europress Az építőipar mérlege Az építőipar termelése - az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium előzetes becslései sze­rint - az elmúlt évben 10-15 százalékkal növekedett a meg­előző esztendőhöz képest. A tárca arra törekszik, hogy az építőipar jó minőséget előál­lítani képes ágazat maradjon. Az építőipar a minőségbiztosí­tás, illetve az ipar- és piacvéde­lem területén nem nélkülözheti az állam szerepvállalását. Az építőipar számára konkurenciát jelentenek a kelet-európai or­szágok építőipari Cégei is, rész­ben hazai támogatottságuk, részben dömpingáraik miatt. A minisztérium behozatali kon­tingens megállapítását, vámpót­lék kivetését, továbbá az im­portengedélyek visszavonását kezdeményezi, amennyiben erre szükség van. (MTI) Kőkorszaki Vilma, Fátylas Anna, Tavaszváró Anyóka és a Kis Tündér vendégeskedett tegnap a kertvárosi nyugdí­jasklubban. A hagyományos farsangi mulatságon - bár jel­mezt most csak kevesen öltöttek - tegnap is kitűnő volt a hangulat. Nem csoda, hiszen a finom falatokon és itókán kí­vül zeneszó is várta a klubestre érkezőket a kertvárosi mű­velődési házban. fotó: ké

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom