Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

1995. január 17., kedd Körkép 5. oldal Léccel a lábakon Még mindig a legolcsóbb: Szlovákia Magyarországon, légyen akár­milyen bűnrossz, még sokáig többen űzik majd a futballt, mint a síelést. így, ha alacsony hegyeink okán soha nem is vá­lunk sínemzetté, azért télről télre népes had indul a hazánk­hoz közel eső síterepekre. Az elmúlt évtizedekben leginkább az akkori Csehszlovákiába in­dultak, és csupán kevesen jutot­tak el a tőlünk délre és nyugatra fekvő pályákra. Aztán, ahogy szabadok lettünk, mint a madár, és egyesek szépen tollasodnak is, van már egy réteg, amelyik megengedheti magának az olasz, osztrák vagy szlovén síparadicso­mokat. Azért a túlnyomó résznek még mindig a leg­olcsóbb szó­rakozást e „műfajban” az egykori északi test­vérpár szegé­nyebbik fele, Szlovákia kí­nálja. Ha most valaki útnak indul turista­ként autóval vagy busszal, amit elsőként tapasztal, hogy az ottani rendszervál­tás sem tudta élénkebb szí­nűvé vará­zsolni a szlo­vák falvakat. Noha a szürke és árnyalatai nem irritálják a szemet, mégis meg­könnyebbü­lés, amint odaér az ember a Tátra vagy a Fátra magaslataihoz. Ez ugyanis hó esetén egyet jelent a lécen való száguldás élményé­vel! Ami a síterepekről a lé­nyeget kiemelve leírható: a Kö- zép-Európában „dühöngő” vadkapitalizmus még alig-alig hagyta ott a keze nyomát. Pedig évekkel ezelőtt már zengzetes gazdasági tanulmányok láttak napvilágot, milyen kedvező be­fektetési alkalmat rejt a szlovák turizmus. A kínálat azóta szinte menti településeken, de óriási különbség nincs a végelszámo­lásnál. Egy koronát egyébként durván 3 és fél forinttal azono­síthatunk. Ami koronával gaz­dagon az úton rögtön feltűnik: az üzemanyag olcsóbb, mint kis hazánkban. A szlovák hatósá­gok nemrégiben maximálták az árakat, a 91-es benzin 18,10, a 95-ös 18,30, a 98-as pedig 19,30 koronába kerül literen­ként. A dízelolaj literje 17 ko­rona. A szlovák szállások mi­nősége és komfortja igen válto­zatos. Található sípálya melletti luxushotel, és ellenpéldaként hegyekbe „ágyazott”, télvíz idején nehezen megközelíthető, nyikorgó ágyú turistaszálló is. Általánosságban a szállodák­ban egy hétért 15-25 ezer forin­tot kémek, az apartmanok ugyanezen időre 10-15 ezerért bérelhetők, míg a turistaszállá­sok esetében tízezer forint alá is mehet a tarifa. Benzin, szállás után, ugyan­csak elengedhetetlen az élelmi­szer. Az üzletekben nagyjából kávé - ismerve a hazai viszo­nyítási alapot - mintegy fél áron megvásárolható. Az ét­termek egy ebédre vagy vacso­rára nyugodtan felkereshetők, két személy 250-350 koronából bőségesen élvezheti az ottani ételspecialitásokat. E rövid körbetekintés után, részletesebben a síelésről. Elő­ször is feltétlenül számolnunk kell rövidebb-hosszabb hóke­reső túrákkal, mert például az elmúlt év végén, a két ünnep között az egyik pálya fehérlett, az alig húsz kilométerrel odébb lévő másik nem. Követhető alap­szabály: minél magasabban va­gyunk, annál na­gyobb az esély havas lejtőkre. A lesiklóhelyek parkolói - külö­nösen ha kevés pálya használ­ható - általában hamar megtelnek gépjárművekkel, ezért nem árt ko­rán kelni, és idő­ben helyet fog­lalni. Lehetőleg hóhelyhez köze­lit, mert koránt­sem üdvözítő do­log gyalogolni a nem arra szol­gáló síbakancs­ban, sílécekkel a vállon. A pá­lyákhoz vezető felvonóknál ta­pasztalható az egyetlen belépte­tőrendszer. A be­léptetőgép a megvásárolt kár­tya segítségével hozható műkö­désbe. A kártyára ajánlatos vi­gyázni, jegylyu­kasztás dívik, ott előfordulhat, hogy a kezelő kevesebb pénzt is elfogad, igaz, nem ad bilétát. Ez persze nem szép dolog, de az sem, ha meglett urak próbál­ják kicselezni a beléptetőgépet a legkülönbözőbb pózokat fel­véve. A síhérletek ára mellesleg igen eltérő, íme példaként a Donovalyban, az óév utolsó napjaiban érvényes: a felnőt­teké fél napra 210, egy napra 420 korona, a tízéves vagy az Tátrai jelképek sűrítve: hó; jég és fenyőerdő Négyesben talán könnyebben megy .. . változatlan, csak éppen a tőke ódzkodik látványos bevonulá­sától. így különösebb meglepe­tés nem éri azokat, akik például tíz éve voltak az ottani havas lejtőkön. Néhány dolog azért válto­zott, leginkább a pénz világá­ban. Szlovák koronához itthon és kint is hozzá lehet jutni a mindenkori árfolyam szerint. Talán a legkifizetődőbb megol­dás, ha német márkát viszünk magunkkal, mert a pénzváltó helyeken valamivel jobban jö­vünk ki, mint ha a forintot favo­rizálnánk. Azt azért nem árt tudni, az ügylet nem hivatalos úton is lebonyolítható a határ minden kapható, amit az elfá­radt, éhes és szomjas ember megkívánhat. No ne tessenek Julius Meinl-féle eldorádóra gondolni, de az árcédulákat sem osztrák kézzel írják. Az árucikkek többsége kevesebbe kerül, mint idehaza, beleértve a fekete kenyeret, a sajtot, a túrót, a lekvárt, az üdítőt, az édessé­get. Ami viszont elgondolkod- tatóan alacsony áron vár ve­vőre, az a sör és a kávé. A sok­fajta félliteres „folyékony ke­nyér” ellenértéke 24-40 forint között mozog, de a közkedvelt Arany Fácánt is ideadják a tu­ristaszálló bárjában 15 koroná­ért, durván egy ötvenesért. A alatti korú gyermekeknél ugyanez 130, illetve 260 ko­rona. Sporteszközök - a ba­kancstól a monolécig - a na­gyobb helyeken bérelhetők, eszközöként 50-250 korona kö­zött egynapi időtartamra. Mint beszámolónkban ol­vasható volt, a legtöbb kellék adott vagy elérhető a kellemes és egészséges időtöltéshez. Egy valami azonban sohasem biz­tos, a pelyhekben hulló égi ál­dás. Ezért minden téli vakáció- zónak csak egyet kívánhatunk: minden jó, ha hó a vége. Lazányi József Fotó: Mészáros HAVAS DERBI A RÉTEN. Szokatlan látvány fogadta az új 4-es szandai elágazásánál az arra közlekedőket vasárnap délután. Ugyanis a havas legelőn jó pár autó kergette egymást egy előre kijelölt és kibójázott kacskaringós pályán. Az évek óta szinte hagyománnyá váló szandai hócsúszka az idén az elmúlt hét végén adott lehetőséget kinek-kinek ügyessége ki­próbálására. Akadt is jelentkező „hómazsola” épp elég. Az alkalmi verseny lehetőséget bizto­sított a havas-csúszós feltételekhez kevésbé szokott utcai autósoknak - ügyességük kipróbá­lása mellett - gyakorolni a vezetéstechnikát ilyen zord körülmények között is. Nem is volt meglepő, hogy mindenki feszült figyelemmel nézte az 1994. évi magyar ralibajnokság A/9 géposztályának győztesét, Ferencz Sándort, aki nem volt rest kihozni majd 200 lóerős ver­senyautóját a havas, alkalmi versenypályára, hogy egy-két bajnoki körrel elkápráztassa az őt feszülten figyelő amatőröket. A vasárnapi nem hivatalos versenyre több mint negyedszázán neveztek; a győztesek, Pázmándi Péter, Erdélyi István és Tóth Péter, mindannyian szolnoki autósok. BARNA SÁNDOR Vihar a bírák amerikai tanulmányútja körül Fegyelmi eljárás bírósági elnökök ellen A bírák az utóbbi időben a figyelem középpontjába kerültek. A nevezetes átvilágítási botrány után újabb kínos ügy látott nap­világot a médiában. Vastagh Pál igazságügy-miniszter fegyelmi eljárást kezdeményezett hat megyei, illetőleg a fővárosi bíróság elnöke ellen. Mint ismeretes, az érintett bíróságok tagjai 1994 őszén kéthetes tanulmányutat tettek az Amerikai Egyesült Ál­lamokban. A miniszter úgy ítéli meg, hogy ez az út nem volt összeegyeztethető a bírói tevékenységgel. Megyénkből senki nem vett részt az utazáson, de tekintettel arra, milyen nagy visszhangot váltott ki az ügy a bírák körében és a közvéle­ményben, megkerestük dr. Nánási Illést, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Bíróság elnökét, hogy részletes tájékozta­tását és véleményét kérjük a kialakult helyzetről.- Elnök úr! Az újabban kirob­bant ügy apropóján mindenféle szóbeszéd indult el, nevezetesen hogy ezt az ominózus tanulmányutat használják fel a bíróságok elleni újabb táma­dásra, illetőleg Vastagh Pál miniszter az MSZP-n belüli megingott helyzetét kívánja el­járásával megerősíteni.- Ezzel kapcsolatban nem akarok konkrét véleményt mondani. Egyrészt ez csupán hivatalomtól független, szemé­lyes megítélés lehetne, hiszen a bírósági törvény kimondja, a bíró politikai tevékenységet nem folytathat, és erre vonat­kozóan semmiféle nyilatkoza­tot nem tehet. Ugyanakkor ön nem mint magánembert kérdez.- Valóban nem. Azt szeret­ném megtudni: mint megyei el­nök hogyan látja a tárca veze­tőjének intézkedését? Néhány kollégája felvetette, hogy az el­járás nem jogszerű.- A miniszter közvetlenül nem kezdeményezhet fegyelmit bírák ellen, de a megyei és fő­városi elnökökkel szemben igen. Ami nézetem szerint kí­vánnivalót hagy maga után, az az, ismét a bírósági törvényre hivatkozva, a bírákat érintő fe­gyelmi ügyeket a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.- Milyen információval ren­delkezik e bizonyos tanulmány­úit al kapcsolatban? Hogyan ítéli meg, valóban felmerülnek etikai problémák az érdekelt bí­rák részéről?- A korrekt válaszhoz némi visszatekintést látok szüksé­gesnek. Az 1990-es évekig nem volt lehetőség bíróságokról ta­nulmányutakon részt venni. Ez a tendencia Balsai István igaz­ságügy-miniszter idejében kez­dődött. A tanulmányutak ál­lamközi szerződések alapján, pályázatok útján zajlottak, az Igazságügy^ Minisztériumon keresztül. Éppen ezért előfor­dulhatott olyan helyzet, hogy a megyei bíróság nem is tudott róla, ha tagjai közül valakinek elfogadták a jelentkezését.- E gyakorlat alapján van jogalap a bírósági elnökök fe­lelősségre vonására?- Az ügyben sok a bizonyta­lanság. Kérdés, hogy a döntés pillanatában ki mennyire volt tájékozott a részletekben, kinek milyen adatok voltak a birtoká­ban. Úgy tudom, ebben a konk­rét ügyben 1994 májusában az alapítvány, amely a csőd­eljárással foglalkozó bírák ta- nulmányútját kezdeményezte, megkereste a szakminisztériu­mot. Ott úgy intézkedtek, hogy a döntést arról, ki vegyen részt az utazáson, a megyei elnökök hatáskörébe utalja. Hangsú­lyozni kell, jelen esetben nem történt pályázati kiírás. Ugyan­akkor a másik jelentős momen­tum, hogy az utazási felkérése­ket a szervezet mégsem a me­gyei elnököknek juttatta el, ha­nem közvetlenül a bírákhoz. Erre figyelemmel, valóban fel­merülhet a kérdés: hol, milyen szempontok alapján döntöttek a kiválasztásról? Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt év szeptember 13-án Vastagh Pál miniszter összehívta a megyei bíróságok elnökeit, tájékozta­tást adott a tanulmányúiról, és elmondta az ezzel kapcsolatos aggályait. Többek között nem tartotta szerencsésnek, hogy a szakmai tapasztalatcserét kez­deményező nonprofit szervezet egy felszámolással foglalkozó céget, a Dunaholding Rt.-1 bízta meg a szervezési teendők ellá­tásával.- Milyen jogkövetkezménye lehet a fegyelmi eljárásnak az érintett bírákra nézve?- Ha a fegyelmi tanács úgy ítéli meg, hogy a kötelesség vétkes megszegése történt, fed­dés, megrovás, tisztségből való lemondás, bírói tisztségből való felmentés döntése születhet. A legfájdalmasabb követ­kezmény viszont az, hogy az egész ügy a bírák etikai megíté­lésének sokat árt. Cseh Emese Kézművesműhely Karcagon A karcagi Gyermekek Háza ok­tóberben indította el a kézmű­vesműhely foglalkozásait. Szombatonként az általános is­kola másodikosaitól a harmadi­kos gimnazistákig jönnek a lá­nyok, s ismerkednek egy-egy újabb kézművesmesterség rej­telmeivel. így már hőre keményedő gyurmából készítettek ékszere­ket, könyvjelzőt, karkötőt ma­dzagszövéssel. Az adventhez kapcsolódóan sütöttek mézes­kalácsot, s öntöttek gyertyát. Szőttek szív alakú kosárkát, kö­tözött babák mellett a papírhaj­togatással is foglalkoztak. Nem hiányzott a gyöngyszövés és a szárazvirág-kötészet sem a fog­lalkozásokon. Januárban a perzsaszőnyeg- szövés a program. Türke Já­nosáé, az intézmény igazgatója avatja be a lányokat a csomó­zott perzsaszőnyeg készítésé­nek rejtelmeibe. Ó maga ezt a szakmát még a miskolci gim­náziumban tanulta meg, s azóta is dédelgetett vágya volt, hogy gyerekeknek átadja a tudását. Először megismerkedtek a perzsaszőnyeg keletkezésével, az elnevezésével, s most a technikájával. Közösen elkészí­tették egy egyiptomi kopt mo­tívum rajzát, s leszámolták a mintát. A lányok így a kereszt­szemes mintával is könnyebben próbálkoznak majd. Szombaton a rámára felvetet­ték a fonalat, elkészítették a nyüstöt, s megnézték, hogyan is kell majd a következő foglal­kozáson elindulni a mintával, s hogyan kell egyenkénti csomó­zással elkészíteni a szőnyeget.- de -

Next

/
Oldalképek
Tartalom