Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

Sorokban Szövetkezeti törvény leghamarabb év végén Segítséget ne várjanak a magángazdák Beszélgetés Herbály Imre országgyűlési képviselővel Ma számos közéleti személyiség több pozícióban is munkálko­dik. Vajon mennyire egyeztethető össze két munkakör is? - kérdeztük Herbály Imrét, a megyei közgyűlés társadalmi alel- nökét, aki egyúttal az MSZP megyei listán megválasztott or­szággyűlési képviselője is. Mint képviselő, tagja a parlament mezőgazdasági bizottságának, s kérdésünkre kifejtette, hogy az új szövetkezeti törvény leghamarabb ez év végére várható, ám még korántsem eldöntött, milyen legyen e törvény. Az vi­szont biztosra vehető, hogy a szövetkezetek vetélytársai, a ma­gángazdák ez évben jelentősen megfogyatkozhatnak, mert az állam nem nyúl majd hónuk alá, ha a hitelek visszafizetése mi­att „megszólalnak” az árverési kalapácsok.- Milyen feladatokat ró a me­gyei közgyűlés Önre mint alel- nökre? Van konkrét szakterü­lete?- Még nem alakult ki a végső munka- és feladatmegosztás a megyei közgyűlés tisztségvise­lői között, így nekem sincs konkrét szakterületem. Azon­ban ettől függetlenül egyfajta feladatkörrel én is, és a másik társadalmi alelnök is rendelke­zünk, ami lényegében a szak­mai segítését jelenti az elnök úrnak, Iváncsik Imrének. Ebből eredően elsősorban a gazdaság, s azon belül a mezőgazdaság az, amivel én foglalkozom. Mindemellett feladatomnak tekintem az elnök űr tájékozta­tását a parlamentben történő eseményekről, amikor ő nem tud részt venni az üléseken.- Gondolom, majd rögzül a feladatkör.- A jelen pillanatban kidol­gozott feladatmeghatározás csak az előbbiek szerint rögzíti a munkámat. Várható, hogy egy éven belül visszatérünk arra, hogyan tehetjük hatéko­nyabbá a közgyűlés munkáját. Ekkor már kialakulhatnak a konkrét feladatkörök.- Össze tudja egyeztetni a két munkát, az alelnöki tisztséget és az országgyűlési képviselősé­get?- Nem sok szabad ideje ma­rad annak, aki ezt vállalja. Az összekötő kapocs szerintem az, hogy én megyei listáról kerül­tem a parlamentbe, s így nincs szűkebb választókörzetem, amelyért lobbyzhatom. A fel­adatom az, hogy az egész me­gyéért dolgozzam, s így a me­gyei tisztségemből fakadóan is a régióért igyekszem lobbyzni.- Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottságának is tagja. Milyen elképzelések körvonala­zódnak a szövetkezeti törvényt illetően? „Egymondatos" meg­oldás lesz-e vagy részletes, tí­pusos szabályozás? Az üzletré­szek tekintetében pedig maguk a szövetkezetek is sürgetik a változást, változtatást.- Magának az MSZP-nek a programja is, és én is sokszí­nűén képzeljük el az agráriu- mot. Nem vallom azt a nézetet, hogy az ágazat problémáit kizá­rólag a szövetkezetek oldják meg. Azonban most a szövet­kezetek azok a szereplők, ame­lyek leggyorsabban helyzetbe hozhatók. A jövő viszont azon gazdálkodóké lesz, amelyek megfelelő szakismerettel, anyagi háttérrel és piaci elkép­zelésekkel rendelkeznek. Ezen gazdaságok tulajdonformái bármilyenek - például szövet­„Még nincs konkrét fel­adatköröm a megyei közgyű­lés alelnökeként” kezet, kft., egyéni gazdaság - lehetnek. A szövetkezeti törvény mó­dosítását két lépcsőben képzel­tük el. Először meg kellett szüntetni azon törvényhelyeket, melyeket az előző parlament hozott meg a szövetkezetek el­len. A módosításnál magunkkal is kompromisszumot kötöttünk, ugyanis helyzetbe hoztuk bizo­nyos szempontól a külső üzlet­rész-tulajdonosokat, akiknek eddig semmilyen beleszólásuk nem volt a szövetkezet életébe. A második lépcső, elképzelése­ink szerint, a szövetkezeti tör­vény teljes megváltoztatása. E törvény-előkészítésnél már na­gyon sok irányzat - nem csak politikai - összecsapása vár­ható. A szakmai vélemények között egyik főbb elgondolás szerint a szövetkezeti törvény általános, laza szabályokat kell, hogy tartalmazzon, s bízza a ta­gokra a működési rendelkezé­sek megalkotását, melyet az alapszabályban rögzítenek. A másik fő irányzat képviselői azt várják el az új szövetkezeti tör­vénytől, hogy viszonylag szű­kebb általános rész után ágaza­tonkénti szabályozás történjen. Én a rövidebb megoldás híve vagyok, mert úgy gondolom, hogy egy piacgazdaságban nem a törvényeknek kell elsősorban meghatározni a szereplők ma­gatartását, működésük elveit, hanem a piacnak és egyéb kö­rülményeknek. Egyébként mindkét változat kidolgozásá­nál szívesen részt vennék, s azt a megoldást képviselném, amit az általam képviselt érdekkörök elvárnak.-Az üzletrészek...- Az üzletrészek problemati­kájára a szövetkezeti törvény nem fog adni megoldást. Az üz­letrészek az átalakulási, átme­neti törvény alapján jöttek létre. Az üzletrész-tulajdonosok egy olyan vagyon megosztására várnak, ami megoszthatatlan. Az is igaz, hogy az üzletrész ugyanakkor nem váltható meg­felelően forintra, mert gazdasá­gilag nem történt meg a megfe­lelő előkészítés. Bár ezzel szemben magát az üzletrészt ér­tékesíteni lehet, igaz, rendkívül alacsony áron. De ez csak egy része a problémának. A végle­ges megoldás az lehetne, hogy vagy belépnek tagnak a külső üzletrész-tulajdonosok a szö­vetkezetbe, vagy felvásárolják az aktív tagok ezen üzletrésze­ket. Ezt követően pedig, ha va­laki kilép a szövetkezetből - bármilyen okból -, akkor meg­történik egy elszámolás. Ehhez azonban erős szövetkezetekre lenne szükség.- Mikorra várható a szövet­kezeti törvény parlamenti beter­jesztése?- Jelenleg három nagy agrár- törvény előkészítése folyik. Egyik a szövetkezeti, a máso­dik a termőföldről szóló - itt még nem eldöntött, hogy új törvényre szükség van-e -, a harmadik törvény pedig az ag­rárorientációs törvény. Feltehe­tően benyújtásra alkalmas ter­vezet - bármelyikből is - a kö­vetkező fél évben lehet- A szövetkezetek mellett nagyszámú magángazda is megjelent az agrárszférában, ám a gazdálkodási feltételek rendkívül kemények. Számol­nak-e arra, hogy több ezer em­ber mehet csődbe az idén a fel­vett hitelek miatt (is)? Esetleges megsegítésükről esett már szó, vagy elkönyveljük a piaci kö­rülmények között a tönkremene­teleket?- Úgy gondolom, igazán nagy különbség - szegénység vonatkozásában - magánter­melő és társult termelő között nincsen. Legfeljebb az utóbbiak birtokában - igaz, jelentősen lecsökkent értékű - eszközök vannak. Az elmúlt évi számyaszegett MFA-s kezdeményezés első­sorban olyan eszközökben rea­lizálódott, amire ennek az ága­zatnak nincs igazán szüksége. Döntő mértékben ugyanis trak­tor, eke lett belőle, s egy kevés helyen még esetleg vetőgép. Az igazi megoldást abban látom e téren, hogy egymásra találnak a szövetkezetek és a magángaz­dák. Ugyanakkor sajnos az biztos, hogy mennek majd tönkre ma­gángazdálkodók, s e téren kicsit vissza is lehet nézni. Az MFA-s pénzhez hasonló volt az újra­kezdési kölcsön, aminél azt le­het mondani, hogy az érintettek szinte 50-70 százaléka tönkre­ment. Sajnos ez most is vár­ható, bár szívem szerint azt mondom, hogy nem lesz egy sem, mert lehet egy jó év, s rendkívül nagyok az igények a mezőgazdasági árualapok iránt. Ha nem valósul meg a „jó év”, akkor a kormányzat nézhet szembe a problémával és annak megoldási változataival, mert lehet prolongálni, elengedni a hitelt..., de természetesen a leg­nagyobb valószínűsége az árve­résnek van. E. Z. Hitelminősítő intézet hazánkról Veszélyes lehet a privatizációs célok meghiúsulása A Standard and Poors ame­rikai hitelminősítő intézet megerősítette a magyar köt­vények korábbi minősítését, ám felhívta a figyelmet né­hány jövőbeni lehetséges ve­szélyes folyamatra. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI munkatársának adott nyilatko­zatában igen kedvezőnek mondta, hogy hazánk megtar­totta a tekintélyes intézet BB+ minősítését. Külön kiemelte azt a megállapítását, hogy az adó­sok között ebben a körben Ma­gyarország erős pozíciót foglal el, köszönhetően a magas, mintegy 7,2 milliárd dollárra tehető devizatartalékainak és annak, hogy a rövid lejáratú hi­teleinek mértéke minimális. Ugyanakkor az intézet köte­lességének tartotta, hogy a köt­vényvásárlók figyelmét néhány esetlegesen negatív kilátásra is felhívja. Az intézet megállapítja, hogy a magyar kormány a költségve­tés hiányának finanszírozásánál 150 milliárd forintos privatizá­ciós bevételt vesz számításba, és az ez évre tervezett 2,5 milli­árd forintos folyó fizetési mér­legnél is fontos tényező a kül­földi tőkebeáramlás folytató­dása. Ha azonban nem teljesül­nek a privatizációs célok, akkor tovább folytatódik az ország el­adósodása, ez pedig a jelenlegi körülmények között már nem kívánatos. Az intézet szerint lényeges, hogy megkezdődjön Magyaror­szágon a kormány által meg­hirdetett privatizációs elképze­lések végrehajtása, különösen néhány nagy cég tervezett ma­gántulajdonba adása. (MTI) Pénz kérdése Kihelyezett APEH-irodák? Az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal (APEH) elgondo­lásai között szerepel az, hogy az ügyfelekhez való közeledés érdekében a nagyobb települé­seken, főként városokban, kihe­lyezett ügyfélszolgálati irodá­kat hozzanak létre. A megoldás elsősorban az adózókat szol­gálná, ugyanis így csökkent­hető lenne az utazásra fordítóit idő. Azonban az APEH nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy ezt kizárólag saját forrás­ból tudja megoldani, ezért szüksége lenne a hivatalnak az önkormányzatok „támogatá­sára”, melyet például olyan megoldásban is elképzelhető­nek tartanak, hogy adott eset­ben az irodahelyiségért nem fi­zetne az APEH bérleti díjat. Ezzel kapcsolatban merült fel az a kérdés is, hogy az APEH besegíthetne, pontosab­ban átvehetné az önkormányza­toktól a helyi adók beszedésé­nek, behajtásának munkáját. Ezért azonban díjazást is vár. Sok a kintlévőség A társadalombiztosítási bevéte­lek 1993-ban és 1994-ben maga­sabbak voltak az előző év azo­nos időszakához képest, azon­ban a növekedés lényegesen el­maradt a bruttó átlagkeresetek emelkedéséhez viszonyítva - ál­lapítja meg az MNB legfrissebb jelentése. A bevételekkel szem­ben dinamikusan nő a kintlévő­ségek összege, mely 1994. októ­ber végén - késedelmi pótlékkal és bírsággal együtt - elérte 206,1 milliárd forintot. Munkahelyi védelem a finneknél Finnországban március 1-jétől hatályba lép az a törvény, amelynek értelmében tilos lesz rágyújtani olyan munkahelyen, amelyiken egynél több személy dolgozik. A törvény úgy szól, hogy rágyújtani csak külön dohányzóhelyiségben szabad majd, s ott is csak akkor, ha a füst nem szivárog át az ajtón, s nem za­varja a többi dolgozót. A törvényt a dolgozók és szakszerveze­teik kezdeményezésére hozták. Ott, ahol nincs külön dohány­zóhelyiség, csak az épületen kívül szabad rágyújtani. A jogsza­bály a szállodákra és az éttermekre nem vonatkozik. Ez év végéig tíz ország kerülhet bajba A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának véleménye sze­rint 1995 végéig tíz ország kerülhet igen súlyos pénzügyi hely­zetbe. Hogy pontosan mely államokra gondolt Michel Camdes- sus, azt nem volt hajlandó elárulni. Újságírók egy csoportjával találkozva Camdessus kijelentette: a veszély miatt a lehető leggyorsabban meg kell találni a mexikói válság okait és fel­használni tanulságait, hogy mérsékelhetőek legyenek az esetleg másutt bekövetkező hasonló jelenség veszélyei. Intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy fel lehessen készülni egy me­xikóihoz hasonló eset elkerülésére. Camdessus véleménye sze­rint ilyen „tűzoltó készülék” lehetne egy különleges rövid távú IMF-hitelalap, amely jelentős készpénzösszegeket lenne képes pumpálni a bajban lévő gazdaságokba, és gyorsan tudna rea­gálni a spekulatív tőke megjelenésére. „Vagyonkivándorlás” az USA-ból Az amerikai vezetés megelégelte, hogy évente többtucatnyian dollármilliós vagyonokat mentenek ki az országból azáltal, hogy feladják amerikai állampolgárságukat. A Clinton-kor- mány ezentúl ezeket az embereket is adófizetésre kötelezi, ami­től hat év alatt nem kevesebb, mint 2,2 milliárd dolláros plusz adóbevételt remélnek. Az amerikai kongresszus döntése értel­mében azonban az amerikai állampolgárság feladása hétfőtől adóztatható lépés. A rendelet azonban csak a leggazdagabbakra vonatkozik: azokra, akiknek 600 ezer dollárnál nagyobb az évi jövedelmük. Csökkent a svájci csokoládéfogyasztás A tetemes áremelés miatt Svájcban „mindössze” 10,9 kilog­rammra csökkent az egy főre jutó csokoládéfogyasztás, pedig tavaly még 11,3 kilónyi volt - jelentette Zürichből a Reuter. A Chocosuisse közlése szerint ezzel együtt a világon továbbra is Svájcban a legmagasabb az egy főre jutó csokoládéfogyasztás. Svájcot Norvégia, Belgium és Nagy-Britannia követi az édesz- szájúak listáján 7,5-8 kilogrammos évi átlaggal. Szerepet ját­szott a svájci visszaesésben „a szokatlanul meleg nyár is” - áll a Chocosuisse közleményében. Sok az egymillió közalkalmazott Az állam a legnagyobb pazarló? Ha egy háztartás anyagi gondokkal küzd, akkor a családnak három választási lehetősége van: visszafogja a kiadásait, új be­vételi források után néz, netán eladósodik. Ha az államháztar­tás kerül bajba, akkor is hasonló választás elé kerülnek a poli­tikusok - mondta dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatója.- Milyen lépéseket tenne, ha mondjuk holnaptól megbíznák a gazdasági élet irányításával?- Mivel ez szerencsére nem fenyeget, elég, ha az elméleti megoldásról beszélek. Először is mindenképpen magam köré gyűjteném a leg­jobb szakembereket, akik nem­csak elméletileg felkészültek, hanem a mindennapi állam- igazgatási gyakorlatban is ké­pesek megtenni a szükséges lé­péseket. Ezután kidolgoznám azokat a rövid távú tennivaló­kat, amelyek nagy vonalakban megegyeznek a Békesi-prog- ram követelményeivel, de én a végrehajtás során sokkal kemé­nyebb lennék. Ugyanis Ma­gyarország tavalyi, 1994. évi fizetési mérlege és a nemzet­közi pénzpiacok jelenlegi álla­pota sokkal rosszabb annál, mint azt bárki is prognoszti­zálta. Leginkább az állami kiadá­sokat kellene visszafogni, hi­szen ezen a területen a legna­gyobb a pazarlás. A négymillió aktív keresőhöz viszonyítva aránytalanul sok az egymillió közalkalmazott, ezt még a gaz­dag Svédország sem bírná el. A takarékosabb államháztartás mellett erőteljesebben ösztö­nözném az exportképes termé­keink kivitelét, a betéti kama­tok növelésével a lakossági megtakarítást, más eszközökkel a vállalati befektetéseket.- Mindezzel párhuzamosan mit tenne a modernizáció, a hosszabb távú fejlődés érdeké­ben? "- Gyors ütemben folytatnám a privatizációt, hiszen már las­san háromnegyed éve áll ez az ügy. Felerősíteném a külgazda­sági diplomáciát annak érdeké­ben, hogy minél több nemzet­közi vállalkozásba épüljünk be. Hangsúlyt fektetnék a külföldi tőke beáramlásának ösztönzé­sére, ehhez persze a politikai és gazdasági viszonyokat, az adó­zási és egyéb .játékszabályo­kat” is hosszabb távra garan­tálni kellene. Németh Zsuzsa Ferenczy Europress Logisztikai szolgáltatási konferencia A termelő, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok logiszti­kai feladatainak megoldása kü­lönböző szolgáltatások igény- bevételével egyszerűbben megvalósítható. Az ilyen szol­gáltatások között leggyakoribb a nemzetközi szállítmányozás, belföldi áruterítés, bérraktáro­zás, bércsomagolás, de sokan igénylik belső anyagmozgatási folyamataik vagy raktári nyil­vántartási, esetleg teljes infor­matikai rendszerük megterve­zését, azok ökonómiai vonzata- ival együtt. Ma már örvendetesen növek­szik az olyan logisztikai szol­gáltató vállalkozások száma, amelyek széles körű, eseten­ként komplex szolgáltatást tel­jesítenek megbízóik részére. Az igénybe vehető szolgáltatások területei, azok tartalma, for­mája, terjedelme, díja azonban nem minden esetben ismert ­sokszor még olyan cégek ese­tében sem, amelyek rendszere­sen vesznek igénybe logisztikai szolgáltatásokat. Ezen infor­mációhiány csökkentése érde­kében kerül sor a logisztikai szolgáltatási konferenciára, immár második alkalommal. Az 1994 májusában megren­dezett első tanácskozás iránt tapasztalt széles érdeklődés és a konferencia sikere azt látszik igazolni, hogy a Magyar Lo­gisztikai Egyesület tagvállala­tain túl egyre több azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek nemcsak érdeklődnek a logisz­tikai szolgáltatások iránt, ha­nem igénybe is veszik azokat. A kétnaposra tervezett kon­ferencián a logisztikai szolgál­tatásokat kínáló cégeknek, szervezeteknek körülbelül 1-1 óra áll majd rendelkezésre ah­hoz, hogy szolgáltatásaikat a legkülönbözőbb formában (előadás, videó, számítógép, poszter stb.) megismertessék az érdeklődőkkel. A konferencia tervezett hely­színe és időpontja: Mátraháza. Bérc Hotel, 1995. TríjwinTlf6” A szervezők várják a logisz ­tika valamennyi ágazatában te ­vékenykedő cégek, vállalj;ózá* sok, szervezetek jelentkezését szolgáltatásaik bemutatása cél ­jából, valamint ezen logisztika i szolgáltatásokat felhasznált) vagy a jövőben felhasználni ki - vánó vállalatok jelentkezését. A jelentkezés módjával, a részvétel feltételeivel kapcsolai- tosan további információt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány vállalkozásfejlesztési iro­dájában dr. Kerepeszki István ad: (5000 Szolnok, Baross iát 12., telefon: 56/423-134, fa;x: 423-122).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom