Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

1995. január 5., csütörtök Hazai Tükör 3. oldal Fiatalabb autóbuszok, környezetbarát motorok Korszerűsödő Volán-járműpark A bevétel az államot, a haszon pedig az olaszokat illeti Halálra ítélt óballai diófák Újabb három korszerű busszal bővült a Volán járműparkja, melyek komfortosabbak, kényelmesebbek elődjeiknél. Az ABS-rendszer pedig biztonságosabb utazást tesz lehetővé. A most üzembe helyezett há­rom autóbusszal összesen 15 új járművet állított üzembe az 1994-es üzleti évben a szolnoki Jászkun Volán Rt. A buszok rendszerbe állításánál nyolcat önerőből vásároltak, míg hét jármű beállítása autóbusz-re­konstrukció keretében - 50 százalékos saját forrás, 20 szá­zalékos állami támogatás és 30 százalék kamatmentes hitelfel­vétellel - valósult meg. Az említetteken felül további tizenegy 4-5 éves Ikarust vásá­roltak Németország keleti tar­tományaiból. Ezzel a több millió forintos fejlesztéssel együtt, az új jár­művek üzembe helyezésével a legrégebbi buszokat kivonták a forgalomból. Mint Szabó István vezérigazgató elmondta, ezen járművek életkora már elérte a Karcag két legfiatalabb állam­polgára Földvári Marietta Ni­koletta és Bállá Dávid. Mind­ketten már 1995-ben látták meg a napvilágot. Édesanyjukkal a Kátai Gábor Kórház szülésze­tén beszélgettünk. Földváriné K. Tóth Mária 40 éves, Marietta az első gyer­meke. Ő maga a kórház fertőző osztályán dolgozott még előző nap is, hiszen a 2,15 kg-os 51 centis kislány három héttel ha­marabb érkezett. Édesanyja másodikától ment volna szülési szabadságra, s úgy tervezte, hogy szülés előtt pihenget egy kicsit. Ám - férjével együtt ­13-14 évet, s üzemeltetésük egyre nagyobb költségekkel járt. A beruházással 1987 óta először az 1994-es év volt az, amikor a Volán járműparkja nem öregedett, sőt, két hónapot fiatalodott. A jelenlegi átlag­életkor így 8 évre csökkent. A fejlesztésekkel azonban nem lehet leállni, ugyanis az optimális átlagéletkor - az Ika­rus esetében - a hét év lenne, ezért 1995-ben további 15 új Ikarus beszerzését tervezik. Á fiatalítást szolgálná az idén az is, hogy az újak mellett még 11-12 darab 4-5 éves buszt - szintén magyar gyártmányút - vásárolnának Németországból. Ha a terveket sikerül végrehaj­tani, akkor 10 évnél öregebb jármű alig maradna a Volánnál - bizakodott a vezérigazgató. Az új járművek vásárlása nagyon örül a kislánynak, hi­szen nagyon várták már. Föld­váriné édesanyjának Marietta a harmadik, míg anyósának már nyolcadik unokája. Férje a Volánnál dolgozott 20 évig, jelenleg munkanélküli, így sokat fog segíteni feleségé­nek. Mindketten szeretnék, ha kistestvére is lenne, ám „ko­romnál fogva nem valószínű, hogy lesz másik gyermekünk” - mondja Földváriné, aki Kar- say Károly főorvosnál szült, s végig jól viselte a terhességet. Balta Dávid édesanyja 23 éves, s már két kisfiú — Sándor és Zoltán - büszke anyukája. mellett motorcseréket is végre­hajtottak, így már 30 darab busz fut az utakon a D10-es környezetbarát motorral felsze­relve. Várható, hogy ez évben a cseréket folytatják, illetve befe­jezik, ami azt jelenti, hogy a Szolnok útjain futó 63 gép­jármű közül valamennyi „zöld” motorral üzemel majd. Újdonsággal szolgálnak a szolgáltatást illetően is, várha­tóan februártól. Az elmúlt fél évben ugyanis nyúzópróbán tesztelték az elektronikus járat­jelzőket, melyek eddig sikerrel vizsgáztak. így az anyagi lehe­tőségtől függően a megyeszék­helyen 20 darab járműre kerül fel az elektronikus kijelző. Ez­zel elkerülhető, hogy a busz já­ratjelző táblái esetleg külön­böző számokat mutassanak elöl és hátul. ez Férjével mindketten munkanél­küliek; a járadék és a családi pótlék a jövedelmük, így kb. 20 ezerből élnek majd öten. Mind­annyian kislányt vártak, hiszen az anyuka szerette volna ba­busgatni, kényeztetni, ám na­gyon örül Dávidnak is, aki 3150 grammal és 51 centivel született dr. Hidasi Zsolt segít­ségével. Édesanyja szerint formás baba, fekete hajjal, kerek arc­cal, mosolygós szemmel. Bal- láné még szeretne egy kislányt, így valószínű, hogy pár év múlva újabb babát vállalnak.-de­Karácsony előtt néhány nappal a téli dátumot meghazudtoló napsütésben nagy öröm, ha egy kicsit távol kerülhetünk a város zajától. Törökszentmiklóstól nem messze az Óballa és Sur- jány közötti Holt-Tisza gátjá­nál, az utóbbi időkben híressé vált diófasorhoz érve aztán az előbbi jóérzés nyomtalanul el­tűnt. A látvány siralmas: a gát, amely mentén korábban diófák álltak, mostanra kopárrá vált. Több is veszett Mohácsnál? A legallyazott rönköket ép­pen egy külföldi szállító jár­műre rakodják, az ott serény­kedő munkások olaszul értik meg egymást. A fák kevésbé ér­tékes lombkoronái egymás után sorakozva, kilométereken át ék­telenkednek a gát mentén. Két surjányi férfi éppen azon igye­kezett, hogy a koronákat meg­szabadítsa a legvékonyabb ága­itól és a „szemetet” elégesse. Ezért a munkáért cserébe haza- vihetik a vastagabbját. Tudják ők is: a mára igen értékessé vált fákat, amelyeket még a háború előtt ültettek, az olaszok vették meg. „Kár érte, már hogy ne volna kár, de adtak már el kül­földre ennél sokkal értékesebb dolgokat is az országban” - hangzik a nem túl meggyőző érvelésük. A munka gyorsan folyt, a fák alig egy hónap alatt eltűntek a területről, hiába, a favágásra is kedvező volt az időjárás. Itt va­lami nincs rendben! - talán ez az első gondolat, ami a látottak alapján egy laikus természetba­rát agyán átvillan. Pedig téved: jogilag minden stimmel, ezt senki sem vitathatja. Szakmai érvek A terület tulajdonosa az ál­lam, gazdája pedig a Közép-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság. Kovács Zoltán, a cég er- dőmémöke szakmája logikus érveivel indokolja a fák kiter­melésének elkerülhetetlensé­gét. Voltaképpen már évek óta húzódott ez az ügy, végül ta­valy év vége felé fakitermelés alá vették ezt a területet. Mint minden fakivágáshoz, ehhez is engedély kellett. Beszerzésével nem is volt gond, azt már ko­Elegendő valutatartalék Elegendő valutakészlet áll ren­delkezésre az OTP-fiókokban ahhoz, hogy az év végén, il­letve az idei év elején a megnö­vekedett keresletet kielégítsék. Nem minden OTP-fiókban nagy a zsúfoltság, elsősorban a központi helyeken működő egységeket keresik fel a szoká­sosnál többen. (MTI) Karcag legifjabbjai: Marietta és Dávid Honatyák hosszú, hideg téli vakáción Miközben újra benépesültek az iskolák, s lassan igazán tél is lesz, a fél éve választott parlament még a múlt év december 27-én megérdemelte?), hosszú téli vakációra vonult. Január első hetében még kormányülés sincs, a kormányfő is szabadságolta magát, s pihenőre tértek hivatalának vezető munkatársai is. Dolgoztak eleget - mondhatná a jóindulatú, politika iránt ér­deklődő és fogékony újságolvasó, ám mintha manapság (és leg­alább négy éve már) sehogy sem akar a magyar átlagpolgár és át­lag-újságolvasó jóindulatoskodni. Annál is inkább indulatos, ha a parlamenti munkáról, választott képviselőiről hall vagy lát. Aki akar és van rá ideje különben - láthat, hallhat, hiszen tévé közvetíti már ötödik éve az Országyűlés plenáris üléseit, a rádió egy sávja pedig akár reggeltől másnapig kitart, ha hosszú az ülés. Az előző ciklusban volt is erre példa, manapság azonban in­kább az a jellemző, hogy a képviselők addig otthonosak a Ház­ban, amíg velük a tévé kamerája... Sajtójtájékoztatókból, nyilatkozatokból tudjuk: 95 döntést hozott megalakulása óta, tehát fél éve az új Országgyűlés. A döntések száma sok, de érdemes kicsit felbontani a számot. Ki­derül ugyanis, hogy legtöbbször nem új törvényt, új jogszabályt alkottak, hanem „régi” (három-, négy- meg két-, esetleg féléves) törvényt módosítotak. Az új korszakban összesen 19 új törvényt hoztak, míg 31 korábbi vagy régebbi jogszabályt változtattak, módosítottak. Igaz, volt mellette 44 országgyűlési határozat is, ilyen-amolyan külső-belső megegyezésekről, megállapodások­ról, személyi ügyekről. Aki gyakran nézi a tévé közvetítését, előre mosolyog vagy somolyog, ha azt hallja, hogy a fél év során több mint 3700 fel­szólalás hangzott el a parlamentben. Somolyoghat, mert azt ta­lán nem számolták össze, mennyi volt ebből egy személyé, aki notórius visszaesőként nem hagy ki egyetlen plenáris ülést sem, hogy napirenden kívül ne hallhassák szavát, de ő leginkább az is, aki minden alkalmat megragad, hogy ügyrendi témában szót kérjen. Ä plenáris üléseken a kisgazdák szólaltak föl a legtöbbször - személyenként rájuk 29 fölszólalás jut. Igaz, ami igaz, ellenzék­ben mintha könnyebb lenne beszélni - a kisgazdákat az MDF és a KDNP képviselői követik a szóbeszédben... Hiba lenne, ha nem tudnánk - a plenáris üléseken túl a bizott­sági ülések is sok idejébe kerülnek a képviselőknek. Remélhető­leg ezeken a mi megyénk képviselői is többször kémek szót, mint a plenáris üléseken. Mert mi tagadás: a listáról utóbb beju­tott fideszes Varga Mihály karcagi képviselő szinte az egyetlen, aki a mi fertályunkról gyakran beszél, hacsak azt nem adom hozzá, hogy a politikussá lett SZDSZ-es Kis Zoltán - igaz, már államtitkári minőségben - gyakran szót kér plenáris ülésen. Hal­lottuk még, épp a közelmúltban, az ugyancsak szabaddemokrata Szabó Rudolfné dr.-t igen hatásosan érvelni foglalkoztatáspoli­tika, a munkanélküliek ellátása tárgyában, egyszer a kisújszál­lási Tokár Istvánt, s hogy el ne felejtsem, a megyéből indult Szekeres Imre MSZP-s frakcióvezető megint csak az élvonalban sokszor szólók között volt. Mások eddig legfeljebb kérdések, in­terpellációk során mutatkoztak be, nem is biztos, hogy a legelő­nyösebben... Január 30-ig most téli szünet vagy szabadság van a hon­anyáknak és honatyáknak. Remélhetőleg felfrissülve ülnek majd újra helyükre, s addig még tán sok szabadnapjukon arra is jut pár óra, hogy találkozzanak azokkal, akik nem is olyan régen rájuk vagy pártjukra adták voksukat. Biztosan tanulnának, okulnának belőle. Talán a választópol­gárok is ... (SJ) rábban megadta a debreceni erdőfelügyelőség. A fák értéke­sítésére árverést írt ki a mező­túri szakaszmérnökség. A 250 köbméternyi fa - amelyből csak 50-60 a dió, a többi pedig kőris, nyár vegyesen - végül egy zalaegerszegi vállalkozó személyében talált gazdára. Ő aztán - nyilván jó haszon fejé­ben - továbbadta az olaszok­nak, akik bizonyára még több nyereséggel, megmunkálva, bú­torok formájában adnak túl az árun. A fák értékesítéséből származó bevétel azonban nem marad meg teljesen a vízügy­nek, hiszen egy része az állami költségvetésnek jár. A fák kivágása azért vált szükségessé, mert a 60-70 éves növények nagy része elörege­dett. Ha hagyták volna tovább pusztulni, akkor teljesen érték­telenné, eladhatatlanná válhat­tak volna. így természetesen azokat, amelyeket egészséges­nek találtak, meghagyták. A ki- fágott fákon kívül egyébként maga a gát is érték. A jövőben ugyanis „anyagnyerő” helyként hasznosítják a közelben folyó árvízvédelmi biztonságot nö­velő földmunkákhoz. Nem kell félni, hogy a terület kopáran marad, az eltűnt fák helyett új erdőt telepítenek. Ez egyébként kötelezettség is. Di­ófák helyett azonban kőrist, ju­hart és talán tölgyet is telepíte­nek, ha minden jól megy, még ebben az évben ősszel. Érvek, de másként Dobrosi Dénes erdőmémök- nek, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet erdészeti felügyelőjének a diófák kivágásával kapcsola­tosan - saját munkája szem­pontjaiból - nyilván más jel­legű szakmai észrevételei is vannak, jóllehet a fakitermelés jogszerűségét ő sem kérdőjelezi meg. (A kédéses terület egyéb­ként sem tartozik a tájvédelmi körzet felügyeleti hatáskörébe.) A korábbi véleménytől elté­rően a fák korát és egészség- ügyi állapotát tekintve ő nem tartotta időszerűnek az erdő fel­számolását. A fasor kivágásá­val szerinte alapvetően tájvé­delmi, tájképi értékek semmi­sültek meg. Az Alföldön ugyanis igen kevés az erdő, így minden egyes fa fontos lehet a környéken élők és az idelátoga­tók számára. Az biztos, hogy a térségben érdekelt nyaralótu­lajdonosokat, ha majd kitava­szodik és újból eljönnek vityil- lóikba, a már megszokott fasor hiányában meglepő és egyben szomorú látvány fogadja majd. Ez a diófasor egyébként ge­netikai értéket is képviselt. A Felső-Tiszán ugyanis ezek az ültetvények az ártéri gazdálko­dásnak egyik hagyományos módszerét jelezték. A diófa ugyanis jól bírja az elárasztást, és még jó gyümölcsöt is terem. 57 fának megkegyelmeztek A törökszentmiklósi önkor­mányzat, ezen belül a polgár- mesteri hivatal műszaki irodája volt az a fórum, amely a fák és a tájvédelem érdekében már az „ügy” kezdetétől fogva a kivá­gás ellen küzdött. Falusi Imre főtanácsos és munkatársai azt akarták elérni, hogy egyetlen­egy fa se essen áldozatul. Bár ők is jól tudták, hogy a fák ki­termelését az erdőfelügyelőség engedélyezte, mégis arra kérték a vízügyi igazgatóságot, hogy álljanak el eredeti tervüktől. Ä kitermelés mellett szóló érv - mint már ismeretes - az volt, hogy a diófák kivágása most gazdaságos, a késlekedés hát­rányos gadasági következmé­nyekkel járhat. A polgármesteri hivatal kapott egy ajánlatot: a fasort viszonylag kedvező áron megvásárolhatja. Az önkor­mányzat környezetvédelmi bi­zottsága így a képviselő-testü­let elé vitte az ügyet, de pénz híján semmi esély nem volt erre az üzletre. Ez év szeptember végén tehát nem maradt más hátra, mint hogy a vízügy vég­érvényesen pálcát törjön a dió­fák fölött. Az önkormányzat egyéb le­hetőségek híján mást ezután sem tehetett, kérte, hogy, leg­alább a fák egy részét hagyják meg. A vízügy végül elfogadott egy kompromisszumos javasla­tot, és megígérte, hogy a halálra ítélt fák közül 57-nek megke­gyelmeznek. ígéretüket korrek­ten megtartották. Horváth Győző Hatvanmilliós vonatkár ’94-ben (Folytatás az 1. oldalról) óta más célra nem használható zselés akkumulátorokat alkal­maznak a fénysorompóknál, s ezeket jobban elzárják. Szolnokon és környékén 1994-ben összesen 21 esetben történt rongálás. Vasúti kábel­lopás 10, jelzőoptikai rongálás 4, idegen tárgyak elhelyezése a síneken 2 alkalommal fordult elő, vonatdobálás pedig 5-ször történt. A kormány által 1993 szep­temberében elfogadott Nemzeti Közlekedésbizotnsági Program is foglalkozik a vasúti közleke­dés szabályainak oktatásba tör­ténő bevezetésével. S hogy mi indokolja ezt? Az évente több tízmilliós kárt okozó rongálá­sok 70-80 százalékát fiatalko­rúak követték el. Az egész ország területéről gyakran hallhatunk bombaria­dókról - mintha „divatba” jött volna a bombadobálás - és ko­csifosztogatókról. A MÁV Rt. és az Országos Rendőr-főkapi­tányság vezetői december 28-i megbeszélésükön az elkövet­kezendő időszak fő feladata­ként a bombafenyegetések el­leni hatékony fellépést jelölték meg. Megállapították, hogy az utazók, a vasúti alkalmazottak személy- és vagyonbiztonságát, továbbá a teherszállítmányok védelmét jól szolgálta az ORFK és a MÁV Rt. két évvel ezelőtt létrejött együttműködési megállapodása, melynek fontos eleme volt, hogy a rendőrség a már működő vasúti szervezete­inek szakmai irányítására az ORFK-n vasúti alosztályt ho­zott létre. (Áz alosztály létszá­mát a jövőben lényegesen nö­velni szeretnék.) A vasúti közlekedésbizton­ságot veszélyeztető szándékos cselekmények számának jelen­tős csökkenésében is kiemelt szerepet vállalt a rendőrség.-csr­Douwe kávé olcsóbban Minden Douwe Egberts már­kájú kávé árát csökkentette ja­nuár 1-jétől a magyarországi piacvezető Compack Kft. Az árcsökkentés érinti a pörkölt és őrölt Korona, Omnia, Pilvax, Karaván és Paloma kávémárká­ját, minden csomagolásban. Az árcsökkentés mértéke kilog­rammonként átlagosan 220 fo­rint, márkánként enyhén vál­tozó mértékben. Mint a Douwe Egberts veze­tői elmondták, az árcsökkentést a kávé világpiaci árának alaku­lása tette lehetővé, nem akciós jellegű, és nem is ideiglenes. Strukturális árcsökkentésről van szó a vállalat tavaly őszi, a fogyasztóknak tett ígéretéhez híven, miszerint „amennyiben azt a világpiaci árak lehetővé teszik, a kávé ára akár csök­kenhet is.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom