Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

6. oldal Jászsági Extra — Jászberény 1995. január 17., kedd Röviden Tanfolyam A Déryné Művelődési Köz­pontban kellő érdeklődés esetén szabás-varrás tanfo­lyamot indítanak kezdők ré­szére. Január 20-ig Kárpáti Zóltánnénál lehet jelent­kezni és részletes felvilágo­sítást kérni. Hangverseny A Nemzeti Filharmónia bér­letes sorozatának következő programja január 19-én lesz a Déryné Művelődési Köz­pontban. A szakmunkásta­nulóknak 10 óra 30-tól, a középiskolásoknak pedig 13 órától tartják A menüettől a polkáig című programot, amelyben a Szolnoki Szim­fonikus Zenekar lép fel Báli József vezényletével. A mű­sorban Haydn, Beethoven, Dvorak, Csajkovszkij és Jo­hann Strauss műveiből hall­hatnak válogatást a fiatalok. A kultúra napja A magyar kultúra napját ja­nuár 22-én ünnepeljük. Jászberényben ez alkalom­ból kiállítás nyílik a Déryné Művelődési Központban. Városunkban két díszítő- művészeti szakkör is műkö­dik. Egyik a Lehel Klubban, a másik az Ifjúsági Házban. A két szakkör legszebb munkáiból válogatják a kiál­lítás anyagát, mely január 22-én 15 órakor nyílik meg Sass István igazgató meg­nyitó szavait követően. A kiállítás január 27-ig na­ponta 9-től 17 óráig látogat­ható. Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotó: Faragó. Sárközt Hadtörténésznek készül Zoli, a huszárság tudora Babucs Zoltán nevét egyelőre kevesen ismerik a Jászságban. Pedig ez a 20 éves fiatalember nagyon különbözik hasonló korú társaitól. A Lehel Vezér Gimnáziumban érettségizett, jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatója, emellett lassan egy évtizede foglalkozik a hadtörténelemmel. Kutatásait a szakemberek is ígéretesnek tartják. Ennek köszönhetően az elmúlt években több publikációs lehetőséget kapott. így pél­dául a Jászsági Évkönyv 1994-es számában is olvashattuk egy tanulmányát. Sőt, még egy rekord is fűződik hozzá, ő az év­könyv legifjabb szerzője. ZoU egy díszes huszáröltözetben - ilyet hordtak a szabadságharcban a IV. Sándor huszárezred huszárai- Zoli, hogyan kerültél kapcso­latba a történelemmel?- Gyermekkorom óta vonzó­dom a régmúlt idők történései­hez. Kisiskolásként sem mesé­ket, hanem mondákat olvastam elsősorban. Tizenkét éves vol­tam, amikor szüleim megaján­dékoztak a Szabadságharc had­serege című könyvvel. Az al­bumban több rajz ábrázolta a harcosok felszerelését, egyen­ruháját, zászlóit. Nagyon meg­tetszett ez nekem. Ezen grafi­kák hatására döntöttem el vég­leg, hogy a hadtörténelemmel kívánok foglalkozni, mégpedig az egyenruha-történettel. Ez lé­nyegében annyit jelent, hogy felkutatom és korhűen ábrázo­lom, részletesen leírom az adott időszak katonai alakulatainak ruházatát, felszerelését.- Milyen nehézségekkel ta­lálkoztál az elmúlt 7-8 év kuta­tásai során?- Nagyon nehéz eredménye­ket elérni. Például a múlt szá­zad legnagyobb szabadsághar­cáról rengeteg krónika, vers, regény maradt fenn, így jól is­merjük az 1848-49-es dicső napok történetét s kiemelkedő személyiségeinek életútját. Azt azonban, hogy miben harcoltak a magyarok, az írástudók nem tartották lényegesnek felje­gyezni. így csak egy-egy uta­lás, odavetett mondat tudatja velünk, milyen is volt a korszak öltözete. Ennek köszönhető, hogy már a századfordulón hamis ábrázolások jelentek meg a ’48-as huszárokról. Cé­lom többek között ezek kijaví­tása, korrigálása.- Elfogadott tudományág az egyenruha-történet?- Elfogadott. A gond az, hogy nagyon kis igény jelent­kezik az ilyen témájú publiká­ciók iránt. Ennek megfelelően csekély az esélyem, hogy az egyetem elvégzését követően főállású kutató lehessek. Sze­retnék tanítani, s mellette fog­lalkozni a múlttal. Elsősorban szűkebb hazám, a Jászkunság történetével.- Keveseknek adatik meg, hogy ilyen fiatalon kiadhassák eredményeiket.- Nekem szerencsém volt. Pethö László, a Jászsági Év­könyv főszerkesztője ugyanis felkért, hogy írjak a régióról. így született meg a „Feje­zetek a jászkun huszá­rok történetéből” című tanulmányom. Emel­lett több alapítványnál is pályáztam helytör­téneti munkákkal, melynek eredménye­ként összesen 175 ezer forintot sikerült össze- gyűjtenem. Ennek kö­szönhetően most már biztosnak tűnik, hogy kiadhatom a „Jászkun alakulatok az 1848- 49-es magyar függet­lenségi háborúban” című könyvemet, mely a múzeum Jászsági Füzetek sorozatának huszonegyedik folyta­tásaként jelenik meg 1995-ben.- Egészen biztosan szabadidőd túlnyomó részét lefoglalja mun­kád. Húszéves korban ez nem megszokott.- Valóban. Néha sok lemon­dással jár a kutatás. S ha nem jut időm egy-egy bulira el­menni, mindig arra gondolok, hogy egyszer meg fog jelenni egy sorozat, melynek minden egyes darabját én írtam, hoz­zám kötődik. Ez azért kárpótol a elmulasztottakért. Dézsi Amerikai pillanatképek 1. rész A hartfordi városháza előtt A polgármesteri hivatal fő­munkatársa, Horti Béla egy közigazgatási tanfolyamon vett részt Amerikában. Él­ménybeszámolóját két rész­letben adjuk közre, mert olyan érdekességeket tartal­maz, melyektől nem akarjuk megfosztani olvasóinkat. Csodálatos érzés, amikor az ember távol a hazájától magyar szót hall, vagy Magyarország­gal kapcsolatos helyeket lát. Ez a gondolat 10 hetes egyesült ál­lamokbeli tartózkodásom alatt többször megfogalmazódott bennem. Egy pályázat eredmé­nyeként szeptemberben dőlt el, hogy Jászberényből az Egye­sült Államok USAID program­jának köszönhetően Connecti­cut állam egyetemén (UCONN) egy közigazgatási tanfolyamon vehetek részt. Október közepén érkeztem Hartfordba, Connecticut állam fővárosába 3 európai (cseh, lengyel, román), 5 afrikai (ke­nyai, madagaszkári, nigériai, etiópiai, tanzániai) 2 közel-ke­leti (bahreini) s 3 közép-ameri­kai (jamaikai, dominikai, bar­badosi) társammal együtt. Hartford 140 ezer lakosú vá­ros, számos biztosítótársaság központja. Érdekes ellentmon­dás, hogy míg Connecticut az USA egyik legtehetősebb ál­lama, fővárosa, Hartford jóval szerényebb keretek között kénytelen gazdálkodni. Ennek oka, hogy a jól kereső réteg a kisebb, úgynevezett peremvá­rosokba költözött, és a köz­pontban csak a szegényebb emberek laknak, így alacso­nyabb az adóbevétel. Az egész Egyesült Államokra jellemző, hogy az emberek, hacsak tehe­tik, kertvárosi környezetben él­nek, és onnan járnak be dol­gozni, tanulni, vásárolni. Az egyetem Nemzetközi Közigazgatási Intézete szer­vezte és bonyolította le a prog­ramot, amelynek már nagy ta­pasztalata van a hasonló tanfo­lyamok megrendezésében. A hétköznapok különböző elő­adásokkal teltek, a témakörök 3-4 naponként cserélődtek (pénzügy, költségvetés, számí­tástechnika, statisztika, teljes minőségirányítás, szervezeti szokások, emberi erőforrás-ke­zelés, programszervezés stb.). Az ország soknemzetiségű kul­túráját híven tükrözte a tanári kar. Például volt Fülöp-szige- teki, iráni, ír, kanadai, indiai, svájci, szenegáli, litván szár­mazású előadónk. Mivel nem diákként, hanem résztvevőként kezeltek min­denkit, nagyon sok lehetőség volt az egyéni vélemények ki­fejtésére is. így nemcsak az előadóktól, de egymástól is so­kat tanultunk. Érdekes volt hal­lani a különböző országok kul­túrájáról, szokásairól. Azt ta­pasztaltam, hogy az átlag ame­rikai keveset tud a világ többi részéről. így mindig örömmel beszéltem Magyarországról vagy Jászberényről. Remélem, hogy a beszámolók és a képes kiadványok alapján néhányan emberközeli képet kaptak erről a régióról, így nem tévesztik el helyünket a térképen. November 8-án országos vá­lasztásokat tartottak az Egye­sült Államokban. A szakmai program részeként West Hart­ford polgármesteri hivatalában hallhattunk a választásokról, s megtekinthettünk egy szavazó­helyiséget. Az amerikai kong­resszus két részre tagozódik. A képviselőházba 435 főt dele­gálnak kétéves időtartamra. A szenátusba 100 szenátort vá­lasztanak (minden államból kettőt) hat évre. Most a két köz­testület választási ciklusa épp egybeesett, így megtapasztal­hattam amerikában egy bonyo­lult választást. Connecticut ál­lamban minden körzetben sza­vazógép van. A választó a sza­vazófülkében lévő gép haszná­latával adja le voksát a jelöl­tekre. Ezen a napon tizenkét kü­lönböző tisztségviselőt válasz­tottak a kormányzótól a helyi rendőrvezetőig, azaz a seriffig. Az országos választás a repub­likánus párt győzelmével zá­rult, mivel mindkét házban többségbe kerültek, ami 40 éve nem fordult elő. A politika az amerikai emberek életében is örök téma, az adó- és az egész­ségbiztosítási rendszer ott is ál­landó kritikának van kitéve. Az USA-ban november utolsó csütörtökjén ünnepük a hálaadás napját. Az amerikai emberek ekkor mondanak kö­szönetét Istennek a jólétért, a termésért. Ezt az ünnepet Jász­berény testvérvárosában, a Missouri államban található Sedaliában töltöttem. Don Brandes úr, a Testvérvárosi Szövetség elnöke hívott meg családjához erre a kimondottan családias ünnepre. Jellegzetes a hálaadásnapi vacsora, ami ha­gyományosan sült pulyka, va­lamint „pumpkin pie”, azaz tök­lepény. A vacsora hangulata karácsonyi, azonban az ajándé­kozás nem jellemző. Az ameri­kaiak szeretik ezt az ünnepet, mert szerintük ez az egyetlen olyan esemény, amelyet az „örökös bevásárlási láz” még nem tett tönkre. Lehetőségem volt a sedaliai ipari térségeket is megtekinteni. Ä legnagyobb hatást az tette rám, mennyire képesek a jövő­ben gondolkodni és előre ter­vezni. Két meglévő vállalkozói terület mellett már készítik elő a harmadikat a leendő, idetele­pülő vállalkozók számára. Egy nonprofit szövetség készíti elő a területet és építkezik, majd ér­tékesíti a telephelyeket. Ezzel új munkahelyeket teremtenek, növekednek az adóbevételek és a gazdasági élet javulásával a város megítélése is egyre ked­vezőbbé válik. A testvérvárosi kapcsolat nagyon érdekli őket, a már le­zajlott tanár-cserelátogatás után más programokat is terveznek (diákok, művészek látogatása), és nem zárkóznak el a gazda­sági kapcsolatok elől sem. Egy kis fogadás keretében találkoz­hattam a Testvérvárosi Szövet­ség azon tagjaival, akikkel már Jászberényben volt alkalmam megismerkedni. Érdeklődésük intenzitását jelzi, hogy két új­ságíró is kérdésekkel bombá­zott, és rövid látogatásom alatt három újságcikk is megjelent Jászberényről. Megható volt hallani azokat a próbálkozáso­kat, amelyek magyar nyelven hangzottak el vendéglátóim szájából. A magyar nyelv ne­hézségei ellenére nagyon igye­keznek legalább az alapokat el­sajátítani. Horti Béla Biciklitolvajok ellen A gravírozás, a nyivántartásba vétel 10 percig tart A Jászberényi Rendőrkapitány­ság bűnügyi osztálya úgy gon­dolta, megoldást kell találni a biciklilopások megfékezésére. A biciklitulajdonosok számára egy meglepő ajánlattal éltek. Ingyenesen egy jelet gravíroz­nak a kerékpár fődarabjaiba, és ezt az azonosítót a tulajdonos nevével és lakcímével együtt nyilvántartásba veszik. Ezáltal lehetővé válik, hogy a rendőri intézkedések során a tulajdo­nost ellenőrizzék, és a tolvajt vagy jogtalan használót azon­nal kézre kerítsék. Az akciót a múlt héten kezd­ték, de e héten is folytatják a nagy érdeklődés miatt. Öt nap alatt mintegy kétszázan keres­ték fel a rendőrség udvarát. A polgármesteri hivatal, a szociá­lis gondozóhálózat dolgozói szogálati kerékpárjait mind nyilvántartásba veteti. Vidékről is sok érdeklődő je­lentkezett. Ezért úgy döntöttek, hogy az akciót Jászapátiban, Fényszaruban és Árokszálláson is megtartják. Ennek időpontját később határozzák meg, s akkor közzétesszük. Ez egy szuper csapat Legalábbis ezt állította Ros­tásáé Pópa Mária, a Soros Alapítvány egészségnevelési trénere arról a 25 tagú csapat­ról, melynek 5 napos képzését ő vezette. Dr. Sárközi Mária, az ÁNTSZ tiszti orvosa dolgozott ki egy egészségnevelési prog­ramot általános és középiskolás diákok részére. Ennek része a pedagógusok, egészségneve­lők, védőnők, gyermekorvosok felkészítése. Ez történt a múlt héten, mely igen sikeres volt. A Soros Alapítvány ingyene­sen biztosította a két trénert, Rostásáét és Oppelt Józsefnét, és a résztvevők számára min­den témakörből szakkönyveket is. Az egyházi szociális otthon azzal segítette a program sike­rét, hogy szállást biztosított a két trénernek és étkezést is. Az Erzsébet Kórház ingyen adta a termet a foglalkozáshoz, és ez is segítségnek számít. A résztvevők egybehangzó véleménye szerint ismereteik gazdagodtak, és számos mód­szertani újdonságot is megis­merhettek. Mindezt személyi­ségfejlesztő program kereté­ben, mely szintén fontos. Az egészségnevelési prog­ram következő fejezete szerint az iskolákban sor kerül az is­meretek továbbadására. A na­gyon sikeres csoport tagjai számára remélhetőleg az isko­laigazgatók biztosítják a lehe­tőséget erre. Az egészségneve­lési program során pályázatokat ír ki az ÁNTSZ. Kisiskolások­nak plakátpályázatot, felső ta­gozatos, illetve középiskolás diákoknak előadást, dolgozatot vagy egészségnevelési reklá­mot kell majd készíteni. A leg­jobb egészségnevelő pedagó­gus cím odaítélésére is sor fog kerülni. A pályázatok a helyes táplál­kozás, a szexualitás, az AIDS, az alkoholfogyasztás, a do­hányzás és a drogok veszélyeit ölelik fel. A tavaszi szünet után lesz a beadási határidő, s termé­szetesen minden iskolába eljut­tatják a részletes kiírást.-ke­Kiállítás a cseikészekről Jászberényben már 5. születés­napját ünnepli a 858-as számú Jász Cserkészcsapat. Az elsők között voltak, akik újra felele­venítették ezen ifjúsági mozga­lom nemes hagyományait. Az 5 év során nem tétlenkedtek. Sok élménnyel gazdagodtak. Tevé­kenységükről egy kiállítás kere­tében is beszámolnak, melyet a Gyermekek Házában január 9-én nyitottak meg. A kiállítás a cserkészet múlt­járól, hagyományairól is szól, de felelevenítik az elmúlt 5 év legszebb emlékeit is. A január 22-ig nyitva lévő kiállításon a jászberényi cserkészek munká­jával is megismerkedhetnek a látogatók. A kiállítást tulajdon­képpen figyelemfelhívásnak is szánják, mert szeretnék, ha so­raikba minél többen beállná- nak. A jászberényi cserkészcsapat a katolikus egyház támogatásá­val jött létre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ők irányítanák a cserkészeket, vagy elvárásaik lennének velük kapcsolatban. A fiatalok testi és lelki nevelésére egyaránt figyelmet fordító cserkészek sorába bárki beáll­hat, aki elfogadja azokat az er­kölcsi alapelveket, melyeket vallanak. A Szentkúti Plébánia ifjúsági házában van a Jász Cserkész- csapat fő bázishelye, ide várják a jelentkezőket. Most mintegy 35 tagjuk van, és az idén is nagy dolgokra készülnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom